Chapter
1 2 | patvaristát kitömetni, higyje el emberséges szavamra, hogy
2 2 | minden czélzás nélkül mondá el, hogy az ő patvaristaságában
3 2 | szikrát. Nevetve mondá még el, mennyi ludat, kacsát és
4 2 | pasquillusokat, én itéltem el az elkárhozott politikust
5 2 | kit főnököm azért vitt el Kismartonba, hogy én álljak
6 2 | fraknói kincstárnak őre. El nem kerülheti, hogy az öreg
7 2 | ez a pohár nem mulhatott el tőlem, mint főnököm határozottan
8 2 | legközelebb heverésző.~- El tetszett találni! - mondám
9 2 | ötödik ágyra mutatva, mondd el, hogy hivnak? hol termettél?
10 2 | most arra biztatott: mennék el a kismartoni hires kertet
11 2 | tengerszem alakban egy tó terül el, s az alkonyatra hajló napnak
12 2 | behatást, természetesen, el nem kerülhettem, de azonnal
13 2 | észre, hogy most kezdődött el az igazi oskola. Eddig csak
14 2 | bizonyosan az öreg vesztette el. Az "Utólsó mohikán"-ból
15 2 | megmondta, ki vesztette el.~- Látott valaki, s megmondta,
16 3 | irományok közé helyeztem. Másnap el is itéltettek a bünösök,
17 3 | Nem! Ingyen nem hiszem el ezt a tekintélyt, - vigyázni
18 3 | kiméletet nem ismer. Nem mondom el a támadásnak érveit, elég
19 3 | egyetlen csepp sem fut el, mint a záporesőnek tömege.
20 4 | mely e vegyüléket főzve el nem durrant. Az apák a fűszerest
21 4 | valamit, s drága pénzért adja el másnak.~Angliában a földterület
22 4 | százszorta magasabb áron kelt el. A haladás uj szükségeket
23 4 | régi erszény már nem birta el az ujabb költségeket. Hajdan
24 4 | hasonlitasz, annak erejével menj el Pozsonyba, - s ez egyszer
25 4 | irhatunk többet.~Ne lökje el az olvasó e könyvet, sőt
26 4 | könyvet, sőt ne is forditsa el e lapot, mert, nem tudom,
27 4 | remélem, lesz ám ebben még el nem mondott és megjegyezni
28 4 | szoptam ki, hadd mondjam el az öreg Juhásznak szavait,
29 4 | szenvedély nélkül mondá el itéletét. - Nem tartozott
30 4 | de legalább nem titkol el semmit, a seb idejekorán
31 4 | korszak megnyugvással töltheti el a jogféltőt; mert a bátorság
32 4 | kényszerit. Miért jöttek el hazulról a megyei követek?
33 5 | hogy 1825-ben végződött el a kor, melyben az volt a
34 5 | nép kedveért nem engedett el semmit. A magyar ellenzéknek
35 5 | ha a nemesi alkotmányból el akart venni, - a népre legnagyobb
36 5 | hogy ennyi gorombaságot el lehet mondani magyarul,
37 5 | hogy többen férhessünk el a várban.~Országos hitel,
38 5 | mondja az öreg Juhász, - el kellett kezdenünk a támadást,
39 5 | tömegben, mely még nem hitte el, hogy a robotos szántónál
40 5 | fajankóra. Ne hitessétek el a semmivel, hogy ő valami;
41 6 | legénynyel az apja ment el a lányos házhoz, a leány
42 6 | oldalon megsülnék vele, s el nem mondhatnám egyetlen
43 6 | tekintetes ur se felejtse el leczkéjét. Kikérdezett az
44 6 | a tüdője fenekére nyelt el, s időnek folytával az asszony
45 6 | órakalapács alá, hogy arra verje el a tizenkettőt.~Az összetörődésből
46 6 | maga emberségére nem hiszi el a menyecske; hanem végre
47 6 | különös bizalommal mondá el, hogy most sem tudja megfogni,
48 6 | másik fél annyit engedhessen el, a mennyit elengedni képes;
49 6 | s rólam nem mondhatnád el, a mit az álszentekről mond
50 6 | életének bajai kergettek el hozzá, - bámulom a különböző
51 6 | bizonyos botlást mulhatlanul el kell követnie. Martialis
52 6 | embereknek ösztöneit általjában el nem itélhetem; hanem mivel
53 6 | markolászni, és helyesen fogadtunk el minden olyan szokást, mely
54 6 | feketét, s hogy a fehér el nem piszkolódott, az fejezi
55 6 | klasszikusságát ma sem érte el az uj világ, méltán hitte
56 7 | idő, mikor álmodtam; de el nem feledem, mig élek.~-
57 7 | nyomtatva, s a feleletet el nem unja, mint az ember.
