1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
7501 3, X | még is elég jókor elérték a négy gyalogoló embert.~Az
7502 3, X | tartott, az ínség előtt a lenyújtott kéz a legnemesebb
7503 3, X | ínség előtt a lenyújtott kéz a legnemesebb emberbarát keze,
7504 3, X | leghalálosabb ellenének keze után, s a végső végórában felebarátjait
7505 3, X | látja.~Baltayt fölsegíté a gróf a lóra, s mind a négyet
7506 3, X | Baltayt fölsegíté a gróf a lóra, s mind a négyet átengedék
7507 3, X | fölsegíté a gróf a lóra, s mind a négyet átengedék a lihegő
7508 3, X | mind a négyet átengedék a lihegő utasoknak, a gróf
7509 3, X | átengedék a lihegő utasoknak, a gróf pedig kocsisával a
7510 3, X | a gróf pedig kocsisával a törésen ballagott, s mire
7511 3, X | törésen ballagott, s mire a két nő ki akart a gróf után
7512 3, X | s mire a két nő ki akart a gróf után tekinteni, hatan
7513 3, X | Imre, valamint András és a kocsis volt az újon érkezett
7514 3, X | bámulva néztek egymásra a szoba közepén, de itt is
7515 3, X | itt is András törte meg a csöndet levetvén hóna alól
7516 3, X | nagy csomót, aztán pedig a nagyságos urat kezdé kiszedni
7517 3, X | nagyságos urat kezdé kiszedni a fagyból.~- Most már itt
7518 3, X | dörmögi András, - csak a prókátorok hiányzanak ebben
7519 3, X | prókátorok hiányzanak ebben a farkasordítóban, hanem találunk
7520 3, X | egyik sem tudta folytatni a beszédet, s minthogy sokáig
7521 3, X | minthogy sokáig tartott a hallgatás, Dunay gróf kihívta
7522 3, X | Dunay gróf kihívta Andrást a konyhába.~- András! - mondja
7523 3, X | konyhába.~- András! - mondja a gróf, - mi itt abban a veszedelemben
7524 3, X | mondja a gróf, - mi itt abban a veszedelemben vagyunk, hogy
7525 3, X | vagyunk, hogy az erdőben a fa között fagyunk meg; mert
7526 3, X | nincsen mivel alágyújtsuk a fát.~- Itt van minden gyújtószerünk, -
7527 3, X | gyújtószerünk, - mondja a szabados a kis kénpapírt
7528 3, X | gyújtószerünk, - mondja a szabados a kis kénpapírt előmutatva, -
7529 3, X | előmutatva, - pedig ezzel a nyers fát tudom meg nem
7530 3, X | gyújtjuk.~- Hála légyen a jó úristennek, - mondja
7531 3, X | vagyunk.~- De megkívánta kend a halódást, atyafi, - bosszankodik
7532 3, X | atyafi, - bosszankodik a szabados, - hogy így megörült
7533 3, X | kívánkozom kihordozóskodni ebből a világból, hallja, jó barátom, -
7534 3, X | ha még olyan nedves is a kelmed fája.~- Az angyalok
7535 3, X | belőle, édes öregem, - véli a gróf, - hanem ne késsék
7536 3, X | fogjon rögtön hozzá, mert már a nők nagyon érzik a hideget.~-
7537 3, X | mert már a nők nagyon érzik a hideget.~- Csak fél órát
7538 3, X | méltóságos uram, - hadd adjam meg a módját, - azért menjen csak
7539 3, X | az én uraimat hívom ki.~A gróf Andrásra hagyta a dolgot, -
7540 3, X | A gróf Andrásra hagyta a dolgot, - bement a nőkhöz,
7541 3, X | hagyta a dolgot, - bement a nőkhöz, kik a kályha mellett
7542 3, X | bement a nőkhöz, kik a kályha mellett foglaltak
7543 3, X | kiküldeni, hogy nézzen körül a háznál, hogy meg ne fagyjanak.~
7544 3, X | fagyjanak.~András kihívta a férfiakat, kik a hívásnak
7545 3, X | kihívta a férfiakat, kik a hívásnak engedtek, s az
7546 3, X | Andrástól kérdezte:~- Mi a baj, András?~- Az, hogy
7547 3, X | megijedtem, hát még azok a szerencsétlen asszonyok!~-
7548 3, X | asszonyok!~- No hát elhiszi a nagyságos úr amit mondtam?~-
7549 3, X | azt sajnálom, hogy ezek a szegény nők itt vannak.~-
7550 3, X | vannak.~- Magát sajnálja a nagyságos úr, jobb lesz!~-
7551 3, X | lesz!~- Legyen kendnek esze a pokolban, engem már elevenen
7552 3, X | tovább kibírod, mint mi, ezt a kis lányt megőrzöd, amíg
7553 3, X | megmondani! - vallja be a fiú.~- Régen vártam erre,
7554 3, X | az öreg is megkönnyezve a végszót, s midőn kendőjéért
7555 3, X | oldalzsebében nem lelé, hanem a helyett Kisfaludy munkáit
7556 3, X | Kisfaludy munkáit húzta ki, mit a kilépő gróf is meglátott
7557 3, X | Nem bánná meg, ha az úrfi a kisasszonyt elvenné?~- Ne
7558 3, X | reménykedve az öreg.~- Ha azt a Kisfaludyt meggyújtom ezzel
7559 3, X | Kisfaludyt meggyújtom ezzel a kéngyertyával, mindjárt
7560 3, X | öregnek kezei, melyekben a könyveket tartja.~- Hát
7561 3, X | uram! - mondja meglepetve a hajdú.~- Nekem ez imádságos
7562 3, X | faragok rovást! - mondja Dunay a múltakra célozva, mire Baltay
