Chapter

  1 1 |       bizalmuk legyen a jövendőhöz. A mi a jelennek kötelességéből
  2 2 |              távolság és ráadásul az, mi a Aurorákban nincs meg,
  3 2 |       uriszéken nagyobb ur nálunknál, mi teendőnk van, s kit hogyan
  4 2 | tapasztaltabbak, röviden értesitének, mi teendőim lesznek, s a kimeritő
  5 2 |   czéljainkról kezdénk beszélgetni.~- Mi akarsz lenni, pajtás? -
  6 2 |                 Pörvesztő! - felelék. Mi lehetnék egyéb? Az egész
  7 2 |        nincsen egyéb birtokom, mint a mi közös a vándorlegényekével:
  8 2 |         tündérmesébe való ábrándozás, mi a környezetnek behatása
  9 3 |             beállna fiatal tacskónak. Mi gyorsan kimondtuk véleményünket,
 10 3 |               beszélni.~- Megösmerjük mi, hogy az öreg válaszolt-e
 11 3 |           hogy eljön; majd meglássuk, mi ér többet, a mit kanállal
 12 3 |              hogy ki is nyomathassák. Mi marad még azon nyomorultak
 13 3 |               örök gyalázatára kapta.~Mi a rágalomnak legérzékenyebb
 14 3 |              bűnöket is elkövetné. És mi félni való van a szabad
 15 3 |            mint a záporesőnek tömege. Mi fiatalok áhitattal hallgattuk,
 16 3 |       ujjaival az asztalon dobolva. - Mi magunk tanitottuk a gyülöletre,
 17 3 |            jeladás volt a fölkelésre, mi fiatalok jókor elhordozóskodtunk,
 18 3 |               mint valami legyet. Hát mi baja a két itéletnek?~-
 19 4 |             lábában kardot tartott, a mi becsületünknek jelvényeképen, -
 20 4 |             meg a gyertyaöntés közben mi érhetné az embert?~De mit
 21 4 |        gyümölcsözött a teremtő ész, s mi mindarról nem tudtunk semmit;
 22 5 |          paraszt, hogy megértsd a mit mi beszélünk. - Amice! loquamur
 23 5 |              alkotmányhoz nyult; mert mi lesz az ötszázezer nemesből?
 24 5 |           fogva marad meg a bögrében.~Mi kénytelenek valánk haladásunk
 25 5 |               közös legelőnél jobb, a mi neki magának marad, hogy
 26 5 |       mérsékeljük a rohanásnak tüzét, mi csak vigyázni fogunk, hogy
 27 6 |            dolga, mig az apja kisüti, mi járatban vannak; s ha már
 28 6 |            épen azt tanulja meg, hogy mi által lehet kedves annak,
 29 6 |           födözte föl. Az emberiséget mi kergette ki a természetes
 30 6 |              mit sem tud a világ, - s mi fejleszti az emberben e
 31 6 |            munkás is azt lesi, másnak mi kell, hogy nyereségét azon
 32 7 |       zsebóráját miért szedi széjjel? Mi szüksége a harmonikában
 33 7 |       közönséges szólásmód szerint.~- Mi igy szoktuk mondani, ifiuram, -
 34 7 |               mindenkinek elmondja, a mi bele van nyomtatva, s a
 35 7 |           Tanulni kell a tudományt, a mi nélkül az ur is csak olyan,
 36 7 |               kezdik mondogatni, hogy mi ugyan lóháton és gyalog
 37 7 |               fekszik, s ott várja, a mi magától lepottyan: még azt
 38 7 |          megirva a nagy könyvben, s a mi még meg nincs irva, a tudomány
 39 7 |       megérhetnénk.~- Ki vele, János, mi nyomja a vékonyát?~- Nem
 40 7 |            mondom: megérjük-e, hogy a mi nagy urainkkal a magunk
 41 7 |             nyelvét: elhiszszük, hogy mi sem vagyunk alábbvalók a -
 42 7 |               főjegyző azon tünődött: mi lenne jobb törvény a jövendőre?
