1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
3001 2, I | valamivel oda nem ragasztják azt a földet, mit kosárban hordanak
3002 2, I | mit kosárban hordanak föl; a legelső zápor oda mosogatja
3003 2, I | csak meg kell kezdenünk a munkát.~- Azt gondoltam,
3004 2, I | emberek mik beszélnek, menj a kő és a téglahalmazhoz,
3005 2, I | beszélnek, menj a kő és a téglahalmazhoz, fogadom,
3006 2, I | kisebbre, vagy nagyobbra, az a te dolgod; - de azt hiszem,
3007 2, I | te pedig nézd meg addig a füvészkertet, - mondja a
3008 2, I | a füvészkertet, - mondja a gróf, egy csomó közönséges
3009 2, I | mezei növényt vévén föl a sarokból.~- Hát az micsoda?~-
3010 2, I | Kutyatej.~- Mire való lesz?~- A füvészkertben elültetjük.~-
3011 2, I | meg nem győzöm pusztítani, a legelő tele van vele, -
3012 2, I | vásár van, megyek hallgatni a közvéleményt.~- Előre mondhatom,
3013 2, I | mondhatom, hogy nagyra szabtad a helyet.~- Én meg az ellenkezőtől
3014 2, I | meglássuk! - mondja Baltay a gróf után, ki csakugyan
3015 2, I | bér, jöjjenek Keszthelyre a tiszttartó udvarába, hol
3016 2, I | van, jelentse magát.~Mire a mindenféle sok napszámos
3017 2, I | érkezének Keszthelyre, s a hetivásárra összetóduló
3018 2, I | anyaghalmazt, és addig adták-vették a szót, míg az egyik aztán
3019 2, I | egész várost körülkerítteti a gróf.~- Nem tudnám miért? -
3020 2, I | Nem tudnám miért? - véli a másik.~- Talán földialmára
3021 2, I | De majd hizlalja ezt a sok embert! - okoskodik
3022 2, I | amaz, - nem állna kelmed is a fal mellé, hogy a városba
3023 2, I | kelmed is a fal mellé, hogy a városba szorítsák?~- No
3024 2, I | belőle, hallja kend!~- Minek a vár ide?~- Talán majd ott
3025 2, I | Talán majd ott vágják a rabokat!~- De bolondot beszél
3026 2, I | hogy tömlöcre adna pénzt ez a gróf; de a múlt héten a
3027 2, I | adna pénzt ez a gróf; de a múlt héten a mogyorófást
3028 2, I | a gróf; de a múlt héten a mogyorófást is kiírtatta.~-
3029 2, I | láttam is, mikor kivágták itt a város alatt, mert kell a
3030 2, I | a város alatt, mert kell a hely, valami tizenhat holdat
3031 2, I | mindenféle füvet vetnek, a gróf maga kóstolgatja mind
3032 2, I | mire való ez mind?~- Majd a mi orrunkra kötik - véli
3033 2, I | már mi lesz - fontoskodik a harmadik, - a szigligeti
3034 2, I | fontoskodik a harmadik, - a szigligeti meg a csobánci
3035 2, I | harmadik, - a szigligeti meg a csobánci várban sok kincs
3036 2, I | aztán amelyikkel kinyílik a lakat, majd tudják annak
3037 2, I | akarok.~Ezzel ott hagyá a találgatókat, kik észre
3038 2, I | kérdi az építőmester a grófot.~- Engedelmet kérek,
3039 2, I | kérek, igenis, - mondja a gróf, - én voltam feledékeny,
3040 2, I | felejtett volna el méltóságod?~- A legnagyobbat, igenis, -
3041 2, I | legnagyobbat, igenis, - mondja a gróf - egypár millió jobbágy
3042 2, I | maradtunk, igenis! - mondja a gróf némi izgatottsággal, -
3043 2, I | izgatottsággal, - mert hiában, a szenvedélyes vér még nem
3044 2, I | útját állta annak, hogy a szó a legelső indulat-kitörésnek
3045 2, I | állta annak, hogy a szó a legelső indulat-kitörésnek
3046 2, I | hirtelen rajz alá vette a tervet, - a helyet lábbal
3047 2, I | rajz alá vette a tervet, - a helyet lábbal kiméré, s
3048 2, I | helyet lábbal kiméré, s a gróf meglőn nyugtatva az
3049 2, I | nyugtatva az iránt, hogy a paraszt fiúk, vagy mint
3050 2, I | elnevezék: "algazdák" szamara a legalkalmasabb hely kijelölteték, -
3051 2, I | legalkalmasabb hely kijelölteték, - s a gróf nyugodtan ment odább.~
3052 2, I | száz récét puffanthatott le a sás között, míg a legelőket
3053 2, I | puffanthatott le a sás között, míg a legelőket pár helyütt megkezdett
3054 2, I | beteljesedett, hogy kiki a maga útján ment.~A gróf
3055 2, I | kiki a maga útján ment.~A gróf ösztönszerűleg hagyá
3056 2, I | ösztönszerűleg hagyá el a leendő gazdasági intézet
3057 2, I | gazdasági intézet helyét, és a legjártabb úton kiballagott
3058 2, I | Petend felé, hogy láthassa a posványt, egyszersmind tovább
3059 2, I | fűzhesse terveit, midőn a pióca-fészek búzafölddé
3060 2, I | csúszván-mászván, - ruháján a mész és ragaszfoltok, valamint
3061 2, I | és ragaszfoltok, valamint a téglapor sokat elváltoztatott,
3062 2, I | legénynek nézné, - mert a kezében levő mogyorófapálcát
3063 2, I | levő mogyorófapálcát is a kivágott sűrűből maga húzkodta