58 7 | János barátom, ebből higyje el, hogy máskor és mindig meg
59 7 | lakott, a kocsis nem fogadott el bért, csak azt kérte:~-
60 7 | arra kérem, ne feledje el a nevemet, ha valaha megkeresem
61 7 | melyek mértföldekről hozzák el fészkükbe a mézanyagot,
62 8 | kényelmes kocsiban indultak el jó korán, s a hosszu száru
63 8 | mienk, s annak egy sorát el nem engedjük. Diákul van
64 8 | maga jószántából nyelesse el magát?~- Meg akarsz nevettetni?~-
65 8 | kardodat bátorságnak hoztad el, vágd ki a zöld asztalra,
66 8 | tréfa, - hanem te is engedd el, hogy puskaporomat az országuton
67 8 | az országuton puffogassam el. Majd a nagy gyülésen töltöm
68 8 | Mondasz valamit.~- Felejtsd el, pajtás, - vékonyad megfájdult,
69 8 | tréfából?~- Magyarul mondtam el, - a bocskoros nemes nem
70 8 | nyelvünk lett volna. Vedd el ezt: dicsőségünknek nagy
71 8 | dicsőségünknek nagy részét vetted el.~- Ezen dicsőséget örömest
72 8 | szépség Rómánál végződött el. Kétezer esztendő mulik
73 8 | Kétezer esztendő mulik el azóta, tudott-e a világ
74 9 | figyelmezteti a főispán, el talál veszteni egy csomót,
75 9 | Csak a főispánnak türte el, hogy az albákért leczkéztesse;
76 9 | villanyos ütéssel távolitja el magától az idegen érintést.
77 9 | az alkotmányt, melyből ő el nem enged egy betüt, s maga
78 9 | megtanitott: Balsorsban el ne csüggedjünk. Bátorságra
79 9 | rendek, Faragó röviden mondá el, hogy az országos sérelem
80 9 | szokott szép diáksággal mondá el, a latin remekirók széles
81 9 | is azon nyelven mondják el, hogy semmi bajunk. A vivátok
82 9 | asztaláról a tele tálat el akarta venni a hatalom;
83 9 | mit elvehettünk, s a mit el nem vehettünk, az édes anyai
84 9 | ujabb kornak tudományát is el kell lesnünk, hogy ne gazdái,
85 9 | s hány milliót nyelnek el a közvagyonból az áradások,
86 9 | jobbágy-telkekre szorulnak ki; lökjük el tehát a gátot, csináljunk
87 9 | Alispán ur nem hagyott el? - kérdi a főispán diákul.~-
88 9 | fogok elébe állni, hogy el ne röpüljön.~- Csudálatos
89 10| Meghalt irót nem temettek el nemzeti költségen, - egyetlen
90 10| Bécsnek, az atyafiaknak mondá el az igazságokat, s ez már
91 10| okok vizsgálatára szánjuk el magunkat.~A franczia hadjárat
92 10| mit a kormányzás föltétlen el nem fogadhat. Az ujitások
93 10| erőszakos mozgalommal szakadt el a jelen a multtól. Az anyagi
94 10| minden átmenet nélkül vált el politikai barátaitól?~-
95 10| tökéletesen ugyanaz. Nem ő vált el társaitól, - a társak váltak
96 10| társaitól, - a társak váltak el tőle; mert azok akarják
97 11| nagyon engedelmeskedett: el nem rejthettük hatalmunknak
98 11| hivatal rég óta nem vált el e küszöbtől. Röviden emlékeztetem
99 11| megyei fővárosban végezte el a jogot, s a falunak csodájára,
