Chapter

 1 2 |    kezdődött el az igazi oskola. Eddig csak vágyakat ösmertünk:
 2 6 |          nyert önmagához, ha bár eddig félve közelitett is azon
 3 7 |       különben legalul kerülünk. Eddig csak katonának fogták meg
 4 8 |         s mondd: Nemes atyafiak! Eddig diákul beszéltünk, - nehéz
 5 8 |        fogják védelmezni?~- Mint eddig!~- Magyarul fogunk támadni,
 6 9 |         meg tulságos bizalmát.~- Eddig nem történt semmi baj, méltóságos
 7 12|          pedig bokrétába fűznek. Eddig a mese, barátom, e példának
 8 19|    órában lelkét keresztüljárta.~Eddig az a nő volt, kit a társas
 9 26|       szégyenlem bevallani, hogy eddig nem tudtam.~- Öreg!... mondja
10 30|     fogunk aludni, zajgunk, mint eddig, korhelykedünk, mint eddig,
11 30|       eddig, korhelykedünk, mint eddig, egész Pozsonynak mi parancsolunk,
12 30| Pozsonynak mi parancsolunk, mint eddig, sőt még jobban.~- Most
13 35|  érdemesnek hiszem magamat, mint eddig, szerető fia ~Imre."~Az
14 35|        Maradtam ~szerető atyád."~Eddig tartott Lórinak iródiáksága.~
15 37|      érett eszünek találta; mert eddig kurtán beszélt vele, a fiut
16 37|   elkerülhetlen az összeütközés.~Eddig hallatlan volt, hogy apák
17 38|  gyülésre majd holnap jösz be.~- Eddig szerettelek, becsültelek, -
18 40|     egymásra haragudni! Igy volt eddig, ezután máskép lesz!~- Megöregszik,