3064 2, I | mégis mindenki tudta, hogy ő a keszthelyi gróf, és ha valaki
3065 2, I | ha valaki levette előtte a süveget, nem a ruhájának
3066 2, I | levette előtte a süveget, nem a ruhájának adta a becsületet,
3067 2, I | süveget, nem a ruhájának adta a becsületet, hanem a személyének.~
3068 2, I | adta a becsületet, hanem a személyének.~Már majdnem
3069 2, I | majdnem Petend alá ért4, midőn a falubeli kutyák visszafordították,
3070 2, I | kutyák visszafordították, s a gróf meg is fordult, hogy
3071 2, I | gróf meg is fordult, hogy a nagy sétából még nagyobb
3072 2, I | s Keszthely felé indult.~A petendi alsó faluvégen a
3073 2, I | A petendi alsó faluvégen a hegyről lenyújtózkodik a
3074 2, I | a hegyről lenyújtózkodik a zalavölgyi országút, mely
3075 2, I | jött az úton, s minthogy a leszaladást mulatságosnak
3076 2, I | országúton voltak, midőn a kocsis még a hegyoldalban
3077 2, I | voltak, midőn a kocsis még a hegyoldalban tartogatta
3078 2, I | hegyoldalban tartogatta a gyeplőt.~Elérte a három
3079 2, I | tartogatta a gyeplőt.~Elérte a három ifjú a grófot, s minthogy
3080 2, I | gyeplőt.~Elérte a három ifjú a grófot, s minthogy hirtelen
3081 2, I | egyéb tárgy nem kínálkozék, a grófot kőművesnek nézvén,
3082 2, I | kérem alázatosan, - mondja a gróf.~- Mikor lesz már készen
3083 2, I | is tanítanak majd.~- Hát a kőművesmajszter mire való?~-
3084 2, I | az ember, igenis, - véli a gróf, - aztán állatorvoslatot
3085 2, I | lehet tanulni, igenis.~- Hát a lódoktor felakassza magát? -
3086 2, I | felakassza magát? - szólamlik meg a másik.~- Ha tudja a mesterségét,
3087 2, I | meg a másik.~- Ha tudja a mesterségét, csak éljen
3088 2, I | édes papája sem küld mindig a lódoktorért.~- Többet tud
3089 2, I | Ne féljen, bácsi, majd a praxis megtanítja az embert.~-
3090 2, I | papának, igenis! - vagdalódzék a gróf.~- Marad még ép is.~-
3091 2, I | bácsi! - mondja nevetve a harmadik.~- Ejnye, ejnye, -
3092 2, I | csak nem szándékoskodnak a keszthelyi intézetbe jönni?~-
3093 2, I | Megmondom miért - válaszol a fiú - ennek a pajtásunknak
3094 2, I | válaszol a fiú - ennek a pajtásunknak úgyis elég
3095 2, I | Hát legyen az ifiúr másnak a tiszttartója.~- Tanuljam
3096 2, I | tiszttartója.~- Tanuljam ki a két esztendőt úgy-e, - aztán
3097 2, I | Megfogadom én,... - mondja a gróf elfeledkezve.~- Maga
3098 2, I | volna mire, - igazítá helyre a gróf, - de majd megfogadja
3099 2, I | az ifjú fölkapaszkodván a kocsira, s midőn elhelyezkedék,
3100 2, I | elhelyezkedék, búcsút vettek a gróftól, ki gyalog maradt
3101 2, I | meghallgassa; azért, midőn a kőhalmazhoz ért, azt mondja
3102 2, I | állt meg, mintha nem értené a dolgot; utóbb mintegy elmondván
3103 2, I | magának még egyszer azt, amit a gróftól hallott, nagyobb
3104 2, I | fogom fizetni őket - mondja a gróf, meghangoztatván a
3105 2, I | a gróf, meghangoztatván a szót, azután pedig elment
3106 2, I | szót, azután pedig elment a füvészkertbe, a kutyatejet
3107 2, I | pedig elment a füvészkertbe, a kutyatejet elültetni, meg
3108 2, I | nem határozza, mit tartson a gróf.~A gróf beérvén a füvészkertbe,
3109 2, I | határozza, mit tartson a gróf.~A gróf beérvén a füvészkertbe,
3110 2, I | tartson a gróf.~A gróf beérvén a füvészkertbe, Baltayval
3111 2, I | midőn Baltay kíváncsiságból a kőhalmaz közé ment, akkor
3112 2, I | öregúr nagyon rostálgatá a dolgot, utóbb az építőmester
3113 2, I | csakugyan elmegy ennek a grófnak az esze!~Mire Baltay
3114 2, I | mondja:~- Hallja az úr, a számból vette ki a szót!~~
3115 2, I | az úr, a számból vette ki a szót!~~
3116 2, I(4) | költői szabadsággal helyezi a petendi hegyet Keszthely
3117 2, I(4) | hegyet Keszthely közelébe. A petendi hegy kocsin is négy
3118 2, I(4) | kocsin is négy órányira van a várostól; tehát oda s vissza
3119 2, I(4) | sétálhatott csak úgy egyszerűen a gróf. ~~~~~~
3120 2, II | II.~A kurrens.~Minden falusi bíró
3121 2, II | falusi bíró megesküszik, hogy a "kurrens" magyar szó; tehát
3122 2, II | minthogy újság nem volt, a hivatalos hirdetések csak "
3123 2, II | csudálkozott az az ember, ki a legelső levelet elvitte
3124 2, II | legelső levelet elvitte a szomszédba, s midőn átadta,
3125 2, II | egész beszélgetést hozott el a tarisznyájában egy kis papirosba
3126 2, II | amint neki szóval is elmondá a levélküldő, anélkül, hogy