100 11| azt nem dobolták ki.~- Én el mertem indulni a hosszu
101 11| ártalmas bogarakat pusztitja el. Az ember ura mindennek
102 11| melyik nélkül lehetünk el? A mesteremberek közől a
103 11| Az ügyvédséget törüljük el vagy az orvosokat? A mérnök
104 11| össze, hogy az emberiség el ne feledje, a mit jót vagy
105 11| paraszt vagyok, - higye el nekem bátyám, hogy apámat
106 11| hozott véres törvényeket el akarják törölni, - van nekünk
107 12| kiszabadul, ijedtében vesz el; mert nagyobb madarakat
108 12| az engedelmességet, hogy el sem képzelheti, mikor kezdhetné
109 12| képzelheti, mikor kezdhetné el ő maga a parancsolást. Kapus
110 12| egyszerü ruhadarabjait zárta el, már elkezdődék önállósága.
111 12| a tudásért eresztettelek el az eke mellől?~- Apám, -
112 12| s nehogy más megye kapja el orrunk elől, én akarom az
113 12| tudom, honnét indultam el a nagy világnak.~- Egy kis
114 12| fiatal barátomat ereszsze el a napokban hozzám.~- Holnap
115 12| s a rövidebb uton ment el a szomszéd határba.~ ~
116 13| meleg miatt reggel ment el a látogatásra, a cselédet
117 13| az ingoványosabb helyen el ne vágjon a kerék. Imre
118 13| hagyták, olyannak eresztették el; mert nagyobb szégyennek
119 13| különbséget megértse. Higye el ön, senki sem szereti, ha
120 13| mit az én életkoromban el lehet kezdeni, önök folytassák
121 13| magának is csak ma kezdődött el? A bimbó hüvelyéből akar
122 13| bizalmaskodás kezdődhetnék el.~Hirtelen elhallgatott a
123 13| boldogságtól ihletetten tolá el némileg magától a lányt,
124 14| ha tetszik: ne feledje el, és az életben használja
125 14| álló csomagát vesztette el. Visszagondolt Csillag a
126 14| földült, s ekközben veszté el a csomót.~Végignézte Csillag
127 14| tekintetes ur, hogy ki vesztette el a csomagot?~- Tekintsen
128 14| vármegyét egy estére. Majd el nem tudja gondolni, hogy
129 14| szokásától mindamellett sem tért el, egy kis leczke nagyon helyén
130 14| gondoskodást nem mulaszthatta el. Kinyult az ablakfeszitő
131 14| hogy hálásra fogadjanak el a mennyit lehet. Ekkor lép
132 14| vendégeinek egy részét fogadják el éjjeli szállásra, mire azok
133 14| jókedvü ember nem engedte el a tréfát, mely igy igen
134 15| boszorkányokat is ugy itélték el, hogy maguktól kérdezték
135 15| szomszédjától szántotta el?~- Sántán menne haza.~-
136 15| szokván, boszusan lökte el a kezdetleges müveket, melyek
137 15| Péter barátom, hova tévedtél el?~- Valahogy ne hidd, hogy
138 15| müveik épen maradtak és soha el nem vásnak.~Milyen gondolatok!
139 15| értékünk szaporodott. Lökd el a diáknyelvet, elválunk
140 15| vegyem meg készpénzért? Hidd el, egy fitying is kidobott
141 15| jövendőt igért. Nem itélte el az öreget; mert az a nagyságot
142 16| a másik vallását fogadja el, s ujra különbözők voltak.
