Chapter

 1 5 | őszinteséggel elmondá, hogy: zsebünk üres, lovunk hitvány gebe, gazdálkodásunk
 2 6 |            levegő oda törekszik, hol üres tért talál, a szemes munkás
 3 11|         üthet. Ázsiából származtunk, üres kézzel nem jöhettünk, s
 4 18| gyanusitásainkat, - miként vetné meg üres handabandáinkat!~A másikból
 5 21|            kinyilik a sziv, mely még üres, mint a kiadó szállás, és
 6 21|         keresi a bátorságot, hogy az üres helyet betöltse vele. Az
 7 22|               a tömeg igy is, ugy is üres kézzel marad; de a ki urhatnék,
 8 27|         helyett ő maga mélyed el, az üres tányérba néz, melynek fenekét
 9 38|           becsületére válik, hogy az üres képzelődést megveti, s ott
10 38|             öreg a fecsegésen, s egy üres órában levéliráshoz fogott,
11 38|    bizonyitani, hogy a nagyon hangos üres szavak hamar kifárasztottak,