Rész, fejezet
1 Mon | engedem, - megmentem azt, mit a cím megmenthet, s a regényalakban
2 1, I | tudják tőle megkérdezni, mit néz?~- Bizonyosan az otthoni
3 1, I | még jóval bolondabb is?~- Mit gondolsz barátom, - véli
4 1, I | fölegyenesedtek egy állóhelyből!~- Hát mit csudált kelmed a nagy házakon?~- (
5 1, I | ismétlé a kérdést: hogy mit nézett?~- Bíz én csak bámultam,
6 1, I | bámultam, kegyelmes uram!~- De mit? - kérdi a herceg újra,
7 1, I | tisztán a mondott szavakat, - mit az készséggel teljesített;
8 1, I | egyik cselédje sem érti, mit beszél; s a cselédek már
9 1, III | az utcához, mint emez.~- Mit dolgozunk édes fiam, Kajári
10 1, III | kihúzván hóna alól a nádpálcát, mit csak akkor szokott tenni,
11 1, III | megkérdi egy "tessék"-kel azt, mit nem szeret megtenni.~- Már
12 1, III | hasznát akarja venni.~- De mit mondanak az ötven botnak?~-
13 1, IV | béressel beszéltem?~- Tudom, mit mond a herceg, hisz ez nem
14 1, IV | csak azt a nyelvet beszéli, mit a legelső tudós; nekünk
15 1, IV | Bowring a kocsiba.~- Nos, mit mond az én íródiákomhoz?~-
16 1, IV | józan eszű, mint e béres, - mit akarnak rajta civilizálni?~-
17 1, IV | még pedig oly szép, hogy mit sem csodálkoznánk, ha Bowring
18 1, IV | megvan az izenet.~- No, mit izent Fürgedről Holvagy
19 1, IV | húszan összegyülekeztek, mit a hajdú már bejelentett
20 1, IV | mindjárt végük lesz.~- És mit felelt az ispán?~- Azt mondá,
21 1, V | házasságot gondoltam ki!~- Mit gondolt ki a nagyságos úr?~-
22 1, V | ruhát, hogy már nem volt mit igazítani, akkor mondá:~-
23 1, V | elküldök.~- Nem értem, - mit mond urambátyám!~- Nem várakoztatom
24 1, VI | szándéktól nem tudta igazán, mit kellene leginkább meghatároznia.~
25 1, VI | nehéz olyan titkot megtudni, mit nem fognak megmondani.~Az
26 1, VII | házbajárónak van egy rovása, - aki mit olyant cselekszik, ami jóravaló
27 1, VII | kioldá a csomót, várván, mit parancsol az úr.~- Mi következik? -
28 1, VII | visszaküldi, - pápista ember, - mit kereskedik a maga papján;
29 1, VII | betette az ajtót.~Nem volt mit tenni, hanem Baltay uram
30 1, VII | melyen eleink bejöttek, s mit ami tudósaink mai napig
31 1, VII | beállítván a nagyságos úr elé - mit tetszik parancsolni?~- Van-e
32 1, VII | megindulhat az ég boltozatján, - mit az emberek ugyan nem tudnak
33 1, VII | arcában egy villám látszék, mit Festetics után leghamarább
34 1, VII | harmadik vonást fölrója, mit az öregúr is észrevett,
35 1, VII | becsületét fényesen megváltotta, mit még életében hálásan megösmerének
36 1, IX | béres, letévén az ostort, mit aztán az angol szinte megpróbált,
37 1, IX | körrajzot látott megmozdulni, mit inkább eleven képzelődésének
38 1, XI | gondolatban megkérődzé mindazt, mit a vadászaton látott.~Míg
39 1, XI | egyetlen óriási domb kerekedik, mit az úton mérföldnyiről meglát,
40 1, XI | huszároknak legyen majd mit vágni!~Nem jutott eszébe,
41 1, XI | mindent, még a dicsőséget is, mit nemcsak a vezér lát, hanem
42 1, XII | mennyit kell elengedni abból, mit a másik néha nagyon is ingyen
43 1, XII | fiúnak keze után nyúlván, mit az önkénytelenül odaengedett
44 1, XII | ellenséget, aztán nem marad mit vágni.~- Csak már az ispán