143 16| tudja; ha csak azért hiszi el a gyermek a tanitónak a
144 16| következendőket is csak a botnak hiszi el, és a gyermek tulajdon ösztönéből
145 16| legyen.~- S miben vesztette el függetlenségét?~- Nem mer
146 16| lesz ő maga.~- Miért vált el tőlünk, bátyám? - mondja
147 16| miveltség; ez a készet hozta el, miért akarjátok ezt elfeledtetni?~-
148 16| te bizonyosan legszebben el tudnád mondani az idegennek
149 16| hogy mit nem cserélnénk el. A harczolásnak mindig vitézség
150 16| ezüsttallért, nem tarthatunk el ládánknak fenekén.~- Ragaszkodjunk
151 16| magáét, s a veszteséget el nem türheti. Legyünk bölcsek,
152 16| tündöklő arczczal hagyta el.~Valamennyien érezték, hogy
153 16| meggyőződés?~- Az öreg ugy ment el, a mint jött! Mondja egyik
154 16| később látogatóba mentek el a vendégek; de Csillag nem
155 16| tartogatnunk, hogy idő előtt el ne fogyjunk.~- Küzdeni fogunk, -
156 17| apjával per kend; igy éri el a mostani apa, hogy a fiu
157 17| utczán.~Ezt azért mondom el, hogy az olvasó elhigyje,
158 17| föl nem támad.~Igy muljék el e nemzet, melyet nyolczszázados
159 17| bizonyitványaidat tépd el fidibusznak.~- Fidibusznak?~-
160 17| különben régi szokásait el nem engedné.~A magyar apa
161 17| hanem kedélyesen mondja:~- El tudod-e fütyölni valamennyit?~-
162 17| homályban? ~Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző ~
163 17| ezeren némán fordulnak el: álom ~Öldösi sziveiket,
164 17| dicsőség.~A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb~Gyermekek
165 17| kölcsönkért gondolatokat mond el, s hogy a magyar nyelvet
166 17| embernek a neve a titulusa, el ne végy belőle; mert bizony
167 17| pedig azt mondá:~- Menj el Csillaghoz, vétess magadnak
168 17| egészen megzavarodva ment el hazulról. Anyjától hiába
169 17| félre azt a firkát.~- Ha el mered dobni, rád bizom,
170 18| nyelven irnak, s a ki azt el tudja olvasni és megérti,
171 18| környékbeliek hozzá mentek el megkérdezni, mi történt
172 18| nem betüzget csöndesen, s el nem kiáltja magát, hogy
173 18| senkinek sem engedhetünk el. Mindig szégyenlem, ha a
174 18| nem tudtuk. Képzeljétek el az öreget, ki éveken keresztül
175 18| egyetlen szamara étlenségben el fog veszni; mert zöld takarmányhoz
176 18| rokonaitól öleléssel bucsuzik el, s ha szerencsésen visszaérkezik, -
177 18| ellenszenvet, ön, a jobbágygyermek, el ne keseredjék; s ha lassan
178 18| vad pohár"-tól nem marad el?~- Semmi esetre.~- Még egyet
179 19| adhat, melyből az irigy el nem vehet, s a melynek nem
180 19| a viasz, férjétől fogadá el az alakulást. Az bölcs,
181 19| nekem szánta, nem engedem el, - mondja Ida, - ez volt
182 19| Látom mégsem fél, - fogadja el tőlem, Pestről hoztam.~-
183 19| tiszteletet zavartalan fogadta el, mint illetéket, melyet
184 19| a hol te állsz? Engedd el a hátralevőt, légy olyan
185 19| mulandó. Önkezével tépte el a kötelékeket, melyek hajadonkorától
186 19| igen boldog vagyok.~- Mondd el hát, öregem, mitől vagy
187 20| jobbágyaimnak folyamodásait el szoktam olvasni, egyet sem
188 20| vármegye házában beszéljem el, hogy semmit sem akarok
189 20| jövedelmet méltóságod költi el Londonban, Párisban, vagy
