1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
1 Mon | vegye, hogy felvágatlanul a sarokba lökje; - hanem ha
2 Mon | jobbat is írni, vagy lemarad a térről, hova ma már annyian
3 Mon | szoktak, hogy megveszik a könyvet, mert magyarul van
4 Mon | hagyjuk; mert inkább nézem a parlagot, melynek televényében
5 Mon | televényében reményem van, - mint a sivár földet, melynek egynéhány
6 Mon | koldusfalat, s én nem vágyom a koldus címre, még akkor
7 Mon | osztály lenne is, melyet a nemzet koldusainak neveznek;
8 Mon | hanem itt az ideje, hogy a közvélemény saját ösztönéből
9 Mon | akar, azt karolja föl, - a silányt pedig felejtse ott,
10 Mon | sajátomul azt vallom, hogy a múltnak képeit elmosódni
11 Mon | engedem, - megmentem azt, mit a cím megmenthet, s a regényalakban
12 Mon | mit a cím megmenthet, s a regényalakban mindenütt
13 Mon | regényalakban mindenütt a valót helyezem el, hogy
14 Mon | helyezem el, hogy olvasóm a múltnak rajzában ne csupán
15 Mon | mire elég szükségünk van.~A régi jó időkben megmondám,
16 Mon | az irodalom sokkal adós a nemzetnek, melynek nagy
17 Mon | nem bírja elgondolni, hogy a végzet jónak látta megállítani
18 Mon | úgy kell ismételnünk, mint a gyermeknek a leckét, hogy
19 Mon | ismételnünk, mint a gyermeknek a leckét, hogy a jövendőért
20 Mon | gyermeknek a leckét, hogy a jövendőért el ne feledhesse.~
21 1, I | az, kinek nem elég meleg a hosszú szőrű bunda, hanem
22 1, I | egy báránybőrt is akaszt a nyakába, honnét a bőr körmöstül
23 1, I | akaszt a nyakába, honnét a bőr körmöstül lóg le, s
24 1, I | körmöstül lóg le, s lépés közben a fagyott bundát nótára veri
25 1, I | lóg ki, s aztán következik a keze; fején valami másfél
26 1, I | olyan bajusz, hogy amint a dermesztő hideg fagya rájegesedett,
27 1, I | akkor nézett körül, midőn a másik utcából hasonló csoporttal
28 1, I | meleg gyapjúkendő, hogy csak a szeme látszott ki; - alól
29 1, I | ne kelljen az úton.~Amint a két csapat az Úri-utca felé
30 1, I | csavarodott; ment jobbról a nagy bajuszú, balról pedig
31 1, I | nagy bajuszú, balról pedig a vastag talpú ember ment
32 1, I | sietős dolog nem kerget.~A nagy bajuszú mindig csak
33 1, I | nagy bajuszú mindig csak a háztetők felé bámult, míg
34 1, I | háztetők felé bámult, míg a másik megelégedett annyi
35 1, I | vagy annak nevessen, hogy a nagy bajuszút szintén csak
36 1, I | szintén csak annyian kísérik.~A tömegből hátrább két fiatalember
37 1, I | magyarul:~- Lásd barátom, ez a néhány száz ember tökéletesen
38 1, I | tökéletesen medvének hiszi ezt a subás atyafit, kit a sors
39 1, I | ezt a subás atyafit, kit a sors idetévesztett!~- Legalább
40 1, I | barátom, - vigasztalja a másik, - nem látod, hogy
41 1, I | látod, hogy azt az angolt a másik oldalon csakúgy medvének
42 1, I | valamely állatmutató, éppen úgy a kalitkába zárná, mint azt
43 1, I | kalitkába zárná, mint azt a jó atyafit, ki most a háztetőre
44 1, I | azt a jó atyafit, ki most a háztetőre tekint föl, s
45 1, I | vagy háromszáz; - csak az a bajuk, hogy nem tudják tőle
46 1, I | az otthoni tornyot méri a házak tetejéhez.~- Nem lehetetlen.~-
47 1, I | annyi esze, hogy otthon a magtárba is csak a zabot
48 1, I | otthon a magtárba is csak a zabot hordják a legfelsőbb
49 1, I | is csak a zabot hordják a legfelsőbb osztályba, mert
50 1, I | is tudja, hogy előbb akad a faluban a templomba gyertyagyújtogató
51 1, I | hogy előbb akad a faluban a templomba gyertyagyújtogató
52 1, I | dékány, mint harangozó, ha a harangok után a toronyba
53 1, I | harangozó, ha a harangok után a toronyba kell mászni.~A
54 1, I | a toronyba kell mászni.~A nagy bajuszú még mindig
55 1, I | bajuszú még mindig kinéz a házak közül, az angol pedig
56 1, I | pedig lomhán húzta maga után a vastag csizmatalpakat, melyeknek
57 1, I | több bámulója akadt; csak a két magyar látszott kivételnek
58 1, I | magyar látszott kivételnek a sok ember közül, mintha
59 1, I | szállta volna meg, mint a sok bolonddal azt keresni,
60 1, I | magyarul, nem állítjuk meg ezt a bámész népet?~- Nem mondom,
61 1, I | úgy nem járunk, - felel a másik - de ez hagyján; hanem
62 1, I | felejtette el.~Ekkor értek a Jasper-féle könyvkereskedéshez,
63 1, I | beszélj hangosan, - inti őt a másik, - attól félek, hogy
64 1, I | felét vidd el te; s amennyi a huszonötön fölül imádságos