 43 8 |             maholnap mesének marad, - mi csöngetyüt alkalmazunk a
 44 8 |            szavakkal kezdődik: Fájt a mi atyai szivünknek. A magyar
 45 8 |       nemesség azt nem gondolja, hogy mi baja ez alkotmánynak, hogy
 46 8 |        főjegyzője.~- Diák vármegye.~- Mi egyéb? Diákul védelmezzük
 47 8 |       esztendősek vagyunk, barátom, - mi nem érünk rá sokáig várakozni.~-
 48 8 |            országuton, ha tudniillik, mi is méltóztatnánk egy pár
 49 8 |     megfájdult, kínodban mondod, hogy mi lett volna jobb. Holnap
 50 8 |        főjegyző. - Ugy-e, még van ok, mi az itthon unatkozó nagy
 51 9 |             meg a sok ételtől; mert a mi főispánjaink fontos kérdések
 52 9 |              ebédre való meghivást, s mi természetesebb, hogy nem
 53 9 |              gondolkoznak arról, hogy mi a meggyőződés? A pehelyt
 54 9 |        kénytelenek olyant cselekedni, mi idő szerént a törvényekre
 55 9 |          megkent kövön, mint aludnánk mi a Corpus jurison most, miután
 56 9 |           zsiros falatokat kaptunk, a mi a magyar nemest ősi telken
 57 9 |              nem kiméltük abban, hogy mi legyünk az urak, és ne más;
 58 9 |     megsiratni; mit sajnáljon azon, a mi őt nyomta, - a mi az ő szenvedésének
 59 9 |             azon, a mi őt nyomta, - a mi az ő szenvedésének kutfeje,
 60 9 |            hogy enyhitő szert kérjen. Mi még az általános érzést
 61 9 |                a nép megőrizte hiven, mi pedig ellöktük. Kezdjük
 62 9 |                hogy neki is fájjon, a mi nekünk, és ő is örvendezzen
 63 9 |             és ő is örvendezzen azon, mi egy nemzetnek öröme lehet.~
 64 9 |               aranybányának mondja, s mi a benne rejlő aranyat meg
 65 9 |            terhet a parasztra rótták, mi semmivel sem tartozunk a
 66 9 |             javáért valamit adózzunk. Mi az elszegényedésre vagyunk
 67 9 |       előbbeni kedvezőtlen benyomást. Mi lelte a főjegyzőt?~- Meggyőződését
 68 9 |          előtte sok dolog lehetséges, mi másnak lehetetlen. Ez az
 69 10|             Emlékszik, kanczellár ur, mi történt Józsefnek halála
 70 10|      hihetetlent is képes eszközleni. Mi rendszeresen törekedtünk
 71 10|               a katonáskodástól; mert mi nem akarunk és nem akarhatunk
 72 10|             nyelvmivelési ösztön, s a mi hallatlan másutt, önöknél
 73 10|               nagyság itt a rugó, s a mi egyszer megszületett, növekedésre
 74 10|           igen bölcsen igy okoskodik: Mi adót is akarunk fizetni, -
 75 10|            adót is akarunk fizetni, - mi ezzel a kormánynak egyáltalában
 76 10|        egyáltalában nem ártunk, tehát mi a kormányra nézve nem lehetünk
 77 10|            van ösztönöztetve, s még a mi több, épen a legvagyonosabb
 78 10|                a főurak kénytelenek a mi érdekünkben is megtanulni
 79 10|             használ minket, ugy, mint mi őt. A másik rész semmit
 80 10|              nemességet hozzánk köti, mi történik akkor?~- Ez egy
 81 10|        tudhatja ezt kegyelmességed.~- Mi változtatta meg e nyakas
 82 11|          tömeg reggeltől estig lássa, mi sors várhat reá.~Kapus János
