Rész, fejezet
1 1, I | járni, a bajuszos pedig a herceg Batthyányi-féle palota kapusával
2 1, I | éppen most lépett a kapu alá herceg Batthyányi Lajos, ki midőn
3 1, I | nézett, - s nézzen ki a herceg, néhány száz ember még mindig
4 1, I | magától, - indítványozá a herceg.~- Ah... az derék lesz,...
5 1, I | derék lesz,... hallom, a herceg szintén tud magyarul.~-
6 1, I | ostoba szokás! - dörmögé a herceg magyarul, mire Bowring úr
7 1, I | szavalja az ember, - mondá a herceg némi komolysággal, - az
8 1, I | szólítja meg az illetőt a herceg - megnézte kend a belvárost?~-
9 1, I | jegyezze csak, - mondja a herceg amahhoz fordulva és várva
10 1, I | uram!~- De mit? - kérdi a herceg újra, intve az angolnak,
11 1, I | meg mikor lenyugszik!~A herceg elégedett szívvel nézi a
12 1, I | mint egy magyarországi, s a herceg nagyot néz, midőn Bowring
13 1, I | magyarsággal azt mondja:~- Ha a herceg akarja, kész vagyok elmenni
14 1, II | Na, György! - mondja a herceg a másiknak, - vettem egy
15 1, II | homlokú, - karon fogván őt a herceg, s bemutatván azoknak, kik
16 1, II | kell.~- Mi az? - kérdé a herceg, Festeticcsel a beszélgetők
17 1, II | közelébe jutván.~- Olvassa herceg! - mondja Bowring, egyik
18 1, II | kandallóban piszkálván.~A herceg olvasni kezdé, némileg hangosan,
19 1, II | fogja érinteni; de mielőtt a herceg véleményét nyilvánítaná,
20 1, II | sincs tornya.~(Ez meg a herceg csősze volt, ki a birkákért
21 1, II | megelégedetten mentek szét, hanem a herceg Festeticset még egyszer
22 1, II | hanem érzem! - mondja a herceg.~- No hát min kezdjük?~-
23 1, II | kell kezdenem! - mondja a herceg a csengettyűt keményen megrázva,
24 1, II | befejezésül pedig hozzá teszi a herceg:~- Mindenütt jó, de legjobb
25 1, III | akart vele.~- Kegyelmes herceg! - felel a paraszt levett
26 1, III | paraszt levett kalappal állván herceg Batthyányi Lajos előtt. -
27 1, III | Kajári Pál, - mondja a herceg, azért két öllel most egyúttal
28 1, III | Kajári Pál! - mondja a herceg a nádpálcát kinyújtóztatván,
29 1, III | padlásra való deszkát.~A herceg már előbb intett a számtartónak,
30 1, III | egyszer! - biztatja Kajárit a herceg, mire amaz szóról-szóra
31 1, III | Mind itt van? - kérdi a herceg.~- Szóval itt van, kegyelmes
32 1, III | szabódék Kajári; mert a herceg képén olyan bizonyosfélét
33 1, III | Kajári Pál, - mondja a herceg még mindig a porban húzkodván
34 1, III | Kajári Pál, - mondja a herceg egészen változván arcában,
35 1, III | tért volna az ámulásból, a herceg már az utcán volt, és a
36 1, III | utca."~Így ment végig a herceg az utcán egész a tiszttartói
37 1, III | hát édes fiam? - kérdi a herceg.~- Az apám után Varga volnék,
38 1, III | hány neved van? - kérdi a herceg a másikat.~- Azt tartom,
39 1, III | ismernek, hogy Meddig Józsi.~A herceg bement az irodába, hol a
40 1, III | Ezt nem értem!~- Kegyelmes herceg, ez paraszt szokás, ki milyen
41 1, III | hívni őket! - parancsolja a herceg, egyszersmind inte a tiszteknek,
42 1, III | mindenki helyén állt, a herceg jobb kezével megérinté kalpagját,
43 1, III | tiszti szék! - mondja a herceg, s az ünnepélyes csendet
44 1, III | panasza? - kérdezé az elnöklő herceg.~- A panaszos én volnék, -
45 1, III | Meddig Józsi? - kérdi a herceg a kérdéses személyt, ki
46 1, III | Meddig József hallgatott, a herceg az ispántól kért fölvilágosítást,
47 1, III | Értem! - szól bele a herceg, - hanem talán rosszul hallotta