65 1, I | esztendővel.~- Ejnye!... - bámul a másik, - te! Aztán olyan
66 1, I | mondja az első; - de hát a járása, kelése?... - úgy-e
67 1, I | négy utcán keresztül.~- A képét láttad-e?~- Hogyne
68 1, I | köszöntöttem.~- S elfogadta?~- A legnyájasabban; - mondja
69 1, I | legnyájasabban; - mondja rá a kérdett.~- No lásd!... aztán
70 1, I | én felelni sem mernék.~A fiatalok élénken e képbe
71 1, I | figyeltek, együtt mentek a csoporttal, melynek még
72 1, I | megfoghatatlan lőn, hogy a nagy bajuszú még mindig
73 1, I | mindig fölfelé nézeget, pedig a bolti kirakványok több látnivalóval
74 1, I | hogy az valamit ne látna a háztetőkön, vagy tán éppen
75 1, I | meg az előbbeniek közül a kíváncsibb, - olvastál már
76 1, I | igaz, hogy nem fájdult bele a derekam; de lásd, bátyám,
77 1, I | Elmondja aztán ilyenkor, hogy a "Csákó" tinó hányadfű, -
78 1, I | Csákó" tinó hányadfű, - a "Ráró" csikó Vicay-ménesbeli
79 1, I | mint akiben megtúrósodott a vér; tudod, az öreg olyan
80 1, I | nem enged el egy nyomnyit a régi jó erkölcsből, s előtte
81 1, I | nyújtózkodni lát; hanem egyik lóról a másikra, hogy meg ne aludjék
82 1, I | másikra, hogy meg ne aludjék a vér, mert azt mondja: nem
83 1, I | is, hát miért keserítsem a jó öreget? ki már az egész
84 1, I | számítgatja, hogy ez is kipusztul a magyarságból, meg a másik
85 1, I | kipusztul a magyarságból, meg a másik is vedlik a jó szokásokból;
86 1, I | magyarságból, meg a másik is vedlik a jó szokásokból; mert ki
87 1, I | jó szokásokból; mert ki a jó napot szégyenli mondani,
88 1, I | napot szégyenli mondani, ki a fogadj istent, hanem alászolgáját
89 1, I | egykedvűen koppantja le azt a nagy talpú csizmát, de a
90 1, I | a nagy talpú csizmát, de a bajuszos az 58-ik számú
91 1, I | dörmögvén, igen-igen megcsóválta a fejét, s a kapun bement,
92 1, I | igen-igen megcsóválta a fejét, s a kapun bement, azaz, előbb
93 1, I | be, minthogy észrevette a bámész népet, s nem akart
94 1, I | látványos néppel járni, a bajuszos pedig a herceg
95 1, I | járni, a bajuszos pedig a herceg Batthyányi-féle palota
96 1, I | mondá neki:~- Ferenc! ez a bámész nép kend után csődült
97 1, I | lódultok? - riadt vissza a bajuszos magyar, - majd
98 1, I | bundáját megrázván, mire a legelől álló fattyúk rémülve
99 1, I | álló fattyúk rémülve bújtak a vénebbek mögé; - s midőn
100 1, I | még egyszer körül nézett a házak teteje fölé, és nagy
101 1, I | nagy fejcsóválással ment be a palota belsejébe, hol éppen
102 1, I | belsejébe, hol éppen most lépett a kapu alá herceg Batthyányi
103 1, I | ember (megvallom, - mondja a vastag csizmatalpas angol, -
104 1, I | eredetibb sokkal, mint én a vastag kutyabőr kabátban;
105 1, I | meglátni valót; hanem szüntelen a házak felé nézett, - s nézzen
106 1, I | felé nézett, - s nézzen ki a herceg, néhány száz ember
107 1, I | magától, - indítványozá a herceg.~- Ah... az derék
108 1, I | az derék lesz,... hallom, a herceg szintén tud magyarul.~-
109 1, I | ostoba szokás! - dörmögé a herceg magyarul, mire Bowring
110 1, I | szavalja az ember, - mondá a herceg némi komolysággal, -
111 1, I | szabálytalanná teszi.~- Kérem a herceget, - mondja Bowring -
112 1, I | szólítja meg az illetőt a herceg - megnézte kend a
113 1, I | a herceg - megnézte kend a belvárost?~- Feléből, harmadából,
114 1, I | beszéd.)~- Látta kend ezeket a nagy házakat?~- Bizony fölegyenesedtek
115 1, I | Hát mit csudált kelmed a nagy házakon?~- (Mondja
116 1, I | jegyezze csak, - mondja a herceg amahhoz fordulva
117 1, I | amahhoz fordulva és várva a feleletet, midőn ismétlé
118 1, I | feleletet, midőn ismétlé a kérdést: hogy mit nézett?~-
119 1, I | uram!~- De mit? - kérdi a herceg újra, intve az angolnak,
120 1, I | fölkél, meg mikor lenyugszik!~A herceg elégedett szívvel
121 1, I | herceg elégedett szívvel nézi a kikérdezett embert, és megmagyarázá
122 1, I | csudálkozott.~Az angol kéré a herceget, írná föl neki
123 1, I | herceget, írná föl neki a papírra tisztán a mondott
124 1, I | föl neki a papírra tisztán a mondott szavakat, - mit
125 1, I | mindennapi vendége volt a hercegnek, fél esztendeig
126 1, I | máshova sem ment, hanem a szobát bújta egész nap,
127 1, I | sem érti, mit beszél; s a cselédek már néhányszor
128 1, I | rajt akartak törni abban a gondolatban, hogy megőrült;
