Chapter
1 2 | fazekas rántásos lábast pörget ki. Nem voltak előttem ösmeretlenek
2 2 | kiáltani. Én határoztam meg, ki a legszebb leány a városban.
3 2 | hogy én álljak leghátul, ki a tekintetes uriszék tagjainak
4 2 | tekintetes urak irnak, én vakarom ki a téntadisznókat, leveleket
5 2 | Juhász, herczegi levéltárnok, ki egyszersmind a fraknói kincstárnak
6 2 | ajakát, a helyett nyissa ki fülét; mert az öreg temérdeket
7 2 | osztogatja, ha olyanra talál, ki gyöngéit eltüri. Nagy ár,
8 2 | otthonosságból találtam ki, hogy czéhbeli társaimra
9 2 | negyedórában azt is elmondák, hogy ki lesz az uriszéken nagyobb
10 2 | öreg Juhász? kérdém őket.~- Ki az a Juhász? - viszonkérdi
11 2 | Az a Juhász olyan juhász, ki mellett ezer más ember,
12 2 | könyvtárba, a többi könyvet ki lehet dobni, az öreg egymaga
13 2 | hogy jó fogaim vannak. A ki belém harap, elkészülhet,
14 2 | semmit! mondja főnököm, ki most arra biztatott: mennék
15 2 | vigyázatlan, könnyelmü ur alól, ki aztán ugy megijed a sorstól,
16 2 | hogy az ostobáknak oszd ki; mert azok elég pimaszok,
17 2 | kunyorálni. Dolgoztam: tehát add ki szerény napszámomat, - aztán
18 2 | lapnak czime pedig megmondta, ki vesztette el.~- Látott valaki,
19 2 | találkozás türhetően ütött ki, s okom volt hinni, hogy
20 3 | vélitek, hogy magam gondolok ki valami hazugságot?~- Kénytelen
21 3 | az a legnagyobb hazafi, ki nyiltan és nyesetlen őszinteséggel
22 3 | beszélni. Miért dobálják ki a pénzt olyanért, mit ingyen,
23 3 | még maguk követelik, hogy ki is nyomathassák. Mi marad
24 3 | mondanak, s ha nem mondhatta ki Aesopus a leplezetlen igazságot,
25 3 | mint a lepsényi ember, ki a mezőn meglátván reggel
26 3 | magyar paraszt ravaszságát ki nem találhatod."~- Igy egy
27 3 | kétségbeesetten jajgat, s mint ki a könyökén azt a kényes
28 3 | mondani fogok, vagy abból sül ki valami, a mit nem mondok;
29 3 | czivakodó paraszt nem teszi ki az ügyvédséget. A mit most
30 3 | görhes nyulért negyvenet áll ki: hol itt a következetes
31 3 | s a torkosság kergette ki, hogy pecsenyét lopjon!
32 4 | Leczkék a multból.~A ki a nagy árkon akar átugrani,
33 4 | rendkivüli esetekre: ugy hatott ki a magán jog a közéletre,
34 4 | volt Egyiptomnak Józsefe, ki egy álomból a szük esztendőket
35 4 | nem az ujjamból szoptam ki, hadd mondjam el az öreg
36 4 | a maga esze szerint mér ki, kedvenczeivel végezteti
37 5 | volt a legbuzgóbb hazafi, ki a magyar alkotmányból sem
38 5 | emberek voltak, s az országból ki nem botozhatták, - munkálkodásukat
39 5 | mely méltó párja annak, ki azt képzelte, hogy ő faggyugyertya,
40 5 | multnak elszánt védelmezői, s ki hinné, hogy mindenik félnek
41 5 | hirtelen uj emberek emelkedtek ki, s ha okosat mondtak, a
42 5 | haladás közepette mondá ki, hogy: a legelső magyar
43 5 | hűbér egészen megszünik? ki lesz szövetségese akkor,
44 5 | földből két annyi hasznot vesz ki, mint az értetlenség; és
45 5 | jelen és jövendő ugy huzódik ki, mint a látcsőnek szakaszai.~
46 6 | nadrágja térden sohasem kopott ki, csizmájának orrára nem
47 6 | tulajdonság később ugy ütötte ki magát, mint a későn érő
48 6 | későn érő burgonya, - s a ki az országutra patkószeget
49 6 | az olyannak megfoghatlan, ki az egyszeri bölcstől csudálkozva
50 6 | Ovidius: Nem mind szent, a ki a szentegyháznak küszöbét
51 6 | közelitett is azon férfiuhoz, ki mellett a férfiak is egy
52 6 | alkalmasint nagy oka a férj, ki a maga gyémántját megtalálta,
53 6 | emberiséget mi kergette ki a természetes vadságból,
54 6 | terhes. Az emberi törekvés ki nem fogyhat, mig kielégiteni
55 6 | jár a küszöbön ülőnek, s a ki jobbat és többet akar, taszigálnia
56 6 | tálból villával emeljük ki a konczot; mert ez tisztességesebb,
57 6 | piszkolódott, az fejezi ki becsét. Igy tanulom én az
58 6 | való bölcseséget tárhatta ki, mely a tétovázót egyenes
59 6 | erőnket kezdi megemészteni.~Ki zavarja Brutust? Mondhatná
60 6 | jeleseinek adott enyhitő italt, ki kényszeritheti őt többre?~
61 6 | időnek jelszava leend; a ki marad, az nem halad. E békés
62 7 | a második; ez békitette ki az apát fiának vásott elevenségével.