7563 3, X | múltakra célozva, mire Baltay a gróf kezét megfogván mondja:~-
7564 3, X | láttam, hogy elhozta kend azt a nagy pört, - gyújtsa meg
7565 3, X | nem pörköli kend.~- Inkább a pört, mint a könyvet? -
7566 3, X | kend.~- Inkább a pört, mint a könyvet? - kérdi Dunay boldogságtól
7567 3, X | helyet adván Andrásnak, ki a nagy csomó papírt a kályha
7568 3, X | ki a nagy csomó papírt a kályha szájához vitte, hol
7569 3, X | ütet taplóval föllobbanták a kéngyertyát, s a kis szelet
7570 3, X | föllobbanták a kéngyertyát, s a kis szelet papírról a láng
7571 3, X | s a kis szelet papírról a láng a pörhalmaznak egyes
7572 3, X | kis szelet papírról a láng a pörhalmaznak egyes csomóiba
7573 3, X | mire egy része elégett, a nedves fát is megjárta a
7574 3, X | a nedves fát is megjárta a láng, durrogva égvén a kályhában,
7575 3, X | megjárta a láng, durrogva égvén a kályhában, melyhez a didergő
7576 3, X | égvén a kályhában, melyhez a didergő vendégek egy nagy
7577 3, X | körbe ültek.~Midőn András a tűzbe lökte a pörnek utolsó
7578 3, X | Midőn András a tűzbe lökte a pörnek utolsó levelét, azt
7579 3, X | hozzá az öreg, - itt van még a rovás is, - mondja, kihúzván
7580 3, X | kihúzván oldalzsebéből a rovást, mit oly régóta hordozgat
7581 3, X | hordozgat magával, - szent a béke köztünk.~Mire bemelegedett
7582 3, X | köztünk.~Mire bemelegedett a kályha, Baltay megösmerkedett
7583 3, X | kályha, Baltay megösmerkedett a kis lánnyal, kit ma ölelt
7584 3, X | neked szántam én már ezt a fiút.~- Az gondolja a nagyságos
7585 3, X | ezt a fiút.~- Az gondolja a nagyságos úr, - kiált közbe
7586 3, X | csakhogy nem akartam mondani a nagyságos úrnak, hogy szívesen
7587 3, X | Dunaynak, ki rögtön megismerte a boldogult herceg írását,
7588 3, X | sorai következők valának:~A végóra nagy későn mondja
7589 3, X | amíg lehet; - vezesd össze a két gyermeket, hogy szeretteid
7590 3, X | kérelme annak, ki~hű barátod a sírig~Herceg Batthyány Lajos
7591 3, X | Herceg Batthyány Lajos m. k.~A sorokat Dunay hangosan olvasá,
7592 3, X | sorokat Dunay hangosan olvasá, a két gyermek összefogózkodék,
7593 3, X | gyermek összefogózkodék, s a nyomorult viskóban ölelkezék
7594 3, X | viskóban ölelkezék össze a rég küszködő család, mely
7595 3, X | mely nem lelt elég helyet a széles birtokon egy istenáldott
7596 3, X | egy istenáldott szóra, míg a közös veszedelem egy csárda
7597 3, X | lépésről nézte őket, mint a fáradt művész nézte ezt
7598 3, X | fáradt művész nézte ezt a munkát, mely nélküle nem
7599 3, X | az az osztaléka volt, mi a becsületes embernek mindenütt
7600 3, X | embernek mindenütt jut, s miért a gazember fáradni nem akar: -
7601 3, X | akar: - az egyiknek kevés, a másiknak pedig az öntudat
7602 3, X | magyar ember, kinek rováson a helye?~- Azt már ezután
7603 3, X | rójuk meg, hallja kend; de a közvélemény.~~
7604 3, XI | nem mert behatolni, hanem a szélső faluk egyikében meghált.~
7605 3, XI | megszűnt már az orkán, de a hótömeg oly nagy volt, hogy
7606 3, XI | lehetetlen volt átmenni, de a becsületes falubeliek nagy
7607 3, XI | meg az erdőségnek, hogy a "Kenyeretlen" csárdást éhen
7608 3, XI | veszni ne hagyják, - s ámbár a sok mélyedés adott elég
7609 3, XI | megnyitottak minden gátot, és a hű barát a csárdához ért;
7610 3, XI | minden gátot, és a hű barát a csárdához ért; de nagyot
7611 3, XI | egymást, mindenik örvendett a viszontlátásnak, s midőn
7612 3, XI | kérdezkedéseken átestek, a szabados félre hívta Pistát.~-
7613 3, XI | Megvan még az írás, mit a kórházban átadtam?~- Megtartottam
7614 3, XI | Barátom!... - szólal meg újra a szabados, - nagyon elfáradtam
7615 3, XI | már e földön - s míg ez a bűn rajtam fekszik, nem
7616 3, XI | fekszik, nem tudok elvergődni a másvilágra, azért, ha hazaérsz,
7617 3, XI | szaladni? - kérdé büszkén a szabados.~- Sem én, sem
7618 3, XI | más! - nyugtatja meg őt a másik, megfogván bajtársának
7619 3, XI | szebb úgy meghalni, ha a halálnak magam megyek szemközt.~-
7620 3, XI | bocsásson meg!~- Hisz itt van a csárdában.~- Nem bántom, -
7621 3, XI | Nem bántom, - mondja a szabados, - tudom, régen
7622 3, XI | hazamenet.~Pista kocsiját a fiatalabb urak foglalák
7623 3, XI | foglalák el és az öreg András, a másikon pedig a nők és Baltay
7624 3, XI | András, a másikon pedig a nők és Baltay foglalának
7625 3, XI | elválás előtt beszólíták a szabadost s a gróf kérdi