129 1, I | kinyílik, Bowring úr ábrázatján a bolondulásnak semmi jele
130 1, I | hat hónap múlva elhagyja a lakást, és egyenesen az
131 1, I | ik számú házig megy, hol a hercegnél bejelenteti magát,
132 1, I | mint egy magyarországi, s a herceg nagyot néz, midőn
133 1, I | magyarsággal azt mondja:~- Ha a herceg akarja, kész vagyok
134 1, I | miképpen élhet meg ennyi ember a nagy házakban anélkül, hogy
135 1, I | meg mikor lenyugszik.~Ez a csoda történt meg Bécsben
136 1, II | termeiben egy kis társaság volt a hercegnél, s ő maga egy
137 1, II | Na, György! - mondja a herceg a másiknak, - vettem
138 1, II | György! - mondja a herceg a másiknak, - vettem egy egész
139 1, II | megláthassák, aztán megindíttatom a kocsikat Enyingre, hol az
140 1, II | meglátják, hogy kocsin hozzák a birkát juhászkutya nélkül,
141 1, II | földialmát1 szereztem, - mondja a másik, - körülbelül vagy
142 1, II | megettem ám több mint felét a megenni való kenyeremnek.~-
143 1, II | aggódjunk azon, - mondja a másik - aki elkezdi, annak
144 1, II | tegyünk már valamit! - mondja a nagy homlokú, - karon fogván
145 1, II | homlokú, - karon fogván őt a herceg, s bemutatván azoknak,
146 1, II | Akkor még nem ismerték igen a nevet, melynek később meglőn
147 1, II | melynek később meglőn az a sorsa, ami a kártyában az "
148 1, II | később meglőn az a sorsa, ami a kártyában az "à-tout"-nak,
149 1, II | becsültessék értékében, mint a többi.~A társaságban látjuk
150 1, II | értékében, mint a többi.~A társaságban látjuk azt a
151 1, II | A társaságban látjuk azt a két fiatal embert is, kikkel
152 1, II | bátyjáról, ki abban az időben a leggazdagabb nemes ember
153 1, II | volt az országban, s kiben a magyar embernek minden jó
154 1, II | együtt megvolt, s midőn a sok furcsa mindenféle elhelyezkedek
155 1, II | mindenféle elhelyezkedek a két mérőserpenyőben, hogy
156 1, II | mérőserpenyőben, hogy egyik a másikat lenyomja, még megmaradt
157 1, II | lenyomja, még megmaradt a véghetetlen nagy hazaszeretet,
158 1, II | véghetetlen nagy hazaszeretet, s a gyengeségek ellenében a
159 1, II | a gyengeségek ellenében a jobb résznek mérlegét fenékig
160 1, II | bácsival anyagi tekintetben a legellenkezőbb tulajdonsága
161 1, II | hogy széles Magyarországon a legszegényebb gróf volt.~
162 1, II | legszegényebb gróf volt.~A lelkes arcú fiatal gróf
163 1, II | húzott homlokára, utóbb a papírt a kandalló felé vitte,
164 1, II | homlokára, utóbb a papírt a kandalló felé vitte, hogy
165 1, II | kandalló felé vitte, hogy ott a tűzbe lökje.~- Sohase vesződjék
166 1, II | önök még nem szokták meg a kigúnyolásokat, mint mi
167 1, II | tökéletes jeges medvét, midőn a jéghegyek közt mászkálok,
168 1, II | mászkálok, így bolondítva el a közel jövő állatot. Lássa
169 1, II | nevetni kell.~- Mi az? - kérdé a herceg, Festeticcsel a beszélgetők
170 1, II | kérdé a herceg, Festeticcsel a beszélgetők közelébe jutván.~-
171 1, II | egyik kézzel átnyújtván a lapot, másikkal pedig a
172 1, II | a lapot, másikkal pedig a kandallóban piszkálván.~
173 1, II | kandallóban piszkálván.~A herceg olvasni kezdé, némileg
174 1, II | gyermek; s megérdemlik, hogy a magyarországi jobbágyok
175 1, II | ifjú gróf fájdalommal nézé a herceget, féltvén, hogy
176 1, II | fogja érinteni; de mielőtt a herceg véleményét nyilvánítaná,
177 1, II | komédia, történethely: Bécsben a belváros.~Személyek: Egy
178 1, II | csavarogni, s látványul szolgálni a közönségnek, mintha valami
179 1, II | tetszik, mindjárt felöltöm a tengeri kutyabőr-kabátot, -
180 1, II | kutyabőr-kabátot, - s kész a bizonyítvány.)~A másik egy
181 1, II | s kész a bizonyítvány.)~A másik egy elszabadult vad
182 1, II | másik egy elszabadult vad a pusztáról; végig bámul minden
183 1, II | néhány száz embert, minthogy a háztetőket nézi, hol mindenfélét,
184 1, II | végig vezeti őket, szüntelen a háztetőket nézvén. - Mint
185 1, II | Mint később megtudtuk, a jámbor a nagy házakat templomnak
186 1, II | később megtudtuk, a jámbor a nagy házakat templomnak
187 1, II | egyiknek sincs tornya.~(Ez meg a herceg csősze volt, ki a
188 1, II | a herceg csősze volt, ki a birkákért jött.)~- Na, lássák
189 1, II | mondja Bowring, - ezt a dolgot nem kell komolyan
190 1, II | tengerikutya-kabátomat fölöltöm; s azt a másik egyszerű embert elszabadult
