Rész,  fejezet

 1      1,  I    |          kemény ember, s ha otthon vagyok, meg nem szenvedi, hogy
 2      1,  I    |           Ha a herceg akarja, kész vagyok elmenni oda, hol az emberek
 3      1,  II   |             én szenvedélyes vadász vagyok, s ezért egy angol képes
 4      1,  II   |           menageriába való.~(Ez én vagyok! - mondja az angol; - ha
 5      1,  IV   |         ember között?~- Mára én el vagyok bűvölve, azért magyarázatot
 6      1,  IV   |              Hol vagy Pista?~- Itt vagyok, - mondja a fal melletti
 7      1,  IV   |      vezérre, - már most én is itt vagyok, most már nem te mondod
 8      1,  V    |       előtt nyújtám; mert azóta én vagyok ennél a háznál az utolsó
 9      1,  V    |         húgomasszony - aztán olyan vagyok én, mint a vas, nagyon rá
10      1,  V    |           kérdi húgomasszony.~- Én vagyok az anyja leányomnak, s ha
11      1,  VI   |    édesanyám özvegyasszony, én meg vagyok az özvegy- asszony lánya;
12      1,  VI   |       hanem édes leányom, én anyád vagyok, és nemcsak meséből él az
13      1,  VII  |           maradjon - tiszta.~- Itt vagyok! - mondja András, beállítván
14      1,  VII  |    legalább én azon meggyőződésben vagyok! - jegyzi meg a gróf.~-
15      1,  VII  |        lépett be.~- Tehát kíváncsi vagyok hallani a nagy titkot! -
16      1,  VII  |      titkot.~- Tökéletesen nyugodt vagyok! - mondja a fiatalember
17      1,  VII  | behurcolkodott.~- Most már nyugodt vagyok! - mondja az ifjú magában, -
18      1,  VII  |       megmaradván e mondat: Inkább vagyok Enyingen tömlöcben, mint
19      1,  XII  |         mondja a fiú - cselédember vagyok.~- Hisz öcsém, nem az urad
20      1,  XIII |            éppen nagyon okos ember vagyok, húgomasszony, - kacaga
21      1,  XIII |         most éppen ötven esztendős vagyok...~- Az isten éltesse kedves
22      1,  XIII |   megmondjam én is, hány esztendős vagyok? mert én nem csinálok belőle
23      1,  XIII |         Húgomasszony!... én Baltay vagyok, - s az a leány Baltay-leány!~-
24      1,  XIII |     mindjárt megmondom.~- Kuriózus vagyok.~- Megint fölvesszük a port.~-
25      1,  XIII |       domine is neológus?~- Sohase vagyok én, - hanem ha diákul akarunk
26      1,  XIII |        domine, - az országgyűlésen vagyok octava mensis huius, - és
27      1,  XIII |              Én már igen kedvetlen vagyok.~- S vajon miért?~- Öreg
28      1,  XIII |         vajon miért?~- Öreg legény vagyok én ahhoz, hogy jobb időket
29      1,  XIII |             és lásd, én mily vidám vagyok.~- Barátom! - mondja Baltay,
30      1,  XV   |      mondja a nádor, - de én újonc vagyok ez országban.~- Annál régebben
31      1,  XV   |        csodahívéshez igen vénember vagyok.~- Meghiszem, - mondja a
32      1,  XVI  |            mondom, hogy boldog nem vagyok, - véli a másik, - hanem
33      1,  XVI  |          fogták volna, hogy bolond vagyok, és világ csúfjává leszek.~-
34      1,  XVI  |               én itt rendes vendég vagyok.~- Ugyan úgy-e? - szól az
35      1,  XVI  |      alássan:~- Én,... én - Tolnai vagyok! - mondja a gróf, nevének
36      1,  XVI  |                én Kisfaludy Mihály vagyok Sümegről, - részemről van
37      1,  XVI  |           közlöm veled.~- Kíváncsi vagyok! - felel a házigazda, arcának
38      1,  XVII |         fenyegetéshez, - kénytelen vagyok azt mondani, amit érzek,
39      2,  I    |          is; mert azért a sarkában vagyok!~- Tehát számvevőd van?~-
40      2,  I    |        körmös legény, azaz hogy én vagyok magam, aztán akit észreveszek,
41      2,  II   |          kell mutatnom, hogy én is vagyok olyan igaz magyar ember,
42      2,  III  |          Hát András hol van?~- Itt vagyok, - mondja András már fölérve, -
43      2,  IV   |    bevallani, hogy én törvényszegő vagyok; de azért a törvény mégis
44      2,  IV   |           hirdessék, hogy én áruló vagyok!~- Nagy ember! - mondja
45      2,  V    |            ezredben?~- Hisz magyar vagyok.~- Hogy hívják önt?~- Kisfaludy
46      2,  VI   |           hogy adósság fejében ide vagyok kötve.~- Hej! csak le ne
47      2,  VI   |          és ekkor meghalt.~- Az én vagyok, tisztelt főorvos úr!~-
48      2,  VII  |           a nádor, - s én kíváncsi vagyok tudni e fiatal tisztnek
