Rész, fejezet
1 1, I | úgy-e, hogy láttál rajta valamit?~- Csak olyan volt az, édes
2 1, I | tehát lehetetlen, hogy az valamit ne látna a háztetőkön, vagy
3 1, II | könnyű, csakhogy tegyünk már valamit! - mondja a nagy homlokú, -
4 1, II | egyszer félrehúzza.~- György! valamit okvetetlenül kell tennünk,
5 1, V | jobbat?~- Csak már engedne el valamit, édes lelkem húgomasszony,
6 1, VII | mondja, hogy nálunk felejtett valamit.~- Ez is megmarad jövő esztendőre
7 1, VII | Előbb urambátyám mondjon valamit.~- Mondok bíz én öcsém, -
8 1, VII | fordulóra bejött, ha tán valamit parancsolnának akár a vendégek,
9 1, VII | mélyen bevágta.~Festetics valamit kezdett gyanítani, azért
10 1, XIII | halálos ellenségekké.~- Mond valamit, édes húgomasszony, - dünnyög
11 1, XIII | mondják, inkább circumskribál valamit, csak ki ne kelljen mondania; 3
12 1, XIV | hogy már arról is tudjon valamit, - és ezt azon tudattal
13 1, XIV | elvégeznem.~- Beszéljen még valamit, édes, kedves, jó András
14 1, XIV | jószágomért is megtanulhat valamit.~Hány büszke nagy úr van,
15 1, XVI | csendesen parancsolván neki valamit, meghagyá, hogy az még ez
16 2, I | a goromba révészek, kik valamit hallhattak a Sybilla-könyvek
17 2, I | azt akarnám, hogy mondj valamit.~- Mit mondhatnék? - mindössze
18 2, I | helyet kérek.~- Kifeledtem valamit? - kérdi az építőmester
19 2, II | hát mit olvasgassuk. Ha valamit akarna a tekintetes főbíró
20 2, II | úgy szeretném, ha mondana valamit.~- No majd olvasok egy könyvet,
21 2, II | ebből a fiúból maga akar ám valamit faragni, hanem attól félek,
22 2, III | Nagyságos uram, - ha már valamit gondol, legalább ne mondja
23 2, IV | elcsípett.~Gondolt is ám valamit, olyat, a boldogtalan, hogy
24 2, IV | arról is használ, ha valaki valamit tesz, de arról is, amit
25 2, V | önvédelemért is csak egykedvűen tőn valamit, - és a hadtest közeledett
26 2, VI | másvilágra.~- Nem izen az úr valamit? - mondja még a fiú bolondjában,
27 2, VI | szabados.~- Neked is küldök valamit! - mondja az orvos, megírván
28 2, VI | nem bőgsz, úgy megteszek valamit, mert én is halódni akarok,
29 2, VIII | azt is, csak tanuljanak valamit, igenis; - mert tetszik
30 2, VIII | talált elő, mindeniknek adott valamit, - s mikor már nem talált
31 2, IX | ágyán pap helyett meggyónna valamit, s mikor már aztán meggyónna
32 2, IX | mondani.~- Hallott kend valamit? - kérdi Baltay megszelídülve,
33 2, XII | Csapó ő kigyelme elhisz-e valamit, vagy sem? Hanem ha alispán
34 2, XII | Csapó, - csak nem viszek el valamit.~- Ezt Csapó uram szóról
35 2, XIII | pehelykönnyűvé válik a papírcsomag.~- Valamit itt feledett ön? - kérdi
36 2, XIV | nem meri érinteni; mert ha valamit rendbehoznak, s a nőtelen
37 2, XIV | bámulandó ügyességgel kapar ki valamit, és bebizonyítja, hogy a
38 2, XIV | ládába zárja, körülnéz, valamit nem feledt-e el? minthogy
39 2, XV | mielőtt határozottan tehetnék valamit, kérdem orvos urat, - meddig
40 2, XVI | talán az a gyermek mondott valamit.~- De még mennyit! - válaszolt
41 2, XVI | fösték árába én is fizettem valamit, és ingyen nem néztem, hanem
42 2, XVII | kiket a földön hagyál.~- Valamit akar mondani Csapó barátom!~-
43 2, XVII | nagyoknak ösmerjük, tegyünk valamit egy kis megösmerésért, mert
44 2, XVIII| belátja, hogy jobb lett volna valamit tanulni; de már késő és
45 2, XVIII| a maga eszéből beszéljen valamit, s föltette, hogy délután
46 2, XVIII| más is tanult már attól valamit. - Az öreg elvörösödött,
47 3, I | az arcot érve, árthatna valamit; de azért nem esett kétségbe
48 3, III | megszoktam; hanem mégis gondoltam valamit édes lányom, - mondja enyhébben -
49 3, III | majd vadászok én ki neked valamit, - vigasztalja a leányt,
50 3, III | Ebből komponáljunk ki valamit édes lányom, - szól az öreg
51 3, III | mennyei jussodból kapnál előre valamit.~Erre aztán a kedves gyerek
52 3, III | öregéért kellene mondani valamit, egyetlen egy árva szócska
53 3, III | csókolván, - nem tudom, hogy valamit vétettem volna az asszonyok
54 3, III | be sem állíthaták, már is valamit kérdezett a tiszttől, mondaná
55 3, III | valaki, hanem gondoltam valamit.~- A vásárokat akarod szaporítani?~-
56 3, III | el ne aludjanak, kellett valamit a kezükbe adni, - s egy
57 3, IV | mert csak egyik kezével hoz valamit, a másikkal pedig a pipát
58 3, V | hogy a másik majd mond rá valamit.~- Remélem, csak nem bízod
59 3, V | fiatalok eltávoztak, - mondok valamit.~Ez a hang ösmeretes volt
60 3, VII | vallottuk magunkat, bírjunk el valamit, hogy saját erőnket megpróbáljuk;
61 3, VII | cserében ő is adjon még valamit, azt mondja:~- Jó, elfogadom
62 3, VII | barna ember mondjon már valamit, mert hiába, akármennyire
63 3, VII | becsülettel.~- De mindig evett valamit, - mikor ismét visszament?~-
64 3, VII | minden szegénynek juttat valamit.~- Az érdemet nem lehet
65 3, VIII | számtalanszor gondolt már valamit, hogy a fiúnak megmondja,
66 3, VIII | barátot, - mondjon kend valamit.~- Jó idő van hála istennek, -
67 3, VIII | öreget, észrevette, hogy valamit akar, de már az öregúr olyan
68 3, VIII | jobban mint mink.~- Szólt már valamit?~- Majd nekem beszélgeti
69 3, VIII | meglátott dologra mondott valamit, csakhogy elfoglalja a figyelmet.~-
70 3, XI | De tőlünk mégis elveszen valamit.~- Semmit sem, méltóságos
71 3, XI | mondja.~- Hiába kínál ennek valamit, - méltóságos uram, - ez
72 3, XI | alkalma: de a régiekből valamit feledni nem tud és nem akar.~
73 3, XII | majd nekünk is engednek valamit.~Saját hazánkfiainak gyöngeségét
|