3127 2, II | levélküldő, anélkül, hogy ő maga a "jó nap"-on kívül egyebet
3128 2, II | szóra elmondják neki arról a papirosról, mely a tarisznyában
3129 2, II | arról a papirosról, mely a tarisznyában semmit sem
3130 2, II | sem mozgolódott, pedig tán a levélben káromkodás is volt.~
3131 2, II | olvasást, ha tudniillik a borjúk és libák mellől eleresztették
3132 2, II | libák mellől eleresztették a gyereket, s némelyik csak
3133 2, II | kamasz korában kurrenst adtak a markába, hogy szaladjon
3134 2, II | markába, hogy szaladjon vele a szomszéd faluig, s adja
3135 2, II | uram ő kegyelmének, vagy a cselédjének, ha magát otthon
3136 2, II | Keszthelyen volt, addig történt a következő dolog, azaz hogy
3137 2, II | következő dolog, azaz hogy a gyalogposta lóhalálában
3138 2, II | hozott egy kurrenst, melynek a háta már tele volt "kapta"
3139 2, II | küldte" féle írással; s a posta ment egyenesen a bíró
3140 2, II | s a posta ment egyenesen a bíró uram udvarába.~A bíró
3141 2, II | egyenesen a bíró uram udvarába.~A bíró átvette a kurrenst
3142 2, II | udvarába.~A bíró átvette a kurrenst s ment vele a tanítóhoz,
3143 2, II | átvette a kurrenst s ment vele a tanítóhoz, hogy a "kapta"
3144 2, II | ment vele a tanítóhoz, hogy a "kapta" és "küldte"5 rajt
3145 2, II | küldte"5 rajt legyen, de a tanító úr az ifjúsággal
3146 2, II | tanító úr az ifjúsággal a káposztáskertben gyomláltatott,
3147 2, II | gyomláltatott, tehát bement a nagyságos asszonyhoz, hogy
3148 2, II | ne olvassuk el? - mondja a nagyságos asszony.~- Soha
3149 2, II | olvasgassuk. Ha valamit akarna a tekintetes főbíró úr, teszem
3150 2, II | parancsolni! - hagyá helybe a bíró s elment; a nagyságos
3151 2, II | helybe a bíró s elment; a nagyságos asszony pedig
3152 2, II | egyenesebbre ült, midőn a következő tudósítást olvasta:~-
3153 2, II | megleli, vagy nyomra vezet. A becsületes megtaláló vagy
3154 2, II | utcában, 10-dik számú házban.~A nagyságos asszony elkomorodott;
3155 2, II | elkomorodott; mert látta, hogy a fenyegetés valósulni kezd,
3156 2, II | az sem nyugtatá meg, hogy a pört nem lelik, mert nem
3157 2, II | lépett, honnét lelátott a kertbe, hol Dunay kedves
3158 2, II | Dunay kedves nejével ült a lugasban, s nem messze tőlük
3159 2, II | lugasban, s nem messze tőlük a gyöpön egy kis leány játszott
3160 2, II | gyöpön egy kis leány játszott a fűben, nagyokat rikogatván,
3161 2, II | anya feléje integettek és a kis ártatlan szülőit mosolyogni
3162 2, II | szülőit mosolyogni látta.~A jó asszony nehezült lélekkel
3163 2, II | pöröl, elhatározta, hogy a körülményekről még ma tudósítani
3164 2, II | jámbor szamár kezdé megoldani a gordiusi csomót.~Baltay,
3165 2, II | látogatóban, részint, hogy a fiának egy alkalmas tanítót
3166 2, II | hogy segélje kiválogatni a legvékonyabb könyvet, hogy
3167 2, II | legvékonyabb könyvet, hogy a fiú meg ne rémüljön tőle.~
3168 2, II | Imre úrfi jól tudta, hogy a szomszédház neki tiltott
3169 2, II | sebes nyargalást, amint a falusi kutyák megriaszták,
3170 2, II | falusi kutyák megriaszták, s a türelmes állat most az egyszer
3171 2, II | egyszer foga közé harapta a zablát, s a legelső kapun,
3172 2, II | közé harapta a zablát, s a legelső kapun, tudniillik
3173 2, II | legelső kapun, tudniillik a nagyságos asszonyén becsavarodott,
3174 2, II | minthogy az udvarbeli kutyák a hívatlan vendéget még gorombábban
3175 2, II | gorombábban fogadták, beugrott a kertbe, s önvédelemből az
3176 2, II | szegény Imre úrfit leejtette a gyöpre, honnét aztán föl
3177 2, II | honnét aztán föl sem kelt a fiú saját emberségéből,
3178 2, II | segítségére, s azok látták, hogy a fiúnak egyik lába ki van
3179 2, II | ficamodva.~Dunay ölbe vette a szerencsétlen gyermeket
3180 2, II | fölvitte saját szobáiba, hol a leggondosabb ápolás alá
3181 2, II | orvos megérkeznék, és hogy a gyermeknek környezetéhez
3182 2, II | környezetéhez több bizalma legyen, a nagyságos asszony átküldött
3183 2, II | átküldött Andrásért, ki a harag ideje alatt mindig
3184 2, II | megtartá függetlenségét, s a nagyságos asszonynak mindig
3185 2, II | illő tiszteletet, de sőt a kezét is megcsókolta mindig,
3186 2, II | ha Baltay úr látta.~Midőn a gyermeket meglátta, megcsóválta
3187 2, II | megcsóválta fejét, mire a gyermek egész balhiedelemmel
3188 2, II | csak nem hagyjuk kimenni a lelkét!~- András bácsi, -