63 7 | vakaró és kefe mellől huzván ki a megpaprikázott érett turót,
64 7 | urakat a kastélykertbe, hogy ki tud külömb rendet vágni.
65 7 | s azt mondák, tanuljam ki a sok könyvet addig, mig
66 7 | nekik a tudásnak titkát. A ki fáradni akar, annak adok:
67 7 | a posztóruhát, azt is, a ki benne van?~- Az a tudatlannak
68 7 | embert, a tudatlanság beszél ki belőle, mint a zsidókból,
69 7 | János, mindezt most találta ki véletlenben?~- Régen gondolkoztam
70 7 | könyvcsináló azért nyomatta ki tudományát, hogy ne legyen
71 7 | s mivel sohasem dobolták ki a falu házán, hogy a szegény
72 7 | is szamár annak a neve, ki az urnak valót nem tudja.~-
73 7 | És sohasem is megyen ki a divatból; mert a népek
74 7 | a földet nem nyujthatjuk ki sodrófával, hogyan fogunk
75 7 | egy arasznyira kapargatunk ki belőle? A tudomány mélyebben
76 7 | utána a többit; mert a ki a fa alá fekszik, s ott
77 7 | különb ennél a posztó, s a ki beleöltözött...~- ... Folytatja
78 7 | akarják, a habos ezüstöt, s a ki többet tud, az ügyetlentől
79 7 | mást is megérhetnénk.~- Ki vele, János, mi nyomja a
80 7 | fölül, egyiket sem ejté ki a rostából, kivévén a szemetet,
81 7 | még - szarvait ne feledjük ki - megöklelni.~Tökéletes
82 8 | utast betereljék vendégnek. Ki érti ezt a mai világban?~
83 8 | rácsozott hézagon át nézünk ki, hogy a kelletlen vendéget
84 8 | ráparancsolja, nem bujhatik ki a szolgálat alól. Ezen nobile
85 8 | nobile officium mozditotta ki Faragót az ősi fészekből,
86 8 | való összerakásához, hogy a ki hallotta, méltán mondhatá:
87 8 | helyett pengőben vegyék ki: Faragó alispán ur föltette
88 8 | nézik, melyet irótollal is ki lehet alapjából piszkálni,
89 8 | irva ez a jog, - kérdelek, ki védelmezze meg? A bocskoros
90 8 | meg? A bocskoros nemes, a ki nem érti? vagy a nagy ur,
91 8 | nem érti? vagy a nagy ur, ki a diák szó mellett a magyart
92 8 | hüvely? A szabóczéh szabott ki téged magyarnak, vagy édes
93 8 | bátorságnak hoztad el, vágd ki a zöld asztalra, s mondd:
94 8 | magát nálad, és hizelkedje ki tőled a kedvező itéletet.~-
95 8 | leszidod, az esze nélkül szalad ki a járásba, az eke mellől
96 8 | azért jótállok; mert a ki egyet mond, többet is találna
97 8 | tagadjuk meg a meglevőt.~- Ki mondja, hogy megvessük az
98 8 | mondja Horatius: Boldog, ki szülőföldén, távol a gondoktól
99 9 | semmi esetre sem tenném ki magamat a veszedelem lehetőségének.~-
100 9 | vékony szegélye látszott ki a fekete alól. Ezen szokások
101 9 | Csillag, ösmertem egy embert, ki sohasem tudott ugy felöltözni,
102 9 | gondolata a mult, s onnét ki nem fogják egykönnyen mozditani.
103 9 | ólmot ugyanonnét dobják ki, s az a földre esik; mindkettőt
104 9 | mondása: Mindennap bünhödik, a ki mindig fél. Kitartásunknak
105 9 | amugy sem találkozott olyan, ki tulságos odaadásból arra
106 9 | kötelesség, hogy az őrállásban ki ne fáradjanak, s ehhez a
107 9 | Képzeljünk egy embert, ki tiz nyelvet tanult meg,
108 9 | e holt nyelven fejeztük ki.~Elfogadható volt a mentség,
109 9 | ellenségünket megvertük, ki parancsszavunk szerint engedelmeskedve
110 9 | háborut önmagunk ellen, vegyük ki a népet a járomból, segéljük
111 9 | évvel előbb, igy a hiányt ki kell pótolnunk, vagy kerekünk
112 9 | jobbágy-telkekre szorulnak ki; lökjük el tehát a gátot,
113 10| hogy az utczán is lássák, ki az, kit a közönség tartozik
114 10| szeme láttára játszották ki.~Olcsóbb nem lehetett a
115 10| ágban való terjesztése előre ki van tüzve. Rég tudom, hogy
116 10| kivévén azon nehányat, ki továbbra is tőlünk kéri
117 10| kormányt ugy, mint a főurakat. Ki gondolta volna egykor, hogy
118 10| ellenzéknek feje volt az 1823-ki ellentállásnak?~- Gyakori
119 11| mindenki tudja: hogy ő az, a ki üthet. Ázsiából származtunk,
120 11| az olvasót Kapus Jánosra, ki Csillag Pált még diákkorában
121 11| után a hetedik gyereket, ki a föld alatti kincseket
122 11| beszélgetőket az ifju Kapus, ki a városból most érkezett
123 11| egy hires kardinálisnak, ki herczeg is volt, csufolódva
124 11| meg, s jaj volna annak, ki helyette akarná a kévéket
125 11| mert azé a gyümölcs, a ki a magot földjébe vetette.
