Rész, fejezet
1 1, I | idetévesztett!~- Legalább nincs maga, barátom, - vigasztalja
2 1, I | angol pedig lomhán húzta maga után a vastag csizmatalpakat,
3 1, II | társaság volt a hercegnél, s ő maga egy nagy homlokú, borzas
4 1, II | minden utcát, - s megállít maga körül néhány száz embert,
5 1, III | szokás, ki milyen ember a maga viseletében, olyan nevet
6 1, III | hogy addig verekedik, míg maga marad a csárdában, - s a
7 1, IV | megkeríti a nyájt, mintha maga körül megingatná a légkört,
8 1, IV | kimegyek a juhokat megnézni, maga addig tartson magyarázatot
9 1, IV | éghez, mikor édes magáét maga fölött látja.~Az imaházból
10 1, IV | az ember a kocsmában, ha maga van.~- Debz' van itt más
11 1, IV | csakhogy uram ennek is megvan a maga módja, még pedig az, hogy
12 1, VII | magyar ember, mint a bácsi maga.~Az öreg Baltay szívesen
13 1, VII | harmadikat pedig azért, mert maga is megissza.~- Ott marad
14 1, VII | ember, - mit kereskedik a maga papján; hanem a zsemlye
15 1, VII | is! - mondja a hajdú, s maga után betette az ajtót.~Nem
16 1, VII | ragadozó állat, hanem a maga idejében meg-megnyesegeti.~
17 1, VII | életen tágított, - s ennek maga körüli meggátlására tartotta
18 1, VII | mintha nem jól értette volna, maga is mondja:~- Kedves öcsém, -
19 1, VII | szívesen kínálta másnak is, de maga is megitta; míg az utóbbit
20 1, VII | némi erőltetéssel, mintha maga ellenében is védelmezni
21 1, VII | hogy égve marad a gyertya, maga pedig elalszik.~- Ha aludnék! -
22 1, VII | be hozzá a nagyságos úr maga; hanem jól megszorítsa a
23 1, VII | egész nehezteléssel tévén be maga után az ajtót.~Reggel a
24 1, VII | tart, de ha már az angol maga nem sajnálja a pénzt saját
25 1, VII | megnyerhetem, visszaadom neki, hogy maga vesse tűzre.~Ezután kirándulának
26 1, VII | eszméje és útmutatása után maga telepítette, hol már ezelőtt
27 1, VIII | mindig nagyobb darabját ejté maga után, s utóbb szokatlanul
28 1, IX | hanem úgy odacsavarta a maga nyakára, hogy a béres alig
29 1, IX | közelségből, hanem elhaladtatja maga előtt a nagy szénás szekeret,
30 1, X | mehet be; - de mégis, hogy maga ne legyen, Pistát kísérőnek
31 1, X | melyről Dunay állt, még a gróf maga is megdöbbent azon gondolatnál,
32 1, XI | embert, kiket útjában megöl, maga sem tudván, hogy miért?~
33 1, XI | magában, hogy a jó úristen maga tudja azt legjobban, miért
34 1, XI | elszégyenlé magát.~Mintha maga előtt is megröstellné a
35 1, XI | kérdezem katona uram, az a maga kötelessége, hogy jól tudjon
36 1, XI | pedig igen-igen lassan.~Maga sem tudá, hogy e napon a
37 1, XI | ellenségre emelheti, s a maga neve mellé amazét is osztja.~
38 1, XII | magát a dal a légben, csalta maga után az embert, s Bowring
39 1, XII | szentséges római pápa a maga kezével az áldást.~- Ne
40 1, XIII | van, jól, húgomasszony, - maga csak eltréfál, - hanem én!... -
41 1, XIII | esztendővel előbb, mint ahogy maga is akarná.~András már a
42 1, XIII | még, hogy a nagyságos úr maga vakartatja le!~- Akkor én
43 1, XIII | dologba.~- Bizony domine, - maga mégis okos ember, - mondja
44 1, XIII | Baltay egy kis gúnnyal, - maga legjobban bebizonyítja,
45 1, XIII | Bizony pedig az elférne a maga fejében is, - véli Baltay, -
46 1, XIV | kellő tisztelettel, úgy a maga tekintélye iránt is meglehetős
47 1, XIV | gondolja a nagyságos úr, mikor maga szemeivel látta, hogyan
48 1, XVI | feneket keríteni, a gróf maga sem szereti a nagy hűhót.~-
49 1, XVI | nekünk is úgy kell, hogy csak maga kárával tanul az ember nagy
50 1, XVII | tört, és minden ember a maga fejével kezdett búsulni
51 2, I | mindenféle füvet vetnek, a gróf maga kóstolgatja mind rendre,
