Chapter
1 6 | varrja föl a szabó.~Igy éltek boldog egyetértésben néhány évtizedet, -
2 8 | Azt mondja Horatius: Boldog, ki szülőföldén, távol a
3 12| csalódott, ezerszeresen boldog volt a bóditó mámorban,
4 12| választottak meg birónak.~- De boldog vagyok, tekintetes uram.~-
5 19| férj, - tudod, mikor igen boldog vagyok, hozzád sietek; mert
6 19| Kedves feleségem, ma én igen boldog vagyok.~- Mondd el hát,
7 19| mitől vagy olyan nagyon boldog?~- Tudod, hogy Faragóval
8 19| hetek első napjaiban.~- Igen boldog vagyok!~- Megmondod, miért?~-
9 19| mondja:~- Feleség! ilyen boldog még sohasem voltam.~ ~
10 31| is kész lenne beugrani.~- Boldog ifju, kiért ily esengve
11 32| utána következett e szó: boldog, megint egy rajz, nefelejtset
12 32| egész értelem együtt: Légy boldog és nefelejts.~Ne mosolyogjatok
13 33| megértem önt, miért nem lehet boldog.~- Igy nem leszek tehát
14 33| udvarló korában látszott.~- Boldog Isten, minő nehéz tanulmány
15 35| irjak. - Sohasem voltam ily boldog! E levél örök kincsem marad.~ ~
16 37| szeretem a komoly képeket.~- Boldog gyermek, még nem hiszi,
17 38| kalácsot kaptam.~- De nem is boldog; mert a boldogságot kerüli.~-
18 38| hogy magától sohasem lesz boldog, azért kegyedhez folyamodom,
19 38| én sohasem voltam ilyen boldog. Mi férfiak elvekért küzdünk,
20 38| kulcsát.~Hosszan merengett a boldog érzelemben! tehát az apai
21 38| az öreghez ne menjen, a boldog apának azt sugja:~- Engedje
22 39| semmit, fiam, most igen boldog vagyok.~- Ne tiltsa meg
23 39| kételkedem.~- Ugy egészen boldog vagy?~- Nem egészen barátom,
24 40| hogy nem hagyta lenn, a boldog egyszerüségben.~- Biróuram! -
|