126 11| többet, mint a szolgagyerek, ki a libaőrzés mellett nőtt
127 11| munka.~- Mikor dobolták ki, hogy a tanulás tilos?~-
128 11| Biz azt nem dobolták ki.~- Én el mertem indulni
129 11| vagy az a könyvcsináló, ki a tapasztalatokat irja össze,
130 11| most azok vagyunk, s van a ki nem szereti, hogy összebéküljünk.~-
131 12| örömestebb türi az olyant, ki némely órában pajkosságra
132 12| életében, hogy önmagától talált ki valamit, a helyest, az illendőt,
133 12| kérgéből fehér szárnyakkal kel ki, s alakulását bevégzi. Most
134 12| a hova esik.~Most tört ki a nemesebb szenvedélynek
135 12| csak egyetlen darabot ád is ki. Ezen számitás megijeszté;
136 12| semmi sem maradna: nem ad ki egy krajczárt sem, s a hónapnak
137 12| legeltette szemeit a szép ifjun, ki ruhája szerint ur, hanem
138 12| az egy kiváncsiság tört ki az öregből, s a misét az
139 12| szó! - Mondja az öreg.~- A ki szépen tudja! - jegyzi meg
140 12| sokféle ruhája van, s a ki szebben öltözteti a mondanivalót,
141 12| a válogatás a nehéz, s a ki könnyen válogatja, az tudja
142 12| válogatja, hogy az sem érti, ki minden diákszót tud.~- Furcsa
143 12| a mi a könyvben van, s a ki a könyv szerint tanulta
144 12| amaz meg ne csókolhassa, - ki van fizetve tartozásod,...
145 13| falunak közepéből ágaskodott ki, mintha vendéget lesne;
146 13| örömest találgatják, s a ki a vendégre csörgő szarkát
147 13| valami szerencsétlen, a ki a rövidebb utat kereste, -
148 13| s én leszek a legelső, ki ezt megösmerem.~- Hol kezdődött
149 13| Hosszu időszakot szab ki ön.~- Ezredek oktalanságának
150 13| magasabbnak érzé magát, ki a gyermekszobának falai
151 13| gyermek embernek pingálta ki magát.~A nő önérzetében
152 13| foglalkoznék mással az, ki még magának is csak ma kezdődött
153 14| tárgyba kaptak, melyből hamar ki nem fogynak a férfiak, tudniillik
154 14| szomszéd a szomszédot kérdi: ki ez? honnét jő? mit akar?
155 14| az emberek kiváncsisága ki fogja fürkészni, mi lakik
156 14| Tudja a tekintetes ur, hogy ki vesztette el a csomagot?~-
157 14| hosszu asztalokat nyujtatta ki másokkal, s egynek az volt
158 14| menjen, s ujjal böködje ki, hány vendég van egy összegben?