45 1, XII | visszatolván a fiúnak süvegét, mit az levett.~- Talán nincsen! -
46 1, XIII | méltóztatott egyet kiáltani: mit ácsorog? nem talál dolgot
47 1, XIII | véghetetlen nagy örömet...~- Ugyan mit, kedves urambátyám?~- Hogy
48 1, XIII | húgomasszony, nem feledte el, mit ígért nekem egyszer.~- Nem
49 1, XIII | tulajdon szerzeményemet, mit azok és én sarkantyús csizmában
50 1, XIII | megmondom, hogy ez az ember...~- Mit akar mondani a nagyságos
51 1, XIII | kerítésre mászván.~- Hát kend mit hallgatódzik?~- Najsz kell
52 1, XIII | Bátyám!... meggondolám, mit tevék, mikor szavamat adám, -
53 1, XIII | mondja!~- De mondom!~- Tudom mit mond, akkor is azt mondja,
54 1, XIII | az az Ovidius fölkelne, - mit mondana hozzá!~- Sohasem
55 1, XIII | hogy Ovidius ha fölkelne, mit mondana a mi poétánkra, -
56 1, XIV | nagyon hamar megtanulta, mit kell mívelnie, mert alig
57 1, XIV | betűre mutatott, az n-re, mit az úrfi h bötűnek mondott, -
58 1, XIV | megígérte, hogy máskor is eljön, mit mi részben a fiú jobb tulajdonságának,
59 1, XIV | hajdú a furcsa kérdésnél, - mit tán ezer meg ezer ember,
60 1, XIV | mert megmondtam.~- Nohát mit felelt kend neki?~- Amit
61 1, XV | fogadásból tennék ezt a munkát.~- Mit gondol ön, - kérdi a két
62 1, XV | búsulnak, úgy ezektől nincs mit remélnünk, és ne sokat számítsunk, -
63 1, XV | fejedelem, - most már tudom mit kell tennem, - mondja derülten,
64 1, XV | már megmondá, hogy tudja mit kell tenni.~- Mit? - kérdi
65 1, XV | tudja mit kell tenni.~- Mit? - kérdi a nádor a nagyon
66 1, XV | szükség, - elég, ha elmondom, mit a fejedelem mondott.~- Adja
67 1, XVI | volt egy mélyedéses útja, mit abban a világban "Lóhalálnak"
68 1, XVI | hajdút, az kísért ide.~- Mit cselekedett ez a boldogtalan? -
69 1, XVI | nagy későn, uram; de már mit tehetünk róla, hogy hozzászoktunk
70 1, XVI | Festetics kezeit dörgölé, mit rendesen akkor tőn, ha kedves
71 1, XVI | várva az ifjú vendéget, mit akarna vele közleni olyat,
72 1, XVI | akarna vele közleni olyat, mit ő kincsnek fogna tartani.~
73 1, XVI | fogná így meglátni azt, mit különben hallani fog.~Ülj
74 1, XVI | és mentéjén nem volt már mit kigombolni, s már feszesen
75 1, XVII | azt a sok bolond beszédet, mit a mai világban mind az újságíróra
76 1, XVII | egyszerieket (tetszik tudni?), hogy mit félnek az ágyútól? hisz
77 1, XVII | a grófot jó hangosan:~- Mit szól hozzá, méltóságos uram?~-
78 1, XVII | engem szólított meg, hogy mit szólok a francia fenyegetéshez, -
79 1, XVII | meglehetős furcsa zavarba jött, mit az egész megyei közönség
80 1, XVII | kocsiban a gróf, átgondolá mit mondott, s megdöbbent, hogy
81 1, XVII | jutott volna neki a szó, mit kimondani akarna, a két
82 2, I | valamennyi, aki eljön, - hát mit akarsz többet? csak nem
83 2, I | ragasztják azt a földet, mit kosárban hordanak föl; a
84 2, I | honnét fölcipelték.~- Tehát mit mondasz leendő intézetemhez?~-
85 2, I | akarnám, hogy mondj valamit.~- Mit mondhatnék? - mindössze
86 2, I | ha aztán meghallgattad, mit beszélnek, építsd kisebbre,
87 2, I | kell építenünk, igenis.~- Mit felejtett volna el méltóságod?~-
