1-500 | 501-644
Chapter
501 32| anyai nyelvén szólamlik meg még idegenek között is.
502 32| zudult föl. Azt támadta meg a latin nyelv, mi a szivben
503 32| csak fölülről támadták meg, még pedig latinul, - s
504 32| alakítani. Alulról támadták meg a rendi alkotmányt, a megyeházban
505 32| nyeregszerszámmal ajándékozta meg.~Minden vármegyéből elég
506 32| költészet, mikor tudtuk meg ezt mi magunk, mikor hitte
507 32| Külső bárány"-ban szállt meg éjszakára. Föl-alájárkált
508 32| összeget kért, hogy a terv meg ne süljön.~Röstelte a füllentést;
509 32| nagy későn azzal nyugtatta meg, hogy a mit most cselekszik,
510 32| cselekvésnek más körét szabja meg, mint a mult. Megkérdezé
511 32| fogja tűrni, ha egykor apja meg nem értvén, szemrehányásaival
512 32| Csillag nem nyughatott meg, s az ő kivánsága szerint
513 32| van, barátom, Csillagnak meg nem mondhattam volna, miért
514 32| Kinevetett volna, vagy meg is ró.~- Reménylem, nem
515 32| eszem a Hollingerben van, s meg akarom akadályozni a jövő
516 32| többször hallani, csak igérd meg, hogy Csillagéknál egy szót
517 32| is kerülnünk kell.~- Most meg te beszélsz tatár nyelven.~-
518 32| nyelven.~- Magyarul értsd meg hát. Mikor oly hosszan távol
519 32| az ő rémülésük ijesztett meg engem is.~- Csak nem bujtam
520 32| megérdemlik, hogy ne mondd meg az igazat; mert olcsóvá
521 32| atyafi.~- Beszélj hát, áldjon meg az Isten, látod: megöl a
522 33| mert szemük nem szokta meg a magasból való bátor letekintést.
523 33| én kérem.~- Ne döbbenjen meg az emberektől, - az emberek
524 33| uraknak ártatlan tréfája önt meg ne sértse. Az öreg urak
525 33| urak nem veszélyesek; ők meg nem csalhatnak senkit, modoruk,
526 33| érzelmeit olyan nőnek vallja meg, kitől a kölcsönös indulat
527 33| a hasonlók közelithetik meg egymást.~- A bizonyos boldogtalanság
528 33| Kérem önt, magyarázza meg ezt.~- Hogy a nőt a nőért,
529 33| mondja Ida, - nem várjuk meg Imrét?~- Meglátjuk, ha lakásunkhoz
530 34| nyelvünk ügyében.~- Mondd meg a direktornak, kezdje holnap.~-
531 34| azért abban állapodtak meg, hogy gyülés után tanácskozni
532 34| követek az országházon látták meg először. Ingerülten ment
533 34| különben nem jelent volna meg oly korán, - igy bizton
534 34| ebéd nem kész, - mondja meg, mit szeret?~- Magát szeretem.
535 34| gyermeknek néznék?~- Én meg azt nem szeretem, ha idő
536 34| az ujjam! kiált a lány, meg akarván akadályozni a kézcsókot.~-
537 34| véletlen az irását mégis meg tudnám kapni.~- Mi történnék
538 34| Faragó, a közönség értse meg, hogy itt az idő a nemzetiségért
539 34| kiemelte, Lórit kinosan lepte meg.~- Valóban szerencsés véletlen,
540 34| tréfával fogta és csókolta meg, mit akarhatott akkor?~A
541 34| mikor Faragó eltünt, döbbent meg, hogy egy megszokott kedvenczet
542 34| hogy több bajt ne okozzon, meg kell menekülni tőle.~Ebéd
543 34| élhetetlenségében, a nyerseséget meg kell törni. Erre rég elkészültem,
544 34| tanácskoznak a Hollingerben.~- Meg fogjuk ennek eredményét
545 34| tanácskozmánynak eredménye, ezt vitte meg Kapus az aggódó Csillagéknak.~~
546 34| lesznek: bizvást fütyülhetsz, meg nem akadályozhatlak.~- Hány
547 34| egy zártszékkel kinálta meg.~- Ne bánts, pajtás, máskor
548 34| ott lesz az eszem.~Lóri meg akarta róni Faragót, hogy