159 14| tudni, hogy hol lyukadt ki a vármegye, hogy mindannyi
160 14| földülés alkalmával esett ki a hintónak leeresztett födeléből
161 14| papircsomagra gondolni.~- De ki irta a meghivásokat? - kérdi
162 15| áldassék az Urnak neve, ki sok mindent megéretett velünk,
163 15| farkasnak bárányt kötnek ki, a rókát a ludhus csalogatja,
164 15| magyar ember, és azt gondolta ki, ha Cicero föltámadna, ilyen
165 15| meg, mit érdemel az olyan, ki söprün nyargal? - Kötekedik
166 15| Kazinczy is azt mondá, hogy a ki Cicerot föltámasztaná, és
167 15| puskát érdemelne; de az is, ki a mi nyelvünket a diákból
168 15| épitettük, a tót oblákon nézünk ki az utczára, - nótánkat a
169 15| s erősen feltette, hogy ki nem ereszti. Jól látta,
170 15| idegenektől a szépet, a követ, ki tudja, mikor fejtik? Én
171 15| mennyei eledelhez szokott?~- Ki mondja, hogy koplalj? Élvezd
172 15| Élvezd százszor és ezerszer, ki akar ebben korlátolni? A
173 15| gyémántért kavicsot kapunk.~- Ki mondta, hogy intézeteinkből
174 15| Az életből szoritjátok ki, - a megszokásból, mely
175 15| begombolá öltönyét, hogy ki ne röppenjenek zsebéből
176 15| jogosultabban, mint ez emberben, ki a régi nagyot annyira bálványozta,
177 16| párszor még találgatták, hogy ki csődithette össze őket az
178 16| lehetett csak a nemzetben: hogy ki kell e hazából verni. Most
179 16| engedelmeskedni éppen nem szeretünk.~Ki ne feledjük az emberi természetet
180 16| ellenkező hit küzd, álljuk ki férfiasan a küzdelmet, az
181 16| elkeseritjük ellenfelünket, ki azért marad alant, mert
182 16| szembeáll egy gyermekkel, ki az egyszeregyet nem tudja;
183 16| megsemmisithetjük-e ellenfeleinket?~- S a ki nem akar magyar létére magyar
184 16| ösmerek olyan bátor ficzkót, ki egy napra hirtelen meg merné
185 16| mese beszélé a parasztról, ki addig nem akart tovább mozdulni,
186 16| oldalról nyomnak, meghajol; de ki nem dül. - Ha jobbról, balról
187 16| kormány félrenyomta, de ki nem dönthette; most segéljetek
188 16| latin nyelv küszöböltessék ki az oskolából, egyszerre
189 16| esztendeig nem fáradtunk ki a fegyverforgatásban; mert
190 16| és még lassabban pusztul ki az, a mi régóta befészkelte
191 16| szemesség megjutalmaz, mindazt, ki a háborgó szelet sem hagyta
192 16| öregben, s hogy nem fakadt ki azonnal, mint a forrás:
193 16| fogakhoz, melyeket könnyen ki és be lehet tenni. Hivatkozom
194 16| legelső falusi kovácsra, ki valaha egy parasztfogat
195 16| egy parasztfogat huzott ki; milyen kovácsmarkot kiván
196 16| mégis jogosan mondhatom ki, - a többség leszavazhat,
197 17| Pestről, a patvariát állta ki, s a már kihirdetett országgyülés
198 17| melyek ma először nem fejezik ki a szivélyességet. Az anyát
199 17| lebegnek.~Hol vagyon, a ki merész ajakát hadi dalnak
200 17| fényre~Már késő unokát, ki előbb a lányka mulandó~Szépségén
201 17| mintha Virgilt olvasná, ki a bánatot ugy irta le, hogy
202 17| Hasonlitott azon éji vándorhoz, ki a sötétben nem látta sem
203 17| gondolatok járnak. Tudod-e, ki irta?~- Vörösmarty irta.~-
204 18| mindent uj nyelven irnak, s a ki azt el tudja olvasni és
205 18| igaz, bizonyítja az, hogy ki van nyomva.~A tekintetes
206 18| drágább a spanyolviaszk? - és ki tudja, meddig lármáznak,
207 18| méltán csudálkozhattak, ki az a szerény pátrióta, (
208 18| akkor igy hivták a hazafit) ki elengedi a dobszót, hogy
209 18| nyugtatványra tesszük, ki kell hirdetni, mint az eladó
210 18| egyik vendég a főjegyzőt, ki asztalánál levelet irt.~-
211 18| Képzeljétek el az öreget, ki éveken keresztül nézi hetvenkedéseinket,
212 18| könnyebben hirre kaphatna. A ki most sem tud hazafi lenni,
213 18| árulást, benső tulajdonságát ki nem szapulhatják belőle,
214 18| belőle a piszok. Lökjön ki szivéből minden ellenszenvet,
215 18| erejükben parányiak ahhoz, ki mindenható, s a világot
216 18| pályámat?~- Minden emberre ki van szabva egy tömeg bolondéria,
217 18| mindössze a szalma kerül ki, - a magot rejtő kalász
218 18| vajmi nagy bolond lenne az, ki a kora tavaszon lekaszálná
219 18| is van tekintély, - az, a ki tovább bir a lábán állni.~
220 19| tüzről pattant menyecske, ki a házat egymaga betölti;
221 19| férfi, - sohasem pajtás, a ki kendezni mer. Gyengéd, mint
222 19| Csillagné Idára tekintve, ki még komolyabb lett.~- Ne
223 19| czukrait, - jaj lesz annak, ki kegyednek émelygős édességeket
224 19| édességet; de hiányzott egy, a ki miatt elkezdé a szemlélődést.
225 19| azt a gondolatot mondja ki, melyet legigazabbnak érez.
226 19| azután hangos nevetésben tör ki.~- Látom mégsem fél, - fogadja
227 19| himnek támadásában fejezzük ki az erőt; hanem a nősténynek
228 19| vendégnek meglepetéséből találta ki, hogy kincse van, melyet
229 19| mit gondolt, azt fejezte ki: a megállapodást. - Megállj!
