1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
5501 3, I | elkeseredés kitörő félben volt.~A fölkelő seregben volt akkor
5502 3, I | hogy megneveztük volna, ez a szabadosok kapitánya, most
5503 3, I | rég ismerős levén, midőn a nádor a táboron keresztül
5504 3, I | ismerős levén, midőn a nádor a táboron keresztül léptetett,
5505 3, I | szóra.~- Sándor! - mondja a kemény katona, - én csak
5506 3, I | verekedni tudok, nem értem a politikát - mondd meg nekem,
5507 3, I | Barátom! - szól nehéz szívvel a kérdett - nem bíznak bennünk.~-
5508 3, I | bennünk.~- Hát eresszék haza a fölkelősereget, - azután
5509 3, I | Püspöky félbeszakasztván a beszélgetést, minthogy a
5510 3, I | a beszélgetést, minthogy a fővezér közelgett, s mindenkinek
5511 3, I | helyére kellett sietnie, hanem a mogorva katona alig várta
5512 3, I | az elhelyezés megtörtént, a ménfői szőlőhegyen levő
5513 3, I | vágtatott az őrnagy, hogy a dandárparancsnoknál bemutassa
5514 3, I | dandárparancsnoknál bemutassa magát. A parancsnok nem volt a szálláson,
5515 3, I | magát. A parancsnok nem volt a szálláson, hanem egy táborkari
5516 3, I | tökéletesen megelégedett, mert a tiszt oly pokróc goromba
5517 3, I | Püspöky kívánta.~- Kinek a hajdúja? - kérdi a táborkari
5518 3, I | Kinek a hajdúja? - kérdi a táborkari tiszt minden tartózkodás
5519 3, I | gúnyolódván s végig nézvén a rendes ezredektől eltérő
5520 3, I | az önkénteseknél.~- Kinek a hajdúja volt előbb? - mondja
5521 3, I | egy fazékszedő botot, mire a táborkari tiszt kardot rántott,
5522 3, I | nagy hirtelen olyant vágott a markolatot fogó kézre, hogy
5523 3, I | markolatot fogó kézre, hogy a kardot amaz rögtön elejtette.
5524 3, I | rögtön elejtette. Midőn a meglepett tiszt a feldühödt
5525 3, I | Midőn a meglepett tiszt a feldühödt embertől kész
5526 3, I | akkor Püspöky leereszti a botot, s egész nyugalommal
5527 3, I | egyenruhát, vagy összevagdalom.~A hadosztályparancsnok lépett
5528 3, I | hadosztályparancsnok lépett a szobába, s a felforrt vérű
5529 3, I | hadosztályparancsnok lépett a szobába, s a felforrt vérű őrnagy katonás
5530 3, I | katonás rövidséggel beszélte a dolgot, mire a parancsnok
5531 3, I | beszélte a dolgot, mire a parancsnok átlátta, hogy
5532 3, I | nagyobb botrányt nem lehet a dologból csinálni, a táborkari
5533 3, I | lehet a dologból csinálni, a táborkari tisztnek egy jó
5534 3, I | tanácsot adott, hogy tisztuljon a hadseregtől, Püspökynek
5535 3, I | mondja:~- Holnap megkapja ön a parancsot!~Püspöky elment,
5536 3, I | hogy Kisfaludynak elmondja a dolgot, az osztályparancsnok
5537 3, I | osztályparancsnok pedig jelentést tett a fővezérnek, ki nem látott
5538 3, I | megfuttatni, s minthogy a francia vasasok a balszárny
5539 3, I | minthogy a francia vasasok a balszárny felé törnek, e
5540 3, I | legalkalmasabb lesz.~Alig pihent a tábor, a legelső szürkületkor
5541 3, I | lesz.~Alig pihent a tábor, a legelső szürkületkor megszólamlának
5542 3, I | szürkületkor megszólamlának a francia ágyúk, s a felső
5543 3, I | megszólamlának a francia ágyúk, s a felső vonal már a várost
5544 3, I | ágyúk, s a felső vonal már a várost lövöldözte. A várparancsnok
5545 3, I | már a várost lövöldözte. A várparancsnok utasítva lőn
5546 3, I | várparancsnok utasítva lőn a legkétségbeesettebb védelemre,
5547 3, I | legkétségbeesettebb védelemre, hogy a leendő zavarban a sorezredek
5548 3, I | hogy a leendő zavarban a sorezredek födözve legyenek,
5549 3, I | sorezredek födözve legyenek, míg a kis Dunán átvergődnek, -
5550 3, I | átvergődnek, - s éppen ezért a fővezér a polgárságot is
5551 3, I | s éppen ezért a fővezér a polgárságot is fegyverre
5552 3, I | fogni, adtak neki dolgot.~A csata reggelén még a papok
5553 3, I | dolgot.~A csata reggelén még a papok is fegyverben álltak
5554 3, I | papok is fegyverben álltak a vár szélén, s egy jámbor
5555 3, I | domine fráter? - vígasztalá a főnök egymásután sütögetve
5556 3, I | főnök egymásután sütögetve a puskát.~- Az az ő lelkükön
5557 3, I | mondja megadva magát a másik, látván, hogy az ellenség
5558 3, I | látván, hogy az ellenség a várárokhoz nyomul a futamodók
5559 3, I | ellenség a várárokhoz nyomul a futamodók nyomában, s erre
5560 3, I | futamodók nyomában, s erre már a félénkebb ember is elhatározóbb
5561 3, I | róla, - mondja bánattal a barát, és a franciák felé
5562 3, I | mondja bánattal a barát, és a franciák felé fordítván
5563 3, I | franciák felé fordítván a puskát, midőn elpukkant
5564 3, I | puskát, midőn elpukkant a fegyver, fejét hátra kapta,
5565 3, I | mondja: "requiescat in pace."~A szakaszok sebesen húzódának
5566 3, I | sebesen húzódának vissza, s a menekülésre uszított nép
5567 3, I | uszított nép rémülten szórta el a fegyvert, mellyel dolgot
5568 3, I | mielőtt végképp megfutamodnék a sereg, tekintsünk másfelé,
5569 3, I | ha még Püspökyt meglelnők a harcolók között.~- Látja
5570 3, I | harcolók között.~- Látja ön a francia vasasokat? - kérdi