3189 2, II | András bácsi, - kezdi újra a gyerek, - hol megy ki az
3190 2, II | hol megy ki az embernek a lelke?~- Azt tartom, a száján, -
3191 2, II | embernek a lelke?~- Azt tartom, a száján, - magyarázza a hajdú
3192 2, II | a száján, - magyarázza a hajdú azt, amiről a tudósok
3193 2, II | magyarázza a hajdú azt, amiről a tudósok is csak annyit tudnak,
3194 2, II | legkönnyebben megyen ki a lélek, ha már éppen valami
3195 2, II | tágasabb kijáró helyet keres.~- A lábamon nem megy ki? - kérdi
3196 2, II | lábamon nem megy ki? - kérdi a gyerek, mintegy meg akarván
3197 2, II | strázsának! - mondja odább, mire a gyermek fájdalmai dacára
3198 2, II | maradni.~Andrásnak meggyűlt a baja a gyermekkel, minthogy
3199 2, II | Andrásnak meggyűlt a baja a gyermekkel, minthogy már
3200 2, II | minden meséből kifogyott s a gyermek rettenetesen unta
3201 2, II | osztatlan szeretettel ápolák a gyermeket, s midőn András
3202 2, II | eltávozott, hogy hazatekintsen, a gyermek Dunayt kérdé:~-
3203 2, II | fiam! - mondja mentegetőzve a gróf.~- Hát mért nem tud
3204 2, II | mért nem tud bácsi? - nyögi a gyerek - úgy szeretném,
3205 2, II | azt hallgasd! - válaszol a gróf, elővévén Gvadányinak "
3206 2, II | Peleskei nótáriusát", mit a gyermek rendkívüli örömmel
3207 2, II | egy hosszú szakasz után a gróf elhagyja az olvasást,
3208 2, II | majd később folytatja, - a gyermek kezébe vette a könyvet,
3209 2, II | a gyermek kezébe vette a könyvet, és kérdé:~- Sok
3210 2, II | Hol kapta bácsi azokat a könyveket?~- Vettem őket,
3211 2, II | lesz könyvvel! - mondja a fiú kitüzesült képpel, éppen
3212 2, II | reggeltől estig olvasom azokat a könyveket.~- Úrfi! - szólamlik
3213 2, II | András, - ezt meg ne mondja a bácsinak, ha hazajő; mert
3214 2, II | jobb lett volna ám, hogy a lelke kiment volna a lábán.~-
3215 2, II | hogy a lelke kiment volna a lábán.~- Miért? - kérdi
3216 2, II | lábán.~- Miért? - kérdi a gróf a szomszéd szobából,
3217 2, II | Miért? - kérdi a gróf a szomszéd szobából, hova
3218 2, II | András is belépett előbb a méltóságos grófnénak kezét
3219 2, II | kezét csókolván meg, és hogy a "respektus" egészen meglegyen,
3220 2, II | egészen meglegyen, még a lábát is megsikálta a padlón.~-
3221 2, II | még a lábát is megsikálta a padlón.~- Persze, hogy miért?
3222 2, II | cselédember így beszédbe álljon a méltóságos úrral.~- Sohase
3223 2, II | méltóságos uram - kapott a szóba András - nagy szó,
3224 2, II | nem hiszi András? - kérdi a gróf megindulva, látván,
3225 2, II | megindulva, látván, hogy a becsületes hajdú oly nagy
3226 2, II | lélegzetet vőn.~- Az volna a legkisebb baj, méltóságos
3227 2, II | hisz, - bocsásson meg neki a jó isten, - az pedig ami
3228 2, II | mikor méltóságos uram, a mi szerencsétlen ifjú urunkkal... (
3229 2, II | már kinyugodott, mi alatt a gróf szíve is megfájdult,
3230 2, II | megfájdult, aztán mondja) mikor a mi öreg nagyságos urunkkal
3231 2, II | öreg nagyságos urunkkal a sok könyv miatt úgy adták-vették
3232 2, II | adták-vették egymás közt a szót...~- Emlékszem, - igen,
3233 2, II | emlékszem! - szól közbe a gróf.~- ...Nohát akkor volt
3234 2, II | mögött álltam, már mint az a cselédhez illik, - hát akkor,
3235 2, II | hogy az öregúr úgy fölvette a szót, hangosan mondá, még
3236 2, II | ember!~- Azt mondá? - kérdi a gróf elhalaványodva.~- Szóról-szóra;
3237 2, II | fordulva: Hallja kend! Megtelt a rovás! és én, méltóságos
3238 2, II | méltóságos uram, fölróttam a harmadik rovást.~- A harmadikat?~
3239 2, II | fölróttam a harmadik rovást.~- A harmadikat?~Persze, hogy
3240 2, II | harmadikat?~Persze, hogy a harmadikat - mondja András, -
3241 2, II | de hisz miért nem vette a szájába azt a pipát, csak
3242 2, II | nem vette a szájába azt a pipát, csak egy kicsit is, -
3243 2, II | az urak egészségére abból a borból, méltóságos uram,
3244 2, II | uram, mikor látta, hogy a mi urunk úgy erőlteti?~-
3245 2, II | teszem, édes András - mondja a gróf.~- Hiszen méltóságos
3246 2, II | méltóságos uram, - tudom én, hogy a jóravaló magyar ember így
3247 2, II | ha már az öregnek ilyen a bogara! - aztán, aztán,
3248 2, II | Mindenesetre! - hagyá helybe a gróf.~- Nohát lássa a méltóságos, -
3249 2, II | helybe a gróf.~- Nohát lássa a méltóságos, - hogy olykor
3250 2, II | méltóságos, - hogy olykor a gödrös utat közletni6 kell.