 83 11|                ha kérdem, szégyenli a mi sorunkat, hogy fiát a diák
 84 11|            nézi, bátyám, az urakat?~- Mi huzzuk a terhet. Mondja
 85 11|            husát nem eszszük meg, hát mi haszna van? Azt mondja a
 86 11|             még másra is van szükség. Mi a mi országunkban magyarok
 87 11|            másra is van szükség. Mi a mi országunkban magyarok vagyunk,
 88 11|    törvényeket?~- Mindegy, akármikor, mi érezzük, hogy fáj.~- Nem
 89 11|             két orczám! - Nem az ur a mi ellenségünk, hanem a tudatlanság,
 90 12|               a helyest, az illendőt, mi nem rendes leczke, hanem
 91 12|             azt a nyelvet nem érti, a mi a könyvben van, s a ki a
 92 12|            egymást.~- Még sem vagyunk mi a legutolsók a föld hátán!~-
 93 12|              édes apám, s abban van a mi erőnk, ha a mi népünk tanulni
 94 12|            abban van a mi erőnk, ha a mi népünk tanulni akarna, készen
 95 12|                   Én mondom meg, hogy mi leszek, édes apám, - vág
 96 12|           gondolatban sem tudja, hogy mi az: ember akarok lenni,
 97 13|             arcza folyvást megvallja, mi van a lélekben! Látom az
 98 13|           idejének nevezetes részéről mi rendelkezhetünk, s a mogorva
 99 13|            legközelebbi ajtón eltünt. Mi kövessük a lányt, amazok
100 14|      kiváncsisága ki fogja fürkészni, mi lakik önben? Nem kell a
101 14|              nem tudja gondolni, hogy mi lelte a nemes vármegyének
102 14|             meglepte, hogy hát ezeket mi lelte, hogy ezek alatt is
103 14|              a főjegyzőnek állitását, mi az öreget fokról-fokra jobban
104 14|           érte, és kiváncsian várták, mi lesz a magyarázat?~Faragó
105 15|             érdemelne; de az is, ki a mi nyelvünket a diákból tarkázza.
106 15|             tornyához visszakerülünk, mi legtöbb keveréket megértünk,
107 15|                 Nagy a tál, belefér a mi részünk is, öreg.~- Éhesen
108 15|              akar ebben korlátolni? A mi törekvésünk, hogy magunk
109 15|            fogja, elhanyagolja azt, a mi nehezebb, de remek és megérdemli,
110 15|              nyelvünk megtisztul, s a mi embereink is meglelik a
111 16|          ellenség (elég ügyetlenül) a mi gyengeségünkre épiti erejét,
112 16|              haladás van fölirva.~- A mi a bátorságot illeti, barátom,
113 16|            van szüksége, mint nálunk. Mi azt beszélgetjük, a mi a
114 16|                Mi azt beszélgetjük, a mi a hallgatóságnak tetszik,
115 16|               polgári jutalmat bőven. Mi nem adunk kontóra semmit,
116 16|              a kormány mindent adhat, mi semmit, s a mely napon Faragó
117 16|            lehet valami rejtett rugó, mi oly hathatósan kormányoz,
118 16|               hogy fönnt alkalmatlan: mi marad még hátra, hogy összemérkőzhessünk
119 16|         Schillerje és Göthe-je, - hát mi nem mozdulhatunk? Róma nagy;
120 16|               tavaszon ujra kihajt. - Mi is kénytelenek vagyunk a
121 16|            lassabban pusztul ki az, a mi régóta befészkelte magát.
