Rész, fejezet
1 1, I | magyar is van körülöttünk, bizony megröstellném, ha ennyi
2 1, I | magyar könyvvel bírsz már?~- Bizony, barátom... van nekem már...
3 1, I | barátom,... ami azt illeti,... bizony én is kiolvastam már vagy -
4 1, I | ezeket a nagy házakat?~- Bizony fölegyenesedtek egy állóhelyből!~-
5 1, III | megférhessünk benne, - mert bizony kilenc cseléddel áldott
6 1, III | kellene hozzá?~- Kellene bizony vagy négy szál hosszú fenyő,
7 1, IV | csúnyább, hanem melyik szebb?~- Bizony most mindjárt beállok kisbéresnek.~-
8 1, VI | özvegyasszony, meg annak a leánya... Bizony, bizony, édes lányom, az
9 1, VI | annak a leánya... Bizony, bizony, édes lányom, az is baj,
10 1, VI | maradok anyámnál.~- Én nálam bizony ne maradj! - durrant föl
11 1, VII | asszonyt miért teremtette.~- Bizony még megházasodik urambátyám!~-
12 1, VII | égve feledte a gyertyát, bizony még felpörköli magát.~-
13 1, VII | gyertyánál zabot hegyezni?~- Nem bizony, - hanem mikor megérkezett,
14 1, VII | mi magyarok nem tudunk.~- Bizony még megérem, öcsém, - hogy
15 1, XIII| újabb bevezetésül mondja:~- Bizony, kedves húgomasszony, eljár
16 1, XIII| kottyan országos dologba.~- Bizony domine, - maga mégis okos
17 1, XIII| magyarul gyógyszertár-nak.~- Bizony pedig az elférne a maga
18 1, XIII| megtanulom.~- Non faciat, rogo, - bizony úgy tesz magnifice domine,
19 1, XIII| requiescat in pace, - bizony régen meghalt, talán testamentumot
20 1, XIV | meg András bácsi?~- Félünk bizony; mert az ember nem tudja,
21 1, XIV | nyögje ki kend magát.~- Bizony régen nyögöm, hogy az olyan
22 1, XVI | bemenjünk ma Keszthelyre?~- Bizony nem is hálunk ám itt a sárban! -
23 1, XVI | Rettentő rossz az út.~- Az bizony nem jó, - mondja a másik, -
24 1, XVI | az öregre nézvén, mondja: Bizony boldog ember a tekintetes
25 1, XVI | hanem kötél nem kell neki.~- Bizony, rogo humillime, ideje is
26 1, XVI | összetévesztették volna?~- Bizony jó lett volna uram, kivált
27 1, XVII| újságíróra fognak, mintha bizony minden komposszesszorátusból
28 1, XVII| fővezér katonának tartsa.~Bizony Zala megye éppen olyan furcsán
29 1, XVII| előre eresztették volna, de bizony a sok lesütött fej nem akart
30 2, I | lettek (Kis tükör bukti).~Bizony csak megtörtént félszázad
31 2, I | Tehát számvevőd van?~- Van bizony, - még pedig körmös legény,
32 2, II | sétálták meg az országot.~Bizony furcsa dolog az az írott
33 2, III | Egyszer!~- Ejnye, András, bizony fránya egy ember kend, aztán
34 2, III | lemaradhatott volna rólam.~- Bizony még megríkatja magát nagyságos
35 2, V | Hogy a bűne verje meg, bizony eltalálta mégis - mondja
36 2, VI | is vitték már?~- Vittek bizony! - mondja Pista, a kocsisba
37 2, VI | ráadásképpen adta meg az isten.~- Bizony, édes cselédem, - szólamlék
38 2, VI | nem is kérte.~- Kértem bizony, édes lelkem; de én látom,
39 2, IX | a szép vörös nadrágot.~- Bizony, kár azért a gyönyörű vörös
40 2, XIII| rettentőn járta a Herr von) bizony nem hagyták volna ennyit
41 2, XV | nem őrzöm a titkot.~- Bizony nagy szívességet tenne önnel
42 2, XVI | szalad, hanem a hold.~- Bizony meglódította kend alatt
43 2, XVII| ártott, kegyelmes uram!~- Bizony még a boszorkányokat hiszi,
44 2, XVII| annyi, mintha tűz volna, - bizony tán félre is verhetnénk.~-
45 2, XVII| jó voltával éltünk, hogy bizony nagyon olcsóért köszönjük
46 3, II | széna és szalmacsomókat, bizony már annyira szőrszálhasogató,
47 3, III | ritka vendég édes galambom, bizony százszor meghalhatna miatta
48 3, III | csak gazdálkodjunk, mert bizony húsra való sem marad! -
49 3, III | a sok asszony között.~- Bizony ki is kérem, hogy valami
50 3, III | csoportból valaki.~- Meg bizony, a nagyobbik kapta a pusztákat, -
51 3, III | szót el ne szalasszuk.~- Bizony pedig került már Keszthelyről
52 3, III | laknak itt apáink, talán bizony azoknál is okosabb akar
53 3, IV | teremben, hol ennyi ember bizony csak barátságból fért meg.~
54 3, IV | mondja egy kopasz fejű úr, - bizony elveszti.~- Mit tud bele
55 3, V | Az öregúr ülőhelyében bizony ráért körülnézegetni, tehát
56 3, V | kukoricát ettem veled.~- Bizony bolondos egy ember vagy
57 3, V | nem haragszunk össze, mert bizony, bizony mindkettőnknek egyféleképp
58 3, V | haragszunk össze, mert bizony, bizony mindkettőnknek egyféleképp
59 3, VI | szegényes állapotban, hogy bizony nagy becsület volt a fürdőnek,
60 3, VI | vele másképp.~Szegény öreg, bizony rosszul számította ki ezt,
61 3, VII | hadd teszem el.~- Éppen bizony, - dörmög András - még utóbb
62 3, VII | nem akar megvénülni?~- De bizony már nagyon megpuhulok, nagyságos
63 3, VII | kérdi valaki.~- Nincs bizony, - mondja oly komoly képpel,
64 3, VIII| íme már maga szólal meg.~- Bizony András, hallja kend, - több
65 3, VIII| legelőször az ablaknál? bizony még rám fogja, hogy nem
66 3, IX | az árnyékvilágot.~- De én bizony még nem kívánkozom ki belőle,
67 3, IX | özvegy a pört, úgy-e?~- Bizony nem venném meg öt garasért
68 3, IX | Jaj csak utolérné, domine, bizony magam is tolnám hátulról.~-
69 3, IX | úr, - szól Galibához, - bizony még itt álldogál, mint valami
70 3, XII | a nádor ő fönségétől.~- Bizony odáig is hosszú az út, hát
71 3, XII | fejszével kétfelé.~- Éppen bizony!... mintha fejsze nélkül
|