7626 3, XI | beszólíták a szabadost s a gróf kérdi tőle.~- Édes
7627 3, XI | melyben aranyok valának, - de a szabados hunyászkodás vagy
7628 3, XI | hagyni.~- Barátom, - unszolá a grófné, - gyerekem boldogságát
7629 3, XI | vele; - mondja hirtelen a szabados, látván, hogy az
7630 3, XI | mit Pista is észrevett, s a grófnak sietve mondja.~-
7631 3, XI | uram, - ez már ilyen ember.~A gróf sajátszerűnek, de egyszersmind
7632 3, XI | megmagyarázhatlannak találván a dolgot, - nem unszolá tovább,
7633 3, XI | vele, mire aztán azt mondja a szabados:~- Egy kérésem
7634 3, XI | Édes örömest - felel rögtön a gróf, - hadd hallom, mit
7635 3, XI | hadd hallom, mit kíván?~- A méltóságos asszonyságok
7636 3, XI | megcsókolni, ha tán megengednék.~A két hölgy örömmel nyújtá
7637 3, XI | midőn mindkettőt megcsókolá, a grófné érzé, hogy egy könnycsepp
7638 3, XI | egy könnycsepp csordult ki a rideg ember szemeiből, mit
7639 3, XI | rideg ember szemeiből, mit a grófné nem tudott megérteni,
7640 3, XI | oly megfoghatatlan, hogy a család maradni szeretne, -
7641 3, XI | az öreg, s unszolja őket a menésre, minek az a sikere
7642 3, XI | őket a menésre, minek az a sikere lőn, hogy egy búcsúköszöntés
7643 3, XI | egy búcsúköszöntés után a nők és a gróf kimenének.
7644 3, XI | búcsúköszöntés után a nők és a gróf kimenének. Baltay pedig
7645 3, XI | Baltay pedig azt mondja a szabadosnak:~- Nem feledkezem
7646 3, XI | velünk, hadd szorítom meg a kezét.~- Nem lehet, - nagyságos
7647 3, XI | nem érdemlettem meg.~- A patvarba, - kinek szoríthatnám
7648 3, XI | kinek szoríthatnám meg a kezét szívesebben, mint
7649 3, XI | kezét szívesebben, mint a kendét?~- Nagyságos uram, -
7650 3, XI | Nagyságos uram, - várjuk meg a holnapi napot.~- De én most
7651 3, XI | várok.~- Nem tartóztatom a nagyságos urat, - huzakodék
7652 3, XI | nagyságos urat, - huzakodék a szabados, - hanem holnap
7653 3, XI | hanem éppen azért várjuk el a holnapi napot.~- Na, - legyen, -
7654 3, XI | feledjük el egymást. - végzi be a szót a szabados, aztán pedig
7655 3, XI | egymást. - végzi be a szót a szabados, aztán pedig kiállt
7656 3, XI | szabados, aztán pedig kiállt a csárda elejére, s a távozó
7657 3, XI | kiállt a csárda elejére, s a távozó kocsik után nézett
7658 3, XI | nem tértek, aztán pedig a kályha szája elé ült le,
7659 3, XI | szája elé ült le, folytatta a munkát, - nézte a kályhában
7660 3, XI | folytatta a munkát, - nézte a kályhában a tüzet s mintha
7661 3, XI | munkát, - nézte a kályhában a tüzet s mintha összeszámolt
7662 3, XI | mintha összeszámolt volna a világgal, könnyebbült kebellel
7663 3, XI | lesz már többé alkalma: de a régiekből valamit feledni
7664 3, XI | kiköthetném, s hű maradtam volna a nagyvilág büntető törvényéhez,
7665 3, XI | nem talál megnyugvást, míg a bűnöst agyon nem veri.~Oh,
7666 3, XI | lelkét az író végighúzkodja a sáron, aztán pedig kilöki
7667 3, XI | sáron, aztán pedig kilöki a szemétre, hogy még több
7668 3, XI | ember megundorodik tőle, a szellemdús író készen van
7669 3, XI | készen van elmondani azt, mi a varjúknak dobatik, - hisz
7670 3, XI | köze hozzá az írónak, hogy a tolvajt fel szokták kötni, -
7671 3, XI | szokták kötni, - ő megtette a magáét, földhöz verte a
7672 3, XI | a magáét, földhöz verte a lelket, a testet miért kímélnék? -
7673 3, XI | földhöz verte a lelket, a testet miért kímélnék? -
7674 3, XI | testet miért kímélnék? - a közönség érdekes olvasmányt
7675 3, XI | közönség, tessék ordítani!~A húsz esztendős gyermek egy
7676 3, XI | kötözd meg. - Ha ló lenne, s a lovat megcsípné egy légy
7677 3, XI | légy és kínjában kirúgván, a kocsist is eléri, összeszamarazzák
7678 3, XI | eléri, összeszamarazzák a kocsist, s a ló - abrakot
7679 3, XI | összeszamarazzák a kocsist, s a ló - abrakot kap megint. -
7680 3, XI | abrakot kap megint. - A pénzdarab leesik, felveszik
7681 3, XI | pénzdarab leesik, felveszik a porból, lefújják róla a
7682 3, XI | a porból, lefújják róla a port, zsebre teszik megint, -
7683 3, XI | csak az embert lökik vissza a sárba; - eggyel több vagy
7684 3, XI | lelketlen eljárást, s ha már a többség ilyen bolond, tegyünk
7685 3, XI | végképpen, Keszthelyre értek a vendégek.~Festetics a kocsizörejre
7686 3, XI | értek a vendégek.~Festetics a kocsizörejre lesietett,
7687 3, XI | kocsizörejre lesietett, s a nagy lépcsőhöz érve bámult