191 1, II | megadok érte száz forintot.~A körülállók megelégedetten
192 1, II | megelégedetten mentek szét, hanem a herceg Festeticset még egyszer
193 1, II | vélem, hanem érzem! - mondja a herceg.~- No hát min kezdjük?~-
194 1, II | mindenek előtt megmutatom, hogy a magyar földesúr jobbágyainak
195 1, II | kell kezdenem! - mondja a herceg a csengettyűt keményen
196 1, II | kezdenem! - mondja a herceg a csengettyűt keményen megrázva,
197 1, II | keményen megrázva, mire a komornyik ijedten rohant
198 1, II | megyünk.~- És vissza? - kérdi a komornyik, az úti fölszerelendőkre
199 1, II | Bécset? - kérdi Festetics a herceget.~- Még ma! hanem
200 1, II | hanem itt van! - mondja a komornyiknak egy hirtelen
201 1, II | ez? - kérdi Festetics.~- A legkomolyabb való; mert
202 1, II | kergetni, kit nem szorít a csizma; hát még azt, kinek
203 1, II | Ha önöket föl nem falta a farkas, az én tengerikutya-kabátom
204 1, II | befejezésül pedig hozzá teszi a herceg:~- Mindenütt jó,
205 1, II(1) | Gereben korrajzot ír, tehát a kornak megfelelő kifejezéseket
206 1, II(1) | történet idejében nem volt a burgonyának magyar neve. ~~~~~~
207 1, III | érek el ezen időig, midőn a dunántúli mezőföldön néhány
208 1, III | fordítva egészíté ki azt a falut, melyet most Enying
209 1, III | az utazó, megbámulván azt a gyönyörű gazdaságot, mely
210 1, III | gazdaságot, mely körülövezi; s a jó módnak olyan fészkévé
211 1, III | el azon síkon, mely egész a Dunáig s a baranyai hegyekig
212 1, III | síkon, mely egész a Dunáig s a baranyai hegyekig nyújtózkodik.~
213 1, III | nyújtózkodik.~De minthogy a számvetés is az egyszeregynél
214 1, III | valamivel hátrább, keressük meg a legelső nyomot, mely ezt
215 1, III | legelső nyomot, mely ezt a sok rendetlen viskót rendbeállította,
216 1, III | meghúzódtunk árnyékában a terjedt ágú fának, háládatosságképpen
217 1, III | hogy az egyik kiebb, vagy a másik belebb ne kívánkoznék,
218 1, III | elővenné tűzszerszámát, a taplóba ütne, ezt egy marok
219 1, III | úgy szél mentében dugná a szélső ház náderesze alá,
220 1, III | mindent, s mikor fenékig égne a sövényház, hozná elő a zsineget,
221 1, III | égne a sövényház, hozná elő a zsineget, s úgy mérné ki
222 1, III | zsineget, s úgy mérné ki a helyet minden háznak: vagy
223 1, III | szabása hasonló volt, hanem a posztó és prémezet sokat
224 1, III | volt, s míg egyik kezében a botnak elég dolga volt a
225 1, III | a botnak elég dolga volt a falusi kutyákat ellegyezni,
226 1, III | kutyákat ellegyezni, addig a másik kéz hosszú papiros
227 1, III | lépten-nyomon rákerülne a sor.~Megállt az első úr
228 1, III | parasztház előtt, melyet a gazda most akart egyenesebbre
229 1, III | parasztszokásként toldván is egyet a házon; amint a raj belül
230 1, III | is egyet a házon; amint a raj belül annyira megszaporodott,
231 1, III | megszaporodott, hogy már a házfalat majdnem kifelé
232 1, III | nagyon meglátszott, hogy a szomszédházat még vagy húsz
233 1, III | első úr, kihúzván hóna alól a nádpálcát, mit csak akkor
234 1, III | Kegyelmes herceg! - felel a paraszt levett kalappal
235 1, III | Batthyányi Lajos előtt. - Ezt a házat akarnám megnyújtani,
236 1, III | fiam, Kajári Pál, - mondja a herceg, azért két öllel
237 1, III | egyúttal kiebb vihetnéd ezt a házat, s így aztán a szomszédéval
238 1, III | ezt a házat, s így aztán a szomszédéval egy sorban
239 1, III | fiam, Kajári Pál! - mondja a herceg a nádpálcát kinyújtóztatván,
240 1, III | Kajári Pál! - mondja a herceg a nádpálcát kinyújtóztatván,
241 1, III | maszatos képű parasztgyereket a kézcsókolástól eltereljen;
242 1, III | eltereljen; részint pedig, hogy a háznak helyét kirajzolja
243 1, III | lépésből leszen két öl, a kis szobából nagy szoba,
244 1, III | kis szobából nagy szoba, a görbe utca pedig egyenesebb.~-
245 1, III | kegyelmes uram, - véli a paraszt is; - hanem ha én
246 1, III | erszényemnek könnyen elérem a hosszát; mert most is már
247 1, III | hosszát; mert most is már a fenekén vájkálok.~- Aztán
248 1, III | száz kéve nád, aztán még a szeget sem adják ingyen,
249 1, III | szeget sem adják ingyen, meg a padlásra való deszkát.~A
250 1, III | a padlásra való deszkát.~A herceg már előbb intett
251 1, III | herceg már előbb intett a számtartónak, ki a mondottakat
