Chapter
1 10| öntudatos mérséklet jól ösmeri a fönntartásnak, az állandóságnak
2 14| nem ösmer senkit, önt nem ösmeri senki, s talán elszomorodik,
3 15| nyulat a szalonnamadzagokról ösmeri meg, különben a farkáról
4 17| tájékozást kérjen.~- Urambátyám ösmeri az én kedves édes apámat?~-
5 18| de mivel önmagát nem ösmeri, mégis kikiáltja, hogy ördög
6 18| zajgásától, - a fiatal erő nem ösmeri, miként tudna épiteni, -
7 19| alkalom kinálkozik. A tudós ösmeri a csillagok járását, a bölcs
8 20| tudna. - Alamizsnában nem ösmeri meg az urat, kiről az apák
9 22| irányban fogja majd vezetni.~- Ösmeri tekintetes ur a grófot?~-
10 23| itteni viszonyokat teljesen ösmeri.~- Ilyen több is akad; csak
11 24| ekképen folytatá:~- Barátom, - ösmeri azt a fiatal embert?~- Igen
12 24| sziveskedjék a grófi lakba jőni.~- Ösmeri, barátom, e fiatal ember
13 34| legyen. Az itteni közönség ösmeri Bécset, és sokat követel.~-
14 36| felelősséget.~Méltóságod nem ösmeri a kormányzók faját. Nem
15 36| gyülöli a jobbágy az urat; ösmeri a nép a szomszédos urakat,
16 37| kezében volt.~- Irásomat már ösmeri, - mondja Lóri, - most válik
17 38| élesen lát, s fájó gyengémet ösmeri.~- Eltalálta, azért kérem,
18 39| sorokat tulajdon keze irásának ösmeri, Lóri kisasszony? Mutatja
|