7688 3, XI | lépcsőhöz érve bámult el, midőn a haragos atyafiakat együtt
7689 3, XI | azonban nem sokáig késtek a megmagyarázással, s általános
7690 3, XI | megmagyarázással, s általános öröm lőn a keszthelyi kastélyban.~Másnap
7691 3, XI | reggel együtt reggelizett a család. András az előteremben
7692 3, XI | beszélgetett Pistával, kit a gróf felkéretett, mert hitte,
7693 3, XI | felkéretett, mert hitte, hogy a "Kenyeretlen" csárdának
7694 3, XI | nejének még boldogságával is?~A reggelizés után Baltay kezét
7695 3, XI | reggelizés után Baltay kezét a grófnak nyújtván, átment
7696 3, XI | szívességgel az öreg.~- Ezt a kis papírdarabot hoztam
7697 3, XI | elhalaványult, valamint a gróf is, és az öreg remegő
7698 3, XI | öreg remegő kézzel nyúlt a papiros után, mely jól megöregedett,
7699 3, XI | olvasható, s az öregúr elolvasta a vallomást.~- Ki írta alá
7700 3, XI | kérdi az öreg.~- Én és a kórházi felügyelő, - felel
7701 3, XI | van az én nevem mellett a főorvosé, tisztán ki van
7702 3, XI | kétség! - mondja az öreg, - a főorvos keze írását ösmerem, -
7703 3, XI | általa tudtam meg, hogy a pör a körmendi levéltárban
7704 3, XI | általa tudtam meg, hogy a pör a körmendi levéltárban van
7705 3, XI | levéltárban van letéve.~- A másik tanú pedig én vagyok.~-
7706 3, XI | S aki megölte?~- Ott a neve, nagyságos uraim, -
7707 3, XI | neve, nagyságos uraim, - a boldogtalan nekem szánta
7708 3, XI | boldogtalan nekem szánta a golyót, és az úrfit találta
7709 3, XI | el!~- Bocsásson meg neki a jó isten, én nem átkozhatom
7710 3, XI | uram, megviszem neki ezt a vigasztalást.~- És még élne
7711 3, XI | valamennyien vendégei voltunk a csárdában, nagyságos uram!~-
7712 3, XI | csárdában, nagyságos uram!~- Az a sánta ember?~- Kit úgy vert
7713 3, XI | ember?~- Kit úgy vert meg a sors, hogy az enyém helyett
7714 3, XI | Úgy ez az az ember, kivel a hadjáratban az erdőnyílásban
7715 3, XI | erdőnyílásban álltak? - kérdi a gróf.~- Ott kaptuk a sebeket,
7716 3, XI | kérdi a gróf.~- Ott kaptuk a sebeket, s az ágyúzás után
7717 3, XI | Baltay nem bírt megválni a gondolattól, mely néhány
7718 3, XI | de midőn újra visszaélte a múltat, s elért a jelenig,
7719 3, XI | visszaélte a múltat, s elért a jelenig, mely boldogságot
7720 3, XI | lassankint lemaradozott a bánat, s a két fiatalnak
7721 3, XI | lemaradozott a bánat, s a két fiatalnak boldogsága
7722 3, XI | Alkonyatkor utolszor emlékezék a dologról s midőn elérte
7723 3, XI | dologról s midőn elérte azt a pontot, mely a tegnapi órának
7724 3, XI | elérte azt a pontot, mely a tegnapi órának ideje volt,
7725 3, XI | tegnapi órának ideje volt, a mogorva szabados arcát maga
7726 3, XI | nagyot hibázott egyszer a kéz, leszenvedte azt százszor, -
7727 3, XI | bemenvén kedvenceihez, kik a háborítatlan látás boldog
7728 3, XI | boldog örömeit érzék, - míg a szabados étlen-szomjan várta
7729 3, XI | étlen-szomjan várta Pistát a csárda előtt, mert megígérte
7730 3, XI | még tisztán látta az úton a fekete pontot, mely fához
7731 3, XI | negyed múlva megérkezett a nagy kínnal várt vendég.~-
7732 3, XI | Megbocsátott! - mondja Pista a szabadosnak, ki egy szót
7733 3, XI | míg Pista gőzölgő lovait a nyughelyre vezette, s a
7734 3, XI | a nyughelyre vezette, s a nagy istállóban tüzet rakott,
7735 3, XI | párákat meg ne ölje majd a hideg.~Magunk is érezzük,
7736 3, XI | illesztenünk, - az egyik a mogorva szabados, kit a
7737 3, XI | a mogorva szabados, kit a bocsánat fogott le, a másik
7738 3, XI | kit a bocsánat fogott le, a másik a boldog család, melyből
7739 3, XI | bocsánat fogott le, a másik a boldog család, melyből most
7740 3, XI | között ül, nem gondolván a múltnak szenvedéseire, -
7741 3, XI | áhítatos buzgalommal bámulta a gondviselés művét, mely
7742 3, XI | gondviselés művét, mely a szétszakadt szálakat ily
7743 3, XI | különb ember megveregetné a vállát.~Festetics végighallgatván
7744 3, XI | Festetics végighallgatván a történetet, midőn Baltayval
7745 3, XI | Baltayval megint végignézék a keszthelyi intézetet, elégülten
7746 3, XI | elégülten mondja:~- Barátom! A mi szerepünk eddig tart, -
7747 3, XI | szerepünk eddig tart, - a többi a fiatalok dolga.~*~
7748 3, XI | szerepünk eddig tart, - a többi a fiatalok dolga.~*~Midőn
7749 3, XI | fiatalok dolga.~*~Midőn a Bakony erdején oly sűrű
