1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
7001 3, VII | Csókolom kegyes kezét a nagyságos asszonynak, -
7002 3, VII | s mikor megint kinyitá a szemét, a nagyságos asszony
7003 3, VII | megint kinyitá a szemét, a nagyságos asszony mellett
7004 3, VII | Nagyságos asszonyom, ezek a gyerekek ma megríkattak,
7005 3, VII | amint az ízét éreztem annak a könnycseppnek, mintha nem
7006 3, VII | olyan keserű, mint véltem.~A két öreg elbeszélgetett
7007 3, VII | elbeszélgetett még, addig pedig a kertbe ért már az egész
7008 3, VII | az egész társaság, hogy a berkenyefát a halhatatlanok
7009 3, VII | társaság, hogy a berkenyefát a halhatatlanok emlékére leássák
7010 3, VII | halhatatlanok emlékére leássák a földbe, s a megkeresztelésnek
7011 3, VII | emlékére leássák a földbe, s a megkeresztelésnek tanúja
7012 3, VII | Kis János elvette Pistától a berkenyeágak egyikét, s
7013 3, VII | berkenyeágak egyikét, s a nyitott gödörbe helyezte,
7014 3, VII | mindaddig tartván, míg a fát a körülrakott földtömeg
7015 3, VII | mindaddig tartván, míg a fát a körülrakott földtömeg saját
7016 3, VII | legyen köztünk áldott!"~A zene megszólalt, s egy kis
7017 3, VII | kis hézagul szolgált, míg a fa helyén állt már, aztán
7018 3, VII | pedig Kisfaludy Sándor ment a körbe, s a fiatalabbaktól
7019 3, VII | Kisfaludy Sándor ment a körbe, s a fiatalabbaktól átvette az
7020 3, VII | fiatalabbaktól átvette az ágat, hogy a gödörbe eressze. Már behelyezé
7021 3, VII | Holvagy Pista rakni kezdé a földet, néhányszor azonban
7022 3, VII | fölnézett munka közben, hogy a fának egyenességét a szomszéd
7023 3, VII | hogy a fának egyenességét a szomszéd fáéhoz mérje, s
7024 3, VII | azután is kételkedett, midőn a nádortól megtudta, hogy
7025 3, VII | Pista, egészen megtömvén a fa mellékét, s időt engedett
7026 3, VII | engedett Kisfaludynak, hogy a fát jobb kézzel fogván,
7027 3, VII | ünnepélyt folytassa.~- Kisnek, a nagynak! - szól ünnepélyes
7028 3, VII | szól ünnepélyes hangon a lelkes férfiú oldalt fordulván,
7029 3, VII | szánták, s midőn nevét hallá a tegnapi meglepetés által
7030 3, VII | Dunay karjára fogván mutatá a vendégseregnek, mely harsogó
7031 3, VII | Visszament az ünnepi sereg a grófi lakba, s míg a menet
7032 3, VII | sereg a grófi lakba, s míg a menet beért, Kisfaludynak
7033 3, VII | elég alkalma volt elmaradni a többitől, hogy Pistával
7034 3, VII | uram, koldus pedig nincs a környéken, mert a méltóságos
7035 3, VII | nincs a környéken, mert a méltóságos gróf minden szegénynek
7036 3, VII | más! - viszonzá Kisfaludy a kapuig kísértetve magát,
7037 3, VII | jól esett az öregnek az a tudat, hogy mellőle hajtott
7038 3, VII | csak lógósnak ereszté, hogy a gyerek ne tudja a bácsi
7039 3, VII | hogy a gyerek ne tudja a bácsi büszkeségét, mikor
7040 3, VII | bácsi büszkeségét, mikor az a sok ember között olyanképpen
7041 3, VII | között olyanképpen vezeti a kitüntetett fiút, mintha
7042 3, VII | s ő nem hagyja unatkozni a körülállókat.~Éppen most
7043 3, VII | mert azt állította, hogy a magyarnak van csak egyedül
7044 3, VII | van csak egyedül istene a keresztény faj között, mert
7045 3, VII | keresztény faj között, mert a többi már mind megtagadta.~-
7046 3, VII | akarna rá esküdni.~- Hát a franciának sincs? - kérdi
7047 3, VII | harmadik fiatalember, ki a vitatkozóval bizalmasabb
7048 3, VII | Az legkönnyebb, - mondja a kérdett egy nagy olajfestményhez
7049 3, VII | székében.~- Hasonlít ez a kép valami franciához, angolhoz,
7050 3, VII | vagy olaszhoz? - kérdi a körülállókat.~- Hisz a franciának
7051 3, VII | kérdi a körülállókat.~- Hisz a franciának csak bajusza
7052 3, VII | sem szakálla! - jegyzi meg a harmadik.~- Nekünk pedig
7053 3, VII | Ádám bácsi, magára hagyván a bámuló tömeget, melyből
7054 3, VII | Horváth Ádám, - nevezi őt meg a kérdett, s egyszersmind
7055 3, VII | s egyszersmind elmondá a sajátságokkal megrakott
7056 3, VII | minthogy mindig azon törte a fejét, hogy vigyen föl bennünket
7057 3, VII | is mondott Horváth Ádám a heliconi ünnepélyen, melyeket
7058 3, VII | nem hagyhatánk őt; mert a heliconi ünnepélyeknek mindenkor
7059 3, VII | emberei ez előszeretetben akár a legszélső vonalig mennek
7060 3, VII | hallgatni mindenki szerette.~A nagy ebéd elég nagy volt,
7061 3, VII | jobb ízűn eshetett, mert a vendégszeretet olyan embertől
7062 3, VII | hazafiúságával mérte föl.~Midőn a vendégsereg nyugodni ment,