122 16|            hogy van bennünk valami, a mi egy emberből kettőt csinál,
123 16|           emberi lelkesülést, melyből mi néhány mázsával többet kaptunk,
124 16|              az nem katonafogdozás, - mi igaz hivőket akarunk.~-
125 16|         falnak szaladnék, rámkiált.~- Mi visszük a terhet, az áldozatokat
126 17|          feszitését érzé ereiben, s a mi vele még sohasem történt,
127 17|         ruháit és iratait, nem kutat, mi hiányzik az elvitt holmik
128 17|          mutatja, hogy az öreg nézze, mi az?~Beletekint az öreg,
129 18|        legrádi bicsakot huzott elő, a mi azt a bizalmat jelentette,
130 18|             mint a rejtett szót, hogy mi lehet az, mit apám uj magyarsággal
131 18|              már nagyon okos ember. A mi vidékünkön egyetlenegy ilyen
132 18|          hozzá mentek el megkérdezni, mi történt Egyptomban és Spanyolországban?
133 18|          egyptomi basán, megvitatták, mi befolyása lehet Törökországra
134 18|          olyant nem hallottak, mint a mi most következik.~Valamennyien
135 18|              hazafiságát nem hirdeti. Mi derék, jó és itt-ott áldozatkész
136 18|               az eladó portékát; mert mi igértünk legtöbbet.~- Olvastad,
137 18|    akasztófáravaló, hol látszik meg a mi becsületünk?~- Mindjárt
138 18|           előbbi vitázó.~- Barátom, - mi hosszan fogunk küzdeni, -
139 18|              sirunk fölött elmondani, mi, mint a hitelező, azonnal
140 18|             éghajlat alá siet. Tudunk mi hazát változtatni? a magyar
141 18| összetalálkoznak, s az a természet, a mi a vándormadarakban, az emberben
142 19|               és a modor az maradt, a mi a lakodalom után való első
143 19|             bölcs, gondos, előzékeny: mi lehetne más a nő, mely általánosan
144 19|               éppen azt nem látják, a mi beléjük tükröződik, a kertnek
145 19|              igazságot Bécs felé.~- S mi történt ma?~- Nem fogom
146 19|               ember még nem próbálta, mi a jobb meggyőződésnek gyönyöre,
147 19|            mondani, az még nem tudja, mi az, a miben az Isten bennünket
148 19|           indult volna meg a hölgy.~- Mi bajod, gyermekem? - kérdi
149 20|      czimborákkal, és csinálja azt, a mi a szilaj vértől legkönnyebben
150 20|            tudja, egy font gyertyának mi az ára?~- Tiz garas fontja
151 20|    princzipális, fülig rántva száját: Mi lehet az a más?~- Politikai,
152 20|               nyomon megijeszthessük. Mi tartja fönn a katonaságnál
153 20|        valóságos bellum intestinum, a mi vármegyénk annak lángoló
154 20|       fogalmazványt, hogy megtanulja, mi okos van benne.~Hosszu fuvarnak
155 21|             fogadás: Hunczut az ur! a mi foglaló arra, hogy a bizalmasság
156 21|           minden asztalt, széket és a mi összezuzható.~- Most már
157 21|              majd hajnalban elmondom, mi az a bolondkompánia, most
158 21|            majd hajnalban látod, hogy mi a jó kedv; az ész alkalmatlan
159 21|        elalszom, s nem hallhatom meg, mi az a bolondkompánia?~- Rekruta
160 21|          Endre másodszor hallja, hogy mi várakozik rájuk. Kapus nagy
161 21|               olyasmibe keveredünk, a mi korpa.~- Semmitől se féljünk, -
162 21|             hogy a többi megteheti.~- Mi jutott eszedbe, Gyurka? -
163 21|           indul.~- Tudjátok-e, hogy a mi pátronusunk, szent Ivó,
164 21|         tagjai arra kötelesek, hogy a mi bolondot az egyik tag inditványoz,
165 21|          olyasmit akarok elkövetni, a mi a bolondságnál nem kevesebb.
