Chapter

 1 2 |         olyan magas, hogy az ember egyszerre meg sem látja a végét, hanem
 2 3 |       vagyok urfi.~Szerettem volna egyszerre otthon lenni; mert vagy
 3 8 |          asztalba vágtam, s a toll egyszerre bottá lett?~- Közel ültem,
 4 9 |   megjelelés a papiroson lenne, és egyszerre száz kötelezvénynyel rohanják
 5 10|            ha a főérdek megszünik, egyszerre elesik tőlünk, még a mérséklet
 6 10|          tulság, mely ma a földről egyszerre a napba szállna, s pörkölt
 7 12|            kirívó, hogy a hiányzót egyszerre kitalálta. A paraszt darabosságnak
 8 13|     szemlét az ékes kis csoporton.~Egyszerre csend lett, a gyermektermészet
 9 13| kapaszkodott, s mivel az megtürte: egyszerre magasabbnak érzé magát,
10 13|    anyjának szemébe nézett a lány, egyszerre az engedelmes gyermek lett,
11 14|         hamar kapott vigasztalást, egyszerre két uri fogat járatott be
12 14|           tudta, honnét támadt elő egyszerre a sok jó barát?~Fölütötte
13 16|    küszöböltessék ki az oskolából, egyszerre megakadnánk, és szégyennel
14 16|           classicusok után, - most egyszerre kiüt az emberiségen a lángész,
15 18|          az apai szigor e napokban egyszerre megszünt, s a fiu odadobott
16 18|        mert e kevés kis észrevétel egyszerre torkon fogta a szilaj vért,
17 19|       keresve.~- Kiszaladt! Mondja egyszerre négy vékony hang.~- Meg
18 21|          házfalat.~- Mind a négyet egyszerre? kérdi Kapus a jókedvü czimborát.~-
19 27|    nevetnek, ki táltosakat beszél.~Egyszerre elveszté a fiatal ember
20 29|      megczáfolja.~A tekeasztalokon egyszerre elnémult a lapdazörej, a
21 33|     Egyedül? - kérdik valamennyien egyszerre.~- Imre szállásán van, -
22 33|            Helyzetem az volt, hogy egyszerre sokat nem remélhettem, azért
23 36|          követek jelentek meg, kik egyszerre első helyeket foglaltak
24 38|         szobájába nyitott.~Az öreg egyszerre koczogatott, és belépett.
25 39|           és után?~Imre lépett be, egyszerre fogá meg a két beszélgetőnek