1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
501 1, IV | magára, s esztendeig vezeti a vágy azon napra, hol az
502 1, IV | jóval többet kapjon, mint a másik, és ezt a fölösleget
503 1, IV | kapjon, mint a másik, és ezt a fölösleget ugyan egy álló
504 1, IV | hallja az eleven húsnak.)~- A mi embereink nem öklelődznek
505 1, IV | bántottak volna, kit egyedül a véletlen hozott útba kapusarkon
506 1, IV | az ellent, mint vőlegény a menyasszonyt, hanem egész
507 1, IV | melynek nem annyira harag a vége, mint a becsületes
508 1, IV | annyira harag a vége, mint a becsületes számvetése két
509 1, IV | szám ritkán jön ki, hanem a fölösleget elviszi valaki,
510 1, IV | egy becsületes boxot, hol a szabályok megvannak, s ha
511 1, IV | egyik szemet kiütik, az a kérdés: szabályosan volt-e
512 1, IV | környéknek megszokott rémei; mert a hídvégi ember, ha lehet,
513 1, IV | Annyira vitték ők már ezt a dolgot, hogy nem köt ki
514 1, IV | óta legalkalmasabbak nekik a fürgedi béresek. Most még
515 1, IV | egész hídvégi népet valamint a fürgedi béreseket is egyedül
516 1, IV | egyedül egy képviseli, - ha ez a kettő azt izeni egymásnak,
517 1, IV | addig van, hát elmondom a többit is. Malom nem lévén
518 1, IV | többit is. Malom nem lévén a pusztán, a mezőkomáromi
519 1, IV | Malom nem lévén a pusztán, a mezőkomáromi malomban szoktunk
520 1, IV | béressel tíz asszony is megyen a malomba. Midőn a hídvégi
521 1, IV | megyen a malomba. Midőn a hídvégi hídnál átmennének,
522 1, IV | hídvégi hídnál átmennének, a híd alatt okvetetlenül ácsorog
523 1, IV | szólítja meg Meddig Józsi a bérest, s aztán a szekéren
524 1, IV | Józsi a bérest, s aztán a szekéren üldögélő asszonyok
525 1, IV | gombócot, - azért őrletjük ezt a tenger sok búzát.~- Hát
526 1, IV | melléje? - kérdi gúnnyal a hídvégi.~- Pár számra vágják
527 1, IV | kévét kap föl egy villára a mi emberünk, pedig két kéve
528 1, IV | asszony - fél ember pedig a ráadás.~- Ki mondja azt? -
529 1, IV | mondja azt? - kérdi foghegyen a hídvégi.~- Mind azt mondja, -
530 1, IV | Mind azt mondja, - lőn a válasz - hanem Holvagy Pista
531 1, IV | hanem Holvagy Pista még a negyedikkel is megszerzi.~
532 1, IV | Ennyi aztán már untig elég, a hídvégi halfogó már nem
533 1, IV | asszony, megmondja annak a Holvagy Pistának, hogy ott
534 1, IV | ispánnak jó előre, hogy a hat ökrös szekér a kocsma
535 1, IV | hogy a hat ökrös szekér a kocsma előtt álljon, hogy
536 1, IV | búsuljon, majd az izenetet meg a másik fordulóval hozzuk
537 1, IV | elmondják, s midőn megint a malomba mennek, már megvan
538 1, IV | Fürgedről Holvagy Pista? - kérdi a hídvégi.~- Csak azt izente, -
539 1, IV | Csak azt izente, - mondja a múltkori asszony - hogy
540 1, IV | van, azért izeni is, hogy a hídvégi felcsert, meg a
541 1, IV | a hídvégi felcsert, meg a vizes lepedőt elvigyék az
542 1, IV | mindenikbe raknak egy embert a fürgediek. Ezt izente Holvagy
543 1, IV | kiállhatja.~- Mikor van ez a búcsú? - kérdi Bowring.~-
544 1, IV | ajtó felé nézvén, minthogy a herceg már visszajött, s
545 1, IV | mulassza bemenni Ozorára, hogy a búcsún valami rendetlenség
546 1, IV | Gondoskodtam élvezetről, - mondja a kérdett - el nem maradnék
547 1, IV | el nem maradnék ezért a pusztáért.~A herceg nem
548 1, IV | maradnék ezért a pusztáért.~A herceg nem kételkedék, hogy
549 1, IV | hanem kívánsága szerint a pusztán hagyá.~Egész estig
550 1, IV | estig beszélteté magának a különböző kalandokat, későn
551 1, IV | csak nyugalomra, s mint a gyermek, egész örömmel ébred
552 1, IV | egész örömmel ébred föl a másik napra, mely Hídvégen
553 1, IV | látta, mily ünnepi szín van a pusztán, midőn a kis béresek
554 1, IV | szín van a pusztán, midőn a kis béresek fehér patyolatingben
555 1, IV | gombos mellényben járták át a nagy udvart, miközben egy
556 1, IV | sárgavörös tarkájú kendő a mellény gombján megerősítve
557 1, IV | gombján megerősítve s oldalt a zsebbe tűzve lobogott a
558 1, IV | a zsebbe tűzve lobogott a lépések után.~A nagyszájú
559 1, IV | lobogott a lépések után.~A nagyszájú ing fehér felhőként
560 1, IV | felhőként lebbent meg, s a nagy tisztaság szokatlan
561 1, IV | szokatlan méltóságot kölcsönzött a választott magas alaknak,
562 1, IV | elgondolkodott egyet, hát még a fiatalabb!~A sok készülődés
563 1, IV | egyet, hát még a fiatalabb!~A sok készülődés után a nőtelen
564 1, IV | fiatalabb!~A sok készülődés után a nőtelen legények vagy húszan
565 1, IV | húszan összegyülekeztek, mit a hajdú már bejelentett az
566 1, IV | bejelentett az ispánnak, ki a legénységet ezzel a szóval
567 1, IV | ki a legénységet ezzel a szóval ereszté el:~- Legények!
