Chapter

   1 1 |               bizonyitotta be e nemzet, hogy Európában helye van, - a
   2 1 |    elkövetkezett az a kötelezettség is, hogy a kiképzett lelki erő biztositsa
   3 1 |              hagyományokat fönntartani, hogy az utánunk következők a
   4 1 |                  kit azzal vigasztalok, hogy egykor meglátandja a nemzedék
   5 1 |                elé, - s ezt azon okból, hogy nagyméltóságod jegyzeteiről,
   6 1 |            adjak azoknak, kik aggódnak, hogy multunk emlékezetének megmentésével
   7 1 |                fontosabbnak tartom azt, hogy nagyméltóságod munkásságát
   8 2 |                 el emberséges szavamra, hogy ilyen kétlábuak is jártak
   9 2 |           nyuzni; sőt oly együgyű volt, hogy a pörlekedő félnek becsületére
  10 2 |                 árjegyzéket, mint most, hogy a fél hirtelenében nem tudja,
  11 2 |               Sopron városába kerültem, hogy a herczeg Eszterházy-féle
  12 2 |            napon azon kezdtem a munkát, hogy a kismartoni uriszéken megitélendő
  13 2 |                czélzás nélkül mondá el, hogy az ő patvaristaságában a
  14 2 |            hosszan kell még gyalogolni, hogy ne ő váltson tányért másnak.~
  15 2 |             tréfából mégis megértettem, hogy pályámnak kezdetén épen
  16 2 |      aranyhegyeket igérő képeivel, csak hogy a képzelt hegynek épen azon
  17 2 |               és most kezdém gyanitani, hogy föl kell előbb másznom a
  18 2 |            melyről a czigány azt mondá, hogy olyan magas, hogy az ember
  19 2 |                mondá, hogy olyan magas, hogy az ember egyszerre meg sem
  20 2 |             ember kénytelen észrevenni, hogy bizonyos körben ő a - legutolsó!~
  21 2 |              azért vitt el Kismartonba, hogy én álljak leghátul, ki a
  22 2 |                 s mindezért megengedik, hogy reméljem a jövendőt, és
  23 2 |                tudom a czéhszokásokból, hogy a fölszabaditandó inast
  24 2 |                mintegy figyelmeztetvén, hogy ez az az utolsó csapás,
  25 2 |              élet küszöbén veszi észre, hogy minden kéz fölemelkedik
  26 2 |      fölemelkedik ellene, tudtul adván, hogy az élet küzdelem, s a mindennapi
  27 2 |      kincstárnak őre. El nem kerülheti, hogy az öreg urral ne találkozzék,
  28 2 |             szólásmódot, azért ajánlom, hogy ébren legyen, ha megszólitja.
  29 2 |     csudálatosan sikerül bebizonyitani, hogy a fiatal ember bolondot
  30 2 |                mondott. Ha azt kivánja, hogy sétálni menjen vele, engedelmeskedjék
  31 2 |              ezen bekezdés azt jelenti, hogy valamire tanitani akarja,
  32 2 |            második Juhász; elhiheti ön, hogy a leghatalmasabb herczeg
  33 2 |             idegeimet. Az is meglepett, hogy a győri eminentiák daczára
  34 2 |                szavalni; de kibékitett, hogy a kérges ur annyi bemeneti
  35 2 |          viszketeg. Nagy kedvet kaptam, hogy az öreg urral mégis szembeszálljak,
  36 2 |               utszéli koldus: elhittem, hogy még a rimaszombati hires
  37 2 |                mégis maradt akkora tér, hogy ott hat lóval bizvást nyomtathattam
  38 2 |               tiszta lepedőre. Az igaz, hogy egy hét mulva a kéményseprőlegény
  39 2 |             otthonosságból találtam ki, hogy czéhbeli társaimra akadtam.~-
  40 2 |                ágyra mutatva, mondd el, hogy hivnak? hol termettél? Essünk
  41 2 |           negyedórában azt is elmondák, hogy ki lesz az uriszéken nagyobb
  42 2 |     emberiségről lévén szó, kijelentém, hogy az emberiség mily nagyon
  43 2 |              azt mondá: tapasztaltam-e, hogy a ló vasárnap többet eszik,
  44 2 |                 mondja: Ebből láthatod, hogy az ember egészségére kevésbbé
  45 2 |               mondám, s azonnal láttam, hogy az öreg nem szokott az Auroráknak
  46 2 |                vágy keletkezett bennem, hogy az öreg urral minél előbb
  47 2 |                prókátor.~- Biztositlak, hogy jó fogaim vannak. A ki belém
  48 2 |               belém harap, elkészülhet, hogy háromszor harapom vissza.~-
  49 2 |              beszélgetéseinkből kisült, hogy a többi mind jó módu legény,
  50 2 |                  Ez épen elég regényes, hogy a hajduból is poetát csináljon.
  51 2 |             mely belől sugódozni kezdé, hogy ez a tündéri csoportozat
  52 2 |                   másé! Miért tagadnám, hogy az emberi szerkezetnek önzőbb
  53 2 |            megmelegült azon gondolatra, hogy munka, érdem és fáradság
  54 2 |         kényszeritettem volna a sorsot, hogy adja meg munkámnak bérét?
  55 2 |         cseréltünk, s enyém az öntudat, hogy a sorsot a cserére kényszerithettem.
  56 2 |            aztán ugy megijed a sorstól, hogy a veremig szalad előle,
  57 2 |                  Megrakodtál kincscsel, hogy az ostobáknak oszd ki; mert
  58 2 |                mert azok elég pimaszok, hogy előtted a porban henteregjenek.
  59 2 |               versek, azt is megvallom, hogy igen egyszerű ok vezetett
  60 2 |                megdöbbenve veszi észre, hogy most kezdődött el az igazi
  61 2 |        ösmertünk: most meg van engedve, hogy a valósitáshoz kezdjünk.