549 35| levelet már nem mutatta meg Faragó feleségének; mert
550 35| itéletről olvasott valamit.~Meg kell mondanunk, hogy Pozsonyban
551 35| megváltoztathatlan, nem szégyenít meg; hanem ha elnapolnám a belőle
552 35| határozott.~Miért szégyenitené meg a fiut? Drága volt a vállalkozás,
553 35| biró is vagy, előbb tudj meg mindent, aztán itélj, azaz:
554 35| leveleit, igy nem lepett meg a te életedben, hogy a kornak
555 35| ezen esésekben izmosodnak meg a gyermeknek tagjai, ezek
556 35| gyermeknek tagjai, ezek edzik meg a jövendőnek. Egész kivétel
557 35| bizalmadat viszonzom, ebből értsd meg, hogy apád nem birád, hanem
558 35| elvi diadal.~- Nyugtass meg, ha tudsz, hova érünk a
559 35| elv?~- Nem maradt!~- Értsd meg tehát Széchenyinek bölcseségét,
560 36| melynek viszonzásaúl az öreget meg akarja lepni. Egy hónap
561 36| felületesen érinthettük meg, mentünk előre; de nem értünk
562 36| megvigasztallak most. Valld meg: e századnak elejéig volt-e
563 36| már olyan követek jelentek meg, kik egyszerre első helyeket
564 36| e vásott csapat alakitja meg a "közvélemény asztalát,"
565 36| buzgón tanul: a jövendő meg van nyerve.~Kell-e több
566 36| barátom, - ne ijeszszen meg vastag papirosával.~- Az
567 36| jövendőt? A megyék határozzák meg a jövő országgyülésnek teendőjét,
568 36| kell, ezt őszintén vallom meg önnek. Jól tudom, hogy a
569 36| függést nem szeretem, azt meg szintén tudom, hogy ön sem
570 36| a föltételek határozzák meg a kiegyenlitő viszonyt,
571 36| belátására számitok. Ha meg akart érteni, barátom, fölismerte,
572 36| népből származott, vallja meg: gyülöli e nép urait?~-
573 36| nehezítik. Még itt sem állapodik meg, megkülönbözteti a látottakban
574 36| panaszát élőszóval hallgassa meg, röviden: a népnek az urról
575 36| menni akart.~- Még valamit: meg fog ön házasodni?~- Nem
576 36| holtomig, nem feledkezhetem meg az illedelemről az által,
577 36| évtizedek mulva testesülnek meg, még több évtized kell arra,
578 37| helyezé maga elé.~- Nézze meg jól, vésse emlékezetébe.~-
579 37| annyit tesz, mint légyen meg vagy meg lesz. Igy van a
580 37| tesz, mint légyen meg vagy meg lesz. Igy van a kathekizmusban.~-
581 37| meglesz.~- Az a levél nem lesz meg, fiskális ur.~- Bizonyosan
582 37| magyarázatnál nem ijedt meg, - elfeledte volna, hogy
583 37| Faragó, az öreg érkezett meg Csillaggal.~- Kedves hugom, -
584 37| gyermekem, - kezdi Csillag, - meg akarok egyetmást magyarázni,
585 37| A multban gyökeredzett meg, rokonszenvei oda huzták
586 37| cselekedetekért hasonlottak volna meg; mert nem voltak a meglevővel
587 37| veszedelmes itélettől ijedtem meg, midőn a haragos apa hozzám
588 38| politikai szerepének felel meg, megfogja az ön kezét, s
589 38| mai társalgást, - jegyzi meg Ida, - ma ön igen kedvetlen.~-
590 38| vegyem lelkemre, induljak meg: essem térdre azon ur előtt,
591 38| Istenem, csak most találnám meg az igazi szavakat, hogy
592 38| szolgálóktól nem kérdezik meg, melyik ajtón járok itt
593 38| küzdöm önnel, ne itéljen meg avatkozásomért, de ha elkezdtem
594 38| hölgyekkel beszélgetni, engedje meg, hogy hallgathassam önt.~-
595 38| akartam hozzá férni, hogy meg ne sértsem; mert érzékenységét
596 38| beszélget kegyeddel, értesse meg kegyeddel, hogy szereti;
