Rész,  fejezet

 1      1,  XVI |        minden jóravaló vendéget a méltóságos úrhoz berendelni.~- Ejnye!
 2      1,  XVII|       hangosan:~- Mit szól hozzá, méltóságos uram?~- Halljuk! halljuk! -
 3      1,  XVII|           is a hívásra jöttem be, méltóságos uram, hanem a küldésre.~-
 4      1,  XVII|     utasítás.~- Engedelmet kérek, méltóságos uram, - két úr küldött be,
 5      1,  XVII|            s jó hangosan mondá:~- Méltóságos uram, az a két úr nem akar
 6      1,  XVII|       azok!~- Magam is azt vélem, méltóságos, uram, - azt mondják, hogy
 7      2,  I   |           Már az alapokat kiástuk méltóságos uram.~- Még valamivel nagyobb
 8      2,  II  |        András is belépett előbb a méltóságos grófnénak kezét csókolván
 9      2,  II  |     Persze, hogy miért? azt kérdi méltóságos uram, - tűnődék András,
10      2,  II  | cselédember így beszédbe álljon a méltóságos úrral.~- Sohase húzódozzék
11      2,  II  |    emberek vagyunk...~- Megálljon méltóságos uram - kapott a szóba András -
12      2,  II  |           András - nagy szó, amit méltóságos uram most kimondott, hadd
13      2,  II  |         Az volna a legkisebb baj, méltóságos uram, ha én nem hinném,
14      2,  II  |           állna az udvaron, mikor méltóságos uram, a mi szerencsétlen
15      2,  II  |               Nohát akkor volt az méltóságos uram, hogy én az urak háta
16      2,  II  |           Megtelt a rovás! és én, méltóságos uram, fölróttam a harmadik
17      2,  II  |       egészségére abból a borból, méltóságos uram, mikor látta, hogy
18      2,  II  |           mondja a gróf.~- Hiszen méltóságos uram, - tudom én, hogy a
19      2,  II  |           bogara! - aztán, aztán, méltóságos uram, az ördögnek is kell
20      2,  II  |           a gróf.~- Nohát lássa a méltóságos, - hogy olykor a gödrös
21      2,  II  |         szokásból, - ezért kapott méltóságos uram három rovást, - és
22      2,  II  |          és mindjárt mondja is:~- Méltóságos uram, engedelmet kérek,
23      2,  II  |         az öregúr, hogy ehen e, a méltóságos grófnét vette volna el; -
24      2,  II  |        könyvet említeni?~- Amiért méltóságos uram a harmadik rovást kapta.~-
25      2,  II  |           magyar ember, mint ő.~- Méltóságos uram! - mondja András neki
26      2,  II  |         akkor?~- Nem az csinálna, méltóságos gróf, hanem én, - tűzbe
27      2,  II  |          valami mondani valója:~- Méltóságos uram, - súgja az öreg,... -
28      2,  III |   ficamította ki, a gróf úr meg a méltóságos asszony maguk fölvitték,
29      2,  VIII|          kérdi a gróf a tanárt.~- Méltóságos uram, ezekre az ifjú urakra
30      2,  VIII|        nem csókolunk nekik kezet, méltóságos uram?~- Még azt is, csak
31      2,  VIII|         tenném?~- Bolondul tenné, méltóságos uram,... engedelmet kérek! -
32      2,  VIII|       keresett egy húszast.~- Én, méltóságos uram, kis majoros vagyok. 7~(
33      2,  VIII|        között?~- Botos8 vagyok, - méltóságos uram.~- Jaj, hát tetőled
34      2,  X   |           Soha se búsuljon azon a méltóságos grófné, megjön az, kit az
35      2,  X   |        még én is meg akarom érni, méltóságos asszonyom! - szólal fel
36      2,  X   |         én még az eszemmel odáig, méltóságos asszonyom, - vitázott András -
37      2,  X   |         Egyetlen egy ember tudja, méltóságos gróf. - mondja tovább András, -
38      2,  X   |              Nem tudom eltalálni, méltóságos uram, csak azt láttam alkonyattájban,
39      2,  X   |       gyanút vett le.~- Sajnálom, méltóságos uram, ha többet nem tehettem.~-
40      2,  X   |      Dunay.~- Ennek hasznát veszi méltóságos uram, - jegyzi meg Pista, -
41      2,  X   |         találta, hanem megkérem a méltóságos grófnét, hogy az is bocsásson
42      2,  X   |         ifjú nő.~- Még nem tudja, méltóságos asszonyom, miért bocsásson
43      2,  X   |           vétett volna?~- Nagyot, méltóságos asszonyom, - mondja Pista,
44      2,  X   |      talán majd jobban eszébe jut méltóságos asszonyom, ha megismer engem