568 1, IV | ereszté el:~- Legények! a szent misén minden ember
569 1, IV | lesz panasz! - mondja egy a többiért, s a nyalka csapat
570 1, IV | mondja egy a többiért, s a nyalka csapat megoszlék,
571 1, IV | kedve tartja.~Készen álltak a megnyergelt paripák, Bowring
572 1, IV | tetszésük szerint követhesse a pusztaiakat, kik különvált
573 1, IV | csoportokban tarkázták meg a nagy országutat, mely a
574 1, IV | a nagy országutat, mely a pusztán keresztül a faluba
575 1, IV | mely a pusztán keresztül a faluba vezetett.~Egy férfi
576 1, IV | hogy az útnak egyik szélén a legény, másik szélen pedig
577 1, IV | legény, másik szélen pedig a leány ment oly következetesen,
578 1, IV | Bowring úrnak, - házaspár, a férj elől megyen, utána
579 1, IV | elől megyen, utána pedig a nő, férjének dolmányát vetvén
580 1, IV | dolmányát vetvén vállára, s a széles országúton nem lép
581 1, IV | szüntelenül utána megyen, s amit a férj elől beszél, ő azt
582 1, IV | férj elől beszél, ő azt a második sorból hallgatja,
583 1, IV | ellenkező az igaz; de jaj volna a lány becsületének, ki a
584 1, IV | a lány becsületének, ki a nagy országutat közbe nem
585 1, IV | közbe nem ejtené, minthogy a nagy pusztán oly messziről
586 1, IV | szeme nyomról nyomra kísérné a leányt. Szent szokás ez
587 1, IV | magától eleressze; mert mint a nyitott könyvnek legelső
588 1, IV | tisztán kilátszik az ember a távol rónaságból.~Az angol
589 1, IV | angol nyugodtan hallgatta a beszédet, s egyet körülnézett
590 1, IV | beszédet, s egyet körülnézett a nagy pusztán, hol még akkora
591 1, IV | tiszta az erkölcs, hogy a nagy világ civilizálója
592 1, IV | lépjen e térre, hol még a kereskedés tanyát nem vert,
593 1, IV | sem tette portékává senki.~A síkságból mintegy visszafelé
594 1, IV | mélyedéseken át Ozorára vezette a két búcsúi vendéget, kik
595 1, IV | két búcsúi vendéget, kik a vendégszerető pap udvarán
596 1, IV | pap udvarán szálltak le a lóról.~Összesereglett a
597 1, IV | a lóról.~Összesereglett a vidéki népség, megkondult
598 1, IV | vidéki népség, megkondult a harmadik harangszó, s a
599 1, IV | a harmadik harangszó, s a hívők áhítattal léptek át
600 1, IV | hívők áhítattal léptek át a szent küszöbön, tisztelni
601 1, IV | szent küszöbön, tisztelni a legelső magyar királyt,
602 1, IV | legelső magyar királyt, kit a vallás megszentelt, s a
603 1, IV | a vallás megszentelt, s a buzgó nép közelebb hiszi
604 1, IV | látja.~Az imaházból kihallik a buzgó ének, és szinte fölnéz
605 1, IV | az égre, hova fölfelé tör a buzgalom, s elgondolja a
606 1, IV | a buzgalom, s elgondolja a magyar ember: Igazságos
607 1, IV | könyörögnünk!~Mise után szétment a búcsú-nép, vendéglátó házakban
608 1, IV | egy-két órára helyrerángatván a kedvét a búsuló magyarnak.~
609 1, IV | helyrerángatván a kedvét a búsuló magyarnak.~A tisztelendő
610 1, IV | kedvét a búsuló magyarnak.~A tisztelendő úr asztalát
611 1, IV | asztalát sűrűn körülülte a vendégsereg, csak egy hely
612 1, IV | legfölül, Bowring úré, ki a kocsmában ül egy nyári kabátban,
613 1, IV | verekedést elszalassza.~A kocsmáros egy kis ajándékért
614 1, IV | kocsmáros egy kis ajándékért a bormérőbe eresztette, hogy
615 1, IV | alkalmatlanság nélkül élvezhesse a látványt, mire nem igen
616 1, IV | várakoznia; mert valamint a rémek órája, lassankint
617 1, IV | élükön Meddig Józsi lépett a kocsmába, s a legkényelmesb
618 1, IV | Józsi lépett a kocsmába, s a legkényelmesb helyet kiválasztá
619 1, IV | hogy embereit, mint vezér a hadsereget, végig lássa,
620 1, IV | egyszersmind elöl legyen, s hogy a cigányhoz közel legyen;
621 1, IV | közel legyen; mert hiában, ő a vezér, őt; illeti meg a
622 1, IV | a vezér, őt; illeti meg a tisztesség, hogy ő mulassa
623 1, IV | tisztesség, hogy ő mulassa magát a cigánnyal.~A kocsma tágas
624 1, IV | mulassa magát a cigánnyal.~A kocsma tágas volt, legalább
625 1, IV | mely az ellenkező zugban a padon végig feküdt be a
626 1, IV | a padon végig feküdt be a falnak, anélkül, hogy akár
627 1, IV | falnak, anélkül, hogy akár a mulatók zaja, akár a zene
628 1, IV | akár a mulatók zaja, akár a zene megfordíthatná a padon,
629 1, IV | akár a zene megfordíthatná a padon, hol már jó ideje
