Chapter

 1 13|           A szokott bemutatás után Csillagné kijelölé a helyeket, s hárman
 2 14|              A hivatalos vendégek.~Csillagné férjét és vendégét együtt
 3 19|             hogy megnézik-e mások? Csillagné kivált korának asszonyai
 4 19|             Kiált föl örömteljesen Csillagné, - s miután az kezét megcsókolá, -
 5 19|         sirunk, - sirunk, - mondja Csillagné, - az anyák nem okoskodnak,
 6 19|           ez a csunya lány? mondja Csillagné Idára tekintve, ki még komolyabb
 7 19|             gyerekek, - szól közbe Csillagné, - nem látja, Endre, hogy
 8 19|            borzas lányom! szólitja Csillagné az eleven piros gyermeket.~-
 9 19|          egyesülten több legyenek.~Csillagné jól látta a két idősebb
10 19|          halál is kevés.~Jól látta Csillagné, hogy a fiatal embert meglepte
11 19| hajlamainak tanyájára nem akadtak. Csillagné a fiatal vendégnek meglepetéséből
12 19|           milliók látják sugarait. Csillagné önkénytelen osztozék a társaséletnek
13 31|          valami bajod van? - kérdi Csillagné.~- Faragó miatt aggódom,
14 31|      Istenem, légy velem, - mondja Csillagné élénken, - nem érte valami
15 31|    fejlődhetik ki belőle, - mondja Csillagné izgatottan, - s valamelyik
16 31|      félénken titkolják, - aggódik Csillagné.~- Mégsem maradhatna egészen
17 31|             Szegény öreg! - mondja Csillagné, elejtvén egy könyüt, mely
18 33|            Hála Istennek, - mondja Csillagné, csak hogy itt van, a többi
19 33|           igen szereti önt! Mondja Csillagné.~- Ő nem gróf, - ő ember!~-
20 33|          ez az önuralom. Folytatja Csillagné a társalgást.~- Nem koromból
21 33|        jelzés történt arczán, erre Csillagné kényszerittetett a gyermekszobába
22 33|          folytatjuk a vitát? Kérdi Csillagné.~- Elviszem őt, kedves feleségem.~-
23 34|          hivták még tegnap ebédre.~Csillagné Idával az ülésben volt, -
24 34|             Faragó nem tudta, hogy Csillagné nincsen honn, különben nem
25 34|            az ajtó felé. Csakugyan Csillagné volt Idával, kik korábban
26 34|          unatkozott ugy-e? - kérdi Csillagné.~- Éppen nem! - mondja Faragó, -
27 34|       nyomtatványba volt burkolva.~Csillagné felöltönyét Lórinak engedte,
28 34|           látogató legyen, - kezdi Csillagné, - szégyenünkre válnék,
29 34|           Aggódol, férjem? - kérdi Csillagné.~- Mindenesetre aggódom;
30 37|          kinos állapotját.~Délután Csillagné elment Idával vásárolni,
31 38|        kell kérnem, - mondja Kapus Csillagné kezét megcsókolva, - mondja