Chapter

 1 2 |         mely "amott a hegytetőn" szokott szavalni; de kibékitett,
 2 2 |         ur annyi bemeneti dijért szokott valamit megmondani abból,
 3 2 |  Járkáltam vele, beszélni csak ő szokott. Egy izben szavába kottyantam,
 4 2 |         láttam, hogy az öreg nem szokott az Auroráknak sima nyelvén
 5 3 |           mint a varju, hogy nem szokott ugy fütyölni, mint a sárga
 6 3 |        mint miként a csöndes eső szokott a föld mélyébe szivárogni:
 7 8 |         a kinek fáj, az kiabálni szokott.~- Ej, ej, Tamás barátom,
 8 9 |        egészséget kiván. Mindezt szokott szép diáksággal mondá el,
 9 13|    milyen hű, a ló minő okos, és szokott köréből egyesleg mennyire
10 13| reggelivel várta az érkezőket.~A szokott bemutatás után Csillagné
11 14|        józan eszü ezer okból nem szokott járkálni.~Ön most lép az
12 14| tanulságot, engedni különben sem szokott. Csillag egész szeretettel
13 14|      mert a vendégek beérkeztek. Szokott patriarchális örömmel fogadá
14 15|           mely mennyei eledelhez szokott?~- Ki mondja, hogy koplalj?
15 16|    föltétlen hiveinek osztogatni szokott.~- Ezt nem tagadom, barátom,
16 16|          kérdés! - mondja Faragó szokott komolyságával. - Te vidám
17 17|      igyekezett, melyben olvasni szokott. Háttal ült Faragó, igy
18 20|     Amice, maga éjjel gyertyázni szokott.~- Igen is, szoktam.~- Hallja,
19 20|       tulajdon nevét, s a fiunak szokott pontosságában megbizva,
20 21|        többet, mint az apám ökre szokott.~- Krétával vesd ki nekem
21 21|         itt az asztalon, mennyit szokott inni édes apád ökre?~- Ugy
22 22|      Fájdalom, az én főnököm nem szokott fiatal emberekkel beszélgetni.~-
23 24|     megharagitani, csak üljön le szokott helyére.~- Semmi esetre
24 25|   morgást visszaszorítson, aztán szokott hidegvérüségével azt mondja:~-
25 25|         velünk.~- Méltóságod nem szokott megijedni! Mondja Faragó.~-
26 26|    mindaddig semmi reményem, mig szokott vad mulatságait folytatja.~-
27 29|     birtokszerzésnek azon nemére szokott, mely mai napon egészen
28 29|       hogy a lóra és lóhajtáshoz szokott, könyvgyülölő nemességet
29 29|       csak bőg, de okoskodni nem szokott.~- Hadd mondják.~- Köszönöm
30 30|          az őstelep, hanem a raj szokott eltávozni, - igy okoskodtak
31 32|       tehát hazasietett a Bécsbe szokott főur, hogy hasznosnak képzelt
32 34|       okvetlen eljő.~Lóri kiment szokott szobájukba, a hallottakat
33 38| boldogságából, mert emberileg ez szokott megtörténni.~- Épen azt
34 39|     fiskális urat, - mondja Lóri szokott élénkségével, hallottam