  62 2 |              elhaladt valamelyik, érzi, hogy ő is részese volt a munkának,
  63 2 |              részese volt a munkának, s hogy a mit csinált, magasabb
  64 2 |                a leghatalmasabb ingert, hogy munkálkodni akarjak? Maradjon
  65 2 |             fáradság étvágyat nem adna, hogy a jónak izét megérezzem?~
  66 2 |              volt olyan hosszu kabátja, hogy bokáig ért volna. Lemondtam
  67 2 |               Lemondtam a szerencséről, hogy a tüskés öreget még ma megláthassam:
  68 2 |                melyekből eltalálhattam, hogy nem fiatal embernek nyalka
  69 2 |             Látott valaki, s megmondta, hogy erre jöttem?~- A csizmanyomok...~-
  70 2 |            ütött ki, s okom volt hinni, hogy az öregnél első pillanatra
  71 3 |              méltó szemet visszatartod, hogy a lelki sovány esztendőkben
  72 3 |       emberekkel, s tapasztalni kezdém, hogy nagyon bölcs volt a teremtő,
  73 3 |              már annyi gazságot láttam, hogy ha papiroson volna előttem
  74 3 |           helyett a téntát dönteném rá, hogy a fekete lében fuladjon
  75 3 |       tolvajságra? nyugodtan azt vallá, hogy neje beteg, öt apró gyermekük
  76 3 |                majdnem elhitette velem, hogy egy nyulért nem volt érdemes
  77 3 |              még kedvezőbb föltétellel, hogy a buzalopót egy göthös tüdőbajos
  78 3 |         megfordult agyamban a gondolat, hogy az eljárást vastag tollal
  79 3 |                 olyan feketének festem, hogy a szine miatt huszonöt esztendős
  80 3 |            vágyva vágytam az alkalomra, hogy találkozzam az öreggel,
  81 3 |              nádpálcza: megmondom neki, hogy olyan kemény, ha kő volna,
  82 3 |                  még azt sem érdemlené, hogy szent Vendelt faragjanak
  83 3 |                ez. A fiatalság elhitte, hogy a tekintélyek kora lejárt,
  84 3 |                tekintélyek kora lejárt, hogy az évszám nem jelent egyebet,
  85 3 |                nem jelent egyebet, mint hogy az illető megvásott, s maga
  86 3 |           megfogadván a pajtások előtt, hogy az öreget megkérdem.~- Pajtás! -
  87 3 |                 felelni.~- Azt vélitek, hogy magam gondolok ki valami
  88 3 |           véletlen elhagyna a bátorság, hogy az öreg urat megkérdezd.~-
  89 3 |                 mondám, - az én dolgom, hogy merek-e vele beszélni.~-
  90 3 |             beszélni.~- Megösmerjük mi, hogy az öreg válaszolt-e és miképen?
  91 3 |                 is olyan, mint a varju, hogy nem szokott ugy fütyölni,
  92 3 |      könyvirásról pedig ugy vélekedtek, hogy valami dologtalan unalmából
  93 3 |           Pesttől, elhiszik a jámborok, hogy a vén toronyóra jár legjobban,
  94 3 |      Történetesen e napra bejelentette, hogy eljön; majd meglássuk, mi
  95 3 |                kerültek. Bizton hittem, hogy az öreg azon politikusok
  96 3 |             inkább a földre ülnek, csak hogy véletlen meg ne botoljanak,
  97 3 |             véletlen meg ne botoljanak, hogy ez által kénytelenittessenek
  98 3 |              pedig előre, s már vártam, hogy ez a nagy tekintély ugy
  99 3 |       támadásnak érveit, elég ebből az, hogy valaki veszedelmesnek tartja:
 100 3 |              részben annak köszönhetik, hogy a vármegye házánál nagy
 101 3 |                 és még maguk követelik, hogy ki is nyomathassák. Mi marad
 102 3 |           legérzékenyebb büntetése? Az, hogy nem mer szemben beszélni,
 103 3 |              nyilvánságra kerül, kisül, hogy alávaló hazudság, melynek
 104 3 |                oly szivesen hallgatták, hogy mai napig is élünk e régi
 105 3 |            tartós a melege és kellemes, hogy még meg is ölelhetjük.~Oszlott
 106 3 |            szürét a nap felé terjeszté, hogy a bozsokiak később lássák
 107 3 |              hihetőleg világosan látta, hogy a mely óra késik, az hazud;
 108 3 |                uram!~- Szeretném tudni, hogy miben?~- Hogy az örökváltság
 109 3 |          Szeretném tudni, hogy miben?~- Hogy az örökváltság után (értem,
 110 3 |                neki és folyvást érezte, hogy nyomjuk. Tudja-e, barátom,
 111 3 |               folytán már kimelegültem, hogy még csak az lesz ám a czáfolat,
 112 3 |         tisztára, s abban egyezénk meg, hogy alkonyat felé kisétálunk
 113 3 |             nyitva volt, az ajtó félig, hogy a légvonat enyhitse a szobának
 114 3 |             pedig bizonyosan azt várta, hogy mondjak valamit, s akkor
 115 3 |       világitásával meglephetett volna, hogy valamit mondjak; de már
 116 3 |             alkalmat adni.~- Azt várod, hogy én mulattassalak? Te nem
 117 3 |             lesz a délutáni mulatság.~- Hogy tetszik ez a mesterség,
 118 3 |    hozzávetésemet.~- Nem kóczmadzag az, hogy megfogjon, mint valami legyet.
 119 3 |                   hát nem emlékszel rá, hogy azt a kiéhezett embert öt
 120 3 |              Hát nem elég baj az annak, hogy kénytelen lopni? S az osztó
 121 3 |                a torkosság kergette ki, hogy pecsenyét lopjon! Mindennapi
 122 4 |               nagy árkon akar átugrani, hogy tovább haladhasson, rendesen
 123 4 |                 ároknak.~Jól emlékszem, hogy a külföldi lapok egykor
 124 4 |             egykor gunynyal emlitették, hogy egy országban sincs annyi
 125 4 |              még az oskolában tanultam, hogy legalább tizezernek van
 126 4 |      ládafenékre dobja.~Most már tudom, hogy ennek is meg volt az igazi
 127 4 |               annyi volt a perorvoslat, hogy valamint az orvosi tudománynak
 128 4 |                a magán jog a közéletre, hogy a kuriális nemes asszony
 129 4 |           kényszeritették a nagy részt, hogy a jogviszonyokkal megismerkedjék.
