Chapter

 1 4 |        de szép volt az a másik mult, egy szerencsés kardvágásért
 2 9 |        Faragó, - az esküdtek a mult gyüléskor egészen kifogyasztottak.~-
 3 9 |    ember, - minden gondolata a mult, s onnét ki nem fogják egykönnyen
 4 10|   midőn az első rajongók még a mult században titkon sugták
 5 11| fölmászni?~- Akárhányszor, - a mult fehérvári vásárkor láttam
 6 13|        elvégződjék az ügyetlen mult, s helyébe az önérzet lépjen.~-
 7 25|        parancsoló gazdánk.~- A mult gyülés után mit tehetünk
 8 25|           az urak bizonyosan a mult gyülésről beszélnek: az
 9 26|       makacsan ragaszkodtam; a mult szép volt, s azon korban,
10 26|     akarsz, hogy kibékits!~- A mult az igazság, a jelen a kisérlet,
11 29|       vissza nem adja többé.~A mult századnak végeig a magyar
12 32|       körét szabja meg, mint a mult. Megkérdezé szivét: van-e