3251 2, II(5) | Bevett szokás, hogy a biró aláírja, mikor kapta,
3252 2, II | közletni6 kell. Aztán az a mi jó urunk nem enged el
3253 2, II | hogy nagyon kivedlenek a magyar szokásból, - ezért
3254 2, II | ember! - mondja lelkesülten a gróf - mire András csodálkozni
3255 2, II | kérek, még odább is tart ám a dolog.~- Nos?~- Az a baja
3256 2, II | ám a dolog.~- Nos?~- Az a baja a dolognak, megtisztelem
3257 2, II | dolog.~- Nos?~- Az a baja a dolognak, megtisztelem méltóságodat,
3258 2, II | az öregúr, hogy ehen e, a méltóságos grófnét vette
3259 2, II | lehetne, legalább megígértette a nagyságos asszonnyal a nagy
3260 2, II | megígértette a nagyságos asszonnyal a nagy pörnek fejében, hogy
3261 2, II | nagy pörnek fejében, hogy a kisasszonyt csak kipróbált
3262 2, II | Lehetetlen! - mondja a gróf megindulva.~- Én megmondtam
3263 2, II | Amiért méltóságos uram a harmadik rovást kapta.~-
3264 2, II | pedig napamat és nőmet!~A végszónál megnyílt az ajtó,
3265 2, II | ajtó, az öregasszony hozta a "kurrenst", és átadá a grófnak
3266 2, II | hozta a "kurrenst", és átadá a grófnak elolvasás végett,
3267 2, II | Kedves fiam, - kezdi a nagyságos asszony - ennek
3268 2, II | már kedves anyám, - mondja a gróf, magához ölelvén az
3269 2, II | egyéb teendőm van, mint a pör.~- S az nem nyugtalanítja
3270 2, II | nyugtalanítja édes fiamat?~- A világért sem, - kedves jó
3271 2, II | is lenni, - hanem ennek a becsületes jó öregnek, kinek
3272 2, II | becsületes jó öregnek, kinek még a gyöngesége is - erkölccsé
3273 2, II | derülve, - csak most hallaná a mi nagyságos urunk úgy kulcslyukon
3274 2, II | hanem én, - tűzbe vetném a rovást.~- De mit mondana
3275 2, II | hallja kend, András, azt a pört is vesse kend utána
3276 2, II | pört is vesse kend utána a tűzbe.~- Bár mondaná! -
3277 2, II | hogyne mondaná, hisz az a nyavalyája, hogy hirtelen
3278 2, II | ha megint megbékélhet.~A gyermek ezalatt békételenkedni
3279 2, II | békételenkedni kezdett s a gróf leült az ágy mellé,
3280 2, II | uram, - súgja az öreg,... - A mi urunk ebből a fiúból
3281 2, II | öreg,... - A mi urunk ebből a fiúból maga akar ám valamit
3282 2, II | Attól nem félek, - véli a gróf; - hanem vagy kitagadja,
3283 2, II | Nem folytathatták tovább a beszédet, mert a bíró bekopogtatott
3284 2, II | tovább a beszédet, mert a bíró bekopogtatott a szomszéd
3285 2, II | mert a bíró bekopogtatott a szomszéd szobába, hol a
3286 2, II | a szomszéd szobába, hol a nagyságos asszony neki nyújtá
3287 2, II | nagyságos asszony neki nyújtá a kurrenst.~- Rajta van az
3288 2, II | nézze bíró úr, itt van a "kapta" itt meg a "küldte".~~
3289 2, II | itt van a "kapta" itt meg a "küldte".~~
3290 2, II(6) | Dunántúl annyit tesz, hogy a kocsiútnak egyes mélyedéseit
3291 2, II(6) | mélyedéseit úgy kikerülni, hogy a mélység a két kerék közé
3292 2, II(6) | kikerülni, hogy a mélység a két kerék közé essék. ~~~~~~
3293 2, III | III.~Jó az öreg a háznál.~A kutyák nem ugattak,
3294 2, III | III.~Jó az öreg a háznál.~A kutyák nem ugattak, mikor
3295 2, III | hintó; tehát András még a szomszéd udvaron kitalálta,
3296 2, III | udvaron kitalálta, hogy a nagyságos úr jött meg.~A
3297 2, III | a nagyságos úr jött meg.~A gyermeket éppen ma akarták
3298 2, III | öreg most oldózkodik ki a sok mindenféle ruhából,
3299 2, III | kínosan vonítva ment el a kazalok közé; - egy borzas
3300 2, III | megígérte, hogy megfésüli, ha a csibék váluját a kapuban
3301 2, III | megfésüli, ha a csibék váluját a kapuban felejti; a lármás
3302 2, III | váluját a kapuban felejti; a lármás főzőnét figyelmezteti,
3303 2, III | főzőnét figyelmezteti, hogy a szapora beszédben elharapja
3304 2, III | beszédben elharapja nyelvét; a mindenes pedig nagy csodálkozásában
3305 2, III | pedig nagy csodálkozásában a száját is nyitva feledte,
3306 2, III | feledte, meg az ólat is, és a kis malacok szétfutottak,
3307 2, III | ólajtót is csukja be, meg a száját is, mert még soká
3308 2, III | mert még soká lesz, míg a malacpecsenyére kerül a
3309 2, III | a malacpecsenyére kerül a sor!~Ilyen apró kis zsörtölődés
3310 2, III | zsörtölődés után megindult a kastély emeletébe, de visszásan
3311 2, III | neki, hogy sem Andrást, sem a fiút nem látta, a többi
3312 2, III | Andrást, sem a fiút nem látta, a többi pedig oly bámész,
3313 2, III | Keszthelyen volt.~Midőn a szobaajtóhoz ért, az őt
3314 2, III | fölérve, - és köszöntve a nagyságos urat, elmondván
3315 2, III | nagyságos urat, elmondván a "hála istent", meg a friss
3316 2, III | elmondván a "hála istent", meg a friss egészséget, meg hogy
3317 2, III | koronára, amit neki András a köszöntés végén még kívánni
3318 2, III | legkevésbé sem botránkozott meg a nagyságos úr közbeszólásán,
3319 2, III | egész köszöntést, s midőn a mennyei koronát kívánná,
3320 2, III | záradékul mondja:~- Legyen a kendé! - egyszersmind folytatá:
3321 2, III | egyszersmind folytatá: hát a kisgyerek hol van?~- Valahol...