7750 3, XI | Bakony erdején oly sűrű lőn a falevél, hogy a madárfészek
7751 3, XI | sűrű lőn a falevél, hogy a madárfészek elrejtőzködhetett,
7752 3, XI | vendégképpen várja, meghalt a kifáradt ember, s ma már
7753 3, XI | kifáradt ember, s ma már a nyughely várakozik reá.~
7754 3, XI | kocsira, s ezekkel adta meg a legutolsó tiszteletet, a
7755 3, XI | a legutolsó tiszteletet, a hidegült tetemet visszaadván
7756 3, XI | hidegült tetemet visszaadván a földnek.~A csárdától nem
7757 3, XI | tetemet visszaadván a földnek.~A csárdától nem messze, a
7758 3, XI | A csárdától nem messze, a forráshoz is közel kikereste
7759 3, XI | forráshoz is közel kikereste a legárnyékosabb helyet, s
7760 3, XI | volt osztozkodó nép, hogy a temetésről visszajővén elosztozzék
7761 3, XI | visszajővén elosztozzék a maradékon, és még össze
7762 3, XI | marakodjanak az aprólékon, hol a gombostűt is megválogatják,
7763 3, XI | többet vagy jobban hordjon el a másik.~A legszebb hantokat
7764 3, XI | jobban hordjon el a másik.~A legszebb hantokat válogatták,
7765 3, XI | illesztettek össze egy keresztet, s a mező virágaiból még koszorú
7766 3, XI | koszorú is került.~Ledűlt a fa - árnyéka sincs többé, -
7767 3, XI | csak egykor széthordani a szél, - messze, mindenfelé;
7768 3, XI | szedi megint azt össze?~A hitetlennek nagyobb kínja
7769 3, XI | lehet végórájában, minthogy a léleknek halhatatlanságát
7770 3, XII | XII.~Fele enyém, fele meg a tied.~Olvasóm lámpája elalvófélben
7771 3, XII | van, tán nem is látja meg a vékony fonalat, melynek
7772 3, XII | egyszer meghurcolom azt a türelmet, mely e fonaleregetést
7773 3, XII | csakhogy aki izengetne neki, a föld alatt nyugszik már.~
7774 3, XII | nyugszik már.~Sümeg felől jön a grófi fogat, a négy táltos
7775 3, XII | felől jön a grófi fogat, a négy táltos tajtékot ver
7776 3, XII | Pistának lakása előtt száll ki a kocsiból Kisfaludy Sándor,
7777 3, XII | kocsiból Kisfaludy Sándor, s a gazdát az udvaron találja.~-
7778 3, XII | Kisfaludy, megszorítván a megkeresett jobbot.~- Hála
7779 3, XII | jobbot.~- Hála legyen érte a felséges úristennek, - válaszol
7780 3, XII | jövök, még pedig egyenesen a nádor ő fönségétől.~- Bizony
7781 3, XII | Kisfaludy.~- Okos embernek a fejében is elég hordani
7782 3, XII | az ágyúszóról, - mondja a másik, - egy pár ágyút elsütöttek
7783 3, XII | ez arany érdempénz, ezt a nádor küldi.~Kisfaludy a
7784 3, XII | a nádor küldi.~Kisfaludy a bámuló embernek mellére
7785 3, XII | rájok sütögettek, s mintha a mellére azért tennének olyan
7786 3, XII | odalőhessenek.~Míg Kisfaludy a feltűzéssel vesződött, a
7787 3, XII | a feltűzéssel vesződött, a ház népe összeszaladt, előbb
7788 3, XII | népe összeszaladt, előbb a kapu mellől bámulták a dolgot,
7789 3, XII | előbb a kapu mellől bámulták a dolgot, később megközelíték
7790 3, XII | megközelíték őket, utóbb a férfiak levett kalappal
7791 3, XII | egyik sem tudta megállni a sírást, hanem megeresztette
7792 3, XII | sírást, hanem megeresztette a könyűt, mely törületlenül
7793 3, XII | mertek jőni, Pista kinyújtá a kezét, melyet sorban szorongattak,
7794 3, XII | szorongattak, és ránéztek a tündöklő pénzre, melyért
7795 3, XII | az egyszerű nép, hogy azt a csillogó aranyat azért tették
7796 3, XII | csillogó aranyat azért tették a mellére, hogy az nem a költőpénz
7797 3, XII | tették a mellére, hogy az nem a költőpénz közé való, s milyen
7798 3, XII | s milyen szépen odaillik a széles mellre, legalább
7799 3, XII | széles mellre, legalább mikor a gazda nagy ünnepen a második
7800 3, XII | mikor a gazda nagy ünnepen a második harangszóra szentegyházba
7801 3, XII | indul, jobbról-balról kitér a sok ember, és még a szentegyházban
7802 3, XII | kitér a sok ember, és még a szentegyházban is a legelső
7803 3, XII | még a szentegyházban is a legelső padig eresztik,
7804 3, XII | Kisfaludy az érdempénzt, a hátulsók közöl kiszaladt
7805 3, XII | menőt becsődített, hogy a nagy becsületnek több nézője
7806 3, XII | mindig egy helyben állt, mint a gyermek, kit húsvétnapra
7807 3, XII | egyszersmind kezet szorított vele a nézők láttára. Pista pedig
7808 3, XII | Megszabadultunk mi mind a ketten, uram.~- És a másik
7809 3, XII | mind a ketten, uram.~- És a másik is élne még?~- Él
7810 3, XII | is élne még?~- Él még, de a más világon, uram, - mondja
7811 3, XII | fekszik? - kérdi élénken a másik.~- Körülbelül háromórányira
