Chapter

 1 2 | főnökömmel Kismartonba mentem.~Főnököm minden czélzás nélkül mondá
 2 2 |      én lettem az a semmi, kit főnököm azért vitt el Kismartonba,
 3 2 |     elmélkédem magamban, midőn főnököm jónak látta a többi között
 4 2 |      megmondani abból, melyet, főnököm szerint, bizonyosan nem
 5 2 |       mulhatott el tőlem, mint főnököm határozottan mondá, föltámadt
 6 2 |   valamit. Mára semmit! mondja főnököm, ki most arra biztatott:
 7 2 |        ama nádpálczáé, melyről főnököm jó előre megemlékezett.~
 8 2 |    hanem a leirás után, a mint főnököm, a főügyvéd ur, emlékezett
 9 3 |     mentem mellette, ugy, mint főnököm mondá. Ő nem szólt, én nem
10 22|   határozni.~- Fájdalom, az én főnököm nem szokott fiatal emberekkel
11 22|      minthogy társaim a grófot főnököm után itélik meg, macskazenével
12 24|   szorosabb viszonyba lépni.~- Főnököm, méltóságodnak ügyvéde,