230 19| légy olyan bölcs, mint az, ki az ebédet nem eszi végig,
231 19| magasul egy fiatalabb lény, ki ábrándjaira vár, s hogy
232 19| meggyőződésnek gyönyöre, a ki le nem tudott valamiről
233 20| érezni, mint a szappanost, ki reggeltől estig gyertyát
234 20| államgazdászati munkák.~- Igy jár, a ki az oskolában nem tanul,
235 20| uri hatalom és a bot alól ki kell venni a jobbágyot,
236 20| származó félelem csikarhatja ki a jobbágyból a munkát, s
237 20| megyen munkára. Méltóságod ki nem könyörgi a henye életből,
238 20| vagyonát ajándékul annak, ki még elhiszi, hogy egy garas
239 20| enged egy hajszálat; mert a ki odaadta kisujját az ördögnek,
240 20| sokáig maradjon itthon, mig ki nem pusztitjuk azon éheseket,
241 20| Kötelességszerüleg terité ki maga elé a papirt, s el
242 20| válasz ilyeténképen esett ki:~"A méltóságos gróf nem
243 20| a földből az urnak szedi ki a legjava gyümölcsöt. A
244 20| hatalmának küljele a hajdu, ki ha katona volt, magáról
245 20| munkában fájdalmasan néz arra, ki tennivalót nem talál, s
246 20| büszkén a magasban, ha a derék ki nem emelkednék a föld szinéről,
247 21| téglát sem mozdithatunk ki helyéből.~- Akkor a falakat
248 21| még józan fővel alkudjuk ki a korcsmárossal, mennyibe
249 21| nevelésed, - most bujtál ki az oskolapad alól. Igyál
250 21| megszabadulni ugyanazon czimborától, ki hajnalhasadtára igérte a
251 21| szokott.~- Krétával vesd ki nekem itt az asztalon, mennyit
252 21| kanász a süldők közé tereljen ki a mezőre.~Kapus megérinté
253 21| El nem megyek, ha csak ki nem dobnak; mert ma megtanulom
254 21| egy mázsás, - gondoljunk ki ilyet.~Tovább kanyarodtak,
255 21| Elfoglalták a sajátszerü embert, ki a bortól szokatlan bőbeszédü
256 21| Hahnemann nem találhatta ki egyszerübben, mint ez a
257 21| három tele poharat üritünk ki egymás után.~- Hát aztán? -
258 21| Kérdi az előbbeni.~- A ki egy csöppig megitta mind
259 21| bolondkompániába bevegyük.~- S a ki meg nem iszsza?~- Fejére
260 21| csak olyant vesznek be, ki szamárságát bebizonyitotta.
261 21| bolondságnál nem kevesebb. A ki a kabátja helyett magát
262 21| az ilyen legkapósabb; - a ki elvéti, hogy melyik a jobb
263 21| társaságunkból minden okosság ki van zárva, s ha csak hárman
264 21| mert az okosság tökéletesen ki van zárva.~- Módjával, pajtás,
265 22| legbuzgóbbak is félve mondák ki a sokszor hallott gondolatot,
266 22| való.~- Szegény legény, ki magyarázatra szorul, - mondja
267 22| igen, azt kell ösztönöznöd, ki idáig meg nem mozdult; de
268 22| milyen büszke volt az, ki elmondhatta magáról: Romanus
269 22| királylyá tette az idegent, ki midőn bejuthatott, büszkén
270 22| üres kézzel marad; de a ki urhatnék, kinek nyakában
271 22| a tettetést, azért csak ki vele, mit árult el önnek
272 22| Majd beszél a gróffal, ki, mint tudom, főurak kértére
273 22| nyilvános botránynyal gunyolják ki a kormánypártot. Nem hagyhatom
274 22| sugalmában, mely a haladást tüzte ki a népek jövendőjének biztositására.~
275 22| méltó jutalmát fizetjük ki, s ugy hiszem, a bolond
276 22| osztogasson.~- Ejnye, hogy düljön ki a lábad a csizmádból vasárnap
277 22| eredményét elmondám, mondd ki a határozatot.~- Egy macska
278 22| néki, s ha nem sikerül...~- Ki fogtok csapni a bolondkompániából.~-
279 23| idejében valódi ur lenni, - a ki nemesen ad.~- Méltóságod
280 23| Titkárt kell szereznem, ki az itteni viszonyokat teljesen
281 23| Föltétlen őszinte embert, - ki nekem nem pénzért lesz alázatos
282 23| a gróf kiváncsian nyitá ki az ablakot. A töredékes
283 23| Reménylem, nem engemet szemelt ki a közvélemény.~- Arra gondolni
284 23| hajlik, - s ha csakugyan ki van jelölve a sorsnak könyvében
285 23| lépcsőkön aláhaladva huzta ki az attilából a nagy számu
286 24| becsületes ember, - s a ki ezen könnyelmüen kételkednék,
287 24| mégis mély bánattal ment ki a szabadba. Mig az ifju
288 24| méltóságodhoz intéztetett az által, ki a levelet aláirta; hanem
289 24| megtettem, patvaristámat, ki a zavart okozta, azonnal
290 24| magát a gróf az öregnek, ki az intést megértette, s
291 24| valami jó módu fiu lesz, ki az öreggel könnyen daczolhat?~-
292 24| hogy az uri hatalom alól ki kell venni a jobbágyot,
293 24| elváljék?~- Egy józan eszü apa, ki jókor megösmerte, hogy a
294 24| a legvadabb önkénynek is ki lehetek téve, engem semmi