252 1, III | intett a számtartónak, ki a mondottakat mind papirosra
253 1, III | egyszer! - biztatja Kajárit a herceg, mire amaz szóról-szóra
254 1, III | Mind itt van? - kérdi a herceg.~- Szóval itt van,
255 1, III | itt, szabódék Kajári; mert a herceg képén olyan bizonyosfélét
256 1, III | Kajári Pál annyira megértette a szót, hogy még annyi mentséggel
257 1, III | sem, Kajári Pál, - mondja a herceg még mindig a porban
258 1, III | mondja a herceg még mindig a porban húzkodván a nádpálcát,
259 1, III | mindig a porban húzkodván a nádpálcát, mellyel a falnak
260 1, III | húzkodván a nádpálcát, mellyel a falnak vastagságát és az
261 1, III | hány fiad van?~- Egyik fiam a fürgedi pusztán béres, -
262 1, III | fürgedi pusztán béres, - volt a felelet, - azonkívül van
263 1, III | édes fiam, Kajári Pál - a többit pedig már fölírta
264 1, III | többit pedig már fölírta a számtartó, s mikor szükséged
265 1, III | kegyelmes uram?~- Az ára?! - lőn a viszontkérdés, az árát is
266 1, III | megmondom, Kajári Pál, - mondja a herceg egészen változván
267 1, III | megparancsoltam; akkor - a számtartó írja föl Kajári
268 1, III | ötven bot! - Ezt is írja föl a számtartó Kajári Pál neve
269 1, III | tért volna az ámulásból, a herceg már az utcán volt,
270 1, III | herceg már az utcán volt, és a nádpálcát szeme előtt a
271 1, III | a nádpálcát szeme előtt a szomszéd házhoz mérvén,
272 1, III | az utca."~Így ment végig a herceg az utcán egész a
273 1, III | a herceg az utcán egész a tiszttartói lakig, hol a
274 1, III | a tiszttartói lakig, hol a panaszosok serege várta
275 1, III | panaszosok serege várta már a herceget, ki az igazságot
276 1, III | ki szintén panasszal jött a herceghez.~- Az igaz nevemet
277 1, III | van hát édes fiam? - kérdi a herceg.~- Az apám után Varga
278 1, III | hány neved van? - kérdi a herceg a másikat.~- Azt
279 1, III | neved van? - kérdi a herceg a másikat.~- Azt tartom, nekem
280 1, III | ismernek, hogy Meddig Józsi.~A herceg bement az irodába,
281 1, III | herceg bement az irodába, hol a tisztek katona-rendben állva
282 1, III | katona-rendben állva várták, s a hídvégi ispán előtt megállván,
283 1, III | is, kinek három neve van, a negyediket pedig most kapja.~-
284 1, III | szokás, ki milyen ember a maga viseletében, olyan
285 1, III | az unokáján is.~- Hát ez a Jámbor András, meg Meddig
286 1, III | hol kapta nevét?~- Az első a légynek sem árt; hanem annál
287 1, III | érte Jámbor Andrásnak; míg a másiknak bevett szokása,
288 1, III | verekedik, míg maga marad a csárdában, - s a földje
289 1, III | maga marad a csárdában, - s a földje határát is addig
290 1, III | hívni őket! - parancsolja a herceg, egyszersmind inte
291 1, III | herceg, egyszersmind inte a tiszteknek, foglalják el
292 1, III | foglalják el helyeiket a nagy asztalnál, s midőn
293 1, III | midőn mindenki helyén állt, a herceg jobb kezével megérinté
294 1, III | kalpagját, s ezen jelre a tisztek is, - midőn aztán
295 1, III | asztalra helyezé:~- Kezdődik a tiszti szék! - mondja a
296 1, III | a tiszti szék! - mondja a herceg, s az ünnepélyes
297 1, III | belépett az irodába egészen a sorompóig, mely a termet
298 1, III | egészen a sorompóig, mely a termet mintegy kettéválasztotta.~
299 1, III | mintegy kettéválasztotta.~A két paraszt után egy sárga
300 1, III | ásták volna le. Ez volt a hídvégi hajdú, kinek kötelessége
301 1, III | fölvilágosíthasson.~- Melyiknek mi a panasza? - kérdezé az elnöklő
302 1, III | kérdezé az elnöklő herceg.~- A panaszos én volnék, - mondja
303 1, III | Megtisztelem átossággal a kegyelmes herceget, nem
304 1, III | jótehetetlen ember, hát ez a Meddig Józsi a mindenes;
305 1, III | ember, hát ez a Meddig Józsi a mindenes; aztán a rétjén
306 1, III | Józsi a mindenes; aztán a rétjén egy töltést csinált,
307 1, III | töltést csinált, az pedig a vizet úgy fölfogja, hogy
308 1, III | ez, Meddig Józsi? - kérdi a herceg a kérdéses személyt,
309 1, III | Józsi? - kérdi a herceg a kérdéses személyt, ki elég
310 1, III | s ennyit adott feleletül a kérdésre.~Minthogy Meddig
311 1, III | Meddig József hallgatott, a herceg az ispántól kért
312 1, III | kért fölvilágosítást, mi a következőből állt:~- Kegyelmes
313 1, III | előttem is megfordult ez a panasz. Meg is mondtam Meddig
