Rész, fejezet
1 1, I | róla valamely állatmutató, éppen úgy a kalitkába zárná, mint
2 1, I | látna a háztetőkön, vagy tán éppen még az égen, pedig világos
3 1, I | a palota belsejébe, hol éppen most lépett a kapu alá herceg
4 1, I | szintén tud magyarul.~- Éppen úgy, mint Bowring barátom
5 1, I | már? - kérdi az angol.)~- Éppen most mondja, - jegyezze
6 1, III | eddig nem volt.~Nézzétek, éppen az utcán megy egy úrféle
7 1, III | mindkettőnek két neve van.~- Ezek éppen olyanok, kegyelmes uram, -
8 1, IV | valamivel tovább pedig éppen "Kujd Moring" lett belőle.
9 1, IV | azt Holvagy Pistának?~- Éppen arról beszéltem, - szól
10 1, IV | búcsú? - kérdi Bowring.~- Éppen holnap lesz, - nagyságos
11 1, IV | gyűlölnék egymást, sőt tán éppen az ellenkező az igaz; de
12 1, IV | elmondani évtizedek óta, s éppen ezért nem aggódik az apa,
13 1, IV | rögtön a falhoz csapódik, ha éppen a másik hídvéginek feje
14 1, IV | paplakba, hol az ispán úr éppen most fogta el a pap pagátját.~-
15 1, IV | ispán messziről kiáltja, éppen midőn a béres ölbe kapta
16 1, V | vendéget fogadja, ki ugyan éppen kőfalköznyi távolságra lakott,
17 1, V | forint meg a ruha, - ezt éppen a mai napon megszolgáltam,
18 1, V | harmincöt, - tegnap tízet, ez éppen negyvenöt forint, - marad
19 1, VI | hely lőn arra, hogy az anya éppen odáig elfáradjon, s ott
20 1, VI | megörvendeztetne, azt tartom, most éppen ráérnék örülni.~- Olvassak
21 1, VII | Gróf Dunay! - mondja amaz, éppen most értesíte a végelhatározásról.~-
22 1, VII | merjük mondani, hogy ha éppen hibát rovogatnánk is okkal-móddal,
23 1, VII | mondja az öregúr, minthogy éppen hallá, hogy a várt vendégek
24 1, VII | urambátyám! - mondja a gróf éppen nem engedve.~- Hüm, hüm! -
25 1, VII | egyik szárnyára látván, éppen oda, hol az ifjú gróf szállásolt,
26 1, VII | szóra elereszti ellenfelét, éppen midőn agyon kellene ütni,
27 1, VII | kiváltsága rég megvolt.~- Éppen jókor, - éppen jókor, kedves
28 1, VII | megvolt.~- Éppen jókor, - éppen jókor, kedves Csapó úr, -
29 1, VIII | keressük föl azért őt is. Éppen kora hajnalban megyen ki
30 1, VIII | mintha neszt várna, vagy hogy éppen meglátná a határnak új vendégeit,
31 1, VIII | végmenedékét úgy is arra keresi, s éppen azért a kutyákat visszakürtölé,
32 1, IX | az erdőszélén érte, hol éppen most csavarodik az erdőnek
33 1, X | késő visszamennie; mert éppen ezen pillanatban roppant
34 1, X | lőttem! - mondja amaz is éppen úgy öntudatlanul mint a
35 1, XI | álmodozó embert, ki most éppen azon nyugodott meg, hogy
36 1, XI | meg,~A nagyságos asszony éppen akkor lépett ki a kisasszonnyal,
37 1, XI | nagyságos asszonyom! - hisz éppen most jövök a tamásii szarvas
38 1, XII | mondja rá az őrmester, - éppen most két hónapja egy franciát
39 1, XIII | megbúsulták, egyik napon Baltay úr éppen a nagyságos asszonyhoz indult;
40 1, XIII | urambátyám?~- De már ehhez éppen nagyon okos ember vagyok,
41 1, XIII | Húgomasszony, én most éppen ötven esztendős vagyok...~-
42 1, XIII | menyegzőnél előbb?~- Ha éppen úgy akarja, urambátyám, -
43 1, XIII | mert a kerítés magasságáról éppen a túlsó kertben sétáló Dunayra
44 1, XIV | feles kukoricaföldet, s éppen ezen reményben annyira megszilajodott,
45 1, XIV | jut, kinek nem szánták, éppen úgy, mint a vadrécecsapat,
46 1, XIV | megcirógatta vele, minek a gyerek éppen úgy megörült, mint a tanítótól
47 1, XIV | még tovább is folytatá, s éppen Baltaynak csizma talpára
48 1, XV | minden címezést, különben éppen ez árul el. - Mondja, -
49 1, XV | veszett el a távolban, - de éppen emiatt a két hátulsó már
50 1, XV | század utolján, s a kedélynek éppen úgy megvan az ő hullámzása,
51 1, XVI | ítélve, a tisztnek apja, s éppen alkalmas helyet keresett,
52 1, XVI | jóformán el sem kezdődött, - éppen azért sietek be a vásárra,
53 1, XVI | egészen a nagy utcán, sőt éppen a kastély előtt állván meg,
54 1, XVI | öregnek kedvenc tárgya lőn, de éppen befejezék, midőn a kapuhoz
55 1, XVI | nyitott könyv mellett, melyből éppen fordított, s a leereszkedő
56 1, XVII | az egész vármegyében, hol éppen most hirdették ki a nemesi
57 1, XVII | tartsa.~Bizony Zala megye éppen olyan furcsán érezte magát
58 1, XVII | az aratók közt fektében éppen legszélről ért a fölszél, -
59 1, XVII | megírva a kegyetlen sorstól.~Éppen mire Budára érhetne a küldöttség,
60 1, XVII | csendesség lőn a teremben, s ha éppen leghátulról tartotta volna
61 1, XVII | sem akart valakivé lenni.~Éppen gróf Festetics kezében volt
62 1, XVII | a tekintetes alispán úr éppen engem szólított meg, hogy
63 1, XVII | keressen egyben és másban, s éppen egyik napon igen korán benyit
64 2, I | Hajsz, az enyémek sem éppen bolondok.~- Nem azt gondoltam, -
65 2, I | volna hallgatnod, - hanem ha éppen kíváncsi vagy tudni, hogy
66 2, I | követem tanácsodat, s minthogy éppen heti vásár van, megyek hallgatni
67 2, II | alkalmas tanítót keressen, nem éppen tudományos kiképzés végett,
68 2, II | megyen ki a lélek, ha már éppen valami tágasabb kijáró helyet
69 2, II | a fiú kitüzesült képpel, éppen midőn András belépett, de
70 2, III | úr jött meg.~A gyermeket éppen ma akarták hazahozni, de
71 2, IV | a legvilágosabb lángnál éppen a legfeketébb arcot látjuk
72 2, IV | keserves cigány is vetődött, éppen az, kit az ozorai korcsmában
73 2, IV | megborsózott, minek aztán éppen az a kellemetlen következése
74 2, IV | szívesen kiugranék, ha valaki éppen belekívánkoznék.~Míg a cigány
75 2, IV | Lajtának túlpartján eső faluban éppen szemközt nyolc ágyú helyezkedék
76 2, IV | irányában az országnak határa éppen a Lajtánál végződik, s ha
77 2, IV | herceg kíséretében volt, s éppen így tanúja lőn az egész
78 2, IV | áll meg a híd szélén, s éppen a herceggel szemközt megállva
79 2, IV | pálcával is; és a cigány éppen az utóbbival lenne kifizetendő,
80 2, V | maradjon, mint a másik; s éppen ezért mindenkor készen volt
81 2, V | nagy bajuszú huszárokat éppen rendbeállította.~- Kapitány
82 2, V | bajos jót állni!~- Én pedig éppen csak együtt a kettőért állok
83 2, V | erdőszárnyon húzódott keresztül s éppen az ellenség zömének ellenében
84 2, V | mint máskor?~- Már hisz ha éppen meg kell lenni, uram, attól
85 2, V | el, s melynek átjárásait éppen most vagdalák el az utászok.~
86 2, VI | jutott még hely, melyről éppen előbb rakták föl a halottakat
87 2, VI | gondjára jutott, ki már éppen elég okos volt arra, hogy
88 2, VIII | a "Georgicon" hasznát, s éppen ezért az ilyen ország nem
89 2, VIII | kérdi újra a gróf, s éppen a szomszéd tanárhoz fordul -
90 2, VIII | mindjárt tizenkettő lesz.~- Éppen a lelkek órája, kedves grófom, -
91 2, VIII | intézetekben, - s midőn ez éppen készen volt, meglátott valakit
92 2, IX | kettédurrant, s a gyerek éppen olyan mélyen süllyedt, hogy
93 2, IX | kopogott be az ajtón.~- Éppen jókor, - mondja Baltay! -
94 2, X | elegendő volt arra, amit éppen most csinál, hogy saját
95 2, X | gróf Dunay inasához, kit éppen a kapu alatt fogott, s azt
96 2, X | az öregúrtól hallotta?~- Éppen egy órával előbb, nagyságos
97 2, X | tetszett kimenni a kapun.~- Éppen e becsületes ember hajlékából
98 2, X | Tehát ugyanaz az ember?~- Éppen az, - mondja Pista, - azért
99 2, XI | talál egy ösmerőst, néha éppen olyant, akit nem is akar
100 2, XI | kitől a furcsa oklevelet éppen most veszi át a nádor.~-
101 2, XII | belül tegye lábát.~Minthogy éppen idáig jöttünk, elgondolják
102 2, XII | nyugalommal járdalt, mintha a kert éppen úgy az övé volna, mint a
103 2, XII | odahagyta, igen korán kel föl, s éppen tegnap mondá, hogy aludni
104 2, XII | alispán nem tudott felelni, és éppen szerencsére meglátta, midőn
105 2, XII | egyik tisztjének a nevét.~- Éppen azért kérem az engedelmet
106 2, XII | ajtaja felé, honnét Csapó úr éppen kitekintett, és bevárta
107 2, XIII | ezelőtt ötven esztendővel éppen úgy nem olvastunk volna,
108 2, XIII | akkor is a mondat, vagy éppen a fejezet végén, az értelem,
109 2, XIII | meg több hét darabnál s ha éppen nagyon fújja a füstöt a
110 2, XIII | papírt cipel a hóna alatt, éppen most ül le egy fapadon,
111 2, XIII | dagadó képpel hallgatja, s éppen az elhagyott pad előtt állnak
112 2, XIII | minthogy a hosszú séta után éppen jókor kínálkozik üléssel,
113 2, XIII | munka a szerző kézírása s éppen kiadás alá van készítve.~-
114 2, XIII | Kisfaludy Sándor.~Kisfaludy már éppen visszatérőben volt, és messziről
115 2, XIV | ördögnek? s ha tán önök éppen ebből bővebb magyarázatot
116 2, XIV | már kénytelenek vagyunk éppen e korrajzban ördögöt citálni, -
117 2, XIV | szakácsné kosarába, s ha már éppen az ember nem eszi is meg
118 2, XIV | tenni és adni; és ha már éppen emberére akad, nem tehet
119 2, XIV | Kecskemétről, ott pedig éppen akkoriban találkozott egy
120 2, XIV | akkor füle mellé vakar, - éppen most is azt cselekszi; mert
121 2, XIV | lesz az elbúcsúzáshoz, mert éppen most mondja:~"Bár csak már
122 2, XV | szomszéd országba mehessen.~Éppen azon időben az alispán mindenfelé
123 2, XV | az orvos.~- Akkor meg hát éppen nem eresztem el az urat.~-
124 2, XV | utalja vissza.~Az orvos éppen otthon volt, s tanúja volt
125 2, XV | be a beszédet, minthogy éppen jött már az alispán is,
126 2, XV | s minthogy visszamenőben éppen az istállók előtt mentek
127 2, XV | ez a hír, édes barátom, éppen egy pesti házat ér, s így
128 2, XV | négy lovat és egy hintót.~Éppen jött a megyei huszár, hogy
129 2, XV | alispán elkedvetlenedett, s éppen ennek elpalástolása miatt
130 2, XV | kapott az alkalmon, minthogy éppen saját mesterségét kelle
131 2, XV | vénasszonyok veszekedni is tudnak, éppen úgy, mint valamely kitanult
132 2, XV | principálisom ellen tettem; éppen azért mielőtt határozottan
133 2, XV | hihető, - véli az orvos.~- Éppen azért kérem, mi volna a
134 2, XV | legnagyobb örömben; mert az orvos éppen most írta, hogy az alispán
135 2, XV | tulajdoni jogánál fogva lakik, s éppen levélírásra szánta magát,
136 2, XV | annyi idő telt el, mennyi éppen elég arra, hogy az ember
137 2, XV | olvasásnak vége lett, Galiba Pál éppen olyan furcsán érezte magát,
138 2, XVI | urabátyját is kérdőre veszi. Éppen e miatt némileg elgondolkodván,
139 2, XVII | fogja, miről kételkednünk éppen nem is lehet.~A levélnek
140 2, XVII | Baltayt keresem föl, ki éppen most olvassa el a levelet,
141 2, XVII | nem tudja, hogy a herceg éppen azon órában halt meg, melyben
142 2, XVII | dikán, s az öregurat a levél éppen a legkellemetlenebb hínárból
143 2, XVII | Abban az időben Enyingen éppen azon a helyen, hol most
144 2, XVII | Holvagy Pistának édesapja, éppen most végezte el az utolsó,
145 2, XVII | barátom, - felelé Kajári.~- Éppen azért mondom - jegyzi meg
146 2, XVIII| szétágazóvá ne tegyük, s éppen azért írjunk ide néhány
147 2, XVIII| ajtón bement, mintha a másik éppen akkor záródott volna, -
148 2, XVIII| látjuk Kisfaludyt, kinek neve éppen ezen időben szaladta meg
149 2, XVIII| a Kisfaludy név Baltayt éppen nem érinté, annál inkább:
150 2, XVIII| az őrnagyot mutatá be, ki éppen most vette a parancsot,
151 2, XVIII| segedelméhez menekül.~Andrásnak éppen akkor dolga volt a teremben
152 2, XVIII| érkezők felé nézve, kik közül éppen Kisfaludy vált ki legelőször,
153 2, XVIII| az ifjúnak ajkai érinték, éppen midőn azt mondja Kisfaludy
154 3, I | utánuk őrizet nem maradt, s éppen ezért utánuk egy másik kéz
155 3, I | mindenütt összeszedte, s éppen ezért most már aki eddig
156 3, I | kelle védelmére kelni, - s éppen azért meg nem akadályozhatá
157 3, I | végeztek el a magyarok ellen éppen úgy mint a birodalom ellen.~
158 3, I | kis Dunán átvergődnek, - s éppen ezért a fővezér a polgárságot
159 3, II | termett elég kukorica, - ez éppen sörtéseknek való.~Egy nagy
160 3, II | feküdt a gróf előtt, ki éppen most nézi végig, vajon teljesítették-e
161 3, II | fogat azon határba ért, hova éppen szándékozott; tehát parancsolá
162 3, II | azonban a gróf nem hitt; s éppen azért némi vigasztalásul
163 3, II | vesztették el velünk?~Baltay éppen egy órával előbb hallgatta
164 3, II | Püspökyt és Kisfaludyt, ki éppen adatokat gyűjtött össze,
165 3, II | jobban lássa a betűt, - mert éppen most gondolja magában, hogy
166 3, II | olvassa azt a könyvet, mintha éppen abból adták volna föl neki
167 3, II | már ezt a könyvet, s ha éppen úgy elunta magát, annyi
168 3, II | roppant gazdagsága mellett is éppen olyan ember volt mint mások,
169 3, III | vadászpuska helyett, messziről éppen úgy látszik, mintha valóságos
170 3, III | várni a naplementét, hogy éppen alkonyat után álljanak meg
171 3, III | cigányköszöntőt, s egy-két nótáért éppen úgy megfizetett a cigányoknak,
172 3, III | összenyargalta az udvart, s éppen megint új fordulót tett
173 3, III | mondtam úgy-e, hogy tedd be?~- Éppen oda akartam menni, - mentegetőzik
174 3, III | szobában keresi azt, mi éppen ott nincsen, mert köténye
175 3, III | tudott idáig vergődni, s éppen ezért vezetteti magát Etelkével.~-
176 3, III | kettő meghalt?~- Az lőn éppen az ő büntetése, hogy vénségének
177 3, III | gyümölcsként neveltetik, s éppen mert üvegházi gyümölcs,
178 3, III | mondunk el, mennyi rajzunkhoz éppen elegendő.~- Hány fia van,
179 3, III | hogy mi lesz belőlük?~- Éppen úgy tesz, mint az enyém,
180 3, III | megél az az igével is, - éppen odavaló: pap lesz.~- Okosan
181 3, III | tanulni is szeretne; hanem éppen az a baj, hogy mindig a
182 3, III | esze van; a másik pedig éppen azért, mert esze nincs.