295 24| maga siet el onnét, honnét ki akarják dobni.~- Vége van,
296 24| ur titkárjának nevezett ki.~- Végem van! - kiált föl
297 25| ember van: haragos magyar, ki a jogot véráron szerezte,
298 25| tulajdonnak vallja, - ódon magyar, ki lelkének mélyéből hiszi,
299 25| hiszi, hogy mind bolond, a ki a meglevőnél kevesebbet
300 25| adja, - volt hiu magyar, a ki azt mondta: lovam is ur,
301 25| kenyér, s miatta törjék ki szomszédjának nyakát.~Az
302 25| tulajdon késemmel vakarom ki a törvénykönyvből, a mit
303 25| midőn aggodalmamat jelentem ki, hogy a megye tulment a
304 25| alkalmazni?~- Egyszerüen, a ki azt inditványozza, hogy
305 25| a heves ur, vele az is, ki oly készségesen akart szolgálni
306 25| bajuszu, sovány képü ur, ki most mindjárt el fogja mondani,
307 25| elvesztek huszezer forint, ki fizeti meg nekem?~- Tudtommal
308 25| alatt megállt barátja előtt, ki élő tanuja volt a mindenféle
309 25| a szennyes önérdek, s a ki csak a kormánynak alázatosan
310 25| alázatosan akar szolgálni, s a ki a nemességgel geschäftelni
311 25| fognák kipusztitani.~- Mondd ki hát legbensőbb gondolatodat:
312 25| makacs maradást mi mozdítjuk ki helyéből.~- Isten veled,
313 25| hogy a hinárból szabadultam ki, majd kinn a gyepen nyujtózkodom
314 25| gyepen nyujtózkodom egyet.~- Ki ne szaladj az országból! -
315 26| Megsajnálom azt a hölgyet, ki e munkát kezébe vette; munkámnak
316 26| tanitják az oskolában, s a ki meg nem tanulja, az életben
317 26| orvosi tudomány nem találta ki azon csodatévő orvosságot,
318 26| Esedezve kérem az anyát, ki idáig lapozta a könyvet,
319 26| országgyülés hosszura nyulhatik, s ki áll érte jót, hogy a megyében
320 26| mértékével, s a jó szándék mentse ki a tulságos heveskedést.~-
321 26| lesz, akkor én leszek az, ki tévedtem, mert tulságosan
322 27| mily szép feketére pipázták ki a Hollingert. Az egyik tekeasztalt
323 27| forditás után számot huz ki, s annak mennyiségét kikiáltja
324 27| egy halvány képü jurátus, ki a ruhából nagyon kivedlett,
325 27| fordult, s egy számot huzott ki, mely véletlen vagy némi
326 27| üvegajtón egy tekegolyó röpül ki a külső csarnokba.~- Betyár! -
327 27| szája mozgásáról találjuk ki, mit dünnyögött; itt, a
328 27| kévehányáshoz. Hadd ugrassa ki a lapdát, ha vaslábu asztalhoz
329 27| vagy készakarva számitották ki a feleletet?~- Megigyuk
330 27| hangzik amonnét ujra.~- Ki mondja? - kérdi a legényke.~-
331 27| Hollingerben sem ficzamodik ki, s hogy a találó igazság
332 27| talál itt, s azon nevetnek, ki táltosakat beszél.~Egyszerre
333 27| Kérdi fiatal szomszédját, ki csudálkozva néz az urfira,
334 27| akarja kérni, hogy dobjam ki a korcsmárost, - én legalább
335 28| Végzett embernek mondák, ki mint orvos, mérnök vagy
336 28| okosat nem a tömegek találták ki; hanem azon fáradhatlan
337 28| törvényekben meg volt irva, a ki azt tudta: lehetett végzett
338 28| még abban sem nyugszik, ki az erőt jóra használni akarja,
339 28| tanuskodnak az adomás könyvek, s a ki az erőt a tréfában is megismeri,
340 28| bárdolatlan őserőt az 1830-ki korszak rendszerbe kényszeritette.~
341 28| fenyegette. Nem fejezhetem ki helyesebben az időnek különbségét
342 28| találkozhatik igaz biró, ki később az indokot kitalálja,
343 28| fölütésére késztetne. A ki legközelebb esett hozzá,
344 28| s kérdezlek benneteket: ki a legény a csárdában?~-
345 28| visszájáról is megtanulják.~A ki a lóra legelőször ráült,
346 28| legelőször ráült, vagy a ki a kocsi elé fogta, kiszámitá
347 29| egyéni életnek elrendezése, a ki nem hiszi, gondolkozzék,
348 29| magából kilöki a kóranyagot.~A ki idáig elolvasta e munkát,
349 29| hátrányára a földben veszett.~Ki találta ki az ujabb haladásnak
350 29| földben veszett.~Ki találta ki az ujabb haladásnak titkát,
351 29| adtak jogot a honoratiornak, ki a mindennapit küzdve kereste;
352 29| mesebeli majmok azért fogytak ki a jótékony meleget árasztó
353 29| egyuttal minden könyvet, s a ki Horváth Mihálynak történelméből
354 29| szorgalom ad. Ó, az 1830-ki hazafiban óriás reménynek
355 29| megismerteti velünk.~Az 1830-31-ki országgyülési fiatalság
356 29| hatalommá nőtt a karzat: ki ne félt volna egy rakonczátlan
357 29| máskor legnépszerübb.~- Ki bőgött ma? - kérdik vagy
358 29| mondja mély hangon, - ki az, a ki czivakodni akar?