88 2, I | megtanulni valót.~- Például mit? - mondja egy másik fiatalember.~-
89 2, I | míg meg nem határozza, mit tartson a gróf.~A gróf beérvén
90 2, II | egy sem veszett el, hát mit olvasgassuk. Ha valamit
91 2, II | mert nem az utolsó dolog, mit elvesztettek, s nem lenne
92 2, II | Gvadányinak "Peleskei nótáriusát", mit a gyermek rendkívüli örömmel
93 2, II | grófnak elolvasás végett, mit az rögtön el is olvasott.~-
94 2, II | kulcslyukon által.~- Nos mit csinálna akkor?~- Nem az
95 2, II | tűzbe vetném a rovást.~- De mit mondana az öreg?~- Csak
96 2, II | megint fölolvasson neki, mit az esenkedve várt már, -
97 2, III | volt valami mondani valója, mit el is mondott: elhiheti
98 2, III | méltó lesz azon örökségre, mit ő hagyand neki.~Míg Baltay
99 2, III | magát mihez alkalmazni, - mit annál szívesebben cselekedett
100 2, III | hanem megtalálja azt a szót, mit minden ember legkönnyebben
101 2, III | félti a nagyságos úr!~- Mit tud ahhoz a nagyságos úr, -
102 2, IV | az erős tölgyerdővel, - mit vesződjék a náddal, hisz
103 2, IV | nyergelten falják a zabot, mit a gazda köpönyegszárban
104 2, IV | verik azt az ellenséget, mit a szójárás unalomnak nevez.~
105 2, IV | nem laknak magyarok.~Tehát mit akar e sereg? kérdezék százezren, -
106 2, IV | sereg? kérdezék százezren, - mit lesik az országszélen azt
107 2, IV | mindent elhitt, még azt is, mit az nem is mondott; hanem
108 2, IV | golyót vendéghívónak.~- Mit is mondott kend? - kérdi
109 2, IV | gyanúsítást viselhesd el, mit egy pár gyarló hazánkfia
110 2, IV | tetteit láthatják - s tudják mit kell maguknak tenniük, hogy
111 2, IV | meghozá azon vigasztalást, mit az élet igazolt: "Mit aggódom,
112 2, IV | vigasztalást, mit az élet igazolt: "Mit aggódom, hisz itt van fiam,
113 2, IV | elvállalta.~Ne kérdezzük, mit csinálnak akkor, ha csakugyan
114 2, IV | jobban mint azt a lovat, mit a hetvenhetedik öreg apja
115 2, IV | nemzetségből elugratna vele; de mit használ, ha a jó kívánság
116 2, V | dologtalan hagyják, nincs mit védelmezni.~- És ha hátul
117 2, V | Akkor meg fognak halni.~- Mit gondol ön, megállnak-e addig,
118 2, V | Atyafi, tudja-e, hogy mit védelmeznek most?~- A magunk
119 2, VI | mondja jajgatva a hídvégi.~- Mit bőgsz? - mondja a béres, -
120 2, VI | végződik a műtét.~- Hát nekem mit ád az úr? - veszekedik a
121 2, VI | Hallod-e már? ha mondom!~- Mit akarsz mondani? - kérdi
122 2, VI | oda küldtél.~- Mondd hát, mit csináljak? hogy lelkem mégis
123 2, VI | elcserélvén az álomitalt, mit a hídvégi mohón megivott,
124 2, VI | mindkettő csak azon tűnődött, mit kellene megkérdezni? ha
125 2, VI | kötényébe takarván el a többit, mit tán mondani tudna még a
126 2, VI | lesz, mikor már úgy sem tud mit csinálni, akkor én is eszébe
127 2, VI | ember, ki azt nem mondaná, mit a mi kedves Deák Ferencünk
128 2, VII | a nevezett gyűlésen.~- S mit tart ön ama vétekről?~-
129 2, VII | uram, és nem népfölkelést, mit az ellenség gyilkolással
130 2, VIII | mondja a gróf.~- Nos, - mit mondana kegyed, ha én lebontatnám?~-
131 2, VIII | kérdett.~- Hát önök, uraim!... mit mondanak? - kérdi a gróf
132 2, VIII | komolysággal, - meggondolták önök, mit cselekesznek?~- Ej, ej!
133 2, IX | mérve.~- Ugyan már most mit gondol, kedves jó barátom,
134 2, IX | Az vagyok öcsém!~- Nohát mit csinálna kend, ha valaki
135 2, IX | előre is mondom, nem tudja mit akarok mondani.~- Hallott
136 2, X | hozzáfért a kézcsókoláshoz, mit el is végzett egész emberséggel,
137 2, X | hallja, nem meri elhinni.~- Mit mondott András? - kérdi
138 2, X | egyszersmind folytatja: - Mit gondol András, honnét jövök
139 2, X | merőn a szemébe nézett, mit a gyermek nevetve viszonzott,
140 2, X | öreg megnézte, hogy ura mit csinál?~Aludt már Baltay,
141 2, X | előbbi gondolatát fonogatván, mit egykor megtörténendőnek
142 2, XI | egyebet egy kevés fogásnál, mit gyakran életveszedelemmel
143 2, XI | hajó belsejére mindazt, mit bársonyból, selyemből szépet
144 2, XII | eszébe jutott a kemény eskü, mit hivatalba léptekor letett,
145 2, XII | szakadék-papírra írván az engedelmet, mit az alispán nagy megelégedetten
146 2, XII | mint Csapó hisz, attól, mit a levéltárnok elhinni köteles.
147 2, XII | füle mellett vakaródzva, mit aztán alispán úr is észrevett,
148 2, XII | herceg kopogtatván az ajtón, mit emez rögtön kinyitott, s
149 2, XIV | lesz szavazójegyével. - Mit is kételkedtünk? ezret teszünk
150 2, XIV | tüdő, máj, lép és dagadó, mit a mészáros nyomtatéknak
151 2, XIV | házért mindazt megteszi, mit hamis tanúkkal, kézirat-utánzással,
152 2, XIV | megvette a legszebb hintót, mit akkor Pesten árultak, elébe
153 2, XIV | dologban, jól tudja, hol mit kell tenni és adni; és ha
154 2, XV | ostromot.~- Nos, amice, mit akar adni az orvos?~- Az
155 2, XV | oltárról él.~- De csak azzal, mit áldozatul hoznak, s az áldozóknak
156 2, XV | hozzáteszi még: kivévén, ha...~- Mit, ha? - kap a szóba egész
157 2, XVI | akarja haza vinni.~- No hát mit tud a gyerek?~- Mindjárt
158 2, XVI | Dejsz az majd megnézi, hogy mit mutatnak neki.~- Gondolja
159 2, XVI | agyontömik azt a gyereket, mit gondol kend?~- Sohase féljen,
160 2, XVI | nyom, pedig azon is van mit megemelinteni.~Ugyanez órában
161 2, XVII | nem foghatom be.~- Nos, mit látott meg a vicispán? -
162 2, XVII | hét sovány esztendejük, - mit siránkozunk vissza a nem
163 2, XVII | azóta olyan dolog történt, mit megváltoztatnia nem lehet,
164 2, XVII | válogathatnám ki, hogy kend mit akar?~- Annyi az egész,
165 2, XVII | most végezte el az utolsó, mit saját könyvében talált,
166 2, XVIII| kegyeletnek, mi olyan jutalom, mit arannyal fölmérni még eddig
167 2, XVIII| legbizalmasabb embere előtt nincs mit eltagadni, tehát azt mondja:~-
168 2, XVIII| elmondja könyv nélkül.~- Mit gondol kend András, - én
169 2, XVIII| de legalább meghallgatja, mit tud?~ ~
170 3, I | csak egymaga hallhassa.~- Mit mond ön? - kérdi figyelemmel
171 3, I | utcáról féltett dologként azt, mit azok szemétnek szórtak ki.
172 3, I | helyütt, hogy a nádor levelére mit mondtak, - elég az hozzá,
173 3, I | meg nem akadályozhatá azt, mit nélküle végeztek el a magyarok
174 3, I | ahhoz semmi közöm, - de én mit csináljak?~- Lőni fog, amice! -
175 3, I | legbátrabbak, hadd lássam, hogy ön mit tud? - mondja a parancsnok
176 3, II | teljesítették-e mindazt, mit a múlt héten megrendeltek?
177 3, II | tudta szó nélkül megállni.~- Mit gondol, - ispán úr, - termesszünk-e
178 3, II | hogy tréfál, tehát nem volt mit röstellni a dolgon, hanem
179 3, II | kihúzván egy százas bankót, mit azon levélbe takart, melyben
180 3, II | szokott ágyában heverészni, mit azonban a gróf nem hitt;
181 3, II | megnyugodni egy ember szorgalmán, mit ugyan ötven ágyú hamar összerombolhatna
182 3, III | cselédet, - nincsen dolgod? mit álldogálsz itt? Teremtettét,
183 3, III | lárma nélkül nem hiszi, mit parancsoltak neki.~Alig
184 3, III | komolyan venné mindazt, mit hirtelenében elmond? Egyetlen
185 3, III | meghagyja azt a kényelmet, mit egykor az öreg anyja megszokott,
186 3, III | mondhatta volna: "Szamár, mit táltod a szádat?", valamint
187 3, III | virágokkal átvert rokolya volt, mit a lány még idáig sohasem
188 3, III | kopasz fejére.~- Már meg mit csinált uramöcsém, - nem
189 3, III | kedves asszonynénémet!~- Hát mit vétett az a szegény szentmihályhegyi
190 3, III | mint a kutyának a bot, - mit csináljak vele? ha itthon
191 3, III | a negyedikkel nem tudom mit csináljak? Esze hiszen volna
192 3, III | másik, - most mutassa meg, mit tud; aztán akkor elhiszem,
193 3, III | még is csak ellisztesedik; mit mondasz hozzá?~A feleletet
194 3, IV | fura dolgot vitt ő végbe, mit már azért is szívesen elbeszélt,
195 3, IV | az ácsmértéket (Zollstok) mit, mindig magával hordozott,
196 3, IV | volna, hogy voltaképpen mit akarnak húzni, mire aztán
197 3, IV | megtalpalják Kisfaludyt, mit ő most is magánál hord,
198 3, IV | Baltay hátra sem fordulva, mit bizonyosan nem megvetésből
199 3, IV | meg, ha hangosan megmondja mit akar, aztán a fiatalabb
200 3, IV | úr, - bizony elveszti.~- Mit tud bele az úr? - mondja
201 3, V | valaki figyelmeztette, hogy: "Mit gondol?" igen kurtán ezt
202 3, V | volt egymást kikerülni, mit igazán megvallva, egyik
203 3, V | amit még más nem tud?~- Mit akarsz, édes anyjukom? -
204 3, V | utca hosszán ette.~- Tudod, mit akarok mondani?~- Tudom! -
205 3, V | hogy azt kérdezzék tőle, mit bizonyosan nem tud.~- Tudod
206 3, V | szellős lakás lesz; de hát mit csináljon?~Galiba úr meglátogatta
207 3, V | türelmet és avatottságot, mit ily fiatalembertől nem várt;
208 3, V | szénsavat, és az ég tudja mit, hanem már most tessék belőle
209 3, V | nézzük meg, hogy az öregúr mit csinált.~- Nagyságos uram -
210 3, V | mellé kivett egy harmadikat, mit igen régen zsebében hordoz,
211 3, V | egy szót sem szólt, várta, mit csinál az uraság, ki már
212 3, V | napja.~- Tudja is kend, hogy mit akarok?... csak azt akartam
213 3, V | azt meg pedig, hogy Imre mit csinál, ne firtassa, fiatalemberek
214 3, VI | közt bő segedelmet vártak, mit részben kaptak is, ámbár
215 3, VI | angolkertben tűnt el.~- Hát mit is akartál mondani, barátom? -
216 3, VI | mindenről, még arról is, hogy mit álmodott; de csak arról
217 3, VI | álmodott; de csak arról nem, mit az öregúr várt.~- Együnk
218 3, VI | öreghez nyújtva az írást, mit az pápaszemmel néz meg.~
219 3, VII | mi ezt elvesztenők, lenne mit hallani a másvilágon, ha
220 3, VII | csak egy szót szólna is.~Mit siránkozunk annyi századon
221 3, VII | úgynevezett vászonkorsót, mit már harmadszor töltött.~
222 3, VII | eresztvén egy újabb korsót, mit most hozott ki a pincéből,
223 3, VII | tréfálódzék Pista, - hisz mit ér a te ruhád? - más volna,
224 3, VII | egyebet kérek.~- Hadd hallom, mit tehetek én is?~- Engedjék
225 3, VII | kézzel nyúlt az írás után, mit a nemes lelkű gróf ily gyöngéd
226 3, VII | között, mégis sokan ösmerik, mit ő maga legkevésbé látszik
227 3, VII | vendéget a kastélyba küldeni, mit annál inkább szívesen megtettek,
228 3, VII | szeméből egy nagy könyűt, mit némileg szégyenlett volna
229 3, VII | tartogatott valami furcsaságot, mit előkerült alkalommal közreadott,
230 3, VIII | ünnepélyen összehoztunk, lássuk, mit mívelnek?~*~A fiú levedlette
231 3, VIII | kérdeztem én azokat?~- Hát mit mondjak a nagyságos úrnak?
232 3, VIII | csakugyan elcsöndesedett-e? mit a másik is bizton tudott,
233 3, VIII | rá, András bácsi.~- Ugyan mit felelt, galambom nagyságos
234 3, VIII | tudja azt, András bácsi, mit szoktak a leányok felelni,
235 3, VIII | meghozta a küldött rózsát, mit Imre kivesz, s mellére tűz
236 3, IX | asszony egész hangon, - mit akart ez a Galiba?~- Egyebet
237 3, IX | méltóságos urak?~- De hát mit csináljunk?~- Nem lehetne
238 3, IX | nyerje meg?~- Volna egy, - de mit használ az az egy mód, például
239 3, IX | szeptemvirnek piros képét, mit már tíz esztendeje nem cselekedett, -
240 3, IX | evett-e már spektábilis? mit parancsol? hideget, meleget?~-
241 3, IX | pedig el nem tudta gondolni, mit gyanítson az egészből, hanem
242 3, IX | András egész kíváncsisággal, mit Galiba megint nem értett.~-
243 3, X | a dohányszag keveredik, mit a gazda a ház végében termeszt,
244 3, X | legyen, mint a forgács, mit vagy megtipornak, vagy odább
245 3, X | konyhára néhány darab fát, mit előbb vagdalt össze, nehogy
246 3, X | parancsolást uram; de nincs mit elgyújtani.~- Hisz akkor
247 3, X | s elmondván, hogy nincs mit meggyújtani.~- Ne kiáltson
248 3, X | Kisfaludy munkáit húzta ki, mit a kilépő gróf is meglátott
249 3, X | oldalzsebéből a rovást, mit oly régóta hordozgat magával, -
250 3, XI | Pajtás! Megvan még az írás, mit a kórházban átadtam?~- Megtartottam
251 3, XI | megyek szemközt.~- Tehát mit cselekedjem?~- Add át az
252 3, XI | az öreg Baltay kiment, - mit Pista is észrevett, s a
253 3, XI | rögtön a gróf, - hadd hallom, mit kíván?~- A méltóságos asszonyságok
254 3, XI | a rideg ember szemeiből, mit a grófné nem tudott megérteni,
255 3, XI | Pista, - most már nincs mit titkolódznom, tessék elolvasni.~
256 3, XI | még más szót is várok.~- Mit mondjak még, édes jó barátom?~-
257 3, XII | kell napszámba menni, s mit nem szokás apróbbra váltani,
258 3, XII | párbeszédet megvezércikkezni, mit én nem hagyhatok szó nélkül;
259 3, XII | közepén azon felkiáltásra: "Mit akarnak itt civilizálni?"~
260 3, XII | megfésülködni, s azt a pénzt, mit a csapszékekben elkölt,
261 3, XII | kérdem most már én, hogy mit akarnak ezzel a szóval:
|