Chapter

 1 5 |             Metternich is, nem is e különös hüségre épité szövetségét
 2 6 |            az asztalnál, az asszony különös bizalommal mondá el, hogy
 3 9 |             kelt föl, s a rendeknek különös meglepetésére, a jelenlevő
 4 14|          szintén meghivtam. Arra is különös okom van, hogy ugyanezen
 5 17|         volna rá, mint most, arczán különös sugárzat mutatkozék, s mivel
 6 19|            az apróbbakkal, - mondja különös okoskodással a kisebbekre
 7 19|            már nem félt a tréfától, különös ösztönből egész bizalommal
 8 21|      eljövök.~Endre elhalaványult a különös igéretre, melyre hihetőleg
 9 21|         később nagyon megszerette e különös példányt, egy hosszu padra
10 21|        élénkitette a pajtásokat, és különös kedve tellett a kinálgatásban,
11 24| Méltóztatnak velem parancsolni?~- A különös véletlen hozott össze bennünket,
12 29|            egy azok közől, kiknek a különös nyilatkozat nem tetszett.~-
13 31|             tudatta a közönséggel a különös levelet, - ez okból a szivesen
14 31|          lelkébe hagyott tekinteni.~Különös szigoruság ömlött a fiatal
15 34|             a szinészek megérkezése különös kiszámitás, mely ellensúlya
16 34|                mondja Lóri, s olyan különös meleget érzett két orczáján,
17 35|        fejlődésének, az uj szavakat különös jegyzőkönyvbe irta, és előforduló
18 36|            később az egészet, s egy különös megnyugvás áradt el lelkén,
19 37|           levelet megnézze, melynek különös utja lehetett, hogy Lóri
20 37|      uralkodva fölindulásán; mert a különös óvás megint összébb kuszálta
21 38|            azt nyeri, hogy lányai a különös atyafiság miatt mind ülve