49      2,  VII  |           én se kételkedjem.~- Nem vagyok méltó, hogy Festeticsnek
50      2,  VII  |        grófnak, - s írja:~- Készen vagyok, - felel Szapáry hivatali
51      2,  VII  |            körülállók.~- Kénytelen vagyok föloldozni őt, ha önöket
52      2,  VII  |        bámulás? - vagy túl szigorú vagyok?~- Nem találunk szavakat! -
53      2,  VIII |       méltóságos uram, kis majoros vagyok. 7~(Ennek nem elég egy húszas!) -
54      2,  VIII |         majorosok között?~- Botos8 vagyok, - méltóságos uram.~- Jaj,
55      2,  IX   |        vidékünkön?~- Enyingre való vagyok, hát hogyne jártam volna
56      2,  IX   |           ember kend, bátyám?~- Az vagyok öcsém!~- Nohát mit csinálna
57      2,  IX   |          Öcsém,... én magyar ember vagyok...~- Meg én is - mondja
58      2,  IX   |            azt mondom, hogy nyomon vagyok.~- Vak nyom lesz az! - tamáskodék
59      2,  X    |      kedélyesen a grófnő.~- Láncon vagyok ám én otthon, - ma sem tudom,
60      2,  XI   |   okozzatok, - hisz én csak büszke vagyok arra, hogy ti voltatok a
61      2,  XII  |           van a herceg?~- Már fönn vagyok! - kiált ki a herceg, a
62      2,  XII  |      Csapónak hívnak, mikor otthon vagyok, hanem itt már levéltárnok
63      2,  XII  |       hanem itt már levéltárnok is vagyok, s annak semmi köze ahhoz,
64      2,  XV   |           a senior Baltay-ágat, én vagyok az öregnek tabuláris prókátora.~-
65      2,  XV   |     alispán.~- Megalkudtunk, ki is vagyok fizetve, - vigyorog amaz, -
66      2,  XV   |            Galiba.~- Beteges ember vagyok, - nem hiszem, hogy nagyon
67      2,  XV   |       mondja Galiba, - én prókátor vagyok...~- Én meg orvos... - szól
68      2,  XV   |          principálisomtól nem arra vagyok megbízva, hogy ügye ellen
69      2,  XV   |            ez az ember?~- Én orvos vagyok, uram, és nem kártyavető.~-
70      2,  XVI  |              Hála istennek, itthon vagyok! - hagyja rá András, - látom
71      2,  XVII |               én már csak arravaló vagyok a földön, hogy izenetet
72      2,  XVII |               mondja a másik.~- Az vagyok édes jó barátom, - felelé
73      2,  XVII |             mert én meg református vagyok.~- Nem tesz az semmit -
74      2,  XVII |          múltat, - én legboldogabb vagyok, midőn azt megemlegethetem,
75      2,  XVIII|         szép fiú?~- Én Baltay Imre vagyok! - felel a gyermek elpirulva.~-
76      3,  I    |           vissza Püspöky, - őrnagy vagyok az önkénteseknél.~- Kinek
77      3,  II   |       tudom én, hogy én vén szamár vagyok, igen is, az ilyen okos
78      3,  II   |          embereknek csak akadályuk vagyok, igenis, kérem alázatosan, -
79      3,  II   |            kapuig hozzáment.~- Oda vagyok! - ordít a cigány, meglátva
80      3,  III  |         hisz én is feleséges ember vagyok, aztán egyszerre csak nem
81      3,  IV   |     legjobban kell tudnom; mert én vagyok Kisfaludy Sándor.~- Engedelmet
82      3,  V    |            csizmában is szeptemvir vagyok, meg csizma nélkül is!"~
83      3,  VI   |         félrehíva, - én jó barátod vagyok, s figyelmeztetlek, hogy
84      3,  VII  |         kinek én is egyik jobbágya vagyok...~- Mától fogva nem, -
85      3,  VII  |        búsuljon Berzsenyi uram, én vagyok! - mondja Kisfaludy meg
86      3,  VII  |  alázatosan, gróf Festetics György vagyok, - mondja a gróf sietve,
87      3,  VII  |          hogy én milyen vén szamár vagyok, s az uraságomat úgy kibélelem,
88      3,  VII  |            nézni.~- Én Baltay Imre vagyok! - mutatja be magát.~- S
89      3,  VIII |         András szólította el.~- Én vagyok nagyságos úrfi, - szól be
90      3,  VIII |            még rám fogja, hogy nem vagyok ébren.~- Bár csak én álmodnám
91      3,  IX   |           egy szerencsétlen flótás vagyok, - panaszkodik Galiba, misereatur
92      3,  IX   |          hanem a faluból is.~- Itt vagyok! - felel András, a lármára
93      3,  X    |            be a konyhaajtón.~- Itt vagyok! - mondja a szabados, fölkapaszkodván
94      3,  XI   |              A másik tanú pedig én vagyok.~- S aki megölte?~- Ott
95      3,  XII  |        valóm van.~Semmi esetre sem vagyok olyan gyermek, ki azt hinné,