 130 4 |                 csendes gazdálkodásból, hogy üljön a megye kalamárisa
 131 4 |                 született és annak élt, hogy ellenséget verjen. Talán
 132 4 |           népek- és egyeseknek ereje, s hogy földünk olcsóbban megtermette
 133 4 |                 hiszemünkben kimondtuk, hogy extra Hungariam non est
 134 4 |                 hiven megirva találjuk, hogy apáinknak mit főztek anyáink.
 135 4 |                 nagy mértékben fogyott, hogy még fazéknak is erős volt,
 136 4 |          magasra fokozták a szorgalmat, hogy némely iparágnál egy font
 137 4 |               vasat ugy alakitottak át, hogy eredeti áránál százszorta
 138 4 |              megfelelt a jó a rossznak, hogy a hiány kipótoltassék és
 139 4 |               fogalom volt, s nem elég, hogy a szolgaságból urrá lenni
 140 4 |              előitéleteket is. Hagyján, hogy a vadászatra induló visszament,
 141 4 |             találkozott, - elengedhető, hogy az ajtóküszöbön megbotló
 142 4 |            megbotló előre mert fogadni, hogy nem lesz szerencséje, -
 143 4 |               de az észt dologra fogni, hogy az termeljen, mint a zab
 144 4 |             hosszan szemébe kiáltottuk, hogy: jött-ment!~Ó, de szép volt
 145 4 |         becsületünknek jelvényeképen, - hogy ne irigyelnénk azt a büszke
 146 4 |              mikor az oroszlánra fogja, hogy az ő nagy sóspereczével
 147 4 |           Festetics György már elhitte, hogy a jó gazdának nem elég tudni
 148 4 |               simitani kezdé a nyelvet, hogy ha majd uraink haza kerülnek
 149 4 |             oldalba a kiváltságos urat, hogy a kis királyságot bontogatni
 150 4 |               majd?~Képzelje az olvasó, hogy az 1825-iki országgyülésen
 151 4 |       fenyegetésekre tisztára kiderült, hogy még az ősiből megmaradt
 152 4 |                leghatalmasabb sarkköve, hogy a nemes vagyonáról és véréről
 153 4 |                amugy sem volt rá példa, hogy a nemesség megtámadott fejedelmét
 154 4 |              hatalomnak azon kényelmét, hogy csak parancsol, és kész
 155 4 |             abszolut hatalmu fejedelem, hogy ő gyakorolja a hatalmat;
 156 4 |                 leczkét, s akkor kisül, hogy csak egy hatalom az erős:
 157 4 |            támadással. Nem kételkedtem, hogy ez a bátorság meglesz, ez
 158 4 |                törekedni. Megelégedett, hogy megmaradt osztályosnak a
 159 4 |              hazulról a megyei követek? Hogy elmondják sérelmeiket nemesi
 160 4 |                nemesi fájdalmaikról, de hogy szebbé, jobbá tegyék a hazát,
 161 4 |                 a fölszántatlan ugar, - hogy panaszolkodjanak a nemesség
 162 4 |                 szagát sem érezték meg, hogy az 1790-diki országgyülésnek
 163 4 |          munkálatait fölkeresték volna, hogy a késznek hasznát vegyék.~
 164 4 |               szeret, és gőgösen nevet, hogy a megszorult ész őt zsoldba
 165 4 |          vehetünk akkora darab posztót, hogy, például: az én kabátom
 166 4 |                kényszeriti a tanulásra, hogy természetes eszét kimivelje,
 167 4 |             hagyjuk azon ostoba gőgben, hogy az észre nem szorultunk.~
 168 5 |            hosszabb!" Mondja a császár, hogy a fogalmat helyesen értelmezze.
 169 5 |            mondá Juhász: Eljött az idő, hogy Magyarország bebizonyitsa,
 170 5 |              Magyarország bebizonyitsa, hogy nem csak erős, de nagy is
 171 5 |                 vagy, tanuld meg jókor, hogy 1825-ben végződött el a
 172 5 |                ingyen kapta, nem tudta, hogy jobban is lehetne: apjának
 173 5 |                 csak azt lesd, paraszt, hogy megértsd a mit mi beszélünk. -
 174 5 |                rajta; csak kettő hitte, hogy egyébre is alkalmatos: a
 175 5 |               busulni, kimondták rájuk, hogy ezek már épen született
 176 5 |                 annak, ki azt képzelte, hogy ő faggyugyertya, és sehol
 177 5 |             német kormány fejébe vette, hogy fölrugja az alkotmányt,
 178 5 |          egészen rosszul, azt gondolva, hogy a néptömeg mit törődhetnék
 179 5 |       kiméletlen őszinteséggel elmondá, hogy: zsebünk üres, lovunk hitvány
 180 5 |               egész Európa ugy kinevet, hogy kénytelenek leszünk szégyenünkben
 181 5 |                  Mindenki csudálkozott, hogy ennyi gorombaságot el lehet
 182 5 |               lehet mondani magyarul, s hogy ezt magyar mágnás mondja!~
 183 5 |                ur mossa itthon. Persze, hogy azonnal akadt követője,
 184 5 |              öntudat fölébredt, s érzé, hogy akkora gerenda van tulajdon
 185 5 |                van tulajdon szemünkben, hogy lesz mire fölaggatni száradás
 186 5 |            kapára, a nemes gróf mondja, hogy apáink vére áztatta a földet,
 187 5 |         épithetünk ujat, sőt nagyobbat, hogy többen férhessünk el a várban.~
 188 5 |           engedelmet a törvényhozástól, hogy bejöhessen. Selyem és bársony,
 189 5 |          kiváncsi külföldi, kikürtölte, hogy saját zsirunkban kezdünk
 190 5 |                követők, kik beösmerték, hogy ha elfogadjuk társas életünkben
 191 5 |                 védelmezői, s ki hinné, hogy mindenik félnek egy czélja
 192 5 |     meggyőződéssel és okokkal vitatták, hogy tulajdonunkon tetszésünk
 193 5 |        védelemre a hazafiui bátorság, - hogy haladhassunk is, arra tudomány
 194 5 |          fölismeri és addig bizonyitja, hogy a nemességnek többsége elhiszi,
 195 5 |               változtat az alkotmányon, hogy jövendő megélhetésünket
 196 5 |                hallgatta a tanultabbat, hogy mit és miként kelljen változtatni?