166 21|           vezér.~- A többség határoz, mi sem ellenkezünk! - mondja
167 21|          Megálljunk! - kiált Kapus, - mi valamennyien részegek vagyunk,
168 21|        vagyunk, a korcsmáros józan, - mi képtelenek vagyunk a birálatra,
169 21|           követhessen olyan bolondot, mi a fiatalságot megszégyenitené.~-
170 22|              fát termőföldbe ásták.~- Mi az a reform? - kérdezi Csillagtól
171 22|        példányoknak.~- Megmondhatnád, mi a foglalatja a könyvnek?~-
172 22|         magyarnak helyébe magyar lép. Mi nem tudunk a körömrágó takarékossághoz,
173 22|      félreértés nagy veszedelem volna mi közöttünk.~- Részben igazad
174 22|              élők sorából, s mindazt, mi magyarságunknak védelme,
175 22|            karut azzal jutalmaztuk, a mi magunknak legbecsesebb volt:
176 22|            hogy közibünk kivánkozzék? Mi lesz a csere, hogy közöttünk
177 22|               más fogja kielégiteni a mi rovásunkra.~- Szabadságot
178 22|             és Kapus köszöntött be.~- Mi történt? - Kérdé Csillag
179 22|            Baj van?~- Azon baj van, a mi történni fog.~- Ugy beszél
180 22|      tekintetes ur mindent kitalál. A mi kompániánk a jövő héti nagy
181 22|           ügyünk igazságosságában, ha mi szorulnánk botrányos eszközökre.
182 22|        következőleg, igen világos, ha mi azt adjuk neki, a mit érdemel,
183 22|          bolondot csinálni; már pedig mi csak akkor csinálnánk bolondot,
184 23|           fiatalság félrehuzódik, s a mi legveszedelmesebb, tömegesen,
185 23|              eredményért jót állok.~- Mi történhetik még? Mondja
186 23|             egy levelet, s megérti, a mi a levélbe van irva. Hanem
187 24|       ellenkező véleményen vagyunk.~- Mi... mi... micsoda? ellenkező
188 24|           véleményen vagyunk.~- Mi... mi... micsoda? ellenkező véleményen
189 24|            valamit.~- Méltóztassék.~- Mi akar maga lenni?~- Mindenekelőtt
190 24|           mondja a gróf Csillagnak, - mi lelte az én ügyvédemet?
191 24|              ember multját?~- Igen.~- Mi ösztönözte e fiatal embert,
192 25|           vendég, s azután folytatja. Mi vagyok én ebben az országban,
193 25|             érdemekért adtak; kérdem: mi maradok én akkor; mondd
194 25|         minden veszélyes mozgalmat, s mi ugy szolgáljuk hiven a magas
195 25|            hanem attól félek, hogy ha mi a magunk erejében nem bizunk,
196 25|              Okokkal kell győznünk, a mi győzelmünk pedig csak a
197 25|         jogtalan adott nálunk nélkül, mi csak bolond fővel változtathattuk
198 25|          győzelmét?~- Okra okot, ez a mi ágyunk, - s ha az okból
199 25|                S a kormány érdekei?~- Mi nem vagyunk kormány, hanem
200 25|          kérnem, - azt hittem, hogy a mi pártunk a kormányra támaszkodik.~-
201 25|              nagy a különbség; mert a mi mérsékletünk nem nyugtalanítja
202 25|           miattunk nem aggódik; de ha mi a kormányra támaszkodunk,
203 25|               értem.~- Tetszik tudni, mi az a donáczió?~- Igen.~-
204 25|             De azok azt mondják, hogy mi eláruljuk a hazát.~- A mi
205 25|             mi eláruljuk a hazát.~- A mi bolondjaink pedig azzal
206 25|           Erre készen kell lennünk, a mi állásunk nehezebb, - mondja
207 25|           fris tömjénnel táplálkozik, mi elégedjünk meg, hogy a makacs
208 25|                hogy a makacs maradást mi mozdítjuk ki helyéből.~-
209 26|         magyar anyák fiainak irtam. A mi e könyvben foglaltatik,
210 26|               összevalók. Igy lennénk mi ketten az országgyülésen,
211 26|             undok érdekek fölött, s a mi a mérsékletben nemes és
212 26|              szabad valósitani, - s a mi a haladásból igaz és nemes,
213 26|      egymással szemben használhatunk. Mi azért közel leszünk, szorosan
214 26|               de szemben, - s a miben mi megegyezünk, az már megszürt
215 26|         tudnak, mint a többiek, tudom mi lesz a következés, a közlésre
216 26|             mert tulságosan reméltem. Mi az én reményemnek alapja?