7812 3, XII | Körülbelül háromórányira ide, a Bakony egyik elhagyottabb
7813 3, XII | részén.~- Megnézhetem én azt a sírt?~- Amikor parancsolni
7814 3, XII | megvirrad előre ott leszek; a helyet pedig megmondom,
7815 3, XII | velünk, - mondja Kisfaludy a vett utasítást följegyezve,
7816 3, XII | szentül megígérve, hogy a kitűzött időre jelen leend,
7817 3, XII | Pistát sorban ölelgette össze a becsődűlt nép, midőn pedig
7818 3, XII | újságlátók torkig laktak a bámulásban, s elszéledtek
7819 3, XII | bámulásban, s elszéledtek a háztól, Pista levette melléről
7820 3, XII | kendőbe takarta, s elment vele a városba, nem eresztvén magával
7821 3, XII | kell még mondanunk, hogy a hír már végigszaladt az
7822 3, XII | jóllaktak, Pista kibontja a kendőt, az aranypénzt kiveszi,
7823 3, XII | midőn egy kissé eszére tért a nagy csudálkozásból, szerette
7824 3, XII | esik ki az úr keze alatt a munka, mintha én vágnám
7825 3, XII | valóságos arany, még pedig a legjava.~- Mind elhiszem
7826 3, XII | megcselekedhetem; - okoskodék a becsületes művész, - hanem
7827 3, XII | Pista.~- Bíz édes jó barátom a számtól esik el a falat,
7828 3, XII | barátom a számtól esik el a falat, ha munka után nem
7829 3, XII | nem látok, - mert bíz még a fejemet sem érek rá megvakarni,
7830 3, XII | vágja hamar ketté.~- Mi a manó, egy negyedórával több
7831 3, XII | tűrhetetlenkedék az aranyműves, átvevén a pénzt, hogy ha már másképp
7832 3, XII | ha már másképp nem lehet, a kívánság szerint elvágja. -
7833 3, XII | hát, elvágtam! - mondja a bosszús ember két darabban
7834 3, XII | ember két darabban adván át a pénzt.~- Most már egy lyukat
7835 3, XII | lyukat is fúrjon rá, hogy a szalagot bele tudjam húzni.~
7836 3, XII | tudjam húzni.~Azt is megtette a másik, folyvást dörmögvén
7837 3, XII | legényének, ki szintén nem érté a dolgot:~- Ez a bolond paraszt
7838 3, XII | nem érté a dolgot:~- Ez a bolond paraszt bizonyosan
7839 3, XII | küldtek neki Budáról.~Ez a magyarázat megnyugtatá a
7840 3, XII | a magyarázat megnyugtatá a mestert is, legényt is,
7841 3, XII | legényt is, s minthogy a munkának ára megvolt, nem
7842 3, XII | nem töprenkedtek tovább a dolgon, mi pedig menjünk
7843 3, XII | s mire megvirradt, már a Bakonyban fogott ki a csárda
7844 3, XII | már a Bakonyban fogott ki a csárda mellett, mely most
7845 3, XII | szintén jó korán felébredt, s a négy ló készen várta, hogy
7846 3, XII | az idő sem hátráltatván, a tegnapi utasítás nyomán
7847 3, XII | tegnapi utasítás nyomán a hegyeknek tartottak.~A zalai
7848 3, XII | nyomán a hegyeknek tartottak.~A zalai hegyek nem puszta
7849 3, XII | többé, megelevenedett rajtuk a múltnak emléke, s a mellettük
7850 3, XII | rajtuk a múltnak emléke, s a mellettük elmenő vándor
7851 3, XII | fölnéz, mintha lekiáltana rá a múlt idő, hogy vesse le
7852 3, XII | múlt idő, hogy vesse le a sarut, mert szent helyen
7853 3, XII | mert szent helyen jár, - s a magyarnak búcsúra kell ide
7854 3, XII | Tátika, Somló, Szigliget és a többi, egymásra néznek,
7855 3, XII | nekik az az új élet, mire a költő tolla feltámasztá
7856 3, XII | vissza az ifjuló nemzet.~A négy ló büszkén hordja fejét,
7857 3, XII | menne el az őshegyek alatt; a költő pedig áhítattal néz
7858 3, XII | saját lánglelkében élne a múltnak tükre, s oly jól
7859 3, XII | mélázásából fölébredve, midőn a csárdához értek s a kipányvázott
7860 3, XII | midőn a csárdához értek s a kipányvázott lovak mellett
7861 3, XII | Pista, lesegítvén vendégét a kocsiról, egyszersmind utasítást
7862 3, XII | egyszersmind utasítást adván a kocsisnak, hogy valamivel
7863 3, XII | könnyebben megfordulhat, mint a csárda előtt.~- Tehát nézzük
7864 3, XII | előtt.~- Tehát nézzük meg a sírt! - mondja Kisfaludy
7865 3, XII | megindulván Pistával, ki a csárdától nem messze lévő
7866 3, XII | vezette, melynek indái között a kis kanyargón át, az újon
7867 3, XII | nyírfakereszt fehérlett a sírnál, a keresztnek új
7868 3, XII | nyírfakereszt fehérlett a sírnál, a keresztnek új szedett virágból
7869 3, XII | felét ő érdemlette meg!~*~A fonal vége itt van, most
7870 3, XII | szándékkal mentem vissza a múlthoz, hasztalan, sokan
7871 3, XII | Minden embernek megvan a maga nótája, s azt százszor
7872 3, XII | újra reávágyik.~Én hiszek a jelenben, remélem a jövőt,