 197 5 |                kormány pedig azt hitte, hogy a divatos eszméktől politikai
 198 5 |                  mely még nem hitte el, hogy a robotos szántónál jobb
 199 5 |        szántónál jobb a fogadott béres, hogy közös legelőnél jobb, a
 200 5 |                a mi neki magának marad, hogy a kilenczed és tized helyett
 201 5 |                mi csak vigyázni fogunk, hogy melegitsen, de föl ne lobbanthassa
 202 5 |             Metternich gyorsan átlátta, hogy a nemességnek nagy része
 203 5 |         védelmezni fogja. Nem kérdezte, hogy e ragaszkodás dinasztikus
 204 5 |      dinasztikus hüség-e? megelégedett, hogy érdekből szövetséges társ,
 205 5 |          szabadelvü párt vitatni kezdé, hogy az adómentesség nem igazságos;
 206 5 |              tenni mindenkit a hazában, hogy a hazafiui kötelességek
 207 5 |                 kormánynak, sőt tudjuk, hogy a bérében álló külföldi
 208 5 |                 érdekében megnyugodott, hogy ám, ne adózzék.~A magyar
 209 5 |             haladás közepette mondá ki, hogy: a legelső magyar ember
 210 5 |         conservativ párt nem mondhatta, hogy hüsége nagyobb. Jól tudta
 211 5 |     conservativekkel; hanem az érdekre, hogy: én védelmezem a te érdekedet,
 212 5 |              arra a hatalmas miniszter, hogy mit csinál akkor, ha a hűbér
 213 5 |              biztossága?~Én azt hiszem, hogy a hires miniszter ur ezen
 214 5 |          gondolt, de álmában sem hiszi, hogy az ő életében fölszabadul
 215 5 |                  szemükre fogja hányni, hogy a hűbérnek fönntartásaért
 216 5 |              vetett az idővel, s tudja, hogy rajtunk ütött az átalakulásnak
 217 5 |              mérsékli a sebes haladást, hogy nyakunkat ne szegje, s meg
 218 5 |       Figyelmeztetlek, - mondja Juhász, hogy a pártok nem mindig maradnak
 219 5 |          borbélyban az a nagy képesség, hogy elárulhasson egy hazát?
 220 5 |               hitessétek el a semmivel, hogy ő valami; mert ha az árulási
 221 5 |                 széles a hazának földe, hogy századoknak értelmisége
 222 5 |            lapokban elszomorodva látom, hogy a garasos adományokért hazafiui
 223 5 |              bevalljuk szegénységünket, hogy mezetlen lábbal megyünk
 224 5 |              dicsekedés.~Hiába mondjuk, hogy lejárt a tekintélyek kora.
 225 5 |              kellene előbb összeadnunk, hogy bizonyosan kimondhassuk:
 226 5 |            idősebb az agárversenyeknél, hogy: hátrább az agarakkal; de
 227 6 |              kikről nem birjuk elhinni, hogy valaha fiatalok lettek volna.~
 228 6 |                ösmerősei bizonyitották, hogy gyerekkorában a pajtások
 229 6 |         valamennyi megzápul. Szerencse, hogy olyan korban házasodott
 230 6 |                szemeit; mert hallhatta, hogy róla beszélnek, a legény
 231 6 |            domini nem tudom hányadikat, hogy neki is legyen dolga, mig
 232 6 |        kérdésben levő fiatalok örültek, hogy a penitencziatartásnak vége.