217 27|            gyanakodók, - de sok az, a mi sok, - észreveszik, hogy
218 27|            zavarom, alássan kérném.~- Mi tetszik? - Mondja a másik.~-
219 28|           elég volt jogi tudománynak, mi épen a tripartitumban és
220 28|              hallottuk, - mondd el!~A mi sületlenség volt, igy került
221 28|            látjuk át, hogy voltaképen mi haszna a képességnek, hogy
222 28|       véletlen hatalmasabb bizonyitó, mi zajt hallunk, s visszafordulva
223 28|             többinek:~- Nem látom át, mi bolondság lenne e könyvet
224 29|               hogy elmondjam mindazt, mi korrajzba való! Magyarországban
225 29|            eredménye csak az a kár, a mi a nemzetnek hátrányára a
226 29|              a műipari műhelyekben, s mi jóformán félszázadig irtóztunk
227 29|              volna rakni, ugy álltunk mi is a századnak harmadik
228 29|            ezt apáink 1830-ban; hanem mi lett volna azután, ha egyes
229 29|              el a törvényeket; mert a mi sajátságainkkal ellenkezik:
230 29|           Kapus.~- Persze, nem tudod, mi történt?~- Tudom, ki merted
231 29|        támadlak, - okoskodik Kapus. - Mi szerepünk van az országgyülési
232 29|               országgyülési teremben? Mi pótoljuk a szabad sajtót
233 29|          jutalmazás és rémitésben. Ha mi kezünkbe vesszük az okoskodás
234 29|               haza teendői várnak. Ha mi vagyunk a közvélemény, s
235 30|            telepedett ész olyat mond, mi a legelső vállalkozókat
236 30|              majd németre kerülnek.~- Mi az?~- Kétszer nem beszélek, -
237 30|               eddig, egész Pozsonynak mi parancsolunk, mint eddig,
238 30|               kurucz gorombaságot is, mi a jutalomosztó népet a lelkesülésben
239 30|             megvolt a bátorság, - s a mi ezt még hatalmasabbá teszi:
240 30|  czivilizácziónak emlegetése, és hogy mi nem illik a XlX-ik századba.
241 30|   lutriszobájába.~- Megmutatjuk, hogy mi vagyunk Pozsonyban az urak.~-
242 30|      méltóztassék türelmesen várni. A mi a szent buzgóságot illeti,
243 30|              a haza jeleseinek szine, mi pedig volnánk a sarjadék,
244 30|   czikkelyektől vastagodott meg, hogy mi joga van a nemes embernek?
245 30|        megértettük az időnek intését. Mi, fiatalok, volnánk az a
246 30|               Pittre, és sok másra, s mi, kiket korunknál fogva százszorta
247 30|                kiváncsiak lőnek, hogy mi meglepő történhetik? s Kend
248 31|          Bajusza sincs?~- Nincs! - De mi következik ebből?~- Azt
249 31|                ime, megkérdi az észt, mi tanácsot tud adni? vagy
250 31|           látott jobbat és szebbet, - mi várhat ránk, ha minden irányban
251 31|               tettvágy sürgölé, az, a mi hátrálni nem engedi.~Nem
252 31|        fölhevült ifjut a maga utjára, mi térjünk vissza Pozsonyba
253 31|             társulatot alapitottak, a mi becsületükre válik. Kapus
254 31|    megösmernek. Minden fa egyszerü, a mi benne szép és vonzó, virágának
255 31|               száz más korabelinél.~A mi a barátságban legnemesebb,
256 32|            támadta meg a latin nyelv, mi a szivben van: a két anyát. -
257 32|          kivül nincsen számodra hely!~Mi történhetik velünk? Elnyomás,
258 32|              egyest az öngyilkosságra mi kényszeritheti? becsületvesztés,
259 32|               de már volt valamink, s mi több: magunk csináltuk.