3322 2, III | mondja András, nem akarván a dologgal kapustól berohanni, -
3323 2, III | egyszersmind végig nézé azt a fiatalembert, ki Baltayval
3324 2, III | jött, tehát nem ez lesz a legnagyobb úr a háznál.~-
3325 2, III | ez lesz a legnagyobb úr a háznál.~- Na, András, -
3326 2, III | mondja az öreg, - itt hozom a tanító urat Imre mellé, -
3327 2, III | már mondtam neki, hogy a gyerek még gyenge...~- Najsz,
3328 2, III | gyerek még gyenge...~- Najsz, a bikát még nem üti földhöz,
3329 2, III | üti földhöz, hanem azért a negyedik gombócnál még meglátja
3330 2, III | nem szárazdajkának hoztam a tanító urat, hogy a gyereket
3331 2, III | hoztam a tanító urat, hogy a gyereket etesse, hanem hogy
3332 2, III | vele.~- Attól ne féljen a tanító úr, hogy megunja,
3333 2, III | győzzön neki felelni; mert az a fiú még azt is megkérdi
3334 2, III | azt is megkérdi ám, hogy a szerdát mért tették elébe
3335 2, III | akarta tovább folytatni a beszédet, hanem utasítá,
3336 2, III | beszédet, hanem utasítá, hogy a tanító úrnak melyik szobában
3337 2, III | kiment az erkélyre, hogy a gyereket valahol meglássa...~
3338 2, III | Hasztalan várta Baltay a fiút, s midőn Andrást meglátta,
3339 2, III | békételenkedve kérdi:~- Hol lehet az a gyerek, András?~- Csak nem
3340 2, III | fogadni, hogy kend megint a tanítóhoz küldte azt az
3341 2, III | nyergeltette meg kend neki azt a szamarat, mi?~- Egyszer!~-
3342 2, III | kend.~- Ha olyan jól tud a nagyságos úr mindent, hát
3343 2, III | mindent, hát most mondja el a többit is.~- Leesett a szamárról?~-
3344 2, III | el a többit is.~- Leesett a szamárról?~- Bíz az úgy
3345 2, III | úgy volt.~- Kificamodott a gyereknek a lába?~- Persze,
3346 2, III | Kificamodott a gyereknek a lába?~- Persze, hogy nem
3347 2, III | lába?~- Persze, hogy nem a szamáré ficamodott ki.~-
3348 2, III | ficamodott ki.~- Most hát fekszik a gyerek?~- Nojsz, még azért
3349 2, III | nézvén az úrral, hogy arcán a nyugalmat láttassa.~- Persze,
3350 2, III | Ha csak az ő baja volna a baj, akár elő sem hoztam
3351 2, III | fekszik itthon.~- Ez az a nagy baj? - mondja nyugalommal
3352 2, III | nyugalommal az úr, - adja kend ide a nádpálcámat.~- Minek? -
3353 2, III | kérdi egy állóhelyből a hajdú.~- Minek?... hát megnézem
3354 2, III | Minek?... hát megnézem azt a gyereket, ahol van, - menjen
3355 2, III | hogy nem megy oda.~- Talán a szomszédban van? - kérdé
3356 2, III | Eltalálta nagyságos úr, mert a szamarat megriaszták a kutyák,
3357 2, III | mert a szamarat megriaszták a kutyák, aztán beszaladt
3358 2, III | kutyák, aztán beszaladt a szomszéd udvarra, onnét
3359 2, III | szomszéd udvarra, onnét a kertbe, ott leejtette az
3360 2, III | ott leejtette az úrfit, az a lábát ficamította ki, a
3361 2, III | a lábát ficamította ki, a gróf úr meg a méltóságos
3362 2, III | ficamította ki, a gróf úr meg a méltóságos asszony maguk
3363 2, III | fölvitték, orvost hivattak, a lábát helyretették, - most
3364 2, III | kaphasson, azután befejezvén a beszédet, azt mondja: -
3365 2, III | mindent, mert nem ismételteté a dolgot, András nem talált
3366 2, III | tehát maradt egy nagy hézag a beszélgetésben, András hátratette
3367 2, III | mikor eltörött kezében a lábas és nem tudja, hogy
3368 2, III | Már most mi lesz abból a szegény gyerekből? - kérdi
3369 2, III | hét alatt pedig fölülhet a szamárra, ha nagyságos úr
3370 2, III | akarja, hogy máskor meg majd a nyakát törje ki.~- Nem elég
3371 2, III | néha neki bolondulok, aztán a magam esze után megyek, -
3372 2, III | András egész szokatlanul, - a fiúnak semmi baja, s ami
3373 2, III | öreg nagyságos asszony, meg a grófné, meg a gróf úr ő
3374 2, III | asszony, meg a grófné, meg a gróf úr ő méltósága, - pedig
3375 2, III | vele vesződség; mert míg a lábát helyre rántották,
3376 2, III | ordítás nélkül, pedig ilyenkor a maga gyerekét is szívesen
3377 2, III | kilökné az ember, hát még a másét!~- Látta kend?~- Mind
3378 2, III | másét!~- Látta kend?~- Mind a két szememmel, nagyságos
3379 2, III | szándékkal, hogy átmegy a gyerekért, - hanem még volt
3380 2, III | el is mondott: elhiheti a nagyságos úr, hogy egy párszor
3381 2, III | hogy ne lássék meg, midőn a könyűt kitörlöm szememből;