630 1, IV | azt elhagyni.~Megindult a jó kedv. Egyéb nem hiányzék,
631 1, IV | hiányzék, csak az, hogy a búcsú Bowring úr várakozásának
632 1, IV | megfeleljen, azaz: hogy a légyott el ne maradjon;
633 1, IV | maradjon; de nem is maradt el.~A nyitott ajtón meghajolva
634 1, IV | nyers hangon kíván jó napot a kocsmárosnak, s olyanformán
635 1, IV | mintha senki sem volna a kocsmában, pedig Meddig
636 1, IV | ablak is megnyílott bele; de a béres mégis azt mondja:~-
637 1, IV | ne unja el magát az ember a kocsmában, ha maga van.~-
638 1, IV | van itt más is! - szól a kocsmáros, a kikészített
639 1, IV | is! - szól a kocsmáros, a kikészített meszelyt a hídvégi
640 1, IV | a kikészített meszelyt a hídvégi vezér mellé helyezvén, -
641 1, IV | nem látja kend, hogy a hídvégiek is itt vannak?~
642 1, IV | hídvégiek is itt vannak?~A béres előbb ivott a borból,
643 1, IV | vannak?~A béres előbb ivott a borból, pajtásait is megkínálta,
644 1, IV | ezt az előjátékot, mint a szatmári ember a komédiát,
645 1, IV | előjátékot, mint a szatmári ember a komédiát, midőn a medvét
646 1, IV | ember a komédiát, midőn a medvét várta, s a bormérő
647 1, IV | midőn a medvét várta, s a bormérő nyílásán kidülleszkedve,
648 1, IV | emeleti páholyból nézte a drámát, melyben két hős
649 1, IV | Öcsém, tán hályog van a szemeden, - gúnyolódik a
650 1, IV | a szemeden, - gúnyolódik a hídvégi - itt van ám a hídvégi
651 1, IV | gúnyolódik a hídvégi - itt van ám a hídvégi felcser (ez célzás),
652 1, IV | nem lenne jó, ha szemedet a tenyeredbe adná?~- Már én
653 1, IV | hazatalálok az éjjel! - mondja rá a béres egykedvűen leülvén
654 1, IV | csak eljött volna utánunk a szekér.~- Pedig eljöttünk! -
655 1, IV | eljöttünk! - mondja hegyesen a hídvégi szabados.~- Nojsz,
656 1, IV | maradtunk otthon! - felelt a béres.~- De látlak.~- Én
657 1, IV | látlak.~- Én is, - lőn ismét a kurta válasz, midőn a kocsmáros
658 1, IV | ismét a kurta válasz, midőn a kocsmáros megint bort tett
659 1, IV | kocsmáros megint bort tett a vendégek elé, Bowring pedig
660 1, IV | Bowring pedig azt kérdi a kocsmárostól, ki a bormérőbe
661 1, IV | kérdi a kocsmárostól, ki a bormérőbe visszament:~-
662 1, IV | látom, hogy ez egyik sem mer a másikba kapni.~- Dehogy
663 1, IV | csakhogy uram ennek is megvan a maga módja, még pedig az,
664 1, IV | nem volt még igazi okuk a verekedésre az izengetésen
665 1, IV | csak kötődnek; - végzi be a kocsmáros, lemenvén a pincébe,
666 1, IV | be a kocsmáros, lemenvén a pincébe, s magára hagyván
667 1, IV | hagyván az angolt, ki megint a párbeszédre figyelt.~- Hát
668 1, IV | mondod, hogy látsz? - kérdi a szabados a bérest.~- Persze,
669 1, IV | látsz? - kérdi a szabados a bérest.~- Persze, hogy látlak!~-
670 1, IV | amaz - hogyha hályog van a szemeden, inkább közelebb
671 1, IV | jövök hozzád, - folytatja a szabados, közelebb csúsztatván
672 1, IV | az asztalon, s minthogy a béres is már könyökre támaszkodék,
673 1, IV | már könyökre támaszkodék, a két kéz olyan közel volt,
674 1, IV | olyan közel volt, hogy egyik a másik szemét könnyen kiüthetné.~-
675 1, IV | helyben, öcsém? - kérdé a béres könyökét jól felfeszítvén,
676 1, IV | Hátha odább mész? - véli a szabados.~- Nem hinném! -
677 1, IV | Nem hinném! - mondja a béres egy helyből, mire
678 1, IV | béres egy helyből, mire a másik már oly közel csúszott,
679 1, IV | hogy könyöke megérinté a bérest.~- Hozzám ne értesd
680 1, IV | Hozzám ne értesd többször a könyöködet, mert aztán előkérheted
681 1, IV | mert aztán előkérheted a vizes lepedőket! - mondja
682 1, IV | vizes lepedőket! - mondja a béres, mire a hídvégit egyike
683 1, IV | mondja a béres, mire a hídvégit egyike saját pajtásainak
684 1, IV | kissé meglöki, s ekképp a béres könyökét eltaszítja
685 1, IV | az útból, mire aztán vége a diplomáciai tárgyalásnak,
686 1, IV | elsül az első ágyú, azaz, a béres úgy löki mellbe Meddig
687 1, IV | Meddig Józsit, hogy az rögtön a falhoz csapódik, ha éppen
688 1, IV | falhoz csapódik, ha éppen a másik hídvéginek feje közbe
689 1, IV | mely aztán olyant ütött a falon, hogy a fal is egészen
690 1, IV | olyant ütött a falon, hogy a fal is egészen megveresedett, -
691 1, IV | megveresedett, - csakhogy a természettudósok már akkor