314 1, III | és kértem, szabadítaná el a vizet, hogy embertársának
315 1, III | de lám, megint itt van a panasz, tehát nem használt
316 1, III | panasz, tehát nem használt a szép szó.~- Értem! - szól
317 1, III | szó.~- Értem! - szól bele a herceg, - hanem talán rosszul
318 1, III | rosszul hallotta Meddig József a szép szót; azért majd én
319 1, III | Meddig József! - szólítá meg a herceg, - tudsz-e magyarul?~-
320 1, III | kegyelmes uramat.~- Hát azt a sárga mentés hajdút ösmered-e
321 1, III | József?~- Igenis ösmerem, ez a hídvégi József hajdú.~-
322 1, III | Igenis ösmerem! - mondja a hajdú, katonás állásából
323 1, III | megismerj, hát még ma elvágod a töltést, és szent a békesség;
324 1, III | elvágod a töltést, és szent a békesség; ha pedig el nem
325 1, III | elmégysz Hídvégen ehhez a József hajdúhoz, - ha még
326 1, III | s ha megkaptad, elmész a jegyzőhöz, és írást adsz
327 1, III | hajdú nem mondhatta, hogy mi a parancsolat; hanem ment
328 1, III | fogta.~- Látja ön, - mondja a herceg - ezek az emberek
329 1, III | volna, - ez csak olyan, mint a mennykőhárító, mely nem
330 1, III | mennykőhárító, mely nem azért van a házon, mert okvetlenül beüt,
331 1, III | Bowring.~- Barátom, - mondja a herceg, - senki sem bánja,
332 1, III | bánja, hogy fölülről jő a villám; az igazság is onnét
333 1, III | az igazság is onnét száll a földre!~~
334 1, IV | IV.~A fürgedi béres.~A Sió mentében
335 1, IV | IV.~A fürgedi béres.~A Sió mentében mindinkább
336 1, IV | mindinkább megegyenesül a dunántúli vidék, és mérföldnyiről
337 1, IV | meglátszik az ember, sőt néha még a kuvasz is, midőn megkeríti
338 1, IV | kuvasz is, midőn megkeríti a nyájt, mintha maga körül
339 1, IV | mintha maga körül megingatná a légkört, s nagyobbá rajzolódnék
340 1, IV | s nagyobbá rajzolódnék a futamodás által, mint a
341 1, IV | a futamodás által, mint a szikra, melyet a gyerek
342 1, IV | által, mint a szikra, melyet a gyerek megcsóválván, egész
343 1, IV | egész tűzkarikát képez a szem előtt.~Amint a Siónak
344 1, IV | képez a szem előtt.~Amint a Siónak mezőkomáromi kanyarodásán
345 1, IV | alul utolszor emelkedik a föld, mintegy kezdete van
346 1, IV | mintegy kezdete van annak a nagy rónaságnak, melynek
347 1, IV | rónaságnak, melynek vége a baranyai hegyek alá búvik,
348 1, IV | hegyek alá búvik, és az a nagy térség a fürgedi pusztán
349 1, IV | búvik, és az a nagy térség a fürgedi pusztán kezdődik
350 1, IV | kövéren, hogy néhanapján a búzakalászt majdnem úgy
351 1, IV | kell megtámasztani, mint a szilvafát.~A pusztaszélről
352 1, IV | megtámasztani, mint a szilvafát.~A pusztaszélről belát az utas
353 1, IV | pusztaszélről belát az utas a nagy síkságra, melyből valami
354 1, IV | elhagyott kútágas, melyről a gémet levették, nem messze
355 1, IV | ökör kérődzik, elhasalván a mezőn.~Négyfogatú könnyű
356 1, IV | Négyfogatú könnyű kocsi eredt meg a síkon s a két bennülő közül
357 1, IV | kocsi eredt meg a síkon s a két bennülő közül az egyik
358 1, IV | egy elhagyott kútágast; de a herceg váltig mondja, hogy
359 1, IV | kutat nem tud, s végre arra a gondolatra jő, hogy az ember.~-
360 1, IV | helyben.~- Sajnálom, - mondja a herceg -, hogy egyik béresem
361 1, IV | csakugyan ember.~- Hisz van az a tárgy harmadfél rőf! - felesel
362 1, IV | keze, s minő messze esik a váll a fej magasságától! -
363 1, IV | minő messze esik a váll a fej magasságától! - mondom,
364 1, IV | látszik; annak egyedüli oka az a sípujjú ing, mely leeresztve
365 1, IV | leeresztve térdig ér; s így a távolban összefut az alakkal,
366 1, IV | süveg van, - ezért esik a váll oly messze a fejtől.~-
367 1, IV | ezért esik a váll oly messze a fejtől.~- Ahá!... már látom,
368 1, IV | már látom, hogy csalódik a herceg, hisz most látok
369 1, IV | elhagyott fa.~- Téved ön, - az a kis ág a pipaszár, a levél
370 1, IV | Téved ön, - az a kis ág a pipaszár, a levél a pipa,
371 1, IV | az a kis ág a pipaszár, a levél a pipa, mely a süveg
372 1, IV | kis ág a pipaszár, a levél a pipa, mely a süveg mellé
373 1, IV | pipaszár, a levél a pipa, mely a süveg mellé van dugva.~-
374 1, IV | hajtatnunk. - véli az angol, s a kocsis az ugaron keresztül
375 1, IV | tagadásba akart kapni, midőn a kocsizörejre csakugyan megfordul
376 1, IV | legény, leemelvén fejéről a süveget, melyen egymásba