3382 2, III | embernek én faragtam meg a rovást.~András kiment, Baltayt
3383 2, III | Baltayt nagyon meghatá a néhány szó, és gondolkozóba
3384 2, III | gondolkozóba esett. Most már nem a fiúnak sorsán aggódott,
3385 2, III | fiúnak sorsán aggódott, hanem a múltakat össze-visszahányván,
3386 2, III | vétket elengedjen abból, hogy a jó régit levetkőzze a mostani
3387 2, III | hogy a jó régit levetkőzze a mostani puhaságért, - mégis
3388 2, III | azon szobába, hol András a rovásokat tartja és hosszú
3389 2, III | keresgélés után megtalálván, a legelső vonást megnézte.~-
3390 2, III | beszéli önmagának, - ezt a pipáért kapta! Na, Festetics
3391 2, III | dohányzik, azért mégis ember a talpán, - bár sok vadat
3392 2, III | elcseréli.~Mire készen volt a lefaragással, hallotta,
3393 2, III | lefaragással, hallotta, hogy a fiút hozzák, tehát ölelésére
3394 2, III | sietett, s látván, hogy a fiú vidám, fájdalma nincs, -
3395 2, III | fájdalma nincs, - Baltay a gyermek ágyához ült és késő
3396 2, III | enyelgett vele, s elképzelé azt a boldogságot, hogy e fiú
3397 2, III | hagyand neki.~Míg Baltay a gyermekkel enyelgett, András
3398 2, III | enyelgett, András addig a tanító urat hordozta meg
3399 2, III | tanító urat hordozta meg a házban, és hamarjában megösmertette
3400 2, III | hamarjában megösmertette a házi körülményekkel, hogy
3401 2, III | orrát, hanem megtalálja azt a szót, mit minden ember legkönnyebben
3402 2, III | Kivált, ha akkora, mint a mi urunké!... azért ifiúr,
3403 2, III | urunké!... azért ifiúr, a lelkére adom ám, hogy ne
3404 2, III | adom ám, hogy ne maradjon a korpa a gyerek fejében,
3405 2, III | hogy ne maradjon a korpa a gyerek fejében, hanem rázza
3406 2, III | tudománnyal, ne kímélje a szót.~- De mikor úgy félti
3407 2, III | szót.~- De mikor úgy félti a nagyságos úr!~- Mit tud
3408 2, III | nagyságos úr!~- Mit tud ahhoz a nagyságos úr, - ő gazdag,
3409 2, III | is elég, - hanem, uram, a nagyságos úr a toronyból
3410 2, III | hanem, uram, a nagyságos úr a toronyból nézi a világot,
3411 2, III | nagyságos úr a toronyból nézi a világot, onnét persze az
3412 2, III | meglátszik, milyen nagy már csak a torony is. Erre tanítsa
3413 2, III | odanyújtá kemény tenyerét, és a tanító markába csapott egyet,
3414 2, III | markába csapott egyet, mintha a legnagyobb dolgon alkudtak
3415 2, III | meg, s egy darabig némán a szemébe nézett, mintha a
3416 2, III | a szemébe nézett, mintha a képén keresné a jóváhagyást,
3417 2, III | mintha a képén keresné a jóváhagyást, s midőn így
3418 2, III | áldásával magára hagyta a tanító urat, s elment néhány
3419 2, III | néhány szobán keresztül a maga szobája felé.~Mielőtt
3420 2, III | teljesíté, - de volt ebben a megcsontosodott hűségben
3421 2, III | egyetlen falatot nem tett a szájába, a hasonlót mástól
3422 2, III | falatot nem tett a szájába, a hasonlót mástól is megvárta.~
3423 2, III | Némileg megnyugtatá magát a ma történtekre nézve, s
3424 2, III | szobájában megtalálja még a mai napra való dolgot, s
3425 2, III | azon tudniillik, melyben a rovások álltak.~Már az ő
3426 2, III | Már az ő szeme megszokta a körülnézést; és rögtön észrevette,
3427 2, III | rögtön észrevette, hogy a padlón valami forgácsféle
3428 2, III | fölvette, - aztán gyanítólag a rovások között keresgélt,
3429 2, III | és csakugyan megtalálta a rovást, melyről az öreg
3430 2, III | ablak világosságához tartá a jól ösmert rovást, s azt
3431 2, III | előre; megérem, hogy még a többit is maga faragja le.~~
3432 2, IV | IV.~A lajtai tábor.~Nehéz időket
3433 2, IV | ingatag nád fölött elröpül a vihar, - minden erejével
3434 2, IV | tölgyerdővel, - mit vesződjék a náddal, hisz a hitvány jószág
3435 2, IV | vesződjék a náddal, hisz a hitvány jószág alig egy
3436 2, IV | magától lerothad, - míg a büszke tölgy század óta
3437 2, IV | csatáját az ember, - odahagyá a családi tűzhelyt, hogy fölkeressen
3438 2, IV | üssön agyon mást.~Égnek a tábortüzek a Lajta partján,
3439 2, IV | mást.~Égnek a tábortüzek a Lajta partján, a lovak nyergelten
3440 2, IV | tábortüzek a Lajta partján, a lovak nyergelten falják
3441 2, IV | lovak nyergelten falják a zabot, mit a gazda köpönyegszárban