692 1, IV | haladtak annyira, hogy ez a csudatétel csak annyiból
693 1, IV | annyiból tulajdonítható a hídvéginek, amennyiből a
694 1, IV | a hídvéginek, amennyiből a vér nem a falból, hanem
695 1, IV | hídvéginek, amennyiből a vér nem a falból, hanem az ő fejéből
696 1, IV | ki.~Fölegyenesedett erre a hídvégi vezér, s mielőtt
697 1, IV | hogy szó nélkül ne menj a másvilágra! - fenyegetődzék
698 1, IV | másvilágra! - fenyegetődzék a hídvégi, egy nagy ólmos
699 1, IV | nagylelkűségből tenné: de a béres sem hagyta használat
700 1, IV | herkópáterod van, - lármázott a szabados egész dühvel, -
701 1, IV | többedmagával; de mielőtt a többi oldalt kerülhetne
702 1, IV | többi oldalt kerülhetne a béresnek, az hátulsó lábára
703 1, IV | fejét védené karjával, addig a béres a kurta bottal olyant
704 1, IV | karjával, addig a béres a kurta bottal olyant vágott
705 1, IV | kurta bottal olyant vágott a lábszárra, hogy az oldalt
706 1, IV | lábszárra, hogy az oldalt levő a földre rogyott.~- Ez szabályos
707 1, IV | Bowring, kit észre nem vevének a nagy lármában, hanem azért
708 1, IV | szempontból is megrostálni a dolgot, az illetők pedig
709 1, IV | hamar kifáradjanak.~- Csak a fejét, ott nem sántul meg, -
710 1, IV | nem sántul meg, - hallék a kiáltás.~- Ne sajnáld, nem
711 1, IV | sajnáld, nem apád! - mondja a másik, csakhogy a fölkapaszkodók
712 1, IV | mondja a másik, csakhogy a fölkapaszkodók helyére megint
713 1, IV | új embert vernek földhöz, a korcsma ablakain pedig meggyűlik
714 1, IV | ablakain pedig meggyűlik a bámészok serege, az ajtón
715 1, IV | pedig csak annyit segélnek a dolgon, hogy egyik vagy
716 1, IV | fejbe vert embert kiviszik a kúthoz, hol addig mosogatják,
717 1, IV | újra bemehet, folytatni a munkát.~A béresek mise után
718 1, IV | bemehet, folytatni a munkát.~A béresek mise után megszéledtek
719 1, IV | béresek mise után megszéledtek a vásárban, s ez a négy-öt
720 1, IV | megszéledtek a vásárban, s ez a négy-öt bármily hosszan
721 1, IV | négy-öt bármily hosszan tartja a helyet, lassankint kifárad,
722 1, IV | elkiáltja:~- Vesd nekem a hátadat! - mire a többi
723 1, IV | nekem a hátadat! - mire a többi hirtelen él az óvatossággal,
724 1, IV | óvatossággal, s új erőt gyűjt a védelemnek e módjából, mely
725 1, IV | Egy-egy béres rohan be a verekedés hallatára, de
726 1, IV | verekedés hallatára, de a többes szám még mindig nevezetes
727 1, IV | nevezetes előnyben van, s a kocsmáros félvén a rosszabb
728 1, IV | van, s a kocsmáros félvén a rosszabb következménytől,
729 1, IV | Bowring úrnak, hogy bemegyen a paphoz, hogy a fürgedi ispánnak
730 1, IV | bemegyen a paphoz, hogy a fürgedi ispánnak a dolgot
731 1, IV | hogy a fürgedi ispánnak a dolgot megjelentse.~Elment,
732 1, IV | megjelentse.~Elment, visszajött a kocsmáros, de nem jött vele
733 1, IV | is már szívesen hajlott a béresek mellett kelni részvétre.~-
734 1, IV | Igenis, megjelentém, hogy a béreseknek most mindjárt
735 1, IV | miért hagyják magukat.~A verekedés már végső végét,
736 1, IV | verekedés már végső végét, a legrútabbat érte meg, ekkor
737 1, IV | ordítja el magát az egyik a béresek közül:~- Hol vagy
738 1, IV | Itt vagyok, - mondja a fal melletti padon nyújtózkodó
739 1, IV | legényt derékon kapván, a csoporton át az ajtón kivetette,
740 1, IV | aztán ríva fakadsz.~Pedig a fiú alig lesz már húsz esztendős
741 1, IV | bírt tovább kapaszkodni ki a csizmájából, mint öt láb.~
742 1, IV | Bowring úr megismerte most a tegnapi kis bérest, valamint
743 1, IV | Holvagy Pistának, csak az a kérdés, hogyan végződik
744 1, IV | kérdés, hogyan végződik el a dolog.~A hídvégiek megálltak
745 1, IV | hogyan végződik el a dolog.~A hídvégiek megálltak egyet
746 1, IV | hídvégiek megálltak egyet a civakodásban, s addig maradt
747 1, IV | maradt annyi szünet, hogy a béres fönnhangon mondhatá:~-
748 1, IV | mondhatá:~- No, Józsi! - kiált a hídvégi vezérre, - már most
749 1, IV | megmondom én! - szól harsányan a béres, megfogván két hídvégit
750 1, IV | van-e ott kinn vizes lepedő?~A cigányok rémültek el legjobban,
751 1, IV | de már nem mehettek ki, s a boldogtalanok egy sarokban
752 1, IV | össze, egyaránt féltvén a nemes hegedűt, és azt, ki