260 32|       költészet, mikor tudtuk meg ezt mi magunk, mikor hitte el a
261 32|             méhe már sokszor átcsap a mi virányunkra, s erősen mondogatja,
262 32|      Pénztelenség nem lehetett az ok, mi lehetett tehát?~Száz fiókot
263 32|         fiatalság külön szakadt, és a mi becsületünk megérdemli,
264 32|        becsületünk megérdemli, hogy a mi nevünkben ne történjék botrány.~-
265 32|              a valló.~- Asszony...?~- Mi a manó lelt, hogy megint
266 32|                megöl a kiváncsiság.~- Mi érdekelne az egész kérdezkedésben?~-
267 33|       fiatalságnak, s elhiheti, mikor mi mondjuk, hogy a politikai
268 33|   kényszerüségéhez adjunk türelmet, - mi kitelhető módon édesgetni
269 33|       figyelést, s epedve várta, hogy mi lesz a végkövetkeztetés?~-
270 33|               A férfi tesz és beszél, mi kell több? Egyeztessék önök
271 34|      legsallangosabb atyafiak közé.~- Mi az? - kérdi Kend ur.~- A
272 34|             mégis meg tudnám kapni.~- Mi történnék akkor?~- Akkor
273 34|             irja be az előjegyzést.~- Mi bajod? - kezdé Ida.~- Megmondom
274 34|                Én mindent elkövettem, mi tőlem tellett, - mondja
275 34|           tellett, - mondja Faragó, s mi tudjuk, mit értett Faragó,
276 35|              tartott országgyülést.~- Mi lett e fiukból? - gondolá
277 36|             következtetésben nincsen. Mi függünk a hazai viszonyoktól, -
278 36|               nem azon badar fogalom, mi nálunk uralkodik, hogy a
279 36|            teher, azt érteni lehet; a mi fáj a népnek, hogy urait
280 36|         birtokánál fogva, - ellenében mi vagyok én; egyszerüen jobbágygyermek.~-
281 37|              igy szerződtünk.~- Előbb mi kivántatik föltételül?~-
282 37|          irnokkal irathatta volna.~De mi az oka, hogy a leány a komoly
283 37|            levelet Csillag adta át, - mi okból használták Lórinak
284 37|           levélben megirom a néninek, mi a divat, mért választok
285 37|         mondja Lóri, - most válik el, mi történik?~ ~
286 38|              Irigylésre méltó ember a mi Kapus barátunk.~- Miért? -
287 38|      részvétüket.~- Ezért kerüli ön a mi házunkat is?~- Minduntalan
288 38|        kimutatja, hogy önt szereti.~- Mi következik ebből?~- Hogy
289 38|          sohasem voltam ilyen boldog. Mi férfiak elvekért küzdünk,
290 38|        perczre együtt hagyni.~- Idám, mi lett volna belőlem, ha ez
291 38|                  szánjon meg engem.~- Mi baj, fiu? összevesztél valakivel?~-
292 38|            élhetetlen időpusztitás, - mi lesz én belőlem?~- Apád
293 38|       korszakából eléggé megértettem, mi döbbenti meg a tekintetes
294 38|                Ugy kérlek, maradjon a mi titkunk.~- Miként háláljam
295 39|     szólásszabadságra, persze, hogy a mi jogunkat védelmezte, - maga
296 39|               védelmezte, - maga ma a mi fiskálisunk volt, - kérem:
297 39|               az a fiu, - és...~- No, mi következik az és után?~Imre
298 40|            megtelik levegővel, hogy a mi előbb a marokban megfért,
299 40|           tisztel, vagy csudál; hanem mi lesz az emberből, ki a tanulás
300 40|          főjegyzőjének veje leszek.~- Mi az? - Kérdé az öreg Kapus