 233 6 |       szerencséje Faragó alispán urnak, hogy ilyen időben házasodott, -
 234 6 |                 történetét.~Régi dolog, hogy a fölséges Uristen még Faragó
 235 6 |          teremteni az alispán ur mellé, hogy a tekintetes ur se felejtse
 236 6 |                 szoktak összeboronálni, hogy majd összetörődnek, - mert
 237 6 |             megvolt az a nagy nyereség, hogy előljáróban tele nem hazudta
 238 6 |                 meg nem igért az ifiur, hogy egy mosolyáért fölmászik
 239 6 |             nyelvét az órakalapács alá, hogy arra verje el a tizenkettőt.~
 240 6 |               olyan ragaszkodás támadt, hogy a tekintetes asszony mindig
 241 6 |                 beszélt, holott tudjuk, hogy a fiatal menyecske inkább
 242 6 |                is nehéz volt megszokni, hogy Faragó uram minden komolyabb
 243 6 |            mintha folyvást attól félne, hogy hazudik, a maga emberségére
 244 6 |                megszokta, és elértette, hogy ez a beszédnek olyan ékessége,
 245 6 |            háznál, - csak azt sajnálta, hogy ezen rég megholt érdemes
 246 6 |             uraságok életben nincsenek, hogy megkinálhatná őket a töpörtős
 247 6 |            mondtak volna olyan jeleset, hogy tekintetes Faragó ur ráolvasta
 248 6 |          bizonyitgatta. Ő ugy képzelte, hogy férje némileg atyafiságban
 249 6 |            különös bizalommal mondá el, hogy most sem tudja megfogni,
 250 6 |               fejét az ő kedves öregje, hogy megházasodott.~- Ugy beszélsz
 251 6 |            leány azért ne tudjon sokat, hogy férjétől épen azt tanulja
 252 6 |          férjétől épen azt tanulja meg, hogy mi által lehet kedves annak,
 253 6 |               férj által lélekben, - és hogy a tanult ember sem röstel
 254 6 |            felelte: Azt gondolja az ur, hogy az Isten a mézet csak ostobák
 255 6 |         feleségem, én jókor beismertem, hogy szükséges az életben a gyöngéd
 256 6 |           asszonykám, sőt vágytam erre, hogy boldogságomnak magam is
 257 6 |             győznöm; hisz előre tudtam, hogy a győzelemnek jutalma jó
 258 6 |               tehetek, - valamint arra, hogy tudom, miben kell velem
 259 6 |                 teszi. Tudtam és tudom, hogy gyarló voltam és vagyok,
 260 6 |          kevesebb gyarlósággal lépjünk, hogy a másik fél annyit engedhessen
 261 6 |                  de te tudod legjobban, hogy hibáimat örömest beösmertem,
 262 6 |       szegletességeinket leköszörültük, hogy megférhessünk egymás mellett,
 263 6 |           Áldásos volt rá a megnyugvás, hogy a nő nem ráadás, - hogy
 264 6 |                 hogy a nő nem ráadás, - hogy a nőnek is határozott értéke
 265 6 |                nem vehetjük holdszámra, hogy a jó nyári meleg napon learathassuk,
 266 6 |       elvégződik minden törekvése; mert hogy a szamár énekelni, hegedülni
 267 6 |                   s már rég kitanultam, hogy a legbölcsebb ember is önkénytelen
 268 6 |                ugy vannak összeállitva, hogy bizonyos botlást mulhatlanul
 269 6 |               barmoknak haszna vagy az, hogy terheinket vontassák egyik
 270 6 |               azt lesi, másnak mi kell, hogy nyereségét azon kapja. Ezt
 271 6 |            szenvedély, mint az éhesség, hogy harangozás nélkül is megjelen,
 272 6 |                 kell a nagy csoportban, hogy ő juthasson előbbre, mint
 273 6 |           állatvilág fölött, követelem, hogy jobb részével is mutassa
 274 6 |                részével is mutassa meg, hogy ő a legnemesebb teremtmény
 275 6 |               baj a földön hentergőnek, hogy ő fekszik legalól; de óvakodjunk
 276 6 |                lefülelte már a vadkant. Hogy az ember elhagyta a természetes
 277 6 |               lélek. Nem esem kétségbe, hogy a jobb, a kiválasztott,
 278 6 |              fehéret, mint a feketét, s hogy a fehér el nem piszkolódott,
 279 6 |            melyből nyerte a képességet, hogy másoknak azt a való bölcseséget
 280 6 |         ódonságukban található, - azaz: hogy a hosszu idő a bennük rejlő
 281 6 |               irányt, s azt parancsolá, hogy sebesebben haladjunk, és
 282 6 |             világ, méltán hitte Faragó, hogy a léleknek tökéletessége
 283 6 |            kénytelenittetik észrevenni, hogy a világnak a lelkieken kivül
 284 6 |             kezdeményezők ijesztgetnek, hogy az ódonságnak rozsdája legjobb
 285 7 |        vármegyét, sőt bebizonyithatnám, hogy diákkorukban a kabátjuk
 286 7 |          posztóból volt megvarrva, csak hogy Pál urnak édes apja sokáig
 287 7 |              sokáig nem birta megfogni, hogy miként történhetik az, hogy
 288 7 |             hogy miként történhetik az, hogy a posztónak azon darabja,
 289 7 |              becsülete miatt kikutatta, hogy az urfi az ünneplő ruhában
 290 7 |                 e szerint meggyőződvén, hogy kedves magzatja nevénél
 291 7 |                  komolyan gondolkozott, hogy gazdálkodás végett bőrből
 292 7 |               is megnyugtatták az apát, hogy a benső tüz, mely a fiuban
 293 7 |              tudták neki megmagyarázni, hogy a fiu zsebóráját miért szedi
 294 7 |               harmonikában azt kutatni, hogy mitől visit? Mért van minden
 295 7 |         egyszerüen kitalálhatták volna, hogy a tudásnak vágya ösztönözte
 296 7 |                kocsis azt hazudta neki, hogy ő olyan jól hall, hogy meghallja,
 297 7 |                  hogy ő olyan jól hall, hogy meghallja, mikor tavaszszal
 298 7 |                 kenyeret, s megtanulta, hogy a felbőszült étvágynak minden
 299 7 |                  vigasztaljuk magunkat, hogy még utánunk valami rosszabb
 300 7 |                mondtam, csak azt tudom, hogy mélyen aludtam, s igen furcsákat
 301 7 |              gróffá tettek.~- Sajnálta, hogy fölébredt?~- Nehéz hivatal
 302 7 |                 felelni, s észrevettem, hogy tudatlanságomat nevetik.~-
 303 7 |            kikiáltottam a feleségemnek, hogy adja be a kamarából az ezüstnyelü,
 304 7 |                 urakat a kastélykertbe, hogy ki tud külömb rendet vágni.
