Chapter

 1 2 |    szerencséről, hogy a tüskés öreget még ma megláthassam: nyugodtan
 2 3 |        pajtások előtt, hogy az öreget megkérdem.~- Pajtás! - szólit
 3 3 |         Pajtásaim e szerint az öreget szinte nem merték kicsinyleni, -
 4 3 |        én hirtelen követtem az öreget a lépcsőkön alá.~Mig a városban
 5 6 |    országából haza rángatta az öreget Magyarországba. Házasságuk
 6 6 |        halad. E békés indulatu öreget fogjuk a hazai átalakulásnak
 7 14|         Meg kell rezzenteni az öreget, hogy máskor ne hordja ölszámra
 8 14|      szeretettel rajzolá le az öreget, kitünő tulajdonságait igen
 9 14|    nagy csörgéssel üdvözlék az öreget.~Az asszony szeliden mosolygott,
10 14|   főjegyzőnek állitását, mi az öreget fokról-fokra jobban megzavarta.
11 15|        igért. Nem itélte el az öreget; mert az a nagyságot imádta;
12 16|       figyelmezteti Csillag az öreget. - Századokig kettőben különböztünk
13 17|       érve meglepetés várta az öreget: fia érkezett meg Pestről,
14 17|       hogy nem jól hallotta az öreget, és hirtelen rámondja:~-
15 17|       eszmemenet megragadta az öreget, s mintha Virgilt olvasná,
16 18|      tudtuk. Képzeljétek el az öreget, ki éveken keresztül nézi
17 23| attilának belsejébe, kérvén az öreget további hűséges szolgálatra.~-
18 24|     titkár azon kezdi, hogy az öreget kimarja.~- Sohase tessék
19 30|     titkon merték rovogatni az öreget. Kettős volt a meglepetés,
20 35|        mégis elkomolyitotta az öreget, egy új szót talált, s ez
21 36|        melynek viszonzásaúl az öreget meg akarja lepni. Egy hónap
22 36|    mulva kellemesen meglepi az öreget.~Imre Kapussal neki feküdt
23 38|    eljárását helybenhagyja.~Az öreget iróasztalánál hagyjuk, s
24 38|   bátyám, - ne rohanjuk meg az öreget, - félek: el talál keseredni.~
25 38|     Imrét, hogy ne várja be az öreget, sőt az sem árt, ha néhány
26 38|     barát! - Mondja Csillag az öreget magához szoritván.~- Másokat