7873 3, XII | hiszek a jelenben, remélem a jövőt, és szeretem a múltat,
7874 3, XII | remélem a jövőt, és szeretem a múltat, melyben nagy idők,
7875 3, XII | ráadás.~Szavamat beváltám, a legközelebbi félszázad első
7876 3, XII | lesznek annál inkább, minthogy a közlött dolgok nagy részét
7877 3, XII | kell megerősítenünk, s ha a valót látja, könnyebben
7878 3, XII | kibékül önmagával.~Ha tehát a pirosítót elengedtem, igen
7879 3, XII | lelkiösmeretesen kimentem azt a bűnt, mi az élethűség vádjából
7880 3, XII | vádjából rám háramoltatik.~Míg a munka szakadozottan jelent
7881 3, XII | szakadozottan jelent meg a "Magyar Sajtó"-ban, a tisztelt
7882 3, XII | meg a "Magyar Sajtó"-ban, a tisztelt szerkesztőség jónak
7883 3, XII | meggyőződésemet mondám ki, felelek a vezércikkre, talán bővebben
7884 3, XII | talán bővebben magyarázom ki a dolgot, s megérthetjük egymást.~
7885 3, XII | s megérthetjük egymást.~A vezércikk a következő:~A
7886 3, XII | megérthetjük egymást.~A vezércikk a következő:~A természetes
7887 3, XII | A vezércikk a következő:~A természetes ész és a civilizáció~
7888 3, XII | következő:~A természetes ész és a civilizáció~Alig képzelhetnénk
7889 3, XII | befolyása van, azzal hitegetné a népet, hogy az ő természetes
7890 3, XII | van ama párbeszédben, mely a "Nagy idők, nagy emberek"
7891 3, XII | ítéletet és véleményt ad a nagy míveltségű angol szájába,
7892 3, XII | képzelhetetlen.~Az angol bámulhatta a magyar béresnek tiszta eszét
7893 3, XII | 1794-ből szügségképp érezte a külömbséget az angol civilizáció
7894 3, XII | külömbséget az angol civilizáció s a magyarországi nomád állapotok
7895 3, XII | s bizonyosan nem fakadt a fürgedi puszta közepén azon
7896 3, XII | itt civilizálni?"~Szerzőt a nemzeti önszeretet elragadá,
7897 3, XII | helyett költővé tette.~Igenis, a természetes tiszta ész,
7898 3, XII | gondviselés kegyelméből a magyar fajnak öröksége, -
7899 3, XII | kiváltsága.~Valószínűleg a magyar nyelv szelleme, világossága
7900 3, XII | és szerkezete gyakorolja a kisded kortól kezdve a magyar
7901 3, XII | gyakorolja a kisded kortól kezdve a magyar ember velejére azon
7902 3, XII | rejtélyes hatást, melynél fogva a legvadabb csikósnak is az
7903 3, XII | első tanulság az, hogy míg a nép a magyar nyelvet megőrzi,
7904 3, XII | tanulság az, hogy míg a nép a magyar nyelvet megőrzi,
7905 3, XII | magában elég, s hogy az a civilizációt feleslegessé
7906 3, XII | feleslegessé teszi.~Ma már tán maga a fürgedi béres is kimondja,
7907 3, XII | fogva, hogy az ész tudomány, a lélek míveltség és pallérozottság
7908 3, XII | parlag mezők.~S minden esetre a legrejtélyesb, a legnehezebben
7909 3, XII | esetre a legrejtélyesb, a legnehezebben megfejthető
7910 3, XII | vetélkedtek, s hol az államélet s a polgári szabadság már oly
7911 3, XII | voltak fejlődve, - dacára a sok természetes észnek,
7912 3, XII | európai kultúra mögött?~Csupán a hűbéri viszonyokat okolni
7913 3, XII | mert hiszen azok legalább a nemességet nem gátolhatták
7914 3, XII | majorjaikban minden állapotra a kultúra bélyegét nyomni;
7915 3, XII | kultúra bélyegét nyomni; sőt a hűbériség még a parasztot
7916 3, XII | nyomni; sőt a hűbériség még a parasztot sem akadályozhatta
7917 3, XII | megmosdani, megfésülködni, s azt a pénzt, mit a csapszékekben
7918 3, XII | megfésülködni, s azt a pénzt, mit a csapszékekben elkölt, háztartása
7919 3, XII | mellyel természetes eszében a nemzetet a gondviselés megajándékozá, -
7920 3, XII | természetes eszében a nemzetet a gondviselés megajándékozá, -
7921 3, XII | eredmény nélkül maradt.~A jelen nemzedéknek jutott
7922 3, XII | jelen nemzedéknek jutott a sors, egy új magyar aerát,
7923 3, XII | sors, egy új magyar aerát, a civilizáció korszakát vállaira
7924 3, XII | istennek köszönhető, hogy maga a gyermek bele nem veszett.~
7925 3, XII | gyermek bele nem veszett.~A bálványimádók vállain feltolakodott
7926 3, XII | mellőzvén az egyetlen jó vezért, a legnagyobb életveszélybe
7927 3, XII | legnagyobb életveszélybe hozták a nemzetet.~A magyarnak abba
7928 3, XII | életveszélybe hozták a nemzetet.~A magyarnak abba a természetes
7929 3, XII | nemzetet.~A magyarnak abba a természetes józan eszébe
7930 3, XII | sőt attól követeljük, hogy a jelen átalakulás nehéz fázisában
7931 3, XII | tapintatot fog tanusítani, s a korszak, a civilizáció igényeit