377 1, IV | e három betű: H. B. L, - a tulajdonos hercegnek neve, -
378 1, IV | tulajdonos hercegnek neve, - s a kisbéres szemközt állva
379 1, IV | szemközt állva várta be a kocsit, jobb kezét hosszú
380 1, IV | sokáig egy helyben bámult a mozgó délibábra.~- Hogy
381 1, IV | Hogy hívnak? - kezdi a herceg.~- Kajári Pistának, -
382 1, IV | Kajári Pistának, - felele a béres.~- Enyingen van apád?~-
383 1, IV | vagy három esztendeje eszem a herceg kenyerét.~- Van-e
384 1, IV | rajtam, kegyelmes úr.~- Kijár a béred?~- Mindig helyembe
385 1, IV | Mindig helyembe hozza a számtartó úr, utána sem
386 1, IV | kegyelmes uram; hanem azért a koldusnak is kerül még belőle.~-
387 1, IV | Hasonlóképpen kívánom, - mondja a béres.~- Még egyet! - szól
388 1, IV | béres.~- Még egyet! - szól a herceg némi mosollyal -
389 1, IV | kegyelmes uram, engem itt a pusztán Holvagy Pistának
390 1, IV | Holvagy Pistának neveznek.~A herceg mosolyogva fogadta
391 1, IV | herceg mosolyogva fogadta el a végköszöntést s a kocsist
392 1, IV | fogadta el a végköszöntést s a kocsist utasítá, hogy a
393 1, IV | a kocsist utasítá, hogy a béres tanyáig menjen, mert
394 1, IV | angol ekképp szólítja meg a herceget:~- Én nem igen
395 1, IV | herceget:~- Én nem igen tudom a német nyelvet, midőn már
396 1, IV | megbukott, mert megzavart a beszédmód, a dialektusok
397 1, IV | mert megzavart a beszédmód, a dialektusok különbsége,
398 1, IV | országokban létezik. Így én a jónapot "Gut Morgen"-nak
399 1, IV | lett belőle. Megtanultam a magyar nyelvet könyvből,
400 1, IV | könyvből, hanem most már kérem a herceget, vigyen el engem
401 1, IV | tanultam.~- Barátom! - mondja a herceg, - hát nem hallotta
402 1, IV | hallotta ön, midőn ezzel a béressel beszéltem?~- Tudom,
403 1, IV | beszéltem?~- Tudom, mit mond a herceg, hisz ez nem csoda,
404 1, IV | pusztáján van iskola, tehát a gyermek korán megszokja
405 1, IV | gyermek korán megszokja a jobb nyelvet.~- És mégis
406 1, IV | úgy van, barátom, - nálunk a legutolsó csikósbojtár is
407 1, IV | csikósbojtár is csak azt a nyelvet beszéli, mit a legelső
408 1, IV | azt a nyelvet beszéli, mit a legelső tudós; nekünk nincsen
409 1, IV | hogy egyikét az úr, másikát a paraszt beszélné, - ez a
410 1, IV | a paraszt beszélné, - ez a nyelv oly atyafiságos birtok,
411 1, IV | mondja az angol, értem ezt a kis cselt, a herceg parasztgatyába
412 1, IV | értem ezt a kis cselt, a herceg parasztgatyába bújtatott
413 1, IV | bújtatott egy pár íródiákot, kik a különc angolt minden lépten-nyomon
414 1, IV | szólítja meg az angol a kocsist; - forduljon vissza
415 1, IV | forduljon vissza ahhoz a béres úrhoz, ki engem kétszer
416 1, IV | oly okosan beszél, mint a lord mayor Londonban.~A
417 1, IV | a lord mayor Londonban.~A kocsi visszafordult, s az
418 1, IV | angol izmos ökleit mutatván a hercegnek, mondja:~- Majd
419 1, IV | mondja:~- Majd kezet szorítok a herceg íródiákjával; majd
420 1, IV | Amint ön akarja! - nevet a herceg egész a kis béresig,
421 1, IV | nevet a herceg egész a kis béresig, ki némileg
422 1, IV | jelentését kitalálták volna.~A kocsi megállt, a kis béres
423 1, IV | volna.~A kocsi megállt, a kis béres lesüvegelte magát.~-
424 1, IV | magát.~- Fiam! - mondja a herceg - ez az úr kezet
425 1, IV | leszállt és jól megnézte a fiatalembert, kinek keleti
426 1, IV | bármely nagyságos úré; azért a meggyőződésért a kéz után
427 1, IV | azért a meggyőződésért a kéz után nyúlt, mely a sípujjú
428 1, IV | meggyőződésért a kéz után nyúlt, mely a sípujjú ingnek bő száján
429 1, IV | összegyűjtvén minden erőt a marokban.~- Na, fiam, -
430 1, IV | marokban.~- Na, fiam, - mondja a herceg, - csak bátran, semmit
431 1, IV | magyarul, hogy fogja meg a kezemet.~- Fogom már! -
432 1, IV | tiszteljem az urat, - véli a béres, - hanem jobb lesz
433 1, IV | visszajövet, addig megmondja a nemzetes ispán úr, hogy
434 1, IV | Holvagy Pistának? - mondá a béres, némileg visszatűrvén
435 1, IV | hogy ilyen kezű íródiák sem a szárazföldön, sem az angol
436 1, IV | Visszahelyezkedék Bowring a kocsiba.~- Nos, mit mond
437 1, IV | az én íródiákomhoz?~- Ez a fickó megfojt egy bikát, -
438 1, IV | öklözőnek kezéből kiszorítottam a vért, mint egy hitvány citromból
439 1, IV | mint egy hitvány citromból a levet, s ím, ez a béres