753 1, IV | hegedülni szokott.~Megváltozott a harcnak egész alakja, most
754 1, IV | hogy ölbe lehessen kapni a legényt, és így az ablakra
755 1, IV | Meddig József, mielőtt a nagy gyűrűt halántékához
756 1, IV | csavarván rajta, térdre zuhant a dühös szabados, s egyet
757 1, IV | s egyet tarkón ütvén őt a béres, elfeküdt a földön,
758 1, IV | ütvén őt a béres, elfeküdt a földön, de a béres láb alá
759 1, IV | béres, elfeküdt a földön, de a béres láb alá vette, hogy
760 1, IV | segíti az ablakon kirázni a többit.~A megvert szabados
761 1, IV | ablakon kirázni a többit.~A megvert szabados eszén volt
762 1, IV | eszén volt még, s érezvén a megveretést földön fektében
763 1, IV | hogy egyet kerítsen vele a béres combján.~Észrevette
764 1, IV | combján.~Észrevette ezt a remegő cigányok közül a
765 1, IV | a remegő cigányok közül a prímás, minthogy közelében
766 1, IV | minthogy közelében hevert a szabados, kinél a muzsika
767 1, IV | hevert a szabados, kinél a muzsika ára a mai napra
768 1, IV | szabados, kinél a muzsika ára a mai napra már úgy is elveszett, -
769 1, IV | hirtelen lehajolt, s a szabados kezébe kapaszkodott,
770 1, IV | kapaszkodott, s tág torokkal bőgte a béresnek, hogy kapja el
771 1, IV | béresnek, hogy kapja el a lábát.~Bowring úr elrémült, -
772 1, IV | elrémült, - látta, hogy a szabály már megbukik, s
773 1, IV | szabály már megbukik, s hogy a fölbőszült embert a béres
774 1, IV | hogy a fölbőszült embert a béres most már nem fogja
775 1, IV | kímélni, hirtelen kirohant a bormérőből, és lélekszakadva
776 1, IV | és lélekszakadva rohant a paplakba, hol az ispán úr
777 1, IV | ispán úr éppen most fogta el a pap pagátját.~- Ispán úr, -
778 1, IV | Bowring - jöjjön hamar, a fürgedi béresek most mindjárt
779 1, IV | most mindjárt agyonverik a hídvégieket.~- De az már
780 1, IV | kívül pedig földhöz vágta a kártyát, s kalap nélkül
781 1, IV | utána pedig az angol s a bormérőben sikerült beérnie,
782 1, IV | messziről kiáltja, éppen midőn a béres ölbe kapta Meddig
783 1, IV | Meddig Józsit, hogy úgy vágja a falhoz, hogy holnapig ott
784 1, IV | mintha kévét hányt volna, s a szabadost mintegy ölbeli
785 1, IV | ölbeli gyereket eresztvén le a földre, honnét még azután
786 1, IV | még azután is alig bírt a kegyetlen ölelés miatt egyenest
787 1, IV | ispán nem szólt többet, a béresek egész egyszerűen
788 1, IV | csak Holvagy Pista mondá a cigánynak:~- Megküldöm az
789 1, IV | cigánynak:~- Megküldöm az árát a muzsikának, - s talán az
790 1, IV | tudom még egyszer hálálni!~A béresek után Bowring is
791 1, IV | meg:~- Uram, furcsa nép ez a magyar!~- Higgye meg nagyságos
792 1, IV | nagyságos uram, szeret ez a magyar engedelmeskedni,
793 1, IV | ispánnal azon részére ment a falunak, hol a fürgedi út
794 1, IV | részére ment a falunak, hol a fürgedi út a hídvégitől
795 1, IV | falunak, hol a fürgedi út a hídvégitől oldalt válik,
796 1, IV | hídvégitől oldalt válik, látták a két csoportot eltávozni, -
797 1, IV | két csoportot eltávozni, - a béresek szótalanul, a hídvégiek
798 1, IV | a béresek szótalanul, a hídvégiek közül azonban
799 1, IV | elkövetkeznék, beleszólt az idő a történetbe, s embereinkkel
800 1, V | V.~Vőlegény áll a házhoz.~A Siónak másik oldalán
801 1, V | Vőlegény áll a házhoz.~A Siónak másik oldalán van
802 1, V | néhány szót válthatott; mert a nagyságos asszony korán
803 1, V | maradván, úgy beleszokott a gazdaság vitelébe, hogy
804 1, V | vitelébe, hogy hétköznap még a csizmát is fölhúzta, és
805 1, V | csizmát is fölhúzta, és a Sió melletti kaszásait még
806 1, V | Sió melletti kaszásait még a csádéban is felkereste,
807 1, V | Ettél-e már fiam? - kérdi a meglepett napszámost.~-
808 1, V | nagyságos asszonyom! - feleli a meglepett ember.~- Jó volt
809 1, V | váljék, édes fiam! - szól a nagyságos asszony - hanem
810 1, V | nagyságos asszony - hanem ha a vendégség tetszésedre volt,
811 1, V | volt, hát jó lesz megfogni a kaszát, mert máskor imádkozva
812 1, V | imádkozva sem eresztelek a földemre.~Nagyot vörösödött
813 1, V | földemre.~Nagyot vörösödött a napszámos, és szégyenkedve
814 1, V | napszámos, és szégyenkedve nyúlt a kaszavágás után, egy fogás
815 1, V | helyett kettőt is vágván, hogy a nagyságos asszony egyebet
