Chapter

 1 3 |           jár az eszed szanaszét, máskor megleled a következetességet.~
 2 7 |        mondja, - megösmer-e engem máskor is?~- Nincsen nekem emberi
 3 7 |    barátom, ebből higyje el, hogy máskor és mindig meg fogom ösmerni;
 4 11|       egyszersmind megkérte, hogy máskor is megösmerje.~Sok viz lefolyt
 5 14|        rezzenteni az öreget, hogy máskor ne hordja ölszámra az ilyent!~-
 6 14|      elhitte, és megfogadta, hogy máskor nem irkál albákat; mert
 7 14|      hanem rosszabb kézbe akadhat máskor.~- Hány volt az idéző-alba? -
 8 19|         hajolt meg a leány előtt. Máskor zsebeit czukorral megtömve
 9 19|      alkudozik ma olyan nagyon? - máskor olcsóbban megegyeztünk.~-
10 19|          becsülöd, mint becsülted máskor.~- Ma jobban, mint valaha,
11 25| méltóztassék őszintén megmondani, máskor bátorkodom tisztelkedni.~-
12 26|            inkább megigérem, hogy máskor kizárólag a nők számára
13 29|          a bolondkompánia, s mint máskor, némi előjoggal, a vad bátorság
14 29|        akartok hallani? - kérdi a máskor legnépszerübb.~- Ki bőgött
15 29|          a leghangosabban szoktál máskor a karzatokon a szilaj kifakadásoknak
16 34|            kezdé Ida.~- Megmondom máskor, csak siess és irj. Mire
17 34|          meg.~- Ne bánts, pajtás, máskor talán elfogadom; de ma áldozni
18 35|   szeretett irni, s megirta, hogy máskor igen röviden ir, s az lesz
19 37|         Lórinak:~- Kedves lányom, máskor megmondom az okát, - bevásárolhattok