52 2, I | múlva is rátalálhatott édes maga csapására; mert itt szórul
53 2, I | beteljesedett, hogy kiki a maga útján ment.~A gróf ösztönszerűleg
54 2, I | mogyorófapálcát is a kivágott sűrűből maga húzkodta ki, - de azért
55 2, I | mondja a gróf elfeledkezve.~- Maga fogad meg? - nevet az ifjú.~-
56 2, II | levélküldő, anélkül, hogy ő maga a "jó nap"-on kívül egyebet
57 2, II | Dunayt kérdé:~- Bácsi, - tud maga mesélni?~- Nem tudok kedves
58 2, II | mi urunk ebből a fiúból maga akar ám valamit faragni,
59 2, III | mindjárt el is vezette, maga pedig kiment az erkélyre,
60 2, III | nélkül, pedig ilyenkor a maga gyerekét is szívesen kilökné
61 2, III | néhány szobán keresztül a maga szobája felé.~Mielőtt odaérne,
62 2, III | tűrte meg, s minthogy ő maga érdemetlenül egyetlen falatot
63 2, III | megérem, hogy még a többit is maga faragja le.~~
64 2, IV | hogy a Lajtát áthágván, maga után a megszegett törvényen
65 2, IV | kerestesse magát, hanem gyijjen maga; én ugyan nem megyek utána.~-
66 2, IV | inkább szegje meg a magyar maga, mintsem mást kelljen vádolnia
67 2, IV | lármát, s ha már mondók, hogy maga is megadná a hatszázat,
68 2, IV | elég francia, kik közöl a maga részét ő is kivághatná;
69 2, IV | mindig, s az ember valamint maga magát nem teheti, úgy mások
70 2, IV | kemény százat fog kapni, hogy maga sem adná háromszázért, de
71 2, V | Ment a lajtai tábor, s maga után a folyammal együtt
72 2, V | ellenséget ingyen nem ereszti maga után.~- Ön a Vallis-ezredből
73 2, V | megtörténék, a hadtest parancsnoka maga mellé rendelé Kisfaludyt,
74 2, VI | kamarába ment ki sírni, maga után húzván az ajtót, hogy
75 2, VI | kedve, minthogy most már maga sem tudta, mi volna jobb;
76 2, VI | egyszerre megválni tőle, hanem maga vitte be Pécsre.~Nem mondom
77 2, VI | tréfa kemény büntetést vonna maga után.~Eleget tanácskoztak,
78 2, VIII | goromba is!... - mondja maga a tanár előbbi hirtelenkedését
79 2, VIII | szigorú rendszabályokat von maga után.~Míg így tűnődik, az
80 2, VIII | nem egyéb, mint Bowring.~- Maga, vagy a lelke? - kérdi felderülten
81 2, VIII | melynek tartalmát is már nem maga, hanem Bowring olvasá föl,
82 2, VIII | közelébe hajolván, mintegy maga akarván nagyobb igazságért
83 2, IX | legkönnyebben is segél rajta.~Pista maga ment el a kastélyba, hol
84 2, IX | annyi édes bátyám, mintha maga azt tudná, amit én tudok.~-
85 2, IX | embernek is, mint András, ki maga a megtestesült hűség és
86 2, IX | legyen bíró nagyságos uram maga, - nálam van papiroson a
87 2, X | X.~Békeremények.~Midőn maga maradt az öreg, végiggondolá
88 2, X | gazda már lefeküdjék; tehát maga teszi meg a kemény szolgálatot,
89 2, XI | olyan, hogy midőn elkészíti, maga bámulja meg legjobban, s
90 2, XI | ne higgye el, hogy ezt ő maga csinálta.~A gyönyörű hatos
91 2, XI | tartja, Festetics gróf pedig maga a két ökröt vezeti. - Hasztalan
92 2, XI | esett ez a kézszorítás, maga sem tudta, mi ebben az,
93 2, XII | unná el, mikor minden után maga is elmegy, s a legutolsó
94 2, XII | bosszúsággal. - A herceg maga beszélte nekem, hogy már
95 2, XII | megkülönböztette azt, amit ő maga, mint Csapó hisz, attól,
96 2, XIV | távozóra, - Galiba Pál pedig maga is szintén oly egykedvű,
97 2, XIV | szintén oly egykedvű, mintha ő maga is részben gipszalak volna;
98 2, XVI | éltem.~- Ezt piros kukoricán maga is kiböködhette volna kend.~-
99 2, XVI | is csak azt kérdezi, amit maga tud; hanem már is azt mondja
100 2, XVI | úgy tetette magát, mintha maga is utánuk mehetne, ha akarna,
101 2, XVII | András uralma alatt áll, hogy maga is tökéletesen hiszi, hogy
102 2, XVII | Baltay még odább, minthogy ő maga úgyis reggel óta tudta,