5571 3, I | hatszáz lépésnyire innét.~- A franciák közt ezek a legbátrabbak,
5572 3, I | A franciák közt ezek a legbátrabbak, hadd lássam,
5573 3, I | hogy ön mit tud? - mondja a parancsnok egész dühösséggel,
5574 3, I | kikkel van most dolga, s hogy a könnyű kard a legügyesebbnek
5575 3, I | dolga, s hogy a könnyű kard a legügyesebbnek kezében is
5576 3, I | hogy ez emlékezetes napot a franciák se feledhessék
5577 3, I | feledhessék el, végig nyargalt a soron, s a parancsszóra
5578 3, I | végig nyargalt a soron, s a parancsszóra elővette a
5579 3, I | a parancsszóra elővette a legénység a csákányt a kard
5580 3, I | parancsszóra elővette a legénység a csákányt a kard helyett,
5581 3, I | elővette a legénység a csákányt a kard helyett, így rohant
5582 3, I | kard helyett, így rohant a nehéz vasasokra.~A hullámzó
5583 3, I | rohant a nehéz vasasokra.~A hullámzó tömeget nem várta
5584 3, I | hullámzó tömeget nem várta be a francia lovasság, hanem
5585 3, I | hanem büszkén mozdult ki a kevély lovasság, hogy megalázza
5586 3, I | lovasság, hogy megalázza a rohanó tömeget, mely önveszedelmére
5587 3, I | önveszedelmére jött el.~Fénylett a francia sisak, melyre kemény
5588 3, I | kemény ütéssel szállt le a könnyű nyelű csákány, s
5589 3, I | könnyű nyelű csákány, s a győzhetlen vasasok eszeveszetten
5590 3, I | fegyver előtt, mely csak a vértet keresé, hogy annak
5591 3, I | ölje meg az embert.~Megállt a franciák balszárnya, midőn
5592 3, I | franciák balszárnya, midőn a legbátrabb lovasságot megfutamodva
5593 3, I | lovasságot megfutamodva látta, s a francia parancsnok nem merte
5594 3, I | nem merte üldözőbe venni a sereget, melynek egyik szárnyáról
5595 3, I | csapást kelle kiállnia.~A vérteseket nem lehet többé
5596 3, I | okvetetlenül meghalt, mire a behorpadt sisakot fejéről
5597 3, I | leszedték, - és legtöbbet ez a munka biztosabban megölt,
5598 3, I | annyi embert állíthat föl a támadó lovasság után, mennyi
5599 3, I | mennyi elég arra, hogy a sorokat mutassa, a kudarc
5600 3, I | hogy a sorokat mutassa, a kudarc helyett fényes győzelemről
5601 3, I | nagydarab földet szelt le a térképről egy kis bizalmatlanságért.~
5602 3, I | bizalmatlanságért.~Már minden késő, a megriasztott nép nem jő
5603 3, I | Püspökynek, ki szétszórta a vasasokat, s minden ember
5604 3, I | azt agyoncsákányozza, mi a rémületnek még csodásabb
5605 3, I | Püspöky minden irányban űzette a hátráló népet, s egy vasas
5606 3, I | osztályparancsnoktól leverte a lóról.~Rég láttuk ezt a
5607 3, I | a lóról.~Rég láttuk ezt a sötét képű embert, kiért
5608 3, I | azért szántak neki, hogy a Lajtán átmenni nem akart, -
5609 3, I | hanem azóta megőrzé az a régi közmondás, hogy a cigány
5610 3, I | az a régi közmondás, hogy a cigány nem hal a vízbe, -
5611 3, I | közmondás, hogy a cigány nem hal a vízbe, - de sőt még az ágyú
5612 3, I | kárát vallja.~Lehullott a vasas a lóról, s a fáradt
5613 3, I | vallja.~Lehullott a vasas a lóról, s a fáradt cigány
5614 3, I | Lehullott a vasas a lóról, s a fáradt cigány körülnézett,
5615 3, I | körülnézett, hogy merre van a többi? hanem mielőtt tájékozná
5616 3, I | mielőtt tájékozná magát, a szaladókat látta, és a táborikart:~-
5617 3, I | a szaladókat látta, és a táborikart:~- Nem szaladsz
5618 3, I | itt dolgom, - okoskodik a cigány, - minek szaladjak
5619 3, I | nem futsz! - mondja megint a tiszt, mire aztán a cigány
5620 3, I | megint a tiszt, mire aztán a cigány is megereszté a kantárt,
5621 3, I | aztán a cigány is megereszté a kantárt, hanem futás közben
5622 3, I | ráért gondolkozni, utóbb a nagy gondolatok kifértek
5623 3, I | mert nem akartam futni!~*~A nap leáldozott, de mielőtt
5624 3, I | sugárát elvetné, észrevették a hibát a vezérek; hanem már
5625 3, I | elvetné, észrevették a hibát a vezérek; hanem már oly nagy
5626 3, I | hanem már oly nagy volt a hézag, hogy tartományokkal
5627 3, I | kívül pedig meg volt törve a bizalom, s ennek foltját
5628 3, I | foltját nem találta senki.~A kis Dunán Csallóköznek takarodott
5629 3, I | Csallóköznek takarodott a rendes katonaság, melynek
5630 3, I | untig elég volt arra, hogy a francia lovasság ne háborgassa
5631 3, I | mert lángként futott végig a hír a francia sorokon, hogy
5632 3, I | lángként futott végig a hír a francia sorokon, hogy a
5633 3, I | a francia sorokon, hogy a magyar lovasság új fegyverrel
5634 3, I | új fegyverrel küzd most.~A francia vezér nézvén a rút
5635 3, I | A francia vezér nézvén a rút sebeket, azt mondja
5636 3, I | mondja környezetének, mely a francia kiáltványok eredményére
5637 3, I | várt:~- Uraim, - itt van a felelet Napóleon császár
5638 3, II | II.~A kezdetnek eleje.~A keszthelyi
5639 3, II | II.~A kezdetnek eleje.~A keszthelyi utcák megnépesedének,
5640 3, II | mégis meg akarta látni, hogy a kapát eresztik-e itt a földbe,
5641 3, II | hogy a kapát eresztik-e itt a földbe, vagy csak a nyelével
5642 3, II | itt a földbe, vagy csak a nyelével böködik a hantot?