45      2,  X   |  emlékszem rá!~- Aztán nem kérdi, méltóságos asszonyom, hogy azt a jámbor
46      2,  X   |          meg akar neki bocsátani, méltóságos asszonyom, - elhiggye, jót
47      2,  X   |          fogja őt?~- Azt remélem, méltóságos asszonyom, s ha már egyszer
48      2,  XVII|          tollat a kezembe, hogy a méltóságos uraknak címeit rőföljem
49      3,  II  |        embernek megszokott dolga, méltóságos uram! - feleli az ispán.~-
50      3,  II  |        van a pipája?~- Nálam van, méltóságos uram! - felel újra a kérdett,
51      3,  II  |      dohányt?~- Megkísérthetnénk, méltóságos uram, talán megadnák az
52      3,  II  |          árt.~- Amint parancsolja méltóságos uram, - mondja az ispán, -
53      3,  II  |        gróf.~- Minek választóvíz, méltóságos uram? - kérdi csudálkozva
54      3,  II  |        mentegetés okáért mondá:~- Méltóságos uram, olyant szívok, amilyen
55      3,  II  |        vagy cigány?~- Ne kérdezze méltóságos uram, - magam sem bánnám,
56      3,  II  |        süldő malacot lopott volna méltóságos uram.~- No hát mond meg
57      3,  II  |            hova való vagy?~- Jaj, méltóságos uram, - nem mondhatom meg.~-
58      3,  II  |          sem mondhatom meg, drága méltóságos uram.~- Örökös kenyeret
59      3,  V   |       mosdatjuk.~- Ide haza van a méltóságos úr? - kérdi Baltay a cifra
60      3,  V   |           a hídon fölül kereste a méltóságos urat a Duna parton.~- Tehát
61      3,  V   |        édes apjukom?~S minthogy a méltóságos asszony ezen mondásig még
62      3,  V   |           fogná verni.~Minthogy a méltóságos asszony így elárulta a dolgot,
63      3,  V   |        így elárulta a dolgot, s a méltóságos úr sem kételkedik benne,
64      3,  VII |    megveszik.~- Akár valamennyit! méltóságos uram!~- Csak néhány szálat! -
65      3,  VII |       mondja:~- Nem pénzért adom, méltóságos uram!~- De ingyen nem fogadhatunk
66      3,  VII |    mennyit ér ez a három szál fa, méltóságos uram, - mondja Pista, -
67      3,  VII |         hozzáadni a tisztelethez, méltóságos uram, legalább nem mondhatja
68      3,  VII |     odaadom.~- Ne ígérjen semmit, méltóságos uram, - én egyebet kérek.~-
69      3,  VII |     tehetek én is?~- Engedjék meg méltóságos urak, hogy én áshassam le
70      3,  VII |          mondja:~- Ezt viszem el, méltóságos uramnak engedelmével. A
71      3,  VII |       hanem mivel berendelt az én méltóságos uraságom, kinek én is egyik
72      3,  VII |      végtére is ennyit mondott:~- Méltóságos uram, maga az oka, hogy
73      3,  VII |          szót sem hallottam tőle, méltóságos uram, - mondja a kocsmáros
74      3,  VII |    visszament?~- Egy falatok sem, méltóságos uram, - állítja a kocsmáros, -
75      3,  VII |           haza, vagy abból evett, méltóságos uram, amit magával hozott.~
76      3,  VII |          nagy nekem az a kastély, méltóságos uram!~- Én inkább azt hinném,
77      3,  VII |          meg ezt a megtisztelést, méltóságos uram?~- Kettővel édes Berzsenyi,
78      3,  VII |        először, hogy nem hí engem méltóságos úrnak, mert akkor én még
79      3,  VII |         nincs a környéken, mert a méltóságos gróf minden szegénynek juttat
80      3,  VII |     embertől jött, ki tetteit nem méltóságos címével, hazafiúságával
81      3,  IX  |      kezét, az oldalajtón jő be a méltóságos asszony, s az öregúrról
82      3,  IX  |       erre persze nem gondoltak a méltóságos urak?~- De hát mit csináljunk?~-
83      3,  X   |             Csak fél órát várjunk méltóságos uram, - hadd adjam meg a
84      3,  XI  |        kevélység nélkül mondja:~- Méltóságos uram, én sem fizetek senkinek,
85      3,  XI  |   elveszen valamit.~- Semmit sem, méltóságos uram! Mi haszonra is adná,
86      3,  XI  |      Hiába kínál ennek valamit, - méltóságos uram, - ez már ilyen ember.~
87      3,  XI  |     szabados:~- Egy kérésem volna méltóságos uram, ha szószólómmá lenne.~-
88      3,  XI  |       hadd hallom, mit kíván?~- A méltóságos asszonyságok kezeit szeretném
89      3,  XI  |   könnyezik?~- Jól esik ez nekem, méltóságos asszonyom; mert akkor sem