Chapter

 1 2 |             mely a nagy gazdagságot is hirtelen kikapja a vigyázatlan, könnyelmü
 2 3 | megkeményitette. Elhiszi-e, barátom?~- Hirtelen nem tudom megczáfolni, az
 3 3 |                az igaz!~- S ha én most hirtelen az ön tyukszemére lépnék,
 4 3 |                   mondja az öreg, s én hirtelen követtem az öreget a lépcsőkön
 5 4 |               ösztönözte a tömeget, és hirtelen oly magasra fokozták a szorgalmat,
 6 5 |             Kiestünk a régi szerepből, hirtelen uj emberek emelkedtek ki,
 7 6 |             melynek küszöbén a haladás hirtelen megforditá az irányt, s
 8 8 |           Tamás barátom, hitetlenséged hirtelen elmult, - mondja Csillag, -
 9 10|            nemzet visszakapván jogait, hirtelen elcsöndesedett, ugyszólván
10 10|               fognak, - s e nagy zajra hirtelen csend következett, a kormány
11 10|        nyelvtől is elidegenedtek; de a hirtelen változott idő az előnyt
12 10|                gondolkodását, hogy oly hirtelen és minden átmenet nélkül
13 12|         legjobb diákot más megkinálta, hirtelen odatartá ő is a megmaradt
14 12|            pajtásnak:~- Harapj belőle.~Hirtelen elpirult, a kinálásnak különbsége
15 13|              mellé helyezé az ülésben. Hirtelen elkedvetlenedett, hogy jóakarójának
16 13|      következnek. Az idegennek láttára hirtelen elhallgat, s meghajtva magát
17 13|         bizalmaskodás kezdődhetnék el.~Hirtelen elhallgatott a zongora,
18 13|          meglátta a lenyuló fonatokat, hirtelen fölcsavará mindkettőt a
19 14|               hogy sebes menése közben hirtelen megáll, ha egy csökönös
20 14|                gyürje. A gyenge legény hirtelen oda kerül, a hova való,
21 14|            akart kimenni, hogy a hajdu hirtelen járja össze a falut, hivja
22 15|               öcsém, - mondja a másik, hirtelen elnémitván a körülállók
23 16|            bátor ficzkót, ki egy napra hirtelen meg merné forditani köpenyegét
24 17|              elvadult és elaljasodott.~Hirtelen megindult az öreg, szivében
25 17|             jól hallotta az öreget, és hirtelen rámondja:~- Tessék?~- Vége
26 19|    szemlélődést. Keresi a kis borzast, hirtelen összeszámitja a kis csapatot,
27 19|                 s a mint meggyőződött, hirtelen Ida mellé állt, mintha a
28 19|                az "öreg teinsasszony." Hirtelen leereszté karjait, megelégedett,
29 19|        lelkesülten szólt a leányokról, hirtelen számba vette az ifjunak
30 20|               az egész agyafurtság; de hirtelen mást gondolt, s mindjárt
31 21|         megérinté könyökével Endrét és hirtelen más felé fordultak.~- A
32 21|               fenyegetés beteljesedik. Hirtelen félrehuzták a czigányfenyegetőt,
33 21|               tegyen ugy, mint ő. Erre hirtelen levette kalapját, s a többit
34 23|            Kénytelen vagyok vele, mert hirtelen kisülne, hogy mit sem tudok;
35 24|            embert visszaveszem. Mondja hirtelen forditva a köpenyegen.~-
36 25|               meg az alispánt, s ha az hirtelen egy széket nem dug alája,
37 25|                Magyarországnak: adieu.~Hirtelen elvégződött a beszélgetés,
38 25|             nekünk ellenségünk.~Faragó hirtelen szemközt nézett barátjával.~-
39 27|             előtt megrázza; de a német hirtelen oldalt fordult, s egy számot
40 27|             mondott, s az ifju jurátus hirtelen észrevette, hogy az ész
41 27|               az ő kudarczán vigyorog.~Hirtelen kijózanodott; mert az általános
42 28|          bizonyitják, hogy a betyárság hirtelen szállást változtatott.~~
43 28|               sétányon egyedül járkál, hirtelen fölkelt, hogy a grófnak
44 29|                   Halljuk! - kiáltja a hirtelen összecsoportosuló fiatalság,
45 31|         legelőször látta meg az ifjut, hirtelen fölugrott, s az aggodalom
46 32|     tapasztalat azt bizonyitja, hogy a hirtelen nagy fájdalom- és nagy indulatban
47 32|               sincs. Nem tudtak apáink hirtelen irodalmat teremteni; de
48 34|            csakugyan követte Lórit, ki hirtelen apjának asztalánál termett,
49 34|           megirta az előjegyzést.~Lóri hirtelen beporozta az irást, kivitte
50 35|          Fiatal embernek meleg a vére, hirtelen határozott, s hogy apja
51 38|               áldását is adja.~A város hirtelen megtelt a hirrel, az emberek
52 38|             egy kis papirt.~Csillagnak hirtelen eszébe ötlött Imre, kinek
53 38|              remekül illettek a sorok, hirtelen fiókjába nyult, az utolsó