5643 3, II | csak a nyelével böködik a hantot? hogy azt már könyvből
5644 3, II | könyvből kell tanulni, s a nagy embernek híre nem hiába
5645 3, II | futotta meg az egész országot.~A fáradhatlan gróf nem röstell
5646 3, II | fáradhatlan gróf nem röstell a tiszti széken ülni s órákig
5647 3, II | órákig mázsálja és fontolja a széna és szalmacsomókat,
5648 3, II | uram fia, még azt is kiveti a számvető táblán, hogy mennyi
5649 3, II | s mennyi hasznát veszik?~A régiek ezt mind nem tették, -
5650 3, II | agyaras, jól esett neki a kukorica, s mikor már éppenséggel
5651 3, II | nem akart enni, meghítták a jó ismerősöket, megölték
5652 3, II | hurka, - váljék egészségére a tisztes vendégeknek, máskor
5653 3, II | való.~Egy nagy könyv feküdt a gróf előtt, ki éppen most
5654 3, II | teljesítették-e mindazt, mit a múlt héten megrendeltek?
5655 3, II | múlt héten megrendeltek? mi a nagy könyvnek egyik oldalán
5656 3, II | akképp volt beírva, hogy a megfelelő oldalon be lehessen
5657 3, II | egy tételt nem téveszt el a gróf, s közben hagyja a
5658 3, II | a gróf, s közben hagyja a tiszteket beszélni, amint
5659 3, II | sorban kikérdezi őket, s a gróf a tételekre vigyáz,
5660 3, II | kikérdezi őket, s a gróf a tételekre vigyáz, hogy amint
5661 3, II | tétel következik, - ugyanazt a múlt tiszti széken a gróf
5662 3, II | ugyanazt a múlt tiszti széken a gróf maga véleményezte;
5663 3, II | orrú tollal kitörölte s a tentavonalak alól alig lehetett
5664 3, II | kiismerni egyetlen szót, - hanem a gróf azért jól tudta, hogy
5665 3, II | rendelete nyugszik eltemetve a vastag tollrántások alatt.~
5666 3, II | igazgató észrevette, midőn a gróf e tételhez ért, s odasúgta
5667 3, II | tételhez ért, s odasúgta a grófnak, hogy ő húzta ki
5668 3, II | grófnak, hogy ő húzta ki a rendeletet ez és ez okból.~
5669 3, II | igazgatónak fejéhez vágta volna a könyvet, hogy saját urának
5670 3, II | az ügyetlenséget, azonban a gróf is mindjárt más tárgyat
5671 3, II | hangon ment végbe, mint azt a tisztek észrevették volna;
5672 3, II | volna; így aztán szent lett a béke, tiszti szék után pedig
5673 3, II | valami lekötelező szóval a kis vágásnak mérgét el nem
5674 3, II | oszlathatá.~Levelet adtak a grófnak kezébe, de alig
5675 3, II | de alig tudta elolvasni a nagy izgatottság miatt.