816 1, V | egyebet ne mondjon.~Hazament a nagyságos asszony, megnézte
817 1, V | nagyságos asszony, megnézte a ház környékét, mely mindenütt
818 1, V | hosszat összenyargalászta a majort és a kastély udvart,
819 1, V | összenyargalászta a majort és a kastély udvart, megállván
820 1, V | nyalánk alamizsna hullott alá a torkos állatnak, - csakhogy
821 1, V | meg nem ízlelt semmit, míg a fiatal úrhölgy le nem jött,
822 1, V | kínálá saját tenyeréből a büszke állatot.~Mindennap
823 1, V | tiszta piros szalagot kötött a szarvas nyakára, honnét
824 1, V | messziről megláttatá, hogy a kegyenc nem valami kóbor
825 1, V | elkényeztetett állat, mely a kényelmet, s az emberek
826 1, V | pedig szívesen kiugrott a kapun, s néhány óráig is
827 1, V | néhány óráig is elkószált a határban, hol őt már minden
828 1, V | lejött, órákig elkísérte őt a nagy angol kertben, - néha
829 1, V | meg-meglódult, és átnyargalá a körüleső tért, vagy aztán
830 1, V | találkoznánk, maradjunk a nagyságos asszonynál, ki
831 1, V | láttatlanban hagyott, hogy a várt vendéget fogadja, ki
832 1, V | egymástól, mintha előbb a világot kellene megkerülni,
833 1, V | legalább eltévesztenék az utat.~A Baltay-családnak volt egy
834 1, V | végét.~E pör okvetetlenül a kisebbik ágnak tönkrejutásával
835 1, V | végződött volna, hanem midőn a végsőre kerülne a dolog,
836 1, V | midőn a végsőre kerülne a dolog, egy vagy más közbejött
837 1, V | közbejött érdek megállította a feleket, kik aztán tíz esztendeig
838 1, V | vagy kölyökkutyán, s kitört a háború újra s addig citáltatták
839 1, V | citáltatták egymást, hogy a megyei esküdt két lovat
840 1, V | két lovat tartott csupán a megidézésekre, megintésekre,
841 1, V | tusakodások közt azonban a pör annyira megérett, hogy
842 1, V | megérzé, hogy lába alatt inog a föld, ha az öregebb ágnak
843 1, V | haszontalannak nem vélné a munkát.~Tíz év óta hallgat
844 1, V | keményen szívéhez ütődött, s a prókátorok bármennyire nyaggatták,
845 1, V | bármennyire nyaggatták, nem akart a pörbe elegyedni.~Végre nagyot
846 1, V | alatt, addig-addig nézett a szomszéd udvarra, melynek
847 1, V | gondolkodott:~- Nekem öcsém van, a sógorasszonynak lánya, ez
848 1, V | sógorasszonynak lánya, ez a mennydörgős mennykő nagy
849 1, V | egyszerre végét éri, ha ezt a két fiatal cselédet egymás
850 1, V | mondja magában, s kikiált a hajdúnak, hogy a nagyságos
851 1, V | kikiált a hajdúnak, hogy a nagyságos asszonyságot tiszteli,
852 1, V | Megjött az izenet, hogy a nagyságos asszony mindenkor
853 1, V | mindenkor igen szívesen látja, s a mondott időben elvárja a
854 1, V | a mondott időben elvárja a nagyságos urat.~- Az aranyos
855 1, V | aranyos mentémet! - mondja a nagyságos úr.~- Tessék parancsolni? -
856 1, V | Tessék parancsolni? - kérdi a hajdú a szokatlan dolgot.~-
857 1, V | parancsolni? - kérdi a hajdú a szokatlan dolgot.~- Az aranyos
858 1, V | Kiporoltam igenis! - mondja a hajdú, útját akarván állani
859 1, V | hajdú, útját akarván állani a különös készülődésnek.~-
860 1, V | ma vasárnap! - okoskodik a goromba hajdú.~- Hát kend
861 1, V | csakhogy úgy is tudom, hogy a nagyságos asszony kineveti
862 1, V | nagyságos asszony kineveti a nagyságos urat, mikor egyszer
863 1, V | annyi papirost szegeztet a kapujára, mintha sárkányon
864 1, V | fölereszteni.~- Nem érti kend a dolgot, - véli a nagyságos
865 1, V | érti kend a dolgot, - véli a nagyságos úr - adja ide
866 1, V | úr - adja ide mentémet!~A hajdú nagy későn előadogatott
867 1, V | urát addig rángatta, míg a mente ráfért, hanem midőn
868 1, V | azt mondja:~- Ne mondja a nagyságos úr, hogy ezt is
869 1, V | hanem már most fölmondom a szolgálatot.~- Elment a
870 1, V | a szolgálatot.~- Elment a kend esze?~- Még nem ment
871 1, V | Még nem ment el, - véli a hajdú, kulimászos bajuszát
872 1, V | élni vénségemre, - mondja a hajdú, - s minthogy a nagyságos
873 1, V | mondja a hajdú, - s minthogy a nagyságos úr a szomszédba
874 1, V | minthogy a nagyságos úr a szomszédba megy, azt tartom,
875 1, V | kend oda! - zsörtölődik a hajdú, s magát végignézvén,
876 1, V | esztendeje szolgál engem ez a két láb, aztán ha nagyon
877 1, V | félek, előbb kifutnak velem a világból, mint akarnám.~-