7932 3, XII | tanusítani, s a korszak, a civilizáció igényeit áldozatkészséggel
7933 3, XII | és erélyes használata, s a tudománnyal és értelmes
7934 3, XII | értelmes munkával szövetkezése a legbiztosabb, leghathatósb
7935 3, XII | leghathatósb eszköz, hogy a magyar az európai kultúra
7936 3, XII | évtizedek alatt helyrehozza, - s a most még parlagkülsejű Magyarország
7937 3, XII | sem, ki azt képzelné, hogy a magyar köznépnek természetes
7938 3, XII | hogy mit akarnak ezzel a szóval: civilizáció?~Sokat
7939 3, XII | jobban meggondolnák, hogy a civilizáció szó, nem olyan
7940 3, XII | ki lehet vele mondani; ha a szó megakad a gége belsejében.~
7941 3, XII | mondani; ha a szó megakad a gége belsejében.~Nem rég
7942 3, XII | gvardiáért tett lépést, hogy itt a zsiványoknál biztosítsa
7943 3, XII | akad húsz-harminc ember, ki a negyediket és az ötödiket
7944 3, XII | nyelvet beszélünk! hát még a népünk milyen vad faj lehet?~
7945 3, XII | nem rendeznek, látnák azt a vadmagyart, ki buzakenyéren
7946 3, XII | szurrogátkávét nem iszik mint a cseh földmivelő, vagy rossz
7947 3, XII | az eszméket, - és ha már a nagy világ azt hiszi, hogy
7948 3, XII | és hogy Magyarországban a medve és farkas nem kevesebb,
7949 3, XII | farkas nem kevesebb, mint a zsivány, - legalább mi értsünk
7950 3, XII | hitessük el magunkkal, hogy a civilizációnak azon értelmében
7951 3, XII | ezen rossz tulajdonságokat, a civilizációval ezek össze
7952 3, XII | csalók, - csak ide azzal a finom civilizációval, majd
7953 3, XII | Furcsa, minden kornak megvan a maga divatkórsága, - s valamint
7954 3, XII | gyógyítani, most meg nekünk estek a civilizációval, és öt-hat
7955 3, XII | ide bennünket megtéríteni a civilizációnak, melynek
7956 3, XII | azt akarjuk mondani, hogy a szorgalom nem szép dolog;
7957 3, XII | érezzük, az bizonyosan nem a civilizáció, hanem egy másik
7958 3, XII | magyarul ugyan szorgalom a neve; de ha önök itt benn
7959 3, XII | ott kinn jobban szeretik a diák szót, ám legyen: indusztria.~
7960 3, XII | óriási fejlettségét, - de a népéletet seholsem irigylem,
7961 3, XII | elámítják, s azt hiszik, hogy a civilizációt egy tarisznyában,
7962 3, XII | időre, midőn Magyarországban a jobbágyok sorsa fölött vitáztak, -
7963 3, XII | mondá, hogy ha mi ösmernénk a népnek állapotát idegen
7964 3, XII | is, - azt mondanánk, hogy a mi jobbágyunk úr, ki hust,
7965 3, XII | talán többet kiván tőlünk a világ? meghiszem, - kivánjon
7966 3, XII | arisztokratától egészen a csikósbojtárig, s ha még
7967 3, XII | még alább tetszik, egész a koldusig, - mert nálunk
7968 3, XII | koldusig, - mert nálunk még a koldus sem nyomorult, mint
7969 3, XII | nyomorult, mint máshol, mert még a koldus is visszaadja sok
7970 3, XII | is visszaadja sok helyütt a kenyeret; mert elég van
7971 3, XII | Hanem sajnálni lehet ezeket a jó embereket, kik még annyit
7972 3, XII | sem tanultak meg otthon a nagy civilizációban, hogy
7973 3, XII | nevelkedett, ne jöjjön ide, ha a citromot nagyon szereti;
7974 3, XII | az alföldön hétszámra is a tanyán kell maradni, s kávé
7975 3, XII | éjjeli szállás, és ha aztán a hideg kileli, vége akkor
7976 3, XII | hideg kileli, vége akkor a szerencsétlennek, ki meleg
7977 3, XII | ágyhoz szokott.~Persze, hogy a civilizált nem tartja megtanulásra
7978 3, XII | visszamenni, de lefogta a láz, a szokatlan lég és
7979 3, XII | visszamenni, de lefogta a láz, a szokatlan lég és életmód,
7980 3, XII | egér sem akkor busul, mikor a csapdába bemegyen; hanem
7981 3, XII | ha még annyit tudnak is a tisztelt urak, tanulják
7982 3, XII | tanulják meg legalább azt a kicsit, amit mi is tudunk, -
7983 3, XII | bárdolatlansággal soha nem merném a nemzetet vádolni.~Biztassuk,
7984 3, XII | szorgalomra, takarékosságra, - ez a szó még sokszor méltán lesz
7985 3, XII | kimondva; de végig nézvén a vén Európának minden népét,
7986 3, XII | kétségtelenül óriási érdeme volt a nemzeti öntudat ébresztésében,
7987 3, XII | ébresztésében, s ámbár írótársai a regéknek irodalmi becsét
7988 3, XII | hogy az olvasóközönséget a magyar irodalomnak főleg
7989 3, XII | igen kevesen foglalkozának a legközelebb multtal, melynek
7990 3, XII | dolog vár hálás kézre, mely a feledségtől megmentse. Ne
7991 3, XII | megmentse. Ne riasszon el senkit a munkától az, hogy az élőknek
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991 |