190 20| a csizmára, hogy a jégen el ne essünk, domine frater,
191 20| magának, amice, ne feledje el; mert én ritkán beszélek;
192 20| ki maga elé a papirt, s el akará kezdeni a másolást;
193 20| valami sugta, hogy olvassa el előbb a fogalmazványt, hogy
194 20| hogy a nemadást maga mondja el a vármegyeházban; - a méltóságos
195 20| gondolja: többen többet birnánk el! - Vállaljunk uj munkát,
196 20| fúrott ágyu, ha az iratot el találja olvasni. Az öreg
197 20| Elolvasta a tekintetes ur?~- El, el, csak menjen sétálni,
198 20| Elolvasta a tekintetes ur?~- El, el, csak menjen sétálni, maga
199 21| józanok vagyunk, hadd menjen el az eszünk utolsó csöppig,
200 21| kaptam az ittmaradásra.~- El nem megyek, ha csak ki nem
201 21| botot bot ellen.~- Hidd el, a tivornyában több emberösmeretet
202 21| függ, hogy a bolondkompánia el ne követhessen olyan bolondot,
203 22| haszonvételek töröltessenek el.~- S ezt a gróf könyvben
204 22| hogy jobb részem, az ész, el nem hagyott: engedjétek
205 22| Tulajdon gondolatomat mondod el.~- Megtoldom a magaméval,
206 22| arcza nyugtalanságot árult el.~- Arczomon meglátszik a
207 22| csak ki vele, mit árult el önnek igazmondó arcza? Baj
208 22| nélkül, üljön le és beszélje el, ha bizalmát megérdemlem.~-
209 22| bizonyosan erős unszolásra hagyja el a világvárost, honnét az
210 22| azok kik sebeket fogadtak el; de maguk nem viszonozták,
211 22| határozat, hanem hogy szárazon el ne menj, kiszabjuk rád,
212 23| Levelezéssel végeztem el a szükségeseket, - én kérdeztem,
213 23| függetlenségét, - olvassa el főjegyző ur a levelet otthon.~
214 23| tisztán irt sorait nem olvasta el, s azt gondolván, hogy az
215 23| tulajdon válaszát küldé el. Ha nem hiszi, itt van,
216 24| megkapaszkodott rezes kardjában, hogy el ne essék mérgében, mikor
217 24| s végül kifejeztem, hogy el vagyok készülve az elválásra.~-
218 24| az alázatossághoz.~- Ha el tetszett találni, - én is
219 24| ügyvédemet? Minden szavamra el akart ájulni, - s egyszer
220 24| átnyujtám levelét, hogy olvassa el ujra.~- Méltóságod azt gondolja,
221 24| alámegyünk.~- Még nem sülyedtünk el, barátom.~- Ezt hiszem én
222 24| Csillaghoz fordul: kezdjük el igy.~Kapus nem örömest jött,
223 24| egy órával előbb bocsátott el.~- Igy kegyed egészen független, -
224 24| szeleskedés, ha az ember maga siet el onnét, honnét ki akarják
225 25| hogy csirájában fojtson el minden veszélyes mozgalmat,
226 25| képü ur, ki most mindjárt el fogja mondani, hányadik
227 25| maradni, ezt nem veheti el direktor urtól a vármegye.~-
228 25| Még ugyan nem vették el; de ha elveszik: megmarad
229 25| káromkodjam?~- Ne kezdd el; mert én kirugom a szobafalat,
230 25| kiinduló pontja van, hidd el, hogy a másik párt épen
231 26| hogy csak velem vállalod el a követséget, - e miatt
232 26| kell megtériteni. Én sokat el fogok hinni, barátom, hanem
233 26| te orczapirulással mondod el Pozsonyban. Jó az öreg a
234 26| és megsért, - ezt pedig el nem birom.~Csillag szólni
235 26| most én másokét mondom el. Nem tudnék e hazára nézve
236 26| haladásból igaz és nemes, el kell fogadtatni. Ez az én
237 26| régi tudományosság pusztul el, s egész magyarán kimondom:
238 26| a jövendő a találgatás. El tudod választani e hármat
239 27| hosszu nyelü vonóval húzkodja el az ujabb tételeket.~Mennyi
240 27| áll a nyeréshez.~- Harapd el a nyelvedet, - mondja egy
241 27| vizből két itczényit nyel el. Most tudja, hogy a vizet
242 27| e helyett ő maga mélyed el, az üres tányérba néz, melynek
243 27| élet.~Egy diák sem hiszi el, hogy a professzornál engedékenytelenebb
244 27| pedig okvetlen ugy koppantja el, (akkor még a koppantók
245 27| a Hollingerben kezdődött el a nyilvános pályának utja
246 28| szavakat ezerszer mondták el egy nap.~A jurátuséletnek
247 28| Nem hallottuk, - mondd el!~A mi sületlenség volt,
248 28| tömérdek erő fecséreltetett el hasztalanságokra.~A jurátusság
249 28| közvetlen háramló hasznot is el akarta engedni. Maga a kompánia
250 28| 1830-ban még nem lopták el; mert ingyen sem kellett.~
251 28| bolondkompániában nem volt: el fogjuk követni a nagy bolondériát,
252 28| bolondériákat kövessünk el: én inditványoztam, - ti
253 29| fejlődésnek titkát meg nem sugja: el kell veszni a legbátrabbnak
254 29| patriarchális becsületeért mondom el. Hogy a népnek sorsa jobb
255 29| gyümölcstelen ne szaladjanak el az évek, s kicsikarjuk a
256 29| mécsünk meglepő gyorsan el fog aludni, ha uj kanóczokat
257 29| törvénynyel nem tiltanák el a sertéshustól, sorra gebednének
258 29| szekérszám nem hozhatjuk el a törvényeket; mert a mi
259 29| akartunk. Itt kártyázta el sok pajtásunk utolsó garasát,
260 29| utolsó garasát, és innét ment el koplalni a Dunapartra. Ha
261 29| könnyelmüségeinket mondaná el, s egy szava sem jutna védelmünkre
262 29| jövendőnket határozhatja el. Az országut árka mellett
263 29| hogy egy utast ott ért el a balsors, mely kioltá egy
264 30| millió színnek tarkasága lepi el a tért; hanem ez a meleg
265 30| a jobb indulatnak utját el ne állja. A közvélemény
266 30| színpad elejét foglalák el a nemesebb küzdelemnek,
267 30| századba. Futó tüzként terjedt el a két eszme, s behatolt
268 30| nemzetiség érdekében mondá?~- El méltóztatott találni! -
269 30| melyben a jövendőnek magvát el akarják vetni, hogy egykor
270 30| tervére gondolva távozott el a kávéházból.~Egy jó csöpp
271 30| megyében szájtátva bámultak el a meglepő hir miatt. Az
272 31| jurátustársa résztvevőleg beszélé el a Hollingerben történteket.~-
273 31| könnyelmüségedért végkép el ne kárhoztasson.~Engedjük
274 31| hiányzik, egy sem távozott el azok közől, ezt Kapustól
275 31| ügyel.~- Miért tünhetett el tehát?~- Ez a megfoghatlan,
276 31| együtt jó korán kezdték el a küzdelmet az élettel,
277 31| életet, s a kit nem kényeztet el a szülők jólléte, a ki mindent
278 32| hajszálnyit sem engedhetett el a közvélemény.~Nyolczszázados
279 32| könyvkelendőséget, igy terjedtek el a jobb versek, s a "kis
280 32| ezt mi magunk, mikor hitte el a világ, hogy ez magyarul
281 32| szemrehányásaival árasztandja el.~A póstakocsiról leszálltakor
282 32| mondhattam volna, miért utazom el. Kinevetett volna, vagy
283 32| botrány.~- Ezért mentél el szélvészmódra?~- Más okom
284 33| Egyszer szabaditottam el, - egy szót mondtam ki meggondolatlanul...