878 1, V | gondoltam ki!~- Mit gondolt ki a nagyságos úr?~- Egy házasságot! -
879 1, V | nagyságos uram, hanem itt a kréta: egy esztendőre ötven
880 1, V | esztendőre ötven forint meg a ruha, - ezt éppen a mai
881 1, V | meg a ruha, - ezt éppen a mai napon megszolgáltam,
882 1, V | volt, hát nem vásott, - a pénzből adott nagyságod
883 1, V | pénzből adott nagyságod a simontornyai vásárkor öt
884 1, V | simontornyai vásárkor öt forintot, a komáromi búcsúban tízet, -
885 1, V | komáromi búcsúban tízet, - a kiliti búcsún húszat, ez
886 1, V | kívánok! - legyen boldog a nagyságos úr! - mondja a
887 1, V | a nagyságos úr! - mondja a hajdú elnehezülten, - ha
888 1, V | hajdú elnehezülten, - ha a nagyságos úr ilyen nagyot
889 1, V | hát jó; én leveszem róla a kezemet... de én meg nem
890 1, V | olyanképpen akar úr lenni, mint a férfi, vagy még tán több
891 1, V | Mindezt oly hamarjában elmondá a hajdú, hogy Baltay úr nem
892 1, V | megállítani, hanem midőn aztán a hajdú lelke elnehezedett
893 1, V | öcsém!~- Hát mért nem szólt a nagyságos úr elébb? - véli
894 1, V | nagyságos úr elébb? - véli a hajdú, a krétát letörölvén
895 1, V | úr elébb? - véli a hajdú, a krétát letörölvén az asztalról.~-
896 1, V | szóhoz jutni! - lármázik a nagyságos úr. - Illik is
897 1, V | harminc esztendeig van kend a háznál.~- Jól van hát no! -
898 1, V | van hát no! - csitítgatá a hajdú, - hanem ha nekem
899 1, V | nekem még egyszer előkéri a nagyságos úr a processzust,
900 1, V | egyszer előkéri a nagyságos úr a processzust, akkor aztán
901 1, V | aztán meg nem marasztanak ám a háznál.~Nem adott feleletet
902 1, V | háznál.~Nem adott feleletet a nagyságos úr, hanem midőn
903 1, V | nagyságos úr, hanem midőn a hajdú addig húzta-vonta
904 1, V | hajdú addig húzta-vonta rajt a ruhát, hogy már nem volt
905 1, V | úr erőteljes ember levén, a nádpálcát csak kézbevalónak
906 1, V | végig az egyik udvarból a másikba, hol minden ember
907 1, V | megpróbálta megcsókolni a kezét.~Fölment a tágas lépcsőzeten,
908 1, V | megcsókolni a kezét.~Fölment a tágas lépcsőzeten, hol mindenféle
909 1, V | faragott állat bámészkodott a lépcsőzet mellett s Baltay
910 1, V | lassan lépegetett, mintha a rég nem látott alakok számon
911 1, V | alakok számon kérnék tőle ezt a ritka látogatást; azonban
912 1, V | pedig az előszobába nyitott.~A nagyságos asszony cseléde
913 1, V | cseléde ajtót nyitott, s a nagyságos úr megvakarintá
914 1, V | megvakarintá csizmája hegyével a padozatot, fejét nagy tisztelettel
915 1, V | tisztelettel meghajtá, s a házi asszonyhoz közeledett,
916 1, V | jött.~- Hol is hagytuk el a szót? - kérdi Baltay, kedélyesen
917 1, V | kedélyesen akarván elütni a tíz esztendei haragot.~-
918 1, V | nem emlékszem rá. - mondja a házi asszony bizalmas arccal.~-
919 1, V | miért jövék ide?~- Itt a kezem, kedves urambátyám! -
920 1, V | mert azóta én vagyok ennél a háznál az utolsó cseléd;
921 1, V | háznál az utolsó cseléd; mert a többi tudja, meddig szegődött, -
922 1, V | addig van maradásom, míg a prókátorok ki nem pörölnek.~-
923 1, V | hozott, urambátyám? - kérdi a nő, - különben azt hinném,
924 1, V | azt hinném, hogy én leszek a vendég, s nem urambátyám.~-
925 1, V | húgomasszony, hanem ha kell, hát a papért mindjárt elküldök.~-
926 1, V | hogy vénségemre jött meg a bolondom, hanem ha tetszik,
927 1, V | ha tetszik, vágjuk ketté a pört egy házassággal.~-
928 1, V | Ezt sem értem! - mondja a nő.~- A húgomasszony kis
929 1, V | értem! - mondja a nő.~- A húgomasszony kis Etelkája,
930 1, V | minden prókátort kitörülnének a pörből, aztán vége lenne
931 1, V | pörből, aztán vége lenne a hosszú komédiának.~- Kedves
932 1, V | De majd az orrára kötöm a lánchordtának, - pattant
933 1, V | nem az elejéről kezdtük a dolgot, urambátyám, s ha
934 1, V | dolgot, urambátyám, s ha a gyermekek nem szeretik egymást,
935 1, V | egymást, az lesz ám még a cifra pör, mikor a prókátorok
936 1, V | ám még a cifra pör, mikor a prókátorok helyett is a
937 1, V | a prókátorok helyett is a férj és feleség civakodik
938 1, V | aztán olyan vagyok én, mint a vas, nagyon rá kell ütni,
939 1, V | urambátyám is csak Baltay - a szűk csizmáját mással akarja
940 1, V | aztán nem is kérdi, hogy a másik elviselheti-e?~- De