5676 3, II | hanyagságáról meggyőződhessék.~A szürkületen áttört már az
5677 3, II | utak váltogaták egymást, s a nagy ember pillanatra feledé,
5678 3, II | korán, s elégülten nézte a nyomokat, melyek holta után
5679 3, II | követőjük legyen.~Az alatt a fogat azon határba ért,
5680 3, II | szándékozott; tehát parancsolá a kocsisnak, hogy térjen le
5681 3, II | le az országútról, menjen a dűlők közé, honnét belátott
5682 3, II | kepesorok közé fordult utóbb a kocsi, s midőn a legelső
5683 3, II | fordult utóbb a kocsi, s midőn a legelső napsugár végigszaladt
5684 3, II | legelső napsugár végigszaladt a láthatáron, egy vidám kis
5685 3, II | kis paripán ugratott elő a kerületi ispán, ki meg sem
5686 3, II | ki meg sem álmodta, hogy a grófot ily korán itt lelje.~
5687 3, II | grófot ily korán itt lelje.~A gróf maga mellé ültette
5688 3, II | ispánt, végignézte vele a gazdaságot, útközben pedig
5689 3, II | feleli az ispán.~- Itt van a pipája?~- Nálam van, méltóságos
5690 3, II | méltóságos uram! - felel újra a kérdett, nem tudván mire
5691 3, II | kérdett, nem tudván mire vélni a dolgot.~- Ha nála a pipa,
5692 3, II | vélni a dolgot.~- Ha nála a pipa, ne tartózkodjék; hanem
5693 3, II | hanem gyújtson rá. - unszolá a gróf az ispánt, ki aztán
5694 3, II | néhány perc múlva eregette a füstöt.~A gróf aligha meg
5695 3, II | múlva eregette a füstöt.~A gróf aligha meg nem bánta
5696 3, II | bánta az engedelmet, mert a lengedező szél mindig ráverte
5697 3, II | lengedező szél mindig ráverte a füstöt, s már néha oly kínosan
5698 3, II | kínosan nyeldekelt, mintha a légből is kifogyott volna;
5699 3, II | hanem azért csak tűrte a kellemetlen szagot. A kocsi
5700 3, II | tűrte a kellemetlen szagot. A kocsi azonban könnyen ment
5701 3, II | kocsi azonban könnyen ment a dűlőkön végig, s az ispán
5702 3, II | ispán szerencsésen kiszívta a pipát, minek a gróf legjobban
5703 3, II | kiszívta a pipát, minek a gróf legjobban megörült,
5704 3, II | választóvizet hozok, - mondja a gróf.~- Minek választóvíz,
5705 3, II | csudálkozva az ispán.~- A dohánymagot megöntözni,
5706 3, II | úr, - úgy jobb lesz, ha a magot választóvízben mossuk
5707 3, II | Az ispán rögtön eltette a pipát, hanem a gróf képén
5708 3, II | rögtön eltette a pipát, hanem a gróf képén látta, hogy tréfál,
5709 3, II | tehát nem volt mit röstellni a dolgon, hanem némi mentegetés
5710 3, II | Igaza van ispán úr, - mondja a gróf mentéjének oldalzsebéből
5711 3, II | heverészni, mit azonban a gróf nem hitt; s éppen azért
5712 3, II | ispán csak akkor bontá ki a levelet, mikor a gróf az
5713 3, II | bontá ki a levelet, mikor a gróf az országútra fordult,
5714 3, II | fordult, és bámulva látta a százast, de még inkább a
5715 3, II | a százast, de még inkább a levelet, melyben ártatlanul
5716 3, II | nélkül hánynák ki az útra.~A gróf tökéletesen nyugodt
5717 3, II | tökéletesen nyugodt volt, hogy a százas bankjegy nem volt
5718 3, II | vendégektől népesedett meg a kastély.~*~Amint az intézetből
5719 3, II | kastély.~*~Amint az intézetből a kastélykertbe vezetett egy
5720 3, II | cigány, majdnem kidűlve a ruhájából, - ölében egy
5721 3, II | fakó cimbalom hevert, s a cigány nagy búsan kereste
5722 3, II | búsan kereste elő belőle azt a szomorú nótát, melyet azért
5723 3, II | szomorúságért pénzt ejtene a kalapjába, mely lábainál
5724 3, II | kalapjába, mely lábainál hevert.~A kertnek belsejéből Baltay
5725 3, II | kertnek belsejéből Baltay jött a kapu felé, a zenét közelebbről
5726 3, II | Baltay jött a kapu felé, a zenét közelebbről is kívánván
5727 3, II | kívánván hallani, s midőn a cigány észrevette, hogy
5728 3, II | tett szert, nem röstellte a fáradságot, olyan keserves
5729 3, II | esett.~Baltay nem röstellte a dolgot, megdülleszkedett
5730 3, II | és jóízűen nézte, midőn a cigány keze föl s alá járt
5731 3, II | cigány keze föl s alá járt a cimbalmon, mely alig bírta
5732 3, II | cimbalmon, mely alig bírta már a keserűséget, s talán elrepedne
5733 3, II | elrepedne fájdalmában, ha a cigányt meg nem állítja
5734 3, II | mely oly kevélyen hullott a kalapba, hogy a benne levő
5735 3, II | hullott a kalapba, hogy a benne levő krajcárok ijedten
5736 3, II | krajcárok ijedten ugráltak ki a kalapból a porba.~Midőn
5737 3, II | ijedten ugráltak ki a kalapból a porba.~Midőn Baltay odább
5738 3, II | Midőn Baltay odább ment, a cigány a tallért még egyszer
5739 3, II | Baltay odább ment, a cigány a tallért még egyszer megnézvén,
5740 3, II | megnézvén, rákapott egyet a frisséből, s midőn a "csípd
5741 3, II | egyet a frisséből, s midőn a "csípd meg bogár az ingét!"