7063 3, VII | beszélgetett nejével, s a házastársak boldog reménységgel
7064 3, VII | Néhány nap múlva szétment a vendégsereg, csak a meghittebb
7065 3, VII | szétment a vendégsereg, csak a meghittebb barátok maradtak
7066 3, VII | barátok maradtak hátra, hogy a jövőről beszélgessenek,
7067 3, VII | ugyanekkor megállapíták, hogy a heliconi ünnepélyt minden
7068 3, VII | leánynézőnek is! - nevet a házigazda, megsimogatván
7069 3, VII | házigazda, megsimogatván a piruló kis leányt, ki útiköntösben
7070 3, VII | hogy az egész dolog mese: a heliconi ünnepély csak képzelet,
7071 3, VIII | VIII.~Felnőtt gyermekek.~A virágnak megtiltani nem
7072 3, VIII | Hogy ne nyíljék, mikor jő a kikelet.~Félre azokkal a
7073 3, VIII | a kikelet.~Félre azokkal a nagyon okos emberekkel,
7074 3, VIII | emberekkel, előttük hiú boldogság a szerelem: pedig ők tudhatnák
7075 3, VIII | sem terem.~Ki átkozná meg a tavaszt azért, hogy sokat
7076 3, VIII | bölcsességéből oda, hol a gondtalan fiatalember ostobaságait
7077 3, VIII | Ne bántsátok tehát azt a világrendet, mely úgy akarta,
7078 3, VIII | legyen, mely üres ugyan; de a kalász onnét szedett erőt.~
7079 3, VIII | tudománnyal, s ti lesztek a legelsők, kik az elaggott
7080 3, VIII | megszánjátok éppen úgy, mint azt a vénembert, kinek eszébe
7081 3, VIII | belekeveredni azon tolongásba, hol a hevesebb vér bolondjait
7082 3, VIII | érzelmeket ápol, ti előveszitek a bonckést, szétvagdaljátok
7083 3, VIII | szétvagdaljátok azt, s megmutatjátok a világnak, hogy nem hús,
7084 3, VIII | és hol omlik ki belőle a vér, - két kamrája van,
7085 3, VIII | életnek, testünk elkéredzik a földről, hol annyi bolondság
7086 3, VIII | tudósok hordjátok körül a lámpát, s ezredek óta mondjátok,
7087 3, VIII | mulandó és hiú bolondság a világon, darócba öltöztök
7088 3, VIII | ostobákat, kik az almafáról a gyümölcsöt leszedik, megeszik
7089 3, VIII | nem tudtok örülni, nektek a virág megszárogatva kell,
7090 3, VIII | elhiszem, nem leltek gyönyört a furulyahangban, mely holdvilágos
7091 3, VIII | szívünkben járna már az a bonckés, mely sem csontot,
7092 3, VIII | sem porcogót nem talál, s a tudós odaüt magának, hova
7093 3, VIII | tudós odaüt magának, hova a mészáros (szinte bonctudós)
7094 3, VIII | bonctudós) az ökörnek méri a taglót, - s aztán diadallal
7095 3, VIII | mondja; megvan az eszme; a szív egy véredény.~Mily
7096 3, VIII | Mily szívesen összeméregeti a csillagász a csillagok járását,
7097 3, VIII | összeméregeti a csillagász a csillagok járását, s egész
7098 3, VIII | át az égen csavarog, míg a földön alant, néhány ölnyire
7099 3, VIII | nyugodtan hagyja sétálni a holdat, nekik két csillagukkal
7100 3, VIII | egymás szemébe néznek. - A csillagász összefirkált
7101 3, VIII | összefirkált számainak örül, - a szerelmes pár pedig a mondott
7102 3, VIII | a szerelmes pár pedig a mondott szónak, s ezeket
7103 3, VIII | ezeket éppen úgy boldogítja a hit, mint a csillagászt
7104 3, VIII | úgy boldogítja a hit, mint a csillagászt a tudat.~Menjünk,
7105 3, VIII | hit, mint a csillagászt a tudat.~Menjünk, menjünk
7106 3, VIII | vissza, keressük meg azt a két gyermeket, kiket a heliconi
7107 3, VIII | azt a két gyermeket, kiket a heliconi ünnepélyen összehoztunk,
7108 3, VIII | lássuk, mit mívelnek?~*~A fiú levedlette már a gyermekarcot,
7109 3, VIII | A fiú levedlette már a gyermekarcot, bátyja öneszére
7110 3, VIII | egy-egy vendég megbámulta a fiúnak eszét, tudományát,
7111 3, VIII | gondolt már valamit, hogy a fiúnak megmondja, de az
7112 3, VIII | nagyon megröstellte volna, ha a fiúnak ellenkező véleménye
7113 3, VIII | András! - szólítja be ezt a régi jó barátot, - mondjon
7114 3, VIII | győzünk majd helyet adni a temérdek gabonának.~- Ezt
7115 3, VIII | mondjon kend mást is.~- A kis borjúk is...!~- Sántuljon
7116 3, VIII | azokat?~- Hát mit mondjak a nagyságos úrnak? ha ez nem
7117 3, VIII | életet!~- Hát mért nem örül a nagyságos úr? - kérdi András, -
7118 3, VIII | azt pedig elhallgathatja a nagyságos úr.~Baltay nyugodtabb
7119 3, VIII | ismét sokat kotorászott, s a herceg levele mellett egy
7120 3, VIII | öregúr olyan volt, mint a nedves fa, sokáig kellett
7121 3, VIII | szárogatni, nehogy ha előbb a tűzhelyre rakják, kirúgja
7122 3, VIII | tűzhelyre rakják, kirúgja a szakácsné szemét; azért
7123 3, VIII | hallja kend, - több esze van a fiúnak, mint az egész vármegyének!~-