285 33| bizonyosan tudja?~- Higyje el kegyed, hogy szemlélődésből
286 33| szemlélődésből tudom, - azért mondom el oly bátran.~- Bátran?~-
287 33| merre ment és hol fogyott el? Kövessék önök figyelemmel
288 34| valóban megijedt, nem felejté el, hogy egy kifejezés magyarázatlan
289 34| hétre! felelt Faragó. Kezdd el a füttyöt.~- Barátom, jó
290 35| erkölcsi tőkémből vesztettem el egy részt, s atyám elkeseredhetnék
291 35| származható bajt: bünt követnék el atyám ellen, ki a terhet
292 35| idejében nem szóltam.~Higyje el atyám, hogy a könnyelmüség
293 35| előszámlálná. Higyjétek el, az ember épiteni lassan,
294 35| képzelhetlen gyorsan tud, higyjétek el tehát azt is, hogy az embert
295 35| csak az ember pusztithatja el leghamarabb.~Imre félve
296 35| azt mondja: nem rohadtam el, itt vagyok!~Oh, ha az apa
297 35| Most az egyszer engedd el, apám, a szigorúságot, mert
298 36| kisérőlevéllel az öregnek küldé el.~Az öreg ur megismerte a
299 36| Csillagnak levelét olvasta el. A többi között ezt irja:~
300 36| ember gúnymosolylyal fordul el a meddő országgyüléstől:
301 36| mélynek fenekét nem érik el. A megyén elősorolandom
302 36| biztad, e levélben sorolom el a mostani országgyülésnek
303 36| első helyeket foglaltak el; mert tanulmányaik legyőzte
304 36| különös megnyugvás áradt el lelkén, hogy a gondviselés
305 36| oly messze, hogy e kérdés el ne érje? Az anyagi kérdés
306 36| ügyvédekkel nem végeztethetik el.~Most értem a dolog velejére! -
307 36| ki portékáinkat, vállalja el jogaimnak védelmét, legyen
308 36| kellő környezettel érhetem el, s önnek mélyebb belátására
309 36| tőlük, csak az urak lökhetik el a népet: ez az én válaszom.~-
310 36| Csillagnak egyik lányát vegye el.~- Nagy az a fa az én fejszémnek.~-
311 36| Isten neki, sorsát senki el nem kerülheti.~Kapus nem
312 37| emlékezetébe.~- Sohasem feledem el, - mondja Imre elpirulva.~-
313 37| akadémiának, - s előbb beszélte el nékem, hogy a fölvilágositó
314 37| mondja Lóri, - most válik el, mi történik?~ ~
315 38| Kapussal sétált, senki előtt el nem vált tőle, és több izben
316 38| izben visszatartóztatta, ha el akart menni, hogy a függést
317 38| vonzódunk.~- Nem fogadhatom el a magyarázatot, - mondja
318 38| eljőnek hozzám, ott nyöszörgik el élhetetlen részvétüket.~-
319 38| kinyitja az ajtót: ezt már el nem engedik. Önöket hozzam-e
320 38| Ez a kis madár kényezteti el önt.~- Valóban, - megnevettet
321 38| Hát kis madaram kényeztet el?~- Igen, az a kis tudatlan
322 38| kisasszony, ki kényeztette el?~- A gróf ur is! - mondja
323 38| Ezt mondtam.~- Higyen el rólunk is ennyit, ön szereti
324 38| meggondolatlanságot követett el, még azt nyeri, hogy lányai
325 38| meg az öreget, - félek: el talál keseredni.~Csillag
326 38| garázda fölkiálthat; de soha el nem éri.~A szabad szónak
327 38| tenyészhelyük a sötétség, hol vagy el nem érhetők, vagy meg sem
328 39| irt sorokat, ma nem birom el a hálát, a szó megfojt;
329 39| magad kutatsz, magad simitod el az akadályokat, te hóditasz
330 40| vannak, biróuram még nem ért el engem.~Hallotta az öreg
|