941 1, V | elviselheti-e?~- De hátha szereti a leányt?~- De hátha nem szereti,
942 1, V | felelni - utóbb pedig még az a legfőbb kérdés, hogy egymást
943 1, V | húgomasszony! - mondja Baltay a mentéjéből egy gombot kiszabadítván,
944 1, V | Egymásé lesznek! - mondja a nő, - hanem ha nem szeretik
945 1, V | az egyiket, aztán már is a másikat kérdi húgomasszony.~-
946 1, V | anyja leányomnak, s ha én is a földhöz verem a boldogságát,
947 1, V | ha én is a földhöz verem a boldogságát, akkor kitől
948 1, V | parancsolok, húgomasszony meg a lányának, aztán...~- Kedves
949 1, V | aztán...~- Kedves bátyám! ha a Baltayak egymás boldogtalanságáért
950 1, V | pörölgetnek, - legalább a boldogságukért hagyjanak
951 1, V | kis időt, s ha nem szereti a fiú...~- De majd helyre...~-
952 1, V | asszony elfogván közepét a szónak, - ezt vigyázva kell
953 1, V | nagyon egyenes földön lakunk, a hír könnyen megfutná a harmadik
954 1, V | a hír könnyen megfutná a harmadik határt is; pedig
955 1, V | pedig ha már az isten ezt a leányt adta, nem igen akarnám
956 1, V | nem igen akarnám másnak a nyakába kötözni, ha tán
957 1, V | későn jövök; de azért itt a kezem, becsületemre mondom,
958 1, V | becsületemre mondom, szent a béke egy föltét alatt.~-
959 1, V | nyújtva az asszony.~- No akkor a lakodalom napján eljövök
960 1, V | lakodalom napján eljövök a kalácssütésre, s azt a pört
961 1, V | eljövök a kalácssütésre, s azt a pört kalács alá rakhatja,
962 1, V | húgomasszony, mert még a haló földemben is megfordulnék,
963 1, V | ember turkálná majd, ki a magyar hitből kikeresztelkedett.~-
964 1, V | az utolsó lépcsőig, hol a fölmelegült ember hallatlan
965 1, V | egy asszonynak, tudniillik a háziasszonynak kezét megcsókolta.~
966 1, V | ezt akkor megtudták volna a jó barátok, szenes vizet
967 1, V | vele, mint olyannal, kit a boszorkányok bűvöltek meg
968 1, VI | lánya.~Hazafelé tartott a szarvas, de mielőtt az úrnő
969 1, VI | de mielőtt az úrnő kiérne a kertnek utolsó kanyarodásából,
970 1, VI | kertnek utolsó kanyarodásából, a nagyságos asszony lánya
971 1, VI | asszony lánya elé ment, a jó asszony oly boldoggá
972 1, VI | kívánta tenni gyermekét, hogy a jó szándéktól nem tudta
973 1, VI | nem maradt nyom nélkül, s a nőnek el kelle magát határoznia
974 1, VI | el kelle magát határoznia a legkényesebb dologra, lánya
975 1, VI | fogja megkérdezhetni, de a lány sem fogja megmondani;
976 1, VI | de mégis meg kell tudni.~A legközelebb eső lugas elég
977 1, VI | elfáradjon, s ott megnyugodjék, s a lány kényelmes helyet foglaljon
978 1, VI | anyának első gondja volt a szarvast elrezzenteni, mert
979 1, VI | szarvast elrezzenteni, mert a szemtelen jószág néha a
980 1, VI | a szemtelen jószág néha a csipkés fejkötőt is meglegelte,
981 1, VI | fejkötőjét akkor rántsa félre a szarvas, midőn a komoly
982 1, VI | rántsa félre a szarvas, midőn a komoly arcnak kellene kipótolni
983 1, VI | arcnak kellene kipótolni a ki nem mondható szót.~-
984 1, VI | még melletted?~Ennyi volt a kezdet, mi egyre is jó volt,
985 1, VI | tagadjuk, magyar szokás szerint a beszédet néha úgy szabják
986 1, VI | édesanyám? - kérdi szeretettel a lány.~- Rám férne, kedves
987 1, VI | sopánkodék az anya, - csak már a te történetedet is tudhatnám!~-
988 1, VI | történet az egész! - felel a lány: édesanyám özvegyasszony,
989 1, VI | s aztán vége!~- Dehogy a vége kedves gyermekem, az
990 1, VI | kedves gyermekem, az csak a kezdete, mint a parasztmesének:
991 1, VI | az csak a kezdete, mint a parasztmesének: Egyszer
992 1, VI | volt egy lánya... De hát a többi? kedves lányom, -
993 1, VI | kedves lányom, - hol van még a szomszéd ember, meg a szomszéd
994 1, VI | még a szomszéd ember, meg a szomszéd embernek a fia, -
995 1, VI | meg a szomszéd embernek a fia, - s ez a négy ember
996 1, VI | szomszéd embernek a fia, - s ez a négy ember kerekít egy keserves
997 1, VI | nojsz lesz aztán dolga a szegény özvegyasszonynak.~-
998 1, VI | tehát vagy az egyik, vagy a másik.~- Igen ha tudná az
999 1, VI | volna jobb választani, - a szomszéd ember igen gazdag,
1000 1, VI | ember igen gazdag, tehát a fia is gazdag lesz, - míg
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991 |