7124 3, VIII | hogy András átjár néha a szomszédba, amit ugyan nem
7125 3, VIII | küldte.~- Nem dobtuk ki hiába a pénzt, András, - okoskodik
7126 3, VIII | azt szeretném, ha annak a sok észnek hasznát is venné.~-
7127 3, VIII | hogy fölmagzottunk mint a saláta, aztán sem magunknak
7128 3, VIII | sem másnak.~- Ne búsuljon a nagyságos úr, majd tetszik
7129 3, VIII | épületnek azon szárnyára, mely a szomszédház felé sarkallott,
7130 3, VIII | András észrevette, hogy a fiú az ablakredőny mellé
7131 3, VIII | ablakredőny mellé húzódott, s a külső kertbe néz le.~Nagy
7132 3, VIII | úrfi nem hiában feledte el a kezében levő könyvet, s
7133 3, VIII | mindig ott méláz; mert Jolán a virágágyak közelében ült,
7134 3, VIII | s így Baltay is megunta a sétát, s változatosság okáért
7135 3, VIII | akart lépni.~- Hová menne a nagyságos úr, - mondja András
7136 3, VIII | hol porosodott el? - kérdi a mentét tisztogatva, pedig
7137 3, VIII | öregúr báránymódra állta ezt a dolgot egy darabig, de bármennyiszer
7138 3, VIII | tágít, nehogy észrevegye a titkot.~Végre addig huzakodott,
7139 3, VIII | öregúr mellett maradt, abban a jó hitben, hogy az ő fejétől
7140 3, VIII | valamit, csakhogy elfoglalja a figyelmet.~- Ott van ni! -
7141 3, VIII | egy csibe már megint a kertben sétál.~- Hadd szaladjon
7142 3, VIII | mondja Baltay.~- Aztán azon a szilvafán is mennyi a hernyó! -
7143 3, VIII | azon a szilvafán is mennyi a hernyó! - beszél tovább
7144 3, VIII | kivált midőn észrevette, hogy a nagyságos úr másfelé akar
7145 3, VIII | állt.~- Addig kapkodja kend a fejét, András, hogy az ablakfához
7146 3, VIII | András, - hanem ha majd a nagyságos urat itt az ablaknál
7147 3, VIII | itt az ablaknál megcsípi a dér, aztán melegíthetünk
7148 3, VIII | hozzá, - mért is áll ide a nagyságos úr, mikor úgy
7149 3, VIII | Erre egy nyomást adott a nagyságos úrnak, ki most
7150 3, VIII | füllentésre is rávetette a fejét, s azt mondá, hogy
7151 3, VIII | csakugyan elcsöndesedett-e? mit a másik is bizton tudott,
7152 3, VIII | tudott, azért lehúzódott a nyugágyra, s csak akkor
7153 3, VIII | csak akkor kelt föl, mikor a külső ajtó nagy későn behúzódott,
7154 3, VIII | feledkezett-e el az ablaknál, vagy a szomszédházban van a meglátni
7155 3, VIII | vagy a szomszédházban van a meglátni való? s ezen szokatlan
7156 3, VIII | azt akarom mondani, hogy a nagyságos úr majd idelát.~
7157 3, VIII | mondja meg igazán, szereti a kisasszonyt?~- Mi tagadás
7158 3, VIII | mondja meg kedves úrfi, hogy a kisasszony szívelheti-e
7159 3, VIII | András bácsi, mit szoktak a leányok felelni, magáról
7160 3, VIII | Nagy filkó voltam én ahhoz a mesterséghez, úrfi, - mondja
7161 3, VIII | azt gondoltam, hogy majd a leányok könyörögnek, - pedig
7162 3, VIII | könyörögnek, - pedig bíz azok a faképnél hagytak máig, s
7163 3, VIII | minthogy később bánni kezdém a dolgot, magamnak maradtam;
7164 3, VIII | magamnak maradtam; mert később a szépnek én nem kellettem,
7165 3, VIII | szépnek én nem kellettem, a csúnya meg nekem.~Míg Imre
7166 3, VIII | már nem bírta végig várni a hosszú haragot, melyből
7167 3, VIII | akart kimozdulni, sem pedig a szomszédok, s íme most már
7168 3, VIII | ki csakugyan meghallotta a külső neszt, s kiment az
7169 3, VIII | járkál, s nem bírja lefogni a nagy indulatot, mely lelkében
7170 3, VIII | hogy ha már Imre szereti is a lányt, ezt nem bánná; de
7171 3, VIII | ezt nem bánná; de hogy a lány kikosarazza a fiút,
7172 3, VIII | hogy a lány kikosarazza a fiút, ezt már nem bírná
7173 3, VIII | már nem bírná túlélni.~Már a szobában volt, s András
7174 3, VIII | András még mindig hiába várja a feleletet, s bámulva látja,
7175 3, VIII | Jolán pedig most lép ki a virágágyak közül s egy rózsabimbót
7176 3, VIII | rózsabimbót eresztett le a patakra, mely a szomszéd-kertből
7177 3, VIII | eresztett le a patakra, mely a szomszéd-kertből az innenső
7178 3, VIII | néhány gondolat alatt már a kertnek azon szárnyán állt,
7179 3, VIII | azon szárnyán állt, hol a víz újra visszakanyarodik,
7180 3, VIII | visszakanyarodik, s meghozta a küldött rózsát, mit Imre
7181 3, VIII | kivesz, s mellére tűz fel.~A lány várni látszék, s midőn
7182 3, VIII | várni látszék, s midőn Imrét a rózsával meglátta, nyugodtan
7183 3, VIII | az öreg is végigszemlélte a jelenetet, s midőn előbbi
7184 3, VIII | volt azon időtől, mikor a költő megírta:~A virágnak
