Chapter

 1 4 |          nekünk. Az ostobaság gyanuja mindig szégyen volt nálunk; de
 2 5 |             Juhász, hogy a pártok nem mindig maradnak ellenfelek, néha
 3 5 |             tekintélyek kora. A tudás mindig tekintély marad. - Az egyszeregyet
 4 5 |         tudatlant az utolsó helyre, - mindig utolsó maradt volna.~Áldott
 5 6 |             hogy a tekintetes asszony mindig megrítta, ha kedves élete
 6 6 |    gyötrelmesek lehetnek; mert a férj mindig igen okosan beszélt, holott
 7 6 |          kigyelmének kedvencz eledele mindig készen várta, ha megye székhelyéről
 8 6 |        nevezték őt korának daczára is mindig öregnek; mert folyvást a
 9 7 |             higyje el, hogy máskor és mindig meg fogom ösmerni; mert
10 9 |              Mindennap bünhödik, a ki mindig fél. Kitartásunknak jutalmát
11 9 |             követtem és fogom követni mindig, azért, jobbat tanácsolok,
12 10|             uram!~- Az erélyesség nem mindig legalkalmasabb fegyver, -
13 12| kényszerüséggel; mert a gyengédségben mindig erős a követelés, hogy viszonoztassék,
14 12|        barnult arczát összesimogatta. Mindig félt az anya, hogy a fészekből
15 12|         szavak megmaradnak agyában, s mindig vágyik tudni, hogy mit jelentenek
16 13|               nagykorusághoz. A férfi mindig nevetséges, mikor a gyermeksorból
17 13|             hogy a férfiak kémlésében mindig van vakmerőség. A sziv nyugodt
18 15|            megértette.~- Uramöcsémnek mindig jó kedve van. - Mondja a
19 16|          azért oly szép fehérek, mert mindig fehér czukrot esznek. Ha
20 16|         cserélnénk el. A harczolásnak mindig vitézség az alapja; de nem
21 17|           folyvást az öreg beszélt és mindig magyarul: nem értette, hogy
22 17|             Kétszer bevágott a szóba, mindig diákul, az apa viszont elkapta
23 18|          senkinek sem engedhetünk el. Mindig szégyenlem, ha a mellettem
24 18|     szerszámot összetépi; mert az erő mindig birkózni akar, mig erősebbre
25 19|               még korán van; - a férj mindig ugy találta a kis feleséget,
26 19|            ugy-e?~- Nénikém, az anyák mindig sirnak.~- Rosszak vagytok,
27 19|         Rosszak vagytok, jók vagytok: mindig sirunk, - sirunk, - mondja
28 21|         tudod-e, hogy részeg koromban mindig azt teszem, a mit mástól
29 22|            mennyiszer kell, erszényem mindig nyitva lesz! - Kap a szóba
30 22|           szabadságot.~- Azaz: nálunk mindig különb ur lesz, mint akárhol.~-
31 22|                s a kemény vitában nem mindig lehetünk oly szerencsések,
32 26|            Faragó, - a jurátus-fészek mindig a kávéház volt, s ott több
33 26|   szerencsésen kisegitette, azt véli: mindig elsül.~- Gondolkoztam erről,
34 28|         tulságoskodott, s itélete még mindig gyermekes, mint az ölbeli
35 29|          adott a nemzetnek, s ezzel a mindig bálványozott erő rokonszenvre
36 30|     itéletmondás indokolás nélkül nem mindig sikerül, és válhatik belőle
37 31|     magánosságában fejtegetni. Igaz-e mindig a közvélemény? Itélete jogos-e.~
38 31|               küzdelmet az élettel, s mindig arra virradánk, hogy a föltünt
39 31|            leányát, tehát e hóditásra mindig óvatosan lép az olyan, ki
40 33|                hogy az urat játsza, - mindig mellettem áll, mintha a
41 34|                 Imre bácsi?... hát én mindig Imre bácsija leszek magának?~-
42 34|             bácsija leszek magának?~- Mindig ugy hivtam idáig.~- Magának
43 34|               mert a megkülönböztetés mindig figyelem, egy vallomás,
44 35|           lehetőt, a nyugalmat, s még mindig nyereség a lelki erő, hogy
45 36|    kizsarolhatja. A hatalmat a gyenge mindig és minden állásban ijesztés,
46 37|     Akárhányszor tapasztaltam, hogy a mindig nyögő és panaszkodók, kivált
47 39|              Szegény feleségem ugy is mindig kesergett, hogy lánya nem
48 40|          helyreigazitva, én kelmednek mindig öcscse vagyok.~- Hogyan