5742 3, II | bánnám, ha elfeledném.~- Mi a patvar, csak nem úgy lopott
5743 3, II | megmondod, - kötekedik Baltay a cigánnyal.~- Én is attól
5744 3, II | egyem is belőle.~Mielőtt a cigány kivallaná, hova való,
5745 3, II | cigány kivallaná, hova való, a kert belsejéből Püspöky
5746 3, II | minthogy Baltayt meglátta, a kapuig hozzáment.~- Oda
5747 3, II | hozzáment.~- Oda vagyok! - ordít a cigány, meglátva az őrnagyot,
5748 3, II | meglátva az őrnagyot, kit a győri ütközet óta nem látott
5749 3, II | győri ütközet óta nem látott a boldogtalan, s most már
5750 3, II | közlegényét.~- Akasztasson föl a nagyságos őrnagy úr, - de
5751 3, II | nem mentem megint vissza a győri ütközet után.~- Megsebesültél? -
5752 3, II | volt az újabb kérdés, mire a cigány csak az igazat felelte.~-
5753 3, II | különben száz botot veret rám!~A cigány szavain Püspöky kételkedett
5754 3, II | kételkedhetik-e valaki, hogy a győri ütközetet számításból
5755 3, II | kapott az alkalmon, hogy a cigányt Kisfaludynak élő
5756 3, II | föl, őrnagy uram? - kérdi a cigány, saját bőre mellett
5757 3, II | bőre mellett nem sajnálván a szót, mire megnyugtatásul
5758 3, II | cigány, - csak jer velünk a kertbe!~Hátára vette a cimbalmot
5759 3, II | velünk a kertbe!~Hátára vette a cimbalmot a cigány, s illő
5760 3, II | Hátára vette a cimbalmot a cigány, s illő távolságra
5761 3, II | s már rá készült, hogy a jó tréfát komoly képpel
5762 3, II | bizonyítvány! - mondja Kisfaludynak a bejövő Püspöky, - saját
5763 3, II | nem tudom hol nyugszik a csontja, ha az nincs, végig
5764 3, II | nincs, végig verik rajtam a száz botot.~- Meghalt? -
5765 3, II | hogy meg fog halni mind a kettő, és én háládatlan
5766 3, II | kettő, és én háládatlan még a nevüket sem kérdeztem meg
5767 3, II | megszólítsam, - s íme még a nevüket sem tudom.~- Bíz
5768 3, II | egyiket Meddig Józsinak, a másikat Holvagy Pistának
5769 3, II | sem emlékszem, - mondja a cigány, - hanem Holvagy
5770 3, II | árnyékvilágon nem fogja meglátni; de a nádor is tudván a dologról,
5771 3, II | meglátni; de a nádor is tudván a dologról, annak akarta a
5772 3, II | a dologról, annak akarta a két nevet megmondani.~*~
5773 3, II | nevet megmondani.~*~Míg a jó barátok a múltakkal vesződtek,
5774 3, II | megmondani.~*~Míg a jó barátok a múltakkal vesződtek, a gróf
5775 3, II | barátok a múltakkal vesződtek, a gróf megérkezett. Rendre
5776 3, II | ölelte vendégeit, s minthogy a katonákat rég nem látta,
5777 3, II | látta, végigvezette őket a gazdasági intézeten, hol
5778 3, II | beszélni az ember, jól esett a szemnek megnyugodni egy
5779 3, II | kitartó szorgalma tudhatta.~A vendégek néhány óra óta
5780 3, II | ő már nem bírta meg azt a csavargást, hanem elment
5781 3, II | csavargást, hanem elment a könyvtárba, mert az egész
5782 3, II | mert az egész házban az a leghűsebb hely, s minthogy
5783 3, II | leghűsebb hely, s minthogy a könyvtár asztalán hevertek
5784 3, II | könyvtár asztalán hevertek a Kisfaludy regék, előbb csak
5785 3, II | egy ujjal lebbentette föl a könyvet, s a széken olyanképpen
5786 3, II | lebbentette föl a könyvet, s a széken olyanképpen ült,
5787 3, II | már csak azért is, mert a lábát az asztallábak miatt
5788 3, II | közben leveszi az egyik lábát a másikról, s a széket valamivel
5789 3, II | egyik lábát a másikról, s a széket valamivel közelebb
5790 3, II | asztalhoz.~Kínálta magát a betű, az öreg elővette pápaszemét,
5791 3, II | pápaszemét, hogy jobban lássa a betűt, - mert éppen most
5792 3, II | csak nem jó ez az olvasás a szemnek, mikor annyira öli
5793 3, II | szemnek, mikor annyira öli a szemet az apróbb betű, -
5794 3, II | az apróbb betű, - hanem a kéz addig meglelte a pápaszemet,
5795 3, II | hanem a kéz addig meglelte a pápaszemet, a betűk hirtelen
5796 3, II | addig meglelte a pápaszemet, a betűk hirtelen meghíztak
5797 3, II | lassankint közelebbről hajolt a könyv mellé.~Már egészen
5798 3, II | ámbár rég elharangozták a delet, nem bír megválni
5799 3, II | delet, nem bír megválni a könyvtől, s minél inkább
5800 3, II | minél inkább közeledett a tálalás ideje, annál inkább
5801 3, II | tudott megválni.~András és a fönnjáró cselédek mindenütt
5802 3, II | sehol sem találták; csak a könyvtárban nem kereste
5803 3, II | kereste senki.~Harangoztak a szakácsok.~- Bújjék beléd
5804 3, II | ördög! - kívánja Baltay úr a harangozónak, ki a kötelet
5805 3, II | Baltay úr a harangozónak, ki a kötelet sokáig nem eresztette
5806 3, II | Baltay önkéntelenül letette a szemüveget, hogy a házi
5807 3, II | letette a szemüveget, hogy a házi rendet meg ne csonkítsa;
5808 3, II | csonkítsa; de azt gondolta, míg a sok vendég az étterembe
5809 3, II | vendég az étterembe megyen, a levest széthordják, addig
5810 3, II | elmúlik vagy tíz perc; tehát a szemüveget megint föligazítá,