7185 3, VIII | mikor a költő megírta:~A virágnak megtiltani nem
7186 3, VIII | Hogy ne nyíljék, mikor jő a kikelet.~~
7187 3, IX | IX.~Amica.~A szeptemvir úr gyűlésre készült,
7188 3, IX | némi mondanivalója, hogy a pört okvetlenül megnyerje,
7189 3, IX | nincs már egyéb hátra, mint a végítélet.~- Csak menjen
7190 3, IX | mindent tudok már! - mondja a szeptemvir, mentéje után
7191 3, IX | egyik ujjába már bedugná a kezét, az oldalajtón jő
7192 3, IX | kezét, az oldalajtón jő be a méltóságos asszony, s az
7193 3, IX | s az öregúrról lehúzza a mentét, mi annyit tett,
7194 3, IX | érek ám rá! - szabadkozék a szeptemvir, megkapaszkodván
7195 3, IX | szeptemvir, megkapaszkodván a mentében, melynek egyik
7196 3, IX | egész hangon, - mit akart ez a Galiba?~- Egyebet semmit! -
7197 3, IX | az öreg, szelíden húzván a lefoglalt mentét.~- Édes
7198 3, IX | asszony - szóltam-e én valaha a te dolgaidba?~- Hát engem
7199 3, IX | védelmére kelvén, - illenék is a cselédek közt bujkálni?~-
7200 3, IX | cselédek közt bujkálni?~- Ez a szoba pedig az én konyhám,
7201 3, IX | feleségem, - vitatkozik a férj, - nekem sem kell kukta.~-
7202 3, IX | anyjuk, azért csak hadd el a búcsúztatót, azt más is
7203 3, IX | felsőbbséggel, - másról van itt a szó.~- Mondtam már, hogy
7204 3, IX | úr, - ma jön ítélet alá a Baltay-pör, s nekem ott
7205 3, IX | volt, tudom már mi lesz a vége.~- Majd megmondom holnap.~-
7206 3, IX | holnap.~- Elveszti az özvegy a pört, úgy-e?~- Bizony nem
7207 3, IX | mondhatok.~- Aztán te is annak a keményfejű Baltaynak fogod
7208 3, IX | van itten szó, hanem ha ez a pör el lesz ítélve, annyi
7209 3, IX | ítélve, annyi mintha ezt a két gyermeket ölnétek meg,
7210 3, IX | erre persze nem gondoltak a méltóságos urak?~- De hát
7211 3, IX | Nem lehetne még húzni a pört vagy tíz esztendeig?~-
7212 3, IX | valami módja annak, hogy a pört egyik se nyerje meg?~-
7213 3, IX | az asszony, megcsókolván a szeptemvirnek piros képét,
7214 3, IX | könnyen megtehetek! - mondja a szeptemvir az eleresztett
7215 3, IX | összecsatolá, megindult a kúria felé, hogy még ülés
7216 3, IX | még ülés előtt megcsinálja a többséget, mely az öregúrnak
7217 3, IX | ismét útra készült, hogy a nagyságos úrnak megvigye
7218 3, IX | nagyságos úrnak megvigye a jó hírt, s előlegesen annyit
7219 3, IX | hogy huszonnégy óra múlva a levél vétele után személyesen
7220 3, IX | ott lesz.~Baltay megkapván a levelet, jobban megijedt,
7221 3, IX | levelet, jobban megijedt, mint a diák, kit a csúszkálásért
7222 3, IX | megijedt, mint a diák, kit a csúszkálásért akarnak lehúzni;
7223 3, IX | mintha az utolsó órában tán a kétséges kimeneteltől való
7224 3, IX | azt is elgondolta, hogy ő a legöregebb, s egy-két jó
7225 3, IX | neki.~Meggyúlt körülötte a föld, s mindinkább kisebb
7226 3, IX | kisebb körbe szorult, honnét a menekülés lehetetlen, csak
7227 3, IX | Imrére gondolt, tán jó volna a fiú eszének hasznát venni;
7228 3, IX | még akkor, hogy az öregebb a fiatalabbtól kérjen tanácsot;
7229 3, IX | tanácsot; tehát ha meggyúlt a ház, égjen le.~Volt az öregúrnak
7230 3, IX | azzal beszélget most, mert a huszonnégy órából mindig
7231 3, IX | kevesebb reménye van, hogy a szomszédházból békélni jőjenek.~
7232 3, IX | Magnifice, tudja-e mi az a fátum?~- Egy ostoba diák
7233 3, IX | egyebet.~- Elvesztettük a pört? - mondja az öreg olyan
7234 3, IX | mégis jobban örülne, mint a megnyerésnek.~- El nem vesztettük,
7235 3, IX | okoskodván e zagyvalékból - talán a hóna alól vesztette el a
7236 3, IX | a hóna alól vesztette el a pört?~- Nihil horum, magnifice
7237 3, IX | s ha kinyugodta magát, a lehető legrövidebben mondjon
7238 3, IX | lélegzetet vett, intett a fejével a remegő embernek, -
7239 3, IX | lélegzetet vett, intett a fejével a remegő embernek, - no hát
7240 3, IX | no hát mondja ki azt a diák szót...~- Amicára eresztették
7241 3, IX | Amicára eresztették a dolgot.~- András! - kiáltott
7242 3, IX | térdei megreszkettek, s már a keze után nyúlt a nagyságos
7243 3, IX | s már a keze után nyúlt a nagyságos úrnak, mert tökéletesen
7244 3, IX | szonika kidobatja nem csak a házból, hanem a faluból
7245 3, IX | nem csak a házból, hanem a faluból is.~- Itt vagyok! -
7246 3, IX | vagyok! - felel András, a lármára benyitva a másik
7247 3, IX | András, a lármára benyitva a másik szobából.~- A tekintetes