359 29| mély hangon, - ki az, a ki czivakodni akar? Egy beszéljen,
360 29| meleg éghajlat alá gondoltak ki: egy nap alatt megfagy.
361 29| mindegy, s még agyamból a velő ki nem fogy, másnak szamárságát
362 29| volna tudni, hogy voltaképen ki az a Montesquieu? s a bolondkompániabeliek
363 29| tudod, mi történt?~- Tudom, ki merted mondani véleményedet.~-
364 29| törni a tömegben, ha annak, ki először kikiáltotta, hiányzik
365 29| okból. Először te voltál, ki a leghangosabban szoktál
366 29| meggondolatlanságaidért! Másodszor te vagy, a ki legelső mersz saját eszeddel
367 29| koszoruja, hanem előbb álld ki mindazon kemény szót, a
368 29| szokásunktól, s nem magasztaltad, ki a szabadelvü pártnak legmerészebb
369 29| szamárnak be nem állok. Nevessen ki az egész társaság: egy hét
370 29| követ csak egycsövü puska; a ki tud is valamit: az kétcsövü.
371 29| gazság: most - dobjatok ki.~- Éljen! - riad föl a nagy
372 29| asztalon állva, - hanem azt, ki a bátorságot föléleszté
373 30| hanem ez a meleg csalja ki oduiból a csuszómászó férget
374 30| fiatalság okoskodni kezdett.~Ki volt erre büszkébb, mint
375 30| a lelkesülő fiatalság? s ki döbbent meg ettől leginkább?
376 30| hathatós érvet emlegettek: Ki a legény a csárdában?~Már
377 30| hogy kend lesz az első, ki a régi rendet helyreállitja.~-
378 30| helyreállitja.~- Én volnék az első, ki a padlón kikrétáznám a helyet, -
379 30| bőgéssel jelentette volna ki, hogy a megkülönböztetés
380 30| fogadott napszámosok fütyüljék ki? Egész mivoltában föltolakodott
381 30| kifütyülik.~- Voltaképen ki ez Faragó? - Kérdi Kend
382 30| kilökheti sarkából a világot.~A ki a bajusztalanságot megemlité,
383 30| prédikálni?~- Fütyülünk, a ki irgalma van, s jaj neki,
384 31| Ugyanazon fiatal ember, ki a bajusztalanságot fölemlitette,
385 31| az érdemli a megnyugvást, ki az akadályoktól meg nem
386 31| bekiált az elevenek közé: ki a legény a csárdában?~Harag
387 31| összeveszés.~- De az fejlődhetik ki belőle, - mondja Csillagné
388 31| közől, ezt Kapustól tudom, ki mindenre ügyel.~- Miért
389 31| lovakat, a kocsis pedig, a ki vitte, azt mondja más lovakkal
390 31| mert elég hallhatólag tört ki belőle a következő néhány
391 31| az előzmények szerint, s ki azt mondja, hogy barátjáért
392 31| megint meg kell hóditani. A ki igy kezdi az életet, s a
393 31| kényeztet el a szülők jólléte, a ki mindent munkával csikar
394 31| mindent munkával csikar ki a sorstól, az már egész
395 31| mindig óvatosan lép az olyan, ki már hosszan küzd, és tapasztalta,
396 31| okoskodásra. Kapus tudta, hogy ki volt a kis borzas; most
397 32| megtagadni csak az képes, ki a hazát elárulja, a második
398 32| a két anyát. - Egyik az, ki az első szóra tanitott s
399 32| az első szóra tanitott s ki éltét koczkáztatta érettünk, -
400 32| is bebizonyitotta; mert a ki védeni akart, csak magyarul
401 32| véleményszabadság jogosságából ki van zárva a nemzetietlenség.