5811 3, II | szemüveget megint föligazítá, s a megízlelt olvasmányt tovább
5812 3, II | minden szobába benyitott, a könyvtárra szolgáló emeleti
5813 3, II | el fejét, úgy olvassa azt a könyvet, mintha éppen abból
5814 3, II | abból adták volna föl neki a leckét, s neki még azt leves
5815 3, II | kellene valamennyi előtt.~A gróf igen jól ösmerte ez
5816 3, II | semmit sem kételkedett, hogy a szokatlan élvezet megrészegítette,
5817 3, II | vendéget, csak láthassa ezt a makacs embert, mikor a könyvtári
5818 3, II | ezt a makacs embert, mikor a könyvtári molyoknál is mohóbban
5819 3, II | molyoknál is mohóbban kapja már a könyvet.~Várhatott volna
5820 3, II | könyvet.~Várhatott volna a gróf akár vacsoráig, mert
5821 3, II | ebédet nem evett; hanem utóbb a gróf unta meg a várakozást,
5822 3, II | hanem utóbb a gróf unta meg a várakozást, és egy szédelgő
5823 3, II | inasnak súgta meg, hogy a nagyságos urat hívja enni
5824 3, II | nagyságos urat hívja enni a könyvtárból, ő pedig még
5825 3, II | ő pedig még mindig leste a karzatról.~Az inas bement
5826 3, II | Ha az inas ott nem marad a nyakán, bizonyosan még most
5827 3, II | bizonyosan még most is ott ülne a széken; de már nem szabadulhat
5828 3, II | olvasást? be kell gyűrni a könyvnek sarkát, hogy a
5829 3, II | a könyvnek sarkát, hogy a befülezett oldalon ebéd
5830 3, II | lépést tett is, mi közben a pápaszemet tartójába dugta;
5831 3, II | olvasni fog, visszamegy, a pápaszemtartót a fülezett
5832 3, II | visszamegy, a pápaszemtartót a fülezett lapok közé teszi,
5833 3, II | ebédelni.~Lassan! lassan! a Szent Gellérthegy olyan
5834 3, II | olyan magas, azt mondja a cigány, hogy egyszerre nem
5835 3, II | nem is látja meg az ember a végét, hanem kétszer kell
5836 3, II | látván az öreget, midőn az a könyvtárnak ajtaját maga
5837 3, II | maga után húzta, sietett a vendégekhez, megkérvén őket,
5838 3, II | öreget, hogy hol volt; mert ő a folytatásra vágyott.~Ebéd
5839 3, II | folytatásra vágyott.~Ebéd után a játszóterembe mentek a vendégek,
5840 3, II | után a játszóterembe mentek a vendégek, s egy tisztes
5841 3, II | magát, hogy végtére még a fejfájáshoz folyamodott,
5842 3, II | folyamodott, csakhogy kimeneküljön a többi közül, s lecsavarodott
5843 3, II | többi közül, s lecsavarodott a nagy lépcsőn egyenesen a
5844 3, II | a nagy lépcsőn egyenesen a könyvtárba, meg sem gondolván,
5845 3, II | meg sem gondolván, hogy a háziúr a karzaton lesi már,
5846 3, II | gondolván, hogy a háziúr a karzaton lesi már, sőt midőn
5847 3, II | karzaton lesi már, sőt midőn a teremből kiment, azt mondá
5848 3, II | de mégis olvas, - örvend a gróf, - ezen az úton többen
5849 3, II | beférnek! - mondja, benyitván a könyvtár karzatára, s alig
5850 3, II | délelőtti helyén folytatta a regék olvasását.~Szép csöndesen
5851 3, II | olvasását.~Szép csöndesen kiment a gróf anélkül, hogy az öreg
5852 3, II | hogy válik meg az öreg a könyvtől? minthogy másnap
5853 3, II | reggelre már rendeletet adott a tovább utazásra.~Baltay
5854 3, II | szemének erőltetése nélkül a sötétülő könyvtárban nem
5855 3, II | magában, miképp lehetne a könyvet elvinni az útra?~
5856 3, II | könyvet elvinni az útra?~A keszthelyi könyvtár csinos
5857 3, II | volt, Baltay végignézvén a sorokat, elgondolta, hogy
5858 3, II | rég kiolvashatta már ezt a könyvet, s ha éppen úgy
5859 3, II | mint mások, kik különben a legbecsületesebb emberek
5860 3, II | legbecsületesebb emberek a földön, és mégis a könyvet
5861 3, II | emberek a földön, és mégis a könyvet nem veszik meg,
5862 3, II | Vacsoránál együtt volt a vendégsereg, csak Kisfaludy
5863 3, II | mielőtt az asztalhoz ülnének, a házigazdának derült arccal
5864 3, II | mondja:~- Már nincsenek ott a könyvek!~- Nem adom száz
5865 3, II | adom száz lóért, - mondja a gróf - aki a könyvet ellopja,
5866 3, II | lóért, - mondja a gróf - aki a könyvet ellopja, nem lehet
5867 3, II | barátim, - Keszthelyt én a nemzet dicsőségére emeltem
5868 3, III | III.~A szomszédház.~Borunk is volt,
5869 3, III | tizenkét ember, némelyikről - a köpönyeget akarja lekapni
5870 3, III | köpönyeget akarja lekapni a szél, de jól meg van kötve
5871 3, III | szél, de jól meg van kötve a nyakán, s ámbár félölnyire
5872 3, III | ámbár félölnyire maradozik a gazda után, még a vörös
5873 3, III | maradozik a gazda után, még a vörös bélés is kifordul,
5874 3, III | urat, ki lustán szédeleg a többi után. Dolguk nincsen,
5875 3, III | után. Dolguk nincsen, s a gyöpös úton rendetlenül
5876 3, III | rendetlenül mennek, mint a varjak; csak egyetlen egy
5877 3, III | kitalálni, hogy mi lehet az a csodaalak, mely vadászpuska
5878 3, III | olyan vastag hangot, hogy a többi szerszám alig tud
5879 3, III | mely ha nem védelmezte a hazát, de nem is árulta
5880 3, III | búsulni. - Meglakott folyvást a falu végén, sem földet,