7248 3, IX | benyitva a másik szobából.~- A tekintetes úr szobáját készítsék
7249 3, IX | hogy volt benne része, mert a keze reszket, a fejéről
7250 3, IX | része, mert a keze reszket, a fejéről pedig csak úgy csörgedezik
7251 3, IX | csak úgy csörgedezik le a veríték.~- Süssenek, főzzenek
7252 3, IX | el kell hívni vacsorára a papot is, mikor ilyen érdemes
7253 3, IX | András, ne várakoztassa a tekintetes urat. Üljön le
7254 3, IX | tekintetes urat. Üljön le a tekintetes úr, - szól Galibához, -
7255 3, IX | hoztam, - véli Galiba.~- A lehető legjobbat, eszem
7256 3, IX | Mediocriter! - válaszol a másik megszokott módon,
7257 3, IX | másik megszokott módon, hogy a kliensek valahogy azt ne
7258 3, IX | valahogy azt ne gyanítsák, hogy a honoráriumra nincsen szüksége.~-
7259 3, IX | Gyújtson pipára, addig a tisztelendő úr is megjön,
7260 3, IX | elmegy, úgy is kifüstöltetem a házat.~A nagyságos úr lement
7261 3, IX | is kifüstöltetem a házat.~A nagyságos úr lement a kertbe,
7262 3, IX | házat.~A nagyságos úr lement a kertbe, Galiba pedig el
7263 3, IX | hagyja kend koplalni azt a pesti urat; amit kér, csak
7264 3, IX | volt.~- De jó kedve van a nagyságos úrnak? - csudálkozik
7265 3, IX | banda jobbról hegedüljön, a másik pedig balról.~- Jó
7266 3, IX | nagy kedvet érzett volna a tányérhalmazt földre csöppenteni.~
7267 3, IX | egyebet, mint hogy Galiba a pört megnyerte; azért van
7268 3, IX | azért van ily nagy kelete a nagyságos úr előtt; hanem
7269 3, IX | nem tudom mivel - mondja a prókátor - sőt még most
7270 3, IX | dobatni.~- Elvesztettük a nagy pört? - kérdi némi
7271 3, IX | Galiba megint nem értett.~- A kúria megrendelte, hogy
7272 3, IX | próbálják meg.~- Nem éhes a tekintetes úr? - kiáltja
7273 3, IX | mert most már mégis értette a nagyságos úr, ki a kibékülhetés
7274 3, IX | értette a nagyságos úr, ki a kibékülhetés miatt lett
7275 3, IX | emberségbe, hogy Galibának még a csizmáját is lehúzta lefekvéskor
7276 3, IX | annyira sürgött-forgott, hogy a nagy szívességből kicsinyben
7277 3, IX | múlt, hogy magát is, mint a kocsija kerekét, meg nem
7278 3, IX | ajándékkal eresztette el a nagyságos úr, és csak azt
7279 3, IX | és csak azt kívánta, hogy a pört küldje le, az egyezséget
7280 3, IX | megkísérti mikor maga ráér, vagy a szomszédok kérik.~Az öregúr
7281 3, IX | öregúr mindig halasztotta a dolgot, mert nem tudta,
7282 3, IX | mert nem tudta, mi volna a legjobb módja, hogy a végét
7283 3, IX | volna a legjobb módja, hogy a végét békével megérjék,
7284 3, IX | békével megérjék, valamint a helyet sem tudta meghatározni, -
7285 3, IX | alkalmatlankodni, tehát mivel a pör Körmenden került meg,
7286 3, IX | Jó messze esett Körmend, a tél is erős volt; de már
7287 3, IX | esik Pesttől, hol Galiba a nyakában lett volna, tehát
7288 3, IX | héttel előbb megindult mind a két fél, még pedig Keszthelynek,
7289 3, IX | pedig Keszthelynek, hol a gróf mind a két félnek tudott
7290 3, IX | Keszthelynek, hol a gróf mind a két félnek tudott egy-két
7291 3, IX | gyanítván, hogy az isten ezt a dolgot másképpen akarja
7292 3, X | X.~A "kenyeretlen" csárda.~Jaj
7293 3, X | Jaj nektek farkasok, ha a "Kenyeretlen" csárdára rohantok,
7294 3, X | csárdára rohantok, oly éhes ott a gazda, hogy még a farkast
7295 3, X | éhes ott a gazda, hogy még a farkast is megeszi! Régen
7296 3, X | Régen ott feledte valaki a csárdát, még a tetőfát is
7297 3, X | feledte valaki a csárdát, még a tetőfát is ott hagyta, hisz
7298 3, X | hisz miért szedegesse le a korhadt fát, mikor egy jó
7299 3, X | fát, mikor egy jó szóért a legegyenesebb fát döntheti
7300 3, X | legegyenesebb fát döntheti le a Bakonyban. Ott maradt tehát
7301 3, X | vagy fél kenyeret hagyott a kenyeretlen gazdának, ki
7302 3, X | gazdának, ki sokat járkálhatott a nagyvilágban mielőtt ideért;
7303 3, X | csutorát hozott magával, s a gazdát is megkínálta, a
7304 3, X | a gazdát is megkínálta, a többi pedig kiment a sűrűig,
7305 3, X | megkínálta, a többi pedig kiment a sűrűig, s kalapjával vagy
7306 3, X | sűrűig, s kalapjával vagy a vödörrel merített vagy neki
7307 3, X | merített vagy neki hasalt a forrásnak, s ivott, ameddig
7308 3, X | csak tetszett, mert ebben a csárdában az icce-számot
7309 3, X | volt elég ennyi, kirántotta a bunda darabot, mellyel a
7310 3, X | a bunda darabot, mellyel a gazda a hézagot benyomta,
7311 3, X | darabot, mellyel a gazda a hézagot benyomta, és eresztett