402 32| törődött. Itt nem kerülhette ki a birálgatást, s ha nem
403 32| Száz fiókot huzogatott ki, egyikben sem talált helyes
404 32| vállába kapaszkodva.~- Mondd ki hamar, hogy nem; mert azonnal
405 32| hoz.~- Szegény gyerekek, ki hitte volna, hogy ezek én
406 33| Az ön kora nem irthatta ki önből a reményt.~- Egyszer
407 33| szabaditottam el, - egy szót mondtam ki meggondolatlanul... mondja
408 33| utolsó helyemen, honnét ki nem mozdulnék.~- Ön szerint
409 33| nem csalódhatnak.~- Ön, a ki igy ismeri az életet, nem
410 33| barát, menjünk.~Ida sietett ki a szobából, atyjának irószobájába
411 34| tulipános bokrétában fejezvén ki előadását, belépett a Hollingernek
412 34| méltóztatnék meghallgatni.~- Ki vele, hadd hallom.~- Nagy
413 34| miatt, mit azért beszéltek ki napok óta a városban, hogy
414 34| Lóri kezet adva Faragónak, ki a szép kezet megkapta és
415 34| csakugyan követte Lórit, ki hirtelen apjának asztalánál
416 34| határozottabb értelmet talált ki, de nem tudta, hogy az ifju
417 34| elhárithaták, még sem derült ki egészen, s alkonyat felé
418 34| állna e válság élén az, ki legjobb barátomnak egyetlen
419 34| barátomnak egyetlen fia, s ki az üresfejüséget megveti.~-
420 35| alkalommal onnét tanulta ki.~Fiának leveleit kétszeres
421 35| szükségemre, nem huzódhatom ki, számitok bocsánatára, mind
422 35| követnék el atyám ellen, ki a terhet mégis levenné rólam,
423 35| és szeretetéből ne zárjon ki; mert arra éppen oly mértékben
424 35| fiának körülményeit tudja ki, ő fizesse ki a fizetendőket,
425 35| körülményeit tudja ki, ő fizesse ki a fizetendőket, s ha a fiu
426 36| elhinteni, - neked, barátomnak, ki fiadat rám biztad, e levélben
427 36| öregek egyenkint dőlnek ki, egyenkint állnak helyébe
428 36| korlátoltságuk kihat a nemzedékre, s ki merné okolni a fiatalságot,
429 36| megyen, oda nem követhetem.~- Ki mondta, hogy én külföldre
430 36| munkának bére, cseréljük ki portékáinkat, vállalja el
431 36| a vitában az a nyertes, ki azt mondhatja, hogy az ő
432 37| A kétkedésre minden ok ki van zárva, - a levelet Csillag
433 37| válaszol. Egy könyü gördült ki szemeiből - ez volt a fogadásnak
434 38| magyarázatot okoskodnak ki, nekik kevesebbé tünik föl
435 38| essem térdre azon ur előtt, ki igy bánik velem, mint a
436 38| mint a gróf.~- Kerülje ki őket.~- A lehetőségig azt
437 38| ennyi gyötrelmet tár ki az élet, és miért?~- A szokásokért,
438 38| megsajnál.~- Ne mondja ki e szót, mely igen lealacsonyitó.~-
439 38| azt is tudja a kisasszony, ki kényeztette el?~- A gróf
440 38| mely tán véletlen sikamlott ki barátomnak száján, vagy
441 38| kezét megcsókolva, - mondja ki, asszonyom, hogy vakmerő
442 38| hallgatok, kedves urambátyám.~- Ki az a markos legény?~- Az
443 38| hogy apádat puhatoljam ki?~- Ugy lassankint, édes
444 38| polgári téren, ne mondja ki a szót, mit nem hisz, s
445 38| szavaimat! mondá ama görög, ki készebb volt a haza javára
446 38| levélalakot Csillag egészitette ki, az küldé fiának, hogy bátorságot
447 39| egyetlen szavát sem gondoltam ki, én egyszerü irnok voltam,
448 39| senkinek.~- Annak sem, ki egykor kezét fogja birni?~-
449 39| lehetőt, birni óhajtom azt, ki titkomat őrzi. Önnek keze
450 39| melyeket ön irt.~- Ne mondja ki azon boldogtalan szót többször,
451 39| Imréhez,... maga perelje ki; mert én elégek szégyenletemben.~-
452 39| Uristen, általad egészitette ki mulasztásaimat.~Abban különbözünk
453 39| embere. Fiamat te mentetted ki ridegségem köréből, te adtál
454 40| remélhet a rajongó; de ki nem számithat a józan.~Az
455 40| visszaterelje az olyant, ki a gyalogutról letért.~Emlékeztetem
456 40| az olvasót azon emberre, ki az első kötetnek derekán
457 40| hanem mi lesz az emberből, ki a tanulás mellett százszorta
458 40| szeretettel?~- Csak nem vedlettem ki az emberi alakból, hogy
459 40| máskép lesz!~- Megöregszik, a ki ezt megéri! - Mondja kétkedve
460 40| bizodalmat öntöttek belém. Ki hitte volna, hogy én még
461 40| egy élénk csoportot kapott ki, melyet sokszor vádoltak,
|