440 1, IV | citromból a levet, s ím, ez a béres a legerősebb szorításnál
441 1, IV | levet, s ím, ez a béres a legerősebb szorításnál azt
442 1, IV | szorításnál azt kérdi: fogom-e már a kezét?~- Tehát hiszi már
443 1, IV | el engem az ördög, ha ezt a dolgot értem; s ha csak
444 1, IV | értem; s ha csak nem vallja a herceg, hogy e pusztán embereket
445 1, IV | angol, szemközt fordulván a hercegnek. - hát ha minden
446 1, IV | rajta civilizálni?~- Hagyjuk a feleletet, ez egy olyan
447 1, IV | egy olyan fogalom, midőn a csillagászok azt állították,
448 1, IV | csillagászok azt állították, hogy a nap forog és a föld áll;
449 1, IV | állították, hogy a nap forog és a föld áll; ezt aztán mindenki
450 1, IV | aztán mindenki hitte, és a legelsőt, ki ezt tagadta,
451 1, IV | hirdessen új tant, hagyja meg a nagyvilágot boldog hitében,
452 1, IV | vad nép lakik, különben a próféták sorsára jut; jobb
453 1, IV | csinált, meg is írta hozzá a bibliát, és mindenütt keres
454 1, IV | Adjon nekem alkalmat a herceg, hogy beszélhessek
455 1, IV | Okvetetlenül találkozunk eggyel.~A könnyű fogat beért a birtok
456 1, IV | eggyel.~A könnyű fogat beért a birtok közepébe, hol egy
457 1, IV | négyszögben képződék ki a lakház, a magtár és istállók,
458 1, IV | négyszögben képződék ki a lakház, a magtár és istállók, középen
459 1, IV | magtár és istállók, középen a gazdasági szekerek és ekék
460 1, IV | szekerek és ekék foglalák el a kijelölt tért, s a hosszú
461 1, IV | foglalák el a kijelölt tért, s a hosszú lakház szárnyán a
462 1, IV | a hosszú lakház szárnyán a tiszti lak volt, előtte
463 1, IV | tiszti lak volt, előtte pedig a kíváncsi pusztaiak állták
464 1, IV | kíváncsi pusztaiak állták el a helyet, hogy a herceget
465 1, IV | állták el a helyet, hogy a herceget láthassák.~A sok
466 1, IV | hogy a herceget láthassák.~A sok közül néhány menyecskefő
467 1, IV | visszatérne, s addig kínzaná a herceget, míg kivallaná,
468 1, IV | minden falujából összehordatá a legszebb nőket, hogy alkalmas
469 1, IV | mint egykor Katalin cárnőt a festett falvakkal; de mielőtt
470 1, IV | úr kétségét kifejezhetné, a herceg végig vezeté a soron,
471 1, IV | kifejezhetné, a herceg végig vezeté a soron, hogy lássa külön
472 1, IV | soron, hogy lássa külön is a nőket, aztán a tiszti lakban
473 1, IV | külön is a nőket, aztán a tiszti lakban mondja Bowringnak.~-
474 1, IV | Na, ispán úr! - mondja a herceg a tisztnek, - én
475 1, IV | ispán úr! - mondja a herceg a tisztnek, - én kimegyek
476 1, IV | tisztnek, - én kimegyek a juhokat megnézni, maga addig
477 1, IV | magyarázatot Bowring úrnak.~A herceg elment, az ispán
478 1, IV | tiszteletteljesen várta a kérdést, mire felelnie kelljen.~-
479 1, IV | ispán, - e pusztán kívülem, a tanítón, hajdúkon és kovácson
480 1, IV | hold egy darabban, tehát a roboterő nem elég, hanem
481 1, IV | míveltetjük. Minthogy pedig a kévehányás, zsákemelés nem
482 1, IV | annyi ember vágyik ide, hogy a javából is eleget válogathatunk,
483 1, IV | amint hogy férfiaknál a jó arc nem hiányos, és majdnem
484 1, IV | mondhatjuk, hogy az erő a szépséggel itt páros, -
485 1, IV | csak nem ispán úr válogatja a béresek mellé? - mondja
486 1, IV | tovább az ispánra nézvén, ki a kedélyes tréfát mosolygással
487 1, IV | még természetesebb, mint a másik.~- Szinte vágyom az
488 1, IV | az okot tudni.~- Minthogy a béresnek hetenkint csak
489 1, IV | engedelem mellett hagyhatja el a pusztát, - a nőtelen legény
490 1, IV | hagyhatja el a pusztát, - a nőtelen legény röstell a
491 1, IV | a nőtelen legény röstell a pusztából messzire gyalogolni
492 1, IV | nagyságos uram, bíz ezek csak a szépét válogatják, s ilyenképpen
493 1, IV | voltából, - s ha végig nézünk a menyecskesoron, nem azt
494 1, IV | Legalább lenne párja a mi Pistánknak - nevetett
495 1, IV | megmondom, hol kapja ő ezt a nevet. Fenyíték alatt él
496 1, IV | Fenyíték alatt él itt uram ez a nép, mely minden nap növeli
497 1, IV | Minden lépten-nyomon vagy a munka vagy a hajdú áll utána,
498 1, IV | lépten-nyomon vagy a munka vagy a hajdú áll utána, egymásközt
499 1, IV | és mohó élvezettel hallá a beszédet.)~Ez a verekedés
500 1, IV | élvezettel hallá a beszédet.)~Ez a verekedés nem valami véletlen
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991 |