3442 2, IV | nyergelten falják a zabot, mit a gazda köpönyegszárban vetett
3443 2, IV | köpönyegszárban vetett eléjök, s a virgonc legények pipaszó
3444 2, IV | verik azt az ellenséget, mit a szójárás unalomnak nevez.~
3445 2, IV | szójárás unalomnak nevez.~A fölkelő sereget megállította
3446 2, IV | fölkelő sereget megállította a Lajta, idáig szól el az
3447 2, IV | el az ország törvénye, s a víznek túlpartján ha meghallják
3448 2, IV | mondja magát? S miért bevárni a sáskát saját földünkön,
3449 2, IV | is agyoncsapkodhatnánk?~A francia sasok sebesen röpültek,
3450 2, IV | sasok sebesen röpültek, a stájer hegyeken már rég
3451 2, IV | hegyeken már rég átszárnyaltak, a diplomáciának sima szavait
3452 2, IV | összealakítani.~Mielőtt a francia sereg megérintené
3453 2, IV | francia sereg megérintené a magyar határokat, a lajtai
3454 2, IV | megérintené a magyar határokat, a lajtai táborban fegyverben
3455 2, IV | táborban fegyverben állt a magyar nemesség; de a Lajtánál
3456 2, IV | állt a magyar nemesség; de a Lajtánál áthághatatlanabb
3457 2, IV | országos törvény, mely szerint a nemesség csak az ország
3458 2, IV | védelmére állott föl; s a parancsnokokban elfogyott
3459 2, IV | parancsnokokban elfogyott a lélegzet, mert senki sem
3460 2, IV | vállalkozni első arra, hogy a Lajtát áthágván, maga után
3461 2, IV | Lajtát áthágván, maga után a megszegett törvényen hagyjon
3462 2, IV | törvényen hagyjon nyomot.~Míg a főbb tisztek a ponyvasátorokban
3463 2, IV | nyomot.~Míg a főbb tisztek a ponyvasátorokban tanácskoztak,
3464 2, IV | ponyvasátorokban tanácskoztak, addig a legénység gondtalanul kötődött
3465 2, IV | előtt, melyek egyikénél, a legvilágosabb lángnál éppen
3466 2, IV | legvilágosabb lángnál éppen a legfeketébb arcot látjuk
3467 2, IV | legfeketébb arcot látjuk meg.~A fölkelő seregnek jó része
3468 2, IV | fölfogadván, hogy ő is elmegyen a lajtai táborig.~- Na, cigány,
3469 2, IV | Na, cigány, hogy adtad el a bőrödet? - kérdi Holvagy
3470 2, IV | Holvagy Pista, kit azért adtak a sok újonc közé, hogy amint
3471 2, IV | mindenféle háború-darabot, hogy a cigány már egy szálig mindent
3472 2, IV | mondott; hanem úgy megutálta a háborút, hogy amint ő háromszáz
3473 2, IV | csákót összekeresett, még a háromszáz forintból sem
3474 2, IV | ehhez még igen messzire esik a hatszáz forint.~- No, cigány,
3475 2, IV | No, cigány, hogy adtad el a bőrödet? - kérdi tőle Pista.~-
3476 2, IV | eladtam volna! - feleli a cigány - most majd csak
3477 2, IV | búsulj, cigány, - vigasztalja a másik - ahol szűk lesz,
3478 2, IV | kardú saséros (chausseur.)~A cigány végtől végig megborsózott,
3479 2, IV | megborsózott, minek aztán éppen az a kellemetlen következése
3480 2, IV | lőn, hogy még szűkebb lőn a bőr; mert ami kis üres hely
3481 2, IV | zsiradékkal azt, mi eddig a fekete kenyértől mindig
3482 2, IV | azon üres helyet beülte a félelem, s a cigányt oly
3483 2, IV | helyet beülte a félelem, s a cigányt oly nemeslelkűség
3484 2, IV | módjával megtehetné, még a bőréből is szívesen kiugranék,
3485 2, IV | éppen belekívánkoznék.~Míg a cigány így kínlódott, a
3486 2, IV | a cigány így kínlódott, a Lajtának túlpartján eső
3487 2, IV | valamennyinek torka átnézett a lajtai táborra, s az egyiknek
3488 2, IV | az egyiknek nyílása úgy a cigánynak irányába esett,
3489 2, IV | azs azs ágyú? - szólal meg a megrémült cigány.~- Majd
3490 2, IV | Mondja neki Pista.~- Ezs a mi ágyúnk? - véli ismét
3491 2, IV | mi ágyúnk? - véli ismét a cigány - azst is mivelünk
3492 2, IV | semközt?~- De már azt csak a hátad mögé állítják - jegyzi
3493 2, IV | Na úgy se baj, - mondja a cigány - ha a túlsó ágyúk
3494 2, IV | mondja a cigány - ha a túlsó ágyúk hátunk mögött
3495 2, IV | hazamennénk, hanem átmegyünk a Lajtán, s ha nem mész, cigány,
3496 2, IV | is mondott kend? - kérdi a cigány foghegyről.~- Azt,
3497 2, IV | foghegyről.~- Azt, hogy átmegyünk a Lajtán.~- Ott van azs ellensíg?~-
3498 2, IV | azs irgalmát, - kiált fel a cigány, - nem addig van
3499 2, IV | azs, - ha azs azs ellensíg a mi ellensígünk akar lenni,
3500 2, IV | mész te is cigány, ahova a többi!~- Ha a tebbi elmegy
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7991 |