103 2, XVIII| iskolából is kifogyott, András maga maradván az úrfival, addig
104 2, XVIII| valami hátrahúzta, s utóbb maga sem bánta, hogy a gyermek
105 2, XVIII| délutáni alvást elengedi s ő maga is elsompolyog utánuk a
106 2, XVIII| eltűrte, hogy a gyermek a maga eszéből beszéljen valamit,
107 2, XVIII| közt, melyeknek nagy részét maga ültetgette.~- No, András,
108 3, I | biztosabban megölt, mint maga az ütés.~Az osztályparancsnok
109 3, II | múlt tiszti széken a gróf maga véleményezte; de most világosan
110 3, II | korán itt lelje.~A gróf maga mellé ültette az ispánt,
111 3, II | Festetics aggódva keresé maga is az öregurat, s amint
112 3, II | az a könyvtárnak ajtaját maga után húzta, sietett a vendégekhez,
113 3, III | hajdanában, mikor Baltay uram maga is élt, s ezen a napon még
114 3, III | istenben boldogult Baltay uram maga szokott hegedű kísérettel
115 3, III | életben volt, s a cigányokat maga állította rendbe, hogy a
116 3, III | tetszik legjobban, melyet maga húz.~Előzzük meg a vendégeket,
117 3, III | tisztára vannak csiszolva, maga egy nádfonásos székben ül,
118 3, III | s nem akadna egy is, aki maga jó szántából fölvévén, igazi
119 3, III | világból? ha az asszony még a maga falatjáért is röstell meghajolni, -
120 3, III | visszatér, már az öregasszony maga van a szobában, s a tűnődő
121 3, III | vehetek el kettőt is.~- Oh maga csúnya ember, - volt az
122 3, III | sem sajnáltam volna, hanem maga is már irigy ember, édes
123 3, IV | lovat, s szenior Baltay maga mellé ültetvén junior Baltayt,
124 3, IV | mert ámbár a pincérnek maga is segít, de az keveset
125 3, V | dolgait, pedig az öregúr maga is szívesen elmondta minden
126 3, V | is megszólamlott, mintha maga magát kérdezné:~- Vajon
127 3, VI | kísérjük el Kisfaludyt, ki egy maga járta körül kora reggelen
128 3, VI | tökéletesen hitte, miszerint a fiú maga fog dicsekedni a furcsa
129 3, VI | sem kételkedett, hogy majd maga beszéli el; de hisz hasztalan
130 3, VI | megint.~- Egye kend meg maga!~- Hozzak sajtot?~- Hát
131 3, VII | majd, rögtön kivehessék, maga azonban ment a szőlőtőkék
132 3, VII | öröktulajdonban bírja, s most maga az első jobbágy, kinek földesúr
133 3, VII | mondott:~- Méltóságos uram, maga az oka, hogy én most azt
134 3, VII | mégis sokan ösmerik, mit ő maga legkevésbé látszik tudni,
135 3, VII | kétszáz lépésnyire, - ő maga legkönnyebben elvezet házáig.~
136 3, VII | most már engedelmesebb volt maga iránt, s a kedves gyermeket
137 3, VII | könnyebben olvashassa: de Baltay maga is néma maradt, mi a körülülőket
138 3, VIII | úrnak öröméhez, jól tudta ő maga is, hogy nem sokat rakott
139 3, VIII | kérdezkedett, s íme már maga szólal meg.~- Bizony András,
140 3, VIII | amit ő lát.~András már maga is megsokallta, hogy az
141 3, VIII | rászedette magát Andrással, maga tette be az ablakot, de
142 3, IX | kétszer is megindult, hogy maga béküljön ki velük.~Andrásnak
143 3, IX | egyezséget pedig megkísérti mikor maga ráér, vagy a szomszédok
144 3, X | összedűlt a tető s a gazda maga is csak akkor ment föl,
145 3, X | megölni a másikat, mert maga is meg mer halni; mondom,
146 3, X | ágait tépi meg a vihar, maga pedig rendületlenül áll.~
147 3, XI | a mogorva szabados arcát maga előtt látta, - megérté,
148 3, XII | aranyműves azt hitte, hogy ő maga esik kétfelé, s midőn egy
149 3, XII | Minden embernek megvan a maga nótája, s azt százszor is
150 3, XII | feleslegessé teszi.~Ma már tán maga a fürgedi béres is kimondja,
151 3, XII | istennek köszönhető, hogy maga a gyermek bele nem veszett.~
152 3, XII | minden kornak megvan a maga divatkórsága, - s valamint
|