5881 3, III | alább nem ment; ha pedig a vonó árát jól megfizették,
5882 3, III | hogy óraszámra is elállt a vízparton, hogy édes magát
5883 3, III | hogy édes magát meglássa a vízben, melynél nagyobb
5884 3, III | melynél nagyobb tükröt a grófnak sem csinálnak.~Fíról
5885 3, III | csinálnak.~Fíról fira marad a hegedülés, s a dádét soha
5886 3, III | fira marad a hegedülés, s a dádét soha meg nem búsítja,
5887 3, III | magzatját itt kell feledni a földön, - neki az csak annyi
5888 3, III | verébfiút, s ott az orra, ott a körme, mint bármely ragadozó
5889 3, III | csavarognak az országúton, a legközelebbi faluba szándékoznak,
5890 3, III | hanem be kellene még várni a naplementét, hogy éppen
5891 3, III | asszony még mindig eltűrte a cigányköszöntőt, s egy-két
5892 3, III | nótáért éppen úgy megfizetett a cigányoknak, mint hajdanában,
5893 3, III | uram maga is élt, s ezen a napon még annak is megbocsátott,
5894 3, III | csöndesebben végződött el a mulatság, a cigányok megálltak
5895 3, III | végződött el a mulatság, a cigányok megálltak a ház
5896 3, III | mulatság, a cigányok megálltak a ház végében, néhány nótát
5897 3, III | néhány nótát elhúztak, köztük a "Cserebogár, sárga cserebogár"-
5898 3, III | kísérettel elénekelni, - s a jó asszony édesen megkönnyezte
5899 3, III | édesen megkönnyezte most a keserves nótát; pedig mikor
5900 3, III | férje még életben volt, s a cigányokat maga állította
5901 3, III | maga állította rendbe, hogy a kedves nótát kedvére elmondhassa
5902 3, III | gyönyörűségére, hej, akkor a nagyságos asszony de sokszor
5903 3, III | asszony de sokszor meglökte a gazdát, hogy már nem röstell
5904 3, III | mintha ő volna Baltay, aztán a nótát neki hegedülnék.~A
5905 3, III | a nótát neki hegedülnék.~A cigányokat lassankint elkerülte
5906 3, III | elkerülte egy úri fogat, s a cigányok gyanítani kezdék,
5907 3, III | szédelgés helyett kiválaszták a legegyenesebb utat a dűlők
5908 3, III | kiválaszták a legegyenesebb utat a dűlők közti átjárókon, és
5909 3, III | és torony iránt egyenesen a falunak tartottak, nehogy
5910 3, III | zeneszóval fogadja; mert hiában, a cigánynak is csak az a nóta
5911 3, III | a cigánynak is csak az a nóta tetszik legjobban,
5912 3, III | melyet maga húz.~Előzzük meg a vendégeket, s mielőtt a
5913 3, III | a vendégeket, s mielőtt a vendégnép telezajogná a
5914 3, III | a vendégnép telezajogná a házat, nézzünk be az öreg
5915 3, III | ül, meg akarván kímélni a bélelt üléseket, hova többnyire
5916 3, III | asszony-vendégeket eresztett, a férfiaknak pedig rendesen
5917 3, III | férfiaknak pedig rendesen a nádüléses székeket mutatta
5918 3, III | székeket mutatta ki; nehogy a nyughatatlan vérű nép a
5919 3, III | a nyughatatlan vérű nép a bélést egészen félre nyomja,
5920 3, III | megszokottabb vendég jött a házhoz, azaz olyan, kit
5921 3, III | házhoz, azaz olyan, kit a nagyságos asszony csak emberségből
5922 3, III | székemet agyonüli, - csak már a kanapémon maradna veszteg,
5923 3, III | leszorítaná.~Így töprenkedik a nagyságos asszony, de mire
5924 3, III | ölelgetné, s alig találta helyét a vendégnek.~- Ide üljön,...
5925 3, III | édes lelkem, - áradozik a háziasszony, - jaj de ritka
5926 3, III | ember,... tegye le már azt a nagy kendőt!... bíztatja
5927 3, III | azt várná az ember, hogy a legszebb selyemruháját is
5928 3, III | legszebb selyemruháját is a lába alá teszi a kedves
5929 3, III | selyemruháját is a lába alá teszi a kedves galambom vendégnek,
5930 3, III | beszéli:~- No, csakhogy elment a nyakamról, ki nem állhatom,
5931 3, III | fönnszóval, aztán hogyan ül azon a kanapén? hogy elfészkelődte
5932 3, III | hogy elfészkelődte ezt a párnát! csodálom, hogy még
5933 3, III | párnát! csodálom, hogy még a matériát is le nem mászta, -
5934 3, III | ülést helyrerángatni.~Kérem a tisztelt olvasót, kivált
5935 3, III | és tisztelnie kell, s ezt a kis jelenetet számítsa be
5936 3, III | senki sem hal meg, sőt mire a füst eloszlik, még azt a
5937 3, III | a füst eloszlik, még azt a szúnyogot is meglátjuk,
5938 3, III | gyöngeség.~- Te Trézsi! - mondja a kulcsárnénak, - nyitva legyen
5939 3, III | kulcsárnénak, - nyitva legyen a szemed, megláss mindent, -
5940 3, III | melegágyakra idején dobd a gyékényt, - zabot adj ki
5941 3, III | gyékényt, - zabot adj ki a vendég-lovak számára, a
5942 3, III | a vendég-lovak számára, a padlásajtót bezárd, hogy
5943 3, III | aztán meg ne lássam, hogy a majorság a másik udvarról
5944 3, III | lássam, hogy a majorság a másik udvarról átszökjék,
5945 3, III | udvarról átszökjék, látod azt a kanpulykát az udvaron, -
5946 3, III | mindjárt kergesd át; a teheneseknek pedig megmondd,
5947 3, III | teheneseknek pedig megmondd, hogy a sót a borjúknak adtam, nem
5948 3, III | pedig megmondd, hogy a sót a borjúknak adtam, nem ő nekik!...
