Chapter

 1 11|        megszégyenled?~- Látott-e, bátyám, leásott fenyőszálat, melyre
 2 11|     sudaráig jutni.~- Ime, kedves bátyám, - mondja a fiu az öregebbet
 3 11|   tanácsbeli.~- Ellenségnek nézi, bátyám, az urakat?~- Mi huzzuk
 4 11|         Mázsáljuk meg terheinket, bátyám, - okoskodik az ifju, -
 5 11|              mit irigyelne tőlem, bátyám?~- Egyszer mégis ur lesz,
 6 11|          érdemli.~- Ekképen hiszi bátyám, hogy ingyen nem adják a
 7 11|           van? - most mondja meg, bátyám, - melyik nélkül lehetünk
 8 11|       ellen?~- Meg tudja mondani, bátyám, mikor csinálták azon törvényeket?~-
 9 11|          vagyok, - higye el nekem bátyám, hogy apámat meg nem csalom.
10 11|           mondom, erre elhallgat, bátyám?~A másik fölnézett.~- Bátyám!
11 11|      bátyám?~A másik fölnézett.~- Bátyám! Sok urfi között jártam,
12 11|      eladni, - akkor, akkor, édes bátyám, kipirult két orczám! -
13 15|         nyulászni.~- Mit mondana, bátyám, ha valaki rá fogná, hogy
14 15|   asztalra.~- Valóban nem tréfál, bátyám?~- Olyan szép magyarsággal
15 16|             Miért vált el tőlünk, bátyám? - mondja bánatosan az előbbeni
16 18|           fiu.~- Szédülök, kedves bátyám, - az én apámat kicserélték.~-
17 38|     ügyben jött tanácsot kérni.~- Bátyám! - mondja Imre, - szánjon
18 38|     valakivel?~- Magammal, kedves bátyám, - az én jövendőm élhetetlen
19 38|              Ugy lassankint, édes bátyám, - ne rohanjuk meg az öreget, -
20 40| tekintetes, - maradjunk a régiek, bátyám, - mondja Imre helyreigazitva,
21 40|        világot.~- Nagyon ösmerem, bátyám, én is féltem a világtól;