 305 7 |              akkor még inkább nevettek, hogy a mit én tudok, egy mutatásra
 306 7 |                szereztem annyi irigyet, hogy megmondják, mennyi elég
 307 7 |               az urak.~- Tehát elhiszi, hogy az urnak sem adnak mindent
 308 7 |                 adnak mindent ingyen.~- Hogy ne hinném, uram, nagy aratás
 309 7 |                 tudatlannak nyavalyája, hogy az egyenesen is megbotlik,
 310 7 |        megbotlik, s az Uristent szidja, hogy madzagon nem vezeti, - mondja
 311 7 |                 János, kelmed is tudja, hogy sok a teher, mely a jobbágyot
 312 7 |          ifiuram; mikor én észreveszem, hogy négy ökröm nem birja a terhet,
 313 7 |          állitom meg: leveszem a sokát, hogy meg ne öljem a magamét.~-
 314 7 |             Abban reménykedem, ifiuram, hogy még az én gyerekkoromban
 315 7 |                 a hire, hát elgondolom, hogy tizenkét szál gyertyának
 316 7 |          megettem, - mondja Pál urfi, - hogy egészségemre váljék, mondjon
 317 7 |             fértem, s azt tapasztaltam, hogy a könyv mindenkinek elmondja,
 318 7 |               gondoltam olvasás közben, hogy a könyvcsináló azért nyomatta
 319 7 |                 nyomatta ki tudományát, hogy ne legyen titok, s mivel
 320 7 |               dobolták ki a falu házán, hogy a szegény embernek a könyv
 321 7 |                a buzavetés: kitanultam, hogy az ilyen kuthoz sem vödör,
 322 7 |            itthon a szürös atyafiaknak, hogy minden fa gömbölyünek nő
 323 7 |           megtanulja a szürös szomszéd, hogy igy a miénkből is válhatik
 324 7 |              aggatták; de tudom én azt, hogy az urak között is szamár
 325 7 |                   Kelmed azt nem tudja, hogy az észnek nagy divatja kezdődött,
 326 7 |                 igen kezdik mondogatni, hogy mi ugyan lóháton és gyalog
 327 7 |        tudománynyal ugy földhöz vágnak, hogy a sárba ragadunk és gyep
 328 7 |              ember fiát, eljött az idő, hogy okos embernek verbuválnak
 329 7 |                    Azt mondta az ifiur, hogy divatja kezdődött az észnek?~-
 330 7 |               még azt a kint is megéri, hogy tulajdon szemeivel látja,
 331 7 |               tulajdon szemeivel látja, hogy a szemesebb miként mászik
 332 7 |                 Ugy megbizhatik bennem, hogy embertársamat meg nem vethetem;
 333 7 |            kigyelmednek nem kevesebbet, hogy a különbség észrevehető
 334 7 |                 tudomány már kitalálta, hogy az egy nemzetbeliek tartsanak
 335 7 |               barátom, ebből higyje el, hogy máskor és mindig meg fogom
 336 7 |                 orránál, s megszagolta, hogy az irigység semmit sem ád,
 337 7 |                 azt mondom: megérjük-e, hogy a mi nagy urainkkal a magunk
 338 7 |            magunk nyelvén beszélhetünk? hogy ne a cselédnek panaszolkodnánk,
 339 7 |                   No, urfi, már hiszem, hogy lesz belőlünk valami; mert
 340 7 |              ember nyelvét: elhiszszük, hogy mi sem vagyunk alábbvalók
 341 7 |                 volt a polgári életben, hogy a hazai földet szélében
 342 7 |        magasabbat az eddigi tornyoknál, hogy ellássunk a világba, hol
 343 7 |            élénken ösztönözték az apát, hogy az ősi birtok kiadja, a
 344 7 |          szárnyát meg akarta aranyozni, hogy a nagy vásárban bizton elkeljenek.~ ~
 345 8 |             görögöktől, midőn megtudta, hogy Görögországban a legnagyobb
 346 8 |                 hagyták hajdan a kaput, hogy a keresztül utazó tartózkodás
 347 8 |           állitottak az utcza közepére, hogy a vonakodó utast betereljék
 348 8 |         rácsozott hézagon át nézünk ki, hogy a kelletlen vendéget könnyebben
 349 8 |            pedig az a nagy parancsolat, hogy valamikor ötszáz bankóforintért
 350 8 |       szolgálatától senki sem mentes, s hogy itt a hivatal nem kenyérkereseti
 351 8 |            legtöbbet a Corpus jurisban, hogy ő mondjon abból itéletet
 352 8 |       olyaténképen való összerakásához, hogy a ki hallotta, méltán mondhatá:
 353 8 |             nyiltparancs azt követelte, hogy a megyék országgyülési törvény
 354 8 |      tisztviselőknek is megengedtetett, hogy eddigi fizetésüket váltó
 355 8 |              megye házában nyilt jelül, hogy a hol ő fölteszi a süveget,
 356 8 |                a zöld asztalba vágta, - hogy ő ezüstpénzért nem faragja
 357 8 |              nemesség azt nem gondolja, hogy mi baja ez alkotmánynak,
 358 8 |                mi baja ez alkotmánynak, hogy oly porhanyónak nézik, melyet
 359 8 |      átkutatnánk a gyengébb helyeket, s hogy majd jobban megvédelmezhessük,
 360 8 |              barátját szivesen kérette, hogy egy kocsin menjenek a megyei
 361 8 |          füstöltek azon való örömükben, hogy a zivatar elmult.~- Az alkotmány
 362 8 |                 Pali barátom, megvárom, hogy a holnapi gyülésen becsületére
 363 8 |            láttam.~- Megfogadtam akkor, hogy többé nem leszek diák vármegyének
 364 8 |              melyről elszántan mondjuk, hogy: mienk, s annak egy sorát
 365 8 |           Miatyánk-at magyarul mondjuk, hogy a magyarok Istene is megértse.~-
 366 8 |                főjegyző; de olvastad-e, hogy Jónás kimenekülvén a czethalból,
 367 8 |              czethalból, kivánta volna, hogy egy másik hal jőjjön táltott
 368 8 |               Majd nem tudják ott fönn, hogy mit akarunk?~- Magyarán
 369 8 |         pörökben, tapasztalásból tudod, hogy az uradalmi fiskális a végitélet