7312 3, X | végig nyújtózkodhatott a padon, asztalon vagy földön,
7313 3, X | valaki az asztalról vagy a padról le nem lökte, vagy
7314 3, X | padról le nem lökte, vagy a földön a képére nem lépett.~
7315 3, X | nem lökte, vagy a földön a képére nem lépett.~Az egyik
7316 3, X | egész helyet foglalt el a kályha, melynek a gazda
7317 3, X | foglalt el a kályha, melynek a gazda adott annyi eledelt,
7318 3, X | amennyi belefért, hisz a Bakony erdejében fa szükséget
7319 3, X | nem hallott még senki, - s a gazda naphosszat elüldögélt
7320 3, X | naphosszat elüldögélt kívül a konyhán a kályha szájánál,
7321 3, X | elüldögélt kívül a konyhán a kályha szájánál, s a favágáson
7322 3, X | konyhán a kályha szájánál, s a favágáson kívül megelégedett
7323 3, X | megelégedett annyi dologgal, - hogy a parazsat piszkálta.~Egy
7324 3, X | piszkálta.~Egy istálló is dűlt a ház végében, hol a beterelt
7325 3, X | dűlt a ház végében, hol a beterelt baromnak tűrhető
7326 3, X | tűrhető menhelye akadt, hanem a padláson nem volt annyi
7327 3, X | csíphetne belőle, mert összedűlt a tető s a gazda maga is csak
7328 3, X | mert összedűlt a tető s a gazda maga is csak akkor
7329 3, X | csak akkor ment föl, mikor a bomladozó kéményt támasztotta
7330 3, X | valamikor agyon ne verje a padlást.~A cégérnek nyele
7331 3, X | agyon ne verje a padlást.~A cégérnek nyele most is kinyújtózkodik
7332 3, X | is kinyújtózkodik még, de a káposztafej és a tüskecsomó
7333 3, X | még, de a káposztafej és a tüskecsomó rég leszakadt,
7334 3, X | tüskecsomó rég leszakadt, s amint a tetőn levő rothadt nádat
7335 3, X | levő rothadt nádat föltúrta a vihar, messziről úgy látszik,
7336 3, X | valaki egy póznával állna a háztetőnek sarkán, s a vendéget
7337 3, X | állna a háztetőnek sarkán, s a vendéget akarná elijesztgetni.~
7338 3, X | vendéget akarná elijesztgetni.~A tetőt megnyomta a vénség,
7339 3, X | elijesztgetni.~A tetőt megnyomta a vénség, itt-ott egy szarufának
7340 3, X | itt-ott egy szarufának a vége dugja ki sovány könyökét,
7341 3, X | dugja ki sovány könyökét, és a varjú messzire röpül ijedtében,
7342 3, X | messzire röpül ijedtében, mert a kunyhó füstje közé legfölebb
7343 3, X | füstje közé legfölebb az a dohányszag keveredik, mit
7344 3, X | dohányszag keveredik, mit a gazda a ház végében termeszt,
7345 3, X | dohányszag keveredik, mit a gazda a ház végében termeszt, s
7346 3, X | az udvaron is megbolondul a légy, s ki tudja mikor volt
7347 3, X | s ki tudja mikor volt az a nap, mikor itt rántásszag
7348 3, X | mikor itt rántásszag dűlt ki a konyhából?~Az udvarnak közepén
7349 3, X | Az udvarnak közepén állt a félszer, tán a legjobb épület
7350 3, X | közepén állt a félszer, tán a legjobb épület a csárdánál,
7351 3, X | félszer, tán a legjobb épület a csárdánál, mert a bevonulók
7352 3, X | épület a csárdánál, mert a bevonulók előrelátásból
7353 3, X | előrelátásból nem hagyták kidűlni, s a tetejére raktak annyi tüskét,
7354 3, X | az esőnek erejét elfogja a letéglázott tetőtől, s ha
7355 3, X | letéglázott tetőtől, s ha a szekér alatta állt, nem
7356 3, X | szekér alatta állt, nem érte a vihar.~Itt állapodott meg
7357 3, X | állapodott meg Meddig Józsi. A mogorva szabados elfoglalta
7358 3, X | mogorva szabados elfoglalta a gazdátlan helyet, s ha már
7359 3, X | legalább élvezte azt a gondolatot, hogy neki sem
7360 3, X | neki sem parancsol senki.~A "Kenyeretlen" csárdának
7361 3, X | vendégei hálaképpen tarták el a szabadost, ki egy kenyérrel,
7362 3, X | ruhával fizettette magát, és a rengeteg erdőnek megvolt
7363 3, X | rengeteg erdőnek megvolt az a jó tulajdonsága, mint az
7364 3, X | Pista koronkint megnézte a roskadozó embert, ki kényelemre,
7365 3, X | annyiszor nézett szemközt a halállal! Ha sorsa a csaták
7366 3, X | szemközt a halállal! Ha sorsa a csaták zajába nem löki,
7367 3, X | emberek közül; de midőn a katonasorban állt, s megrémülni
7368 3, X | ezer meg ezer embert, akkor a szilaj vérű ember büszkén
7369 3, X | ember büszkén megereszté a kantárt, az ellenre vágott,
7370 3, X | Nem jutott eszébe többé a kocsma, megutálta a dicsőségtelen
7371 3, X | többé a kocsma, megutálta a dicsőségtelen marakodást,
7372 3, X | s dicsősége befért abba a csárdazugba, honnét néha
7373 3, X | menekülhessenek.~Az ágyúmoraj volt az a harangszó, mely előtte megnyitá
7374 3, X | harangszó, mely előtte megnyitá a vitézség templomát, hol
