Rész, fejezet
1 1, I | jóval hátrább mentek, még egyszer körül nézett a házak teteje
2 1, II | a herceg Festeticset még egyszer félrehúzza.~- György! valamit
3 1, III | Mondd el csak fiam még egyszer! - biztatja Kajárit a herceg,
4 1, III | élni szokott, mikor még egyszer megkérdi egy "tessék"-kel
5 1, III | utóbb magában azt mondja: "Egyszer csak mégis egyenes lesz
6 1, IV | emberséget is meg tudom még egyszer hálálni!~A béresek után
7 1, V | kellene megkerülni, s akkor is egyszer legalább eltévesztenék az
8 1, V | a nagyságos urat, mikor egyszer aranyos ruhában megy oda,
9 1, V | hajdú, - hanem ha nekem még egyszer előkéri a nagyságos úr a
10 1, VI | VI.~Egyszer volt egy özvegyasszony,
11 1, VI | mint a parasztmesének: Egyszer volt egy özvegyasszony,
12 1, VI | mese, melynek az a címe: Egyszer volt egy özvegyasszony,
13