48 1, III | József! - szólítá meg a herceg, - tudsz-e magyarul?~- Igenis
49 1, III | Látja ön, - mondja a herceg - ezek az emberek egy csöppet
50 1, III | Bowring.~- Barátom, - mondja a herceg, - senki sem bánja, hogy
51 1, IV | elhagyott kútágast; de a herceg váltig mondja, hogy az lehetetlen,
52 1, IV | Sajnálom, - mondja a herceg -, hogy egyik béresem megbirkózik
53 1, IV | már látom, hogy csalódik a herceg, hisz most látok egy kis
54 1, IV | Hogy hívnak? - kezdi a herceg.~- Kajári Pistának, - felele
55 1, IV | három esztendeje eszem a herceg kenyerét.~- Van-e valami
56 1, IV | béres.~- Még egyet! - szól a herceg némi mosollyal - talán neked
57 1, IV | Holvagy Pistának neveznek.~A herceg mosolyogva fogadta el a
58 1, IV | tanultam.~- Barátom! - mondja a herceg, - hát nem hallotta ön,
59 1, IV | beszéltem?~- Tudom, mit mond a herceg, hisz ez nem csoda, hercegnek
60 1, IV | értem ezt a kis cselt, a herceg parasztgatyába bújtatott
61 1, IV | Majd kezet szorítok a herceg íródiákjával; majd meglátjuk,
62 1, IV | Amint ön akarja! - nevet a herceg egész a kis béresig, ki
63 1, IV | magát.~- Fiam! - mondja a herceg - ez az úr kezet akar veled
64 1, IV | Na, fiam, - mondja a herceg, - csak bátran, semmit se
65 1, IV | s ha csak nem vallja a herceg, hogy e pusztán embereket
66 1, IV | ezerszer meggyőződhetik.~- Herceg! - mondja az angol, szemközt
67 1, IV | Adjon nekem alkalmat a herceg, hogy beszélhessek vele.~-
68 1, IV | kétségét kifejezhetné, a herceg végig vezeté a soron, hogy
69 1, IV | Na, ispán úr! - mondja a herceg a tisztnek, - én kimegyek
70 1, IV | magyarázatot Bowring úrnak.~A herceg elment, az ispán tiszteletteljesen
71 1, IV | felé nézvén, minthogy a herceg már visszajött, s bejövet
72 1, IV | maradnék ezért a pusztáért.~A herceg nem kételkedék, hogy az
73 1, VII | két vendéget is jelentett: Herceg Batthyányi Lajost és gróf
74 1, VII | elviseli az is! - mondja a herceg.~- Ha fele árért adjátok,
75 1, VII | szereted, öreg? - mondja a herceg.~- A húsát bíz én szeretem,
76 1, VII | majd meglássuk! - mondja a herceg; - hanem a földialmát csak
77 1, VII | kell próbálni! - véli a herceg.~- Persze, hogy meg kell! -
78 1, VII | hazudságért készen a bocsánat.~A herceg csöndes gyönyörrel élvezé
79 1, VII | juhokról, azt hittem, hogy a herceg a juhokra gondolt, hogy
80 1, VII | gondolám! - igazítja helyre a herceg.~- De hatvan egy csapatban?~-
81 1, VII | Nohát hetven! - mondja a herceg, - s ha ön szereti a tréfát,
82 1, VII | eszik alóla a szénát.~- Herceg! - mondja az angol - minket
83 1, VII | költ erre az én szomszédom, herceg Eszterházy, ha ön nem hiszi,
84 1, VII | mázsásat azért, mert vastag.~A herceg nem késett a rendelkezést
85 1, VII | nagy titkot! - mondja a herceg, barátságosan nyújtván ki
86 1, VII | Körmendre vinni?~- Nem! ha a herceg szíveskedik azt átvétetni
87 1, VII | megtörténhetik, - mondja a herceg - Csapó, a körmendi levéltárnok
88 1, VII | átveheti.~- Nem kétlem, ő a herceg megbízott embere.~- Egy
89 1, VII | kedves Csapó úr, - mondja a herceg teljes megbecsüléssel, az
90 1, VII | Annyi legföljebb - mondja a herceg utasítólag - hogy egy külön
91 1, XI | katona uram, - mert én herceg Batthyányi Lajos kenyerét
92 1, XI | a jó barátok, köztük a herceg és Bowring úr gróf Dunayval,
93 1, XII | ég boltozatjára, midőn a herceg és Bowring úr csöndes lépést
94 1, XII | a katonák miatt, kiket a herceg átmenőben nem akart egy
95 1, XII | kantárt a lovásznak, de a herceg is leszállt, s a kövér mezőn