7375 3, X | egyik azért meri megölni a másikat, mert maga is meg
7376 3, X | is meg mer halni; mondom, a legelső ágyúszónál lehullott
7377 3, X | ágyúszónál lehullott róla a korhelység, vére megérzé
7378 3, X | korhelység, vére megérzé a dicsőség ösztönét, s a korhely
7379 3, X | megérzé a dicsőség ösztönét, s a korhely most már nem erősebb,
7380 3, X | meghalni nem gyalázat, sőt a legszebb érdem.~Mellette
7381 3, X | legszebb érdem.~Mellette állt a béres, - egy nyommal sem
7382 3, X | még vitézebb legyen mint a béres.~Őt is megkereste
7383 3, X | béres.~Őt is megkereste a golyó, a pécsi kórházban
7384 3, X | Őt is megkereste a golyó, a pécsi kórházban temették
7385 3, X | temették el egyik lábát; s a megsebzett vad kínosan nézett
7386 3, X | hogy elvádoltatván, kit a golyók nem bírtak megölni,
7387 3, X | elárulni; pedig tán még a gyalázatos halált is eltűrné,
7388 3, X | gyalázatos halált is eltűrné, ha a végórában azt mondhatná
7389 3, X | végig, - arcát megmelegíté a nagylelkűség, legyőzte gőgjét,
7390 3, X | lábainál annyi legyen, mint a forgács, mit vagy megtipornak,
7391 3, X | födetlen fővel állt meg a viharban, jól esett neki,
7392 3, X | viharban, jól esett neki, mikor a szél összekócolá, s ilyenkor
7393 3, X | összekócolá, s ilyenkor felnézett a százados tölgyre, melynek
7394 3, X | gyengébb ágait tépi meg a vihar, maga pedig rendületlenül
7395 3, X | rendületlenül áll.~Télben a kályha szájánál ült, fűtötte
7396 3, X | kályha szájánál ült, fűtötte a kályhát, s az izzó parázsok
7397 3, X | agyában lerajzolá magát a harcos élet zaja, a pattogó
7398 3, X | magát a harcos élet zaja, a pattogó fának egyhangú zörejében
7399 3, X | fának egyhangú zörejében a puskaropogás, s olykor egy
7400 3, X | minő hátra maradt el tőle a többi!~Történetünk idejében
7401 3, X | Történetünk idejében még a vad is szívesen húzódott
7402 3, X | párát eledel után, miért a rengetegeket igen gyakran
7403 3, X | kegyetlen hideg volt, s a hótömeg ölnyire feküdt a
7404 3, X | a hótömeg ölnyire feküdt a föld rétege fölött.~Alig
7405 3, X | utat, már ismét behordta a szél, s a "Kenyeretlen"
7406 3, X | ismét behordta a szél, s a "Kenyeretlen" csárda előtt
7407 3, X | csárda előtt hamarabb megállt a kocsi, mint máskor, s ami
7408 3, X | szénát összekotort nyáron a gazda, a beszorult emberek
7409 3, X | összekotort nyáron a gazda, a beszorult emberek mind elrimánkodták,
7410 3, X | ne vesszenek.~Pista volt a legutolsó vendég és látván,
7411 3, X | legutolsó vendég és látván, hogy a csárdában a tüzelőszalma
7412 3, X | látván, hogy a csárdában a tüzelőszalma is kifogyott,
7413 3, X | is kifogyott, megígérte a szabadosnak, hogy másnap
7414 3, X | forduló szalmával, s azonkívül a megfogyott élelmet megint
7415 3, X | embernyom az úton, csak a széles erdőnyílás vezette
7416 3, X | úton maradt volna, melyen a vadak is eszeveszetten rohantak,
7417 3, X | eszeveszetten rohantak, mert vagy a vihar, vagy az éhség kergethette
7418 3, X | éhség kergethette őket.~A szabados hanyatlani érzé
7419 3, X | erőt, sebeit elevenné tette a kemény idő, melynek mérgétől
7420 3, X | néha órákig elácsorgott a csárda előtt, vagy még messzebb
7421 3, X | valamely megszorult utast a viharok künn szorítottak
7422 3, X | nagyon észrevette, hogy a szabados önmagával birkózik,
7423 3, X | erdőn.~Fáradtan húzkodott be a konyhára néhány darab fát,
7424 3, X | midőn pedig megszűnvén a fájdalom, az álom is lefogta
7425 3, X | álom is lefogta szemét, a kályhában a parázs lassankint
7426 3, X | lefogta szemét, a kályhában a parázs lassankint elhamvadt,
7427 3, X | elhamvadt, s mire fölébredt, már a hamu is megfázott.~- Van-e
7428 3, X | valaki eleven ember ebben a házban? - szól egy ember,
7429 3, X | mint egy csoda nézett be a konyhaajtón.~- Itt vagyok! -
7430 3, X | Itt vagyok! - mondja a szabados, fölkapaszkodván
7431 3, X | fölkapaszkodván nagy kínnal, hogy a betévedt embernek segéljen,
7432 3, X | Az ajtó nyílásán át látta a gazda, hogy egy szánra rakott
7433 3, X | szánra rakott hintó áll a félszer alatt, - előtte
7434 3, X | félszer alatt, - előtte a négy ló gőzölögve várja
7435 3, X | gőzölögve várja az enyhelyet, a hintóból pedig két úrhölgyet
7436 3, X | az idősebb hölgy, kiről a szépség virágai nem szálltak
7437 3, X | ifjabb hölgy gyermeke, de a két hölgy között alig van
7438 3, X | közt, melyek közül az egyik a nyílott virág egész pompájában,
