Chapter

 1 7 |           a hozzá közelitőknek. Az apa készséggel hitte volna a
 2 11|            jösz, fiam, - mondja az apa a vidám arczu fiunak, -
 3 12|     kanalazni.~- Fiam! - mondja az apa szokatlan boldogsággal, -
 4 12|         megértett engem.~- Ér-e az apa tanusága gyermeke mellett?~-
 5 13|            aggódik, hogy a haragos apa torkáig dugja a büdös füstnyelet;
 6 13|       milyen dicső lesz, ha már az apa megtüri, hogy fejbe dugott
 7 15|          mosdatlan gyermek, kit az apa akkor szégyenel magáénak
 8 17|           általános divat, hogy az apa a fiával per tu, - a fiu
 9 17|         kend; igy éri el a mostani apa, hogy a fiu az apai vagyont
10 17| viszontlátásnak édes pillanataiban apa és fiu között a vérközösség
11 17|            az öröklött nyelven; az apa előtt már a száraz tudással
12 17|          Isten hozott! - rebegi az apa magyarul.~A fiu nem emlékezett,
13 17|           szóba, mindig diákul, az apa viszont elkapta a szót és
14 17|           el nem engedné.~A magyar apa hajdan olyan volt gyermeke
15 17|  közeledésnek határát átlépi, s az apa visszautasitja. Apja folyvást
16 17|          anyák tudnak kérdezni. Az apa mégis egy helyben ül. Visszamegyen
17 19|      fenyegeti a támadás. A hol az apa még csak okoskodnék, s a
18 24|         elváljék?~- Egy józan eszü apa, ki jókor megösmerte, hogy
19 26|      kifogásod sem lehet.~- Lányos apa vagy, ehhez nem értesz, -
20 31|           s mégis az egyik lány az apa kérelmét is megtoldá, azért
21 32| megfontolás, mihez elég a sziv. Az apa ridegen okoskodik, az anya
22 32|        okot, kivéve fiát, kinek az apa nem tartozott felelettel.
23 34|            küzdelmet, melynek okát apa, anya vagy nővér észrevehetné.
24 35|     nagyobbat ijedt volna, mint az apa. Régen történt, hogy a háznál
25 35|    túlbuzgóságból, fele részben az apa miatt történt, kit a szilajok
26 35|        nézett a levélbe.~Hitt-e az apa szavainak? Megkiméli-e a
27 35|          el, itt vagyok!~Oh, ha az apa most nem gyanakodnék, biznék
28 37|           a szokás, hogy a fiuk az apa szeme után választottak
29 37|            ne támadjon egy mogorva apa és érzékeny gyermeke között. -
30 37|     veszélyes lehetett volna, hogy apa és fiu szánandó meghasonlásba
31 37|           mint a régi kor, s ha az apa a régi, a fiu az uj kornak
32 37|       ijedtem meg, midőn a haragos apa hozzám fordult. Én tudtam
33 38|            Szemeik találkoztak, az apa helyeslőleg intett. - Kapus
34 39|         mindent tudni! - Mondja az apa valahogy kigázolva a feleletből.~-
35 40|   megijedhet.~Most kezd aggódni az apa. Fiát kiemelte a tömegből,
36 40|            kikerülnek előle.~Ő, az apa, mélyen elmerül s egyszerüségében