Chapter

 1 8 |              mindezt véghez viheti.~- Köszönöm, az igazságot megvallottad,
 2 8 |             vele Róma nagyobb lett.~- Köszönöm a felvilágositást, - mondja
 3 9 |    főjegyzőnek, némileg félre hiva:~- Köszönöm a figyelmeztetést, az alispán
 4 9 |    szokásaiban zavarom.~- Helyette én köszönöm méltóságodnak ezen észrevételét.
 5 12|              hogy őt is részesitse.~- Köszönöm! - mondja ő ellenállhatlan
 6 12|           elmehet, tekintetes uram.~- Köszönöm a bizalmat, biró uram; igy
 7 18|            sohasem használom, s ennek köszönöm, hogy pártomnak hibáit messziről
 8 20|      hajszálnyit sem engedtem, s igen köszönöm, hogy méltóságod e csiklandós
 9 22|               grófot meglepni.~- Igen köszönöm, hogy figyelmeztetett. Ez
10 22|               bőrünkből.~- Még meg is köszönöm a bennem helyezett bizalmat;
11 23|              tanulok méltóságodtól.~- Köszönöm a bókot, főjegyző ur; hanem
12 23|            többi a vezetéstől függ.~- Köszönöm a tanitást, - már világosabban
13 24|             magából semmi sem lesz.~- Köszönöm a jövendölést, - nem felelek
14 26|              mulatságait folytatja.~- Köszönöm a figyelmeztetést, Pozsonyban
15 26|               azt, mit jónak vélsz.~- Köszönöm a bizalmat, elfogadom, bár
16 29|            szokott.~- Hadd mondják.~- Köszönöm alázatosan, nekem nem kell,
17 30|              lehangolt vén jurátus.~- Köszönöm az emlékeztetést, másképp
18 33| bizalmaskodhatnak. Ez a magyarázat.~- Köszönöm! Mondja Ida erősen elpirulva.~-
19 36|           Maradok, méltóságos uram!~- Köszönöm! - mondja a gróf kezet fogva, -
20 39|              hallottam ma a gyülésen, köszönöm, hogy a nőket védelmezte.~-