7439 3, X | virág egész pompájában, a másik pedig a most fakadó
7440 3, X | pompájában, a másik pedig a most fakadó bimbó.~Utasaink
7441 3, X | egyezségre indulának, s a zivatar az útban kapta őket,
7442 3, X | az útban kapta őket, s ha a csárdához nem érnek, a fáradt
7443 3, X | ha a csárdához nem érnek, a fáradt lovak már az úton
7444 3, X | édes, szép anyám! - mondja a gyermeteg hölgy, anyját
7445 3, X | fagyunk meg valamennyien.~A szabados megdöbbent a szóra
7446 3, X | valamennyien.~A szabados megdöbbent a szóra és sietve botorkált
7447 3, X | szóra és sietve botorkált a konyhába, hogy a kályhában
7448 3, X | botorkált a konyhába, hogy a kályhában élessze a tűzet,
7449 3, X | hogy a kályhában élessze a tűzet, de midőn kemény ujjaival
7450 3, X | de midőn kemény ujjaival a hamuba markolt, egészen
7451 3, X | egy szál szalma sincsen a csárdában, mi lángot eresszen
7452 3, X | csárdában, mi lángot eresszen a fa alá, hogy tüzet fogjon,
7453 3, X | tüzet fogjon, aggódva kérdé a bejövő kocsistól:~- Jó barátom,
7454 3, X | Jó barátom, nincs széna a bakon?~- Csakhogy magunk
7455 3, X | ide értünk, hisz utóbb már a kocsiládákat is lecsavartam
7456 3, X | kocsiládákat is lecsavartam és a hóba hánytam, mert a lovak
7457 3, X | és a hóba hánytam, mert a lovak alig bírták el a terhet, -
7458 3, X | mert a lovak alig bírták el a terhet, - hanem fél zsákra
7459 3, X | való abrakom van.~- Adja a lovaknak barátom! - mondja
7460 3, X | lovaknak barátom! - mondja a szabados és egy törzsökre
7461 3, X | hanyatlott, mert megriadt a gondolattól, hogy ennyi
7462 3, X | megmelegíteni bírja.~Dunay kijött a szobából, hihetőleg megérezte
7463 3, X | szobából, hihetőleg megérezte a melegnek fogytát, s azt
7464 3, X | melegnek fogytát, s azt mondja a gazdának.~- Van-e fája,
7465 3, X | legmélyében vagyunk uram, hisz a fára látok ki az ajtón.~-
7466 3, X | ajtón.~- Szokták fűteni a kályhát?~- Ma reggel még
7467 3, X | volna benne, de lenyomott a fájdalom, - beszéli a szabados, -
7468 3, X | lenyomott a fájdalom, - beszéli a szabados, - s míg később
7469 3, X | Rakunk újra tüzet! - mondja a gróf.~- Nem vártam volna
7470 3, X | gróf.~- Nem vártam volna a parancsolást uram; de nincs
7471 3, X | akkor megfagyunk! - véli a gróf rémülten.~- Nekem jótétemény
7472 3, X | de szánom ott benn azt a két ártatlan cselédet.~-
7473 3, X | cselédet.~- Barátom! - mondja a gróf megriadva - ez igazság
7474 3, X | férfiak nem ijedünk meg a haláltól, akár ma érjen
7475 3, X | akár holnap, fejezi be a szabados a kénpapírszeletet
7476 3, X | holnap, fejezi be a szabados a kénpapírszeletet forgatván
7477 3, X | kezében.~- Barátom, - mondja a gróf, - egy könnyű kendő
7478 3, X | okoskodik amaz, - alig akkora a papír, hogy a ként rámázolhatták, -
7479 3, X | alig akkora a papír, hogy a ként rámázolhatták, - azonban
7480 3, X | megfagyni akkor is ráérünk.~A gróf beszaladt, de a téli
7481 3, X | ráérünk.~A gróf beszaladt, de a téli ruhák között nem akadt
7482 3, X | használhatott volna, azért mielőtt a nőknek szólna, újra kiment
7483 3, X | nőknek szólna, újra kiment a konyhára, hogy finom ingét
7484 3, X | letépni, tán az megfogja majd a lángot. A szabados kiment
7485 3, X | megfogja majd a lángot. A szabados kiment a csárda
7486 3, X | lángot. A szabados kiment a csárda elejére, hogyha tán
7487 3, X | néhány szalmaszál, azonban a hó már a házoldalon kezdett
7488 3, X | szalmaszál, azonban a hó már a házoldalon kezdett összegyülekezni,
7489 3, X | ember törtetett egyik fától a másikig.~- Nem hittem, hogy
7490 3, X | hittem, hogy ennyien lesznek a temetésemen! - dörmögi a
7491 3, X | a temetésemen! - dörmögi a szabados, ki után a gróf
7492 3, X | dörmögi a szabados, ki után a gróf kisietett, s minthogy
7493 3, X | gróf kisietett, s minthogy a jövőket meglátta, a pihentebb
7494 3, X | minthogy a jövőket meglátta, a pihentebb lovakat elővezetteté,
7495 3, X | elővezetteté, ha még megtennék a szolgálatot, és a hóban
7496 3, X | megtennék a szolgálatot, és a hóban bukdácsolókat egyenkint
7497 3, X | bukdácsolókat egyenkint elhoznák.~A kocsis az első; a gróf a
7498 3, X | elhoznák.~A kocsis az első; a gróf a hátulsó lovak egyikére
7499 3, X | A kocsis az első; a gróf a hátulsó lovak egyikére kapott,
7500 3, X | útra gázolának szél után, a ámbár elég kínnal, de még
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991 |