5949 3, III | ágybeli újra legyen felhúzva, a felső ablakokat pedig bezárasd,
5950 3, III | ablakokat pedig bezárasd, hogy a levegő ne csapjon, mert
5951 3, III | csapjon, mert én sem szeretem a csúzt, meg más sem! Na,...
5952 3, III | nem mégysz már? - kérdi a fülelő cselédet, - nincsen
5953 3, III | jaj, mi lesz már ebből a világból, ha ez így megy?~
5954 3, III | világból, ha ez így megy?~De a kulcsárné már ekkor csakugyan
5955 3, III | elegendő okunk van hinni, hogy a nagyságos asszony csak egy
5956 3, III | ment volna hamarább, mint a kulcsárné; de már hiába,
5957 3, III | kulcsárné; de már hiába, a nagyságos asszony azt gondolja,
5958 3, III | asszony azt gondolja, hogy az a cseléd lárma nélkül nem
5959 3, III | nyugodott egy negyedóráig, a kulcsárné hatszor is összenyargalta
5960 3, III | tett az emeleten is, midőn a nagyságos asszonynak szeme
5961 3, III | asszonynak szeme elé kerül a nagy folyosón, s igen természetes,
5962 3, III | megint kézre kerül, mint a mosott vászon.~- Hova szaladsz? -
5963 3, III | Hova szaladsz? - van-e a melegágyakon gyékény?~-
5964 3, III | melegágyakon gyékény?~- Az volt a legelső dolgom, nagyságos
5965 3, III | nagyságos asszonyom, - felel a cseléd, - magam raktam minden
5966 3, III | raktam minden fiókra.~- Hát a vendéglovaknak kiadtad-e
5967 3, III | vendéglovaknak kiadtad-e a zabot? - tudom elfeledted?~-
5968 3, III | asszonyom, - most vitte ki a mindenes az utolsó zsákot.~-
5969 3, III | mindenes az utolsó zsákot.~- De a kanpulykát én kergessem
5970 3, III | kanpulykát én kergessem át a másik udvarra, úgy-e? -
5971 3, III | legyen egy-két szóra, hogy a vászon mosatlan ne menjen
5972 3, III | vászon mosatlan ne menjen ki a kézből.~- Az is helyén van
5973 3, III | Jobb lett volna, míg azt a pulykát kergetted, húztad
5974 3, III | régen megvolt.~- Úgy, de a felső ablakok mégis nyitva
5975 3, III | nyitva vannak, - mondja a hibakereső, meglátván, hogy
5976 3, III | akartam menni, - mentegetőzik a derék cseléd, - hanem nagyságos
5977 3, III | meg mindent! - patvarkodik a nagyságos asszony egymagában,
5978 3, III | asszony egymagában, minthogy a cseléd az ablakhoz szaladt,
5979 3, III | már nem hallotta, mikor a nagyságos asszony a megszokott
5980 3, III | mikor a nagyságos asszony a megszokott toldalékot elmondá,
5981 3, III | olvasóm már kész volna ezt a könyvet is földhöz verni;
5982 3, III | nézze meg akárki azt a jó húsban levő tisztes matrónát,
5983 3, III | hát hol látszik meg rajta a bú és a bánat, ha csakugyan
5984 3, III | látszik meg rajta a bú és a bánat, ha csakugyan komolyan
5985 3, III | onnét, hol az epe lakik; ez a kis fegyvergyakorlat őnála
5986 3, III | annyi, mint az énekesnél a skála, melyet napközben
5987 3, III | dolgára megy.~Hej! ha ez a derék asszony a tüdejét
5988 3, III | Hej! ha ez a derék asszony a tüdejét kímélgeti férjének
5989 3, III | után, nem sokára fejére dűl a kastély, s nem volna tele
5990 3, III | cseléd megbotlott volna, azt a másik odább rúgná, s nem
5991 3, III | igazi helyére tenné; hanem a nagyságos asszony ezt nem
5992 3, III | hogy végtére megszokta a dorgáló szót, - neki nem
5993 3, III | izé: ő meg úgy tett, mint a diák, kitől midőn azt kérdi
5994 3, III | diák, kitől midőn azt kérdi a tanító, hogy hatszor hat
5995 3, III | egyszeregyet legelölről kezdi, s a többit is addig mondja,
5996 3, III | hosszadalmas, de biztos út, - és a sikerért sok kényelmetlenségre
5997 3, III | nagyobb igazság kedvéért azt a példát hozzuk föl, mikor
5998 3, III | tanítványa közöl nem tudván, hogy a falra melyik rajzolta a
5999 3, III | a falra melyik rajzolta a szamarat, és az alá az ő
6000 3, III | nevét ki írta? tehát mind a harmincat végig vágta, mert
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991 |