597 38| lelkü mindenkinél, találjuk meg e gyémántot együtt; én is,
598 38| kezét a kisasszonynak, ő nő, meg nem alázhatja magát.~Kapus
599 38| anyák legutóljára tudják meg leányaik titkát.~A gróf
600 38| jóakaratnak végső vonalát támadja meg, a kitüntetett családnak
601 38| mondja Imre, - szánjon meg engem.~- Mi baj, fiu? összevesztél
602 38| képzelhetem, miért tiltotta volna meg a beszédet?~- Szó sincs
603 38| édes bátyám, - ne rohanjuk meg az öreget, - félek: el talál
604 38| hozzánk.~- Nem köszönné meg egynémely gaznáczió, - mondja
605 38| Másokat választva szorits meg, - gondold csak, - folytatja
606 38| meggyőződését, ha azt tettleg meg nem másitotta."~- Tovább
607 38| áthaladhat. Hálásan csókolá meg atyjának sorait, a szabaditólevelet,
608 38| megértettem, mi döbbenti meg a tekintetes karok és rendeknek
609 38| bánom: üss, csak hallgasd meg szavaimat! mondá ama görög,
610 38| csak az igazat hallgassa meg. Mivé lennénk, uraim, a
611 38| midőn a jót a jobbtól is meg kell különböztetnünk, mondom,
612 38| lennénk, ha a rosszat a jótól meg nem különböztethetnénk,
613 38| karok és rendek; mert minket meg is ütöttek, megütött gyakori
614 38| meglehet, hogy az a párt sinyli meg, mely most ellene támad.
615 38| igazságot, és igy nem lelvén meg azt, nem alkalmazhatja azt
616 38| kifejezett eszmétől ijedjünk-e meg, vagy a magtalan nyers szavaktól?
617 38| az alapot morzsolja, s ha meg nem akartuk hallani, rémesebb
618 38| elrejtett igazság pedig meg sem születik.~Minden embernek
619 38| maradhatunk. Nem parancsolhatjuk meg a beszédet, legalább engedjük
620 38| beszédet, legalább engedjük meg; ez hatalmunkban van.~Az
621 38| tökéletes, ebben nyugodjunk meg. Az emberi nyilatkozás kivételesen
622 38| vagy el nem érhetők, vagy meg sem találhatók.~Választanunk
623 38| a levelet. Nem állhatta meg, hogy az öreghez ne menjen,
624 38| apának azt sugja:~- Engedje meg, alispán ur, hogy egy bizalmas
625 38| Kapus, hogy bizalmas órában meg akarja csókolni a kezet,
626 38| pedig Csillag karját fogta meg, ugy huzá az ablakba.~-
627 38| titkunk.~- Miként háláljam meg, barátom, hogy segitettél
628 38| barátság bebizonyitva éri meg, hogy barátságnak mondják.~ ~
629 39| fért apjához, ott csókolá meg apjának kezét, száz meg
630 39| meg apjának kezét, száz meg száz embernek szeme láttára.
631 39| Atyám! Miként érdemlem meg jóságát, hogy oly szeretettel
632 39| boldog vagyok.~- Ne tiltsa meg a hálát, kedves atyám, oly
633 39| a szó megfojt; engedje meg atyám ma az egyszer a szólásszabadságot.~
634 39| fogadásból; hanem magyarázza meg nekem e titkot, mely életemnek
635 39| Senkinek sem mondaná meg?~- Ismétlem, senkinek.~-
636 39| későn ösmertem föl? Ne itélj meg, barátom, az uj életnek
637 39| jó kedvében ajándékozott meg az Uristen, általad egészitette
638 39| lépett be, egyszerre fogá meg a két beszélgetőnek kezét:~-
639 39| Csillaghoz fordul, ne tagadja meg tőlem a kezet, mely nem
640 40| Biróuram hát tudja, mitől fagy meg télen a bajuszom?~- Hála
641 40| után kérdi.~- Azt mondja meg hát, biróuram, honnét lesz
642 40| lenne.~- Hát mért nem látom meg a levegőt testi szemeimmel?~-
643 40| ezen kegyelemre, nekem is meg fogja adni.~- Hej, biró
644 40| fordulva mondja:~- Lökjön meg kelmed, hadd tudjam, ébren
1-500 | 501-644 |