 370 8 |                hazaijeszti a nagy urat, hogy alázza meg magát nálad,
 371 8 |                  hanem te is engedd el, hogy puskaporomat az országuton
 372 8 |            mellett ülő hajdut megbökte, hogy adjon másikat: egy pipaszó
 373 8 |                napra. Faragó azt hitte, hogy alszik, nem is háborgatta;
 374 8 |           tollas hintón akkorát vetett, hogy a két jó barát összeütődött.~-
 375 8 |             kiigazitásért? s kiderülne, hogy a tengelynek árán kikerült
 376 8 |            megfájdult, kínodban mondod, hogy mi lett volna jobb. Holnap
 377 8 |                kap valamit, s meglátod, hogy az adományért kiegyengeti
 378 8 |           bothoz nyuljak.~- Azt tagadd, hogy ez diákul irt törvényeinknél
 379 8 |               azt is: nem veszed észre, hogy némely kiváltságunkat méreg
 380 8 |                    Én ugy tapasztaltam, hogy a kinek fáj, az kiabálni
 381 8 |          választás, - kivált azt tudva, hogy a vándormadarak haza kerülnek;
 382 8 |                  mit akarsz csinálni?~- Hogy Magyarországból csak ugy
 383 8 |                magyarul, hány érti meg, hogy mit kérdeztél tőle?~- Vajmi
 384 8 |                 számukra ez alkotmányt, hogy a váron belül jó dolguk
 385 8 |                   Ne felejtsd, barátom, hogy a külföldön is becsületünkre
 386 8 |        külföldön is becsületünkre vált, hogy a klasszikusok nyelvét annyira
 387 8 |                a meglevőt.~- Ki mondja, hogy megvessük az ó kornak szépségeit?~-
 388 8 |                 szerént arra törekszem, hogy a tudatlanságot állandósitsam?~-
 389 8 |      rabszolgákra bizták. Itt az ideje, hogy háborut izenjünk a földnek, -
 390 8 |          kényszeritsük bővebb aratásra, hogy szolgáljon és illő bérért
 391 8 |     önfentartásnak ösztöne parancsolja, hogy valamire mégis törekedjünk.~~
 392 9 |             józan eszü német kitalálta, hogy legbiztosabban gyógyul meg
 393 9 |         meghivást, s mi természetesebb, hogy nem illik összeveszni azzal,
 394 9 |               kiről általánosan hitték, hogy a tréfákban fölülmulhatatlan.~-
 395 9 |                Igen, méltóságos uram, - hogy az esküdt urak ne várakozzanak,
 396 9 |             aztán kiadom az irnokoknak, hogy irják rájuk: idézésre való, -
 397 9 |                Az egész vármegye tudja, hogy senkinek sem vagyok adósa.~-
 398 9 |                betüt rendesen ugy irta, hogy két pontja volt, s a két
 399 9 |         apróságok ugy összenőttek vele, hogy náluk nélkül képzelhetetlen
 400 9 |             Csak a főispánnak türte el, hogy az albákért leczkéztesse;
 401 9 |          sohasem tudott ugy felöltözni, hogy valami ne hiányoznék az
 402 9 |               én.~A főispán észrevette, hogy a főjegyző alispán barátjáról
 403 9 |                 megharagudhatott volna, hogy szokásaiban zavarom.~- Helyette
 404 9 |            kanczellár szememre vetette, hogy megyémnek első alispánja
 405 9 |             iparkodtam fölvilágositani, hogy a törvényekhez való szent
 406 9 |                 hatalmas védeszköze az, hogy villanyos ütéssel távolitja
 407 9 |              mozditani. Én előre tudom, hogy sokan lesznek, kik igaztalan
 408 9 |                 nem gondolkoznak arról, hogy mi a meggyőződés? A pehelyt
 409 9 |                igérném a kanczellárnak, hogy makacsnak hitt első alispánom
 410 9 |                 igéretem; de jót állok, hogy holnap a vármegyének legtulságosabb
 411 9 |               az eredmény bebizonyitja, hogy méltóságod is azt fogja
 412 9 |         különben nem bizonyithatnám be, hogy én mit sem érdemlek azért,
 413 9 |                 mit sem érdemlek azért, hogy Faragó fölhagyott az opponálással.~-
 414 9 |           főispán, s röviden elmondván, hogy a fejedelem megszüntetvén
 415 9 |             nemzetnek sérelmét, reméli, hogy a szent egyetértés azonnal
 416 9 |               engedékenységért...~- Jó, hogy méltóságod bizalmas körben
 417 9 |           Faragó. - Egyetértettem arra, hogy szabadságunk megmentése
 418 9 |            biztattam a nemes vármegyét, hogy szégyennel ne teljesedjék
 419 9 |               azért, jobbat tanácsolok, hogy a gyülésben ne hálálkodjunk;
 420 9 |             reményét, s mernék fogadni, hogy körülbelül előre fogalmazhatnám,
 421 9 |                megirni a kanczellárnak, hogy megyéjében a kormánypártnak
 422 9 |                 mutatkozék mindenfelől, hogy a jogsértésnek már vége,
 423 9 |         közvélemény abban egyezett meg, hogy hálálkodni nem fog. Ilyen
 424 9 |             volna buzditani a rendeket, hogy hosszu köszönetet küldjenek
 425 9 |             senkit sem kért, sőt örült, hogy ilyesmire nem is ajálkozott
 426 9 |                Faragó röviden mondá el, hogy az országos sérelem megorvoslása
 427 9 |                részben azon kötelesség, hogy az őrállásban ki ne fáradjanak,
 428 9 |              igen megfoghatónak vélték, hogy valamint diák nyelven busultak
 429 9 |                azon nyelven mondják el, hogy semmi bajunk. A vivátok
 430 9 |           alapon, mindenki haza készül, hogy az erős és hosszu küzdelmet
 431 9 |             lenyulnék a hosszu létra, s hogy kényelmünk ne zavartassék,
 432 9 |              vérünkkel hóditottunk meg, hogy annyiért sem volt méltó
 433 9 |             Erőnket nem kiméltük abban, hogy mi legyünk az urak, és ne
 434 9 |                hatalom; de nem tagadom, hogy harczunk és bátorságunk
 435 9 |            megszólamlott bennünk az is, hogy magyarságunknak fájt valami?
 436 9 |             anyai nyelven törne ajkáig, hogy enyhitő szert kérjen. Mi
 437 9 |          fönmaradásának ösztöne nem az, hogy jóllakjék, hanem a nemzeti
 438 9 |              nagy figyelmeztetést arra, hogy többé nincsen megnyugvás.
 439 9 |             segéljük emberi méltóságra, hogy neki is fájjon, a mi nekünk,
 440 9 |                nyiltparancs megengedte, hogy valamint az adót pengőben
 441 9 |              körülményekből okoskodott, hogy már sokan lehetnek, kik
 442 9 |          tudományát is el kell lesnünk, hogy ne gazdái, hanem parancsolói
 443 9 |                  vessünk bele pénzt is, hogy azt is teremje meg. Nincsen
 444 9 |            irtózunk kimondani az elvet, hogy a magunk javáért valamit
 445 9 |                Megdöbbenve tapasztalom, hogy épen a nemesség irtózik
 446 9 |                  Évenkint tapasztaljuk, hogy nemesek jobbágy-telkekre
 447 9 |                általános kijelentéssel, hogy az ódon törvényt addig kivánom
 448 9 |                 Erre pedig az ösztönöz, hogy nem annyira kiváltságos
 449 9 |                  Igy remélem elérhetni, hogy maholnap valóban nemzet
 450 9 |                 ment, hisz előre látta, hogy a főispánnak ilyen vendégre
 451 9 |        bizonyitványa vagyok önmagamnak, hogy méltóságodat akarom követni
 452 9 |               csudálkozzék, alispán ur, hogy ez engem kedvesen lep meg,
 453 9 |            méltóságos uram.~- Elhiszem, hogy meggyőződésből beszél, -
 454 9 |                főispán, - de nem értem, hogy azon kiváltságosságot akarja
 455 9 |                tart, azt következtetem, hogy a kiváltságot...~- Föl is,
 456 9 |                 mégsem merek ajálkozni, hogy őt visszatartóztathatom.
 457 9 |                 a tapasztalásból tudja, hogy szorgalommal tetemesen sokszorozhatja
 458 9 |           másnak lehetetlen. Ez az oka, hogy mindenkit hajt és ösztönöz.~-
 459 9 |       meggyőződésből fogok elébe állni, hogy el ne röpüljön.~- Csudálatos
 460 9 |            magyarázat nélkül azt mondá, hogy alispán ur egy huszonnégy
 461 9 |                s kimondhatlan örvendek, hogy barátom igy gondolkozik
 462 10|             emberekkel bebizonyithatom, hogy édes hazánkban a hazafiuságnak
 463 10|           pénzbe nem került a beszéd, s hogy az utczán is lássák, ki
 464 10|            szakál, mely azt jelentette, hogy nincsen az "udvar"-nak annyi
 465 10|              első hallásra megértették, hogy tanulásról is beszél, s
 466 10|                 tanulásról is beszél, s hogy a nagy világgal akar haladni,
 467 10|                  melyről erősen állitá, hogy valamicskével többet tud
 468 10|      reform-szót, rögtön megmagyarázta, hogy ez szónak rövidebb, mint
 469 10|      kecsegtette a gyengébb legényeket, hogy most már magyarul beszélgettek
 470 10|       bekergette a gyülésre az apjukot, hogy üssön a mészárosok körmére,
 471 10|                lélekzetvételre elmondá, hogy ördög jár a faluban, adjanak
 472 10|                a főispánt megnyugtatta, hogy szükséges ellenszerről fog
 473 10|          kezdenek a megyében.~- Vártam, hogy nyugot Európából az ár kelet
 474 10|                 felé fog hullámzani; de hogy ily korán: az meglep.~-
 475 10|                azon nem csodálkozom; de hogy az alkotmány-sérelemre bekövetkezett
 476 10|            ruháikat, hangosan fogadták, hogy idegen mezt hordani többé
 477 10|       sérelmeket, s én bizton reméltem, hogy a sérelemben kifáradt nemesség
 478 10|             Vizsgálnunk kell az okokat, hogy a mozgalomnak állandóságát
 479 10|              akadályozhatjuk meg; hanem hogy a teendőket jól intézzük,
 480 10|          rendszeresen törekedtünk arra, hogy a nemesség huzódjék vissza
 481 10|              képezdét kivánt alapitani, hogy háborunak esetében a nemzeti
 482 10|             értették meg a nemességgel, hogy e téren a szerzett tudomány
 483 10|          közönségesnél, igy kitalálták, hogy egy főkatonai növelde a
 484 10|         államminiszter a kanczellárnak, hogy a mint egy irányban fegyvernek
 485 10|                 ágára, igy kétségtelen, hogy a tudásnak minden ágban
 486 10|                ki van tüzve. Rég tudom, hogy iróik szaporodnak, nem haszon, -
 487 10|              hitelveket, még pedig ugy, hogy a kormányt előre ellenségnek
 488 10|             lehetünk veszélyesek azért, hogy egyéb jogainkból népünk
 489 10|               adó- és katonai ügyben, s hogy ott nem boldogultunk, egyszerü
 490 10|                egyszerü és való oka az, hogy mindenkinek jogát megsértettük,
 491 10|                 a kérdés ugy állitható, hogy a kormány a védelmet nem
 492 10|           szövetségesünknek ajánlkozik, hogy a kormányzási érdekeket
 493 10|          gyámolitsuk a mérsékelt részt, hogy legyen oka, miért védje
 494 10|                 majd a védelmet?~- Ugy, hogy a főurak a vármegyeháznak
 495 10|          előnyére vált a kormányzatnak, hogy a dus főurak a nyelvtől
 496 10|                  ujakat kell teremteni, hogy semmit se kénytelenitsünk
 497 10|           tanácsos-e lefojtani mindent, hogy állandósitsuk a harczot?
 498 10|                érdekével szövetkezzünk, hogy a sebes rohanást mérsékelni
 499 10|           nekünk azon megnyugvást adja, hogy a politikai forrongás fokozatosan
 500 10|          haladást szivből kivánja, csak hogy óvatosan és fokozatosan.