Chapter
1 6 | asszony mindig megrítta, ha kedves élete párja néhány napra
2 6 | áhitattal hallgatta, ha kedves férje az okosat a régi tudósok
3 6 | elhunyt nagy emberek épen az ő kedves öregének hagyták volna végrendeletben
4 6 | miként adta rá fejét az ő kedves öregje, hogy megházasodott.~-
5 6 | meg, hogy mi által lehet kedves annak, kivel egy életet
6 6 | számára teremtette? - Nem, kedves feleségem, én jókor beismertem,
7 6 | nem féltem a küzdelemtől, kedves asszonykám, sőt vágytam
8 6 | ügyes munkáért ad valamit, s kedves Faragóm, ez időnek jelszava
9 7 | szerint meggyőződvén, hogy kedves magzatja nevénél fogva ugyan
10 7 | Nehéz hivatal volt az nekem, kedves ifiuram, diákul szólitottak
11 7 | orrát! Igy akarja mondani, kedves Jánosom. Véletlen én másképen
12 7 | Nem merem megmondani, kedves urfi.~- Engem meg nem haragit.~-
13 7 | mire képes; mert a gazda kedves madarainak szárnyát meg
14 9 | hűséggel viseltetik.~- Az én kedves barátom egyenes ember, -
15 9 | Mivel hálálom meg az én kedves főjegyzőmnek ezen jó hirt?~-
16 10| kapott a zsinórhoz, mikor kedves urambátyáimék közől valamelyik
17 11| fa sudaráig jutni.~- Ime, kedves bátyám, - mondja a fiu az
18 13| legidősb leányom, az én kedves Idám! Mondja a főjegyző
19 14| megszólitások változtak.~"Kedves barátom!~Mához egy hétre
20 14| asszonyságot egész napon izgatta, s kedves öregének bemondta, hogy
21 14| eleinte szó nélkül hagyta kedves élete párjának buzgó hitét,
22 14| jövendölésének.~- Mindkettőnek, kedves öregem, - mondja gyengéden
23 14| nálatok nélkül is tudom, hogy kedves vendégeim érkeztek.~Az asszony
24 17| elbeszélget anyjával azon kedves semmiségekről, miket az
25 17| Urambátyám ösmeri az én kedves édes apámat?~- Bizonyosan
26 17| történt veled?~- Éppen ma, kedves urambátyám. Én rendesen
27 18| hozott, fiu.~- Szédülök, kedves bátyám, - az én apámat kicserélték.~-
28 19| várakoztassa őket.~Endre kiosztá a kedves apróknak a várva várt édességet;
29 19| nekem annál inkább tetszik, kedves Lórim, - tréfál az ifju, -
30 19| kertbe?~- Téged kerestelek, kedves feleségem, - vallja a férj, -
31 19| férjének karába füzé.~- Kedves feleségem, ma én igen boldog
32 23| uram!~- Jól cselekedte, kedves öregem.~- A nemesség azon
33 24| jutalmat.~- Semmi félreértés, kedves öregem, - mondja a gróf, -
34 24| egymásnak véleményét. - Miattam, kedves öregem, követheti eddigi
35 24| nincs miért haragudjam.~- Kedves barátom, tekintse, hogy
36 28| indul és olyan mentséggel kedves pajtásaival a garázda utra,
37 32| megdermedek.~- Hála Istennek, nem, kedves jó barátom, az én eszem
38 33| Elmegyünk le a sétányra.~- Kedves apám, - mondja Ida, - nem
39 33| Csillagné.~- Elviszem őt, kedves feleségem.~- Nagyon sajnálom,
40 34| szerencsét hoz szegényeknek.~- Kedves Lóri lányom, ma te vagy
41 35| azért apjának ezt irja:~"Kedves atyám!~Minapi hosszú levele
42 35| szobából Lórit szólitá be.~- Kedves iródiákom, a jurátusok megint
43 35| már elhelyeztem: vigyázz!~"Kedves fiam!~Nyitott könyv volt
44 37| érkezett meg Csillaggal.~- Kedves hugom, - mondja az öreg
45 37| nem amugy.~- Angyal vagy, kedves hugom, - én megkopaszultam
46 37| és azt mondja Lórinak:~- Kedves lányom, máskor megmondom
47 37| Lórival.~- Figyelj rám, kedves gyermekem, - kezdi Csillag, -
48 38| tisztelettel üdvözlék a grófot.~- Kedves barátom, még nem hallottam
49 38| összevesztél valakivel?~- Magammal, kedves bátyám, - az én jövendőm
50 38| félek, a miatt hallgatok, kedves urambátyám.~- Ki az a markos
51 38| a markos legény?~- Az én kedves jó apám, a miatt nem merek
52 39| Ne tiltsa meg a hálát, kedves atyám, oly rég kínlódom,
53 39| ábrándozása.~- Egyet nem értek, kedves atyám, - mondja Imre, -
54 40| majdnem reszketve.~- Az, kedves jó szülőim, hogy Csillag
55 40| leszek, s azért jöttem, hogy kedves szülőim áldását kérjem.~-
|