183 3, III | íme nagy csodálkozásunkra éppen azt mondja:~- Meguntam már
184 3, III | Odább mehetünk, ha tetszik, éppen egy kályha mellé húzódott
185 3, IV | húztam-halasztottam, mielőtt megérkezett, éppen az utolsó órában tudtam
186 3, IV | visszájáról is elmondja, s éppen azért olvasta el újra, meg
187 3, IV | hangját szörnyen meghallják. Éppen így volt, midőn a szavaló
188 3, IV | Baltay megint szólt, de már éppen a csöndbe vágott, mikor
189 3, IV | pedig ha nem hízott is meg éppen egy arasznyira, de nem is
190 3, V | habár szégyenlette is, midőn éppen kiállt a Dunapartra, hogy
191 3, V | azt kommendálták neki, ha éppen nem restell utána menni
192 3, V | külsejéről nem sokat tud; s éppen azért megsúgjuk, hogy akkor
193 3, V | megleljük a Duna parton, s amint éppen találni fogjuk, azonképpen
194 3, V | öreg N... megtette, s ha éppen valaki figyelmeztette, hogy: "
195 3, V | beszéli megint az öreg, éppen azt akarván, hogy az asszony
196 3, V | ugyanaz-e, melyet ő keres és éppen az ablak felé fordult, hogy
197 3, VI | mint azt néhány taracklövés éppen jelentette, tehát kiki elfoglalta
198 3, VII | mindig lassabban menve, s éppen e miatt a hátulsók is elérték
199 3, VII | nyájasan üdvözli a hölgyet.~- Éppen Kist keresem, mondja Takács
200 3, VII | alkalmatlan ne legyen.~- Éppen nem, sőt kérem az apát urat,
201 3, VII | hogy már az ajtóhoz ér, hol éppen Kisfaludy Sándor lép be,
202 3, VII | határba s a tehénpásztor éppen az út mellett legeltetvén,
203 3, VII | körülbelül melyik házban lakik.~- Éppen ott megy az úton, - mondja
204 3, VII | látta a grófot, ki most éppen egy magyar mentés úrral
205 3, VII | dohányzacskóm? - hadd teszem el.~- Éppen bizony, - dörmög András -
206 3, VII | tolongást elkerülje, s ha már éppen nem látja is a további ünnepélyt,
207 3, VII | unatkozni a körülállókat.~Éppen most bámulja valamennyi,
208 3, VII | olajfestményhez fordulva, mely éppen az atyaistent ábrázolá,
209 3, VIII | bölcs gyermeket megszánjátok éppen úgy, mint azt a vénembert,
210 3, VIII | mondott szónak, s ezeket éppen úgy boldogítja a hit, mint
211 3, VIII | hamar észrevette Imrét s éppen oda akart nézni, de András
212 3, IX | szeptemvir úr gyűlésre készült, s éppen most eresztette el Galibát,
213 3, IX | mint igazságkeresőnek, - s éppen azért már kétszer is megindult,
214 3, XI | Megtudom én azt is, - hanem éppen azért várjuk el a holnapi
215 3, XII | remegés fogta el, mintha éppen most állítanák szemközt
216 3, XII | vágnám fejszével kétfelé.~- Éppen bizony!... mintha fejsze
217 3, XII | azért csak vágja ketté.~- Ha éppen azt akarja kedves jó barátom,
218 3, XII | szót sem szólok uram, mert éppen nem használ, hanem vágja
219 3, XII | fürgedi béres is kimondja, éppen természetes eszénél és józan
220 3, XII | belsejében.~Nem rég történt, éppen 1855-ben, hogy egy párisi
221 3, XII | éhenhalókkal; hanem ha már éppen diákszóval kell kimondanunk,
222 3, XII | szép dolog; hanem ha már éppen valaminek hiányát érezzük,
223 3, XII | ha kívülem senki, vagy éppen igen kevesen foglalkozának
|