96 1, XII | ártatlan furulya - mondja a herceg - valamelyik béres altatja
97 1, XII | megállítá már a zene.~- Herceg!... köszönöm e ritka meglepetést! -
98 1, XII | hangversenyt.~- Páholyokat ide, herceg, - ilyen zenét aranyokkal
99 1, XII | Miért nem küldi őket a herceg utazni?~- Csakhogy Ázsiából
100 1, XII | olyan könyvet nem küld a herceg, melyet magyar ember írt
101 1, XII | készen lesz, higgyen nekem a herceg, Magyarország még egyszer
102 1, XII | kedves fiam, - mondja a herceg.~- Az isten is megáldja
103 1, XII | kedves fiam? - kérdi a herceg, visszatolván a fiúnak süvegét,
104 1, XII | Azokról ne aggódjál, - véli a herceg, - jobbágyaim nekem édes
105 1, XII | felé, búcsúzóul mondván:~- Herceg, - ha angol nem volnék,
106 1, XIII| magnifice domine, mint az a herceg Batthyányi Lajos, - annyira
107 1, XIII| ajtón, melyen belépett a herceg, ki a szomszéd menyegzőre
108 1, XIII| bánatosan fogván meg a herceg kezeit, vigasztalj meg engem
109 1, XIII| kifáradok.~- Jer hát, - mondja a herceg, - leülvén a megszomorodott
110 1, XIII| Menjünk odább! - véli a herceg.~Nem ronthatott el téged
111 1, XIII| fakasztá Baltayt, s midőn a herceg eltávozék, még mindig kezében
112 1, XIV | mint ihol az az enyingi herceg, hogy az úristen áldja meg
113 1, XV | személy Batthyányi Lajos herceg volt.~- Ez a Rákóczi-nóta
114 1, XV | ország.~- Ámen! - mondja a herceg, mintha egy ország helyett
115 1, XV | ment, a nádorral pedig a herceg.~- Mik gondol ön? - kérdi
116 1, XV | Azon nem kételkedem.~- Herceg!... 1795-ben élünk, - a
117 1, XV | bírom a talizmánt, - szól a herceg - most már kérhetnek mindent.~-
118 1, XV | Meghiszem, - mondja a herceg, - hanem olyan földön állunk,
119 1, XV | a fönségeket fogadák, a herceg pedig Dunayval ment el, -
120 1, XV | találkozhassanak másnap, midőn a herceg szabadosai már a budai dísztéren
121 1, XVI | hallom, hogy az enyingi herceg olyan csomó pénzt kapott
122 1, XVI | Festetics, - ki a harmadik?~- Herceg Eszterházy Miklós, a gárdának
123 1, XVI | gárdát, s ez okból fölkeresék herceg Eszterházy Miklóst, a gárda
124 1, XVI | becsület volt ránk nézve, s a herceg másnap addig faggatá a fiút,
125 1, XVI | másolata íme kezemben van, s a herceg kegyes levén ítéletemre
126 2, IV | legközelebbi sátorig, melyben herceg Batthyányi Lajos, a fölkelő
127 2, IV | Lajtáig kellene ereszteni.~- Herceg! - mondja az egyik bécsi
128 2, IV | Mindenütt ellenség! - mondja a herceg némileg fölemelvén jobbját,
129 2, IV | A törvény! - válaszol a herceg.~- És e törvény megmenti
130 2, IV | törvény megmenti a hazát, herceg?~- Nem! - volt az újabb
131 2, IV | kérdi kemény hangon a herceg.~- Küldetésünk célja nem
132 2, IV | értekezés.~- Jó, - válaszol a herceg, - úgy a vád egyedül rám
133 2, IV | másodpercig meghatottan állt a herceg előtt, - érezék, hogy nagyszerű
134 2, IV | kellene.~Egyedül maradt a herceg. Ekkor az oldalfüggöny szétvált,
135 2, IV | György! - szólítja meg a herceg gróf Festetics Györgyöt,
136 2, IV | óvatossággal bár, de mindenütt a herceg kíséretében volt, s éppen
137 2, IV | beszélgetésnek.~- György! - ismétli a herceg, - nem tudom, miként ítélsz
138 2, IV | Egyébiránt, - veti közbe a herceg, önérzettel egyenesedvén
139 2, IV | történettel, - az én nevem herceg Batthyányi Lajos, - ám hirdessék,
140 2, IV | parancsnokával tudatá a herceg a dolgot, s egytől egyig
141 2, IV | a parancsolatban, mely a herceg szájából a katonai szigor
142 2, IV | megindítá? - nem kérdezzük. A herceg a hídfőhöz nyargalt, elléptetendő
143 2, IV | nem játszani! - mondja a herceg. - Itt nem lehet kiállni
144 2, IV | sokalljátok! - mondja a herceg, ki akarván térni a dologból.~-
145 2, IV | A herceg megdöbbent a szónál, s nem
146 2, VII | együtt a nádor főherceg és herceg Batthyányi Lajos.~A fővezér
147 2, VII | Fönség! - kapott a szóba herceg Batthyányi, - e fiatalember
148 2, VII | hol a nádorra, hol pedig herceg Batthyányira nézvén, - ki
149 2, VII | Batthyányi.~- Semmit se mondjon herceg! - mondja derülten a nádor -
150 2, VII | mondja.~- Így van jól, - herceg! - szól befejezésül - én
151 2, IX | ember, meg az az enyingi herceg.~- Jó barátom, talán járt
152 2, XII | odaérünk.~- Alszik még a herceg, - mondja az alispán - tehát -
153 2, XII | ráér.~- Nem unja el magát a herceg?~- Hogyan unná el, mikor
154 2, XII | Csapó némi bosszúsággal. - A herceg maga beszélte nekem, hogy
155 2, XII | jele volt annak, hogy a herceg csakugyan ébren van.~Csapó
156 2, XII | huszártól kérdi:~- Fönn van a herceg?~- Már fönn vagyok! - kiált
157 2, XII | fönn vagyok! - kiált ki a herceg, a félig kinyitott ajtón
158 2, XII | van Csapó úr? - kérdi a herceg, megbecsülve említvén egyik
159 2, XII | elhiszem! - mondja rá a herceg mosolyogva, - hanem tessék
160 2, XII | bevárta az alispánt.~- A herceg megengedte!... - mondja
161 2, XII | hiszi, Csapó barátom, hogy a herceg nekem engedelmet adott.~-
162 2, XII | lakatokat, ha azt akarná a herceg, hogy mindenki keresztül-kasul
163 2, XII | előszoba ajtaja kinyílván, a herceg is kinézett.~- Nos, - mondja
164 2, XII | kinézett.~- Nos, - mondja a herceg jó ízűt nevetve, - nincsen
165 2, XII | Dehogy nincsen, főméltóságú herceg, de akármit csinálok is,
166 2, XII | Legyen meg! - véli a herceg, rajzónnal egy kis szakadék-papírra
167 2, XII | létrát mászott meg, s a herceg által adott engedelmet egy
168 2, XII | Beereszt Csapó úr? - kérdi a herceg kopogtatván az ajtón, mit
169 2, XII | emez rögtön kinyitott, s a herceg a levéltárba lépett.~- Engem
170 2, XII | nem jó nyitva feledni.~A herceg valóban bánni kezdé a dolgot,
171 2, XV | levéltárba bocsátotta a herceg.~Az orvos tanúja levén a
172 2, XV | pört, - nem akarnám, hogy a herceg szemrehányásokat tegyen
173 2, XVII| kívánt táplálkozni, mint herceg Batthyányi Lajos.~Nem bír
174 2, XVII| Öreg barátom, - mondja a herceg, - búcsúzni jött ön?~- Kegyelmes
175 2, XVII| előttem ment oda.~Megszorítá a herceg a becsületes szolgának kezét, -
176 2, XVII| vicispán? - kíváncsiskodék a herceg.~- Amit legkevésbé kívántam
177 2, XVII| Gróf Dunayt? - kérdi a herceg, remegve támaszkodván föl
178 2, XVII| nagyon hibáztam, - mondja a herceg keserűen, - sem megőrizni
179 2, XVII| tollat és papírt, - mondja a herceg összeszedve a végerőt, -
180 2, XVII| barátod a sírig és azon túl~Herceg Batthyány Lajos m. k.~A
181 2, XVII| s még nem tudja, hogy a herceg éppen azon órában halt meg,
182 2, XVII| akadjon hozzá; s minthogy a herceg levele irányt adott, a jó
183 2, XVII| paraszt, - hogy az enyingi herceg meghalt.~- Nos aztán? -
184 3, VII | mi is jól ismerjük, ez a herceg levele, melyből Baltay újra
185 3, VIII| ismét sokat kotorászott, s a herceg levele mellett egy kis vékony
186 3, X | rögtön megismerte a boldogult herceg írását, melynek hiányzó
187 3, X | annak, ki~hű barátod a sírig~Herceg Batthyány Lajos m. k.~A
188 3, XII | részét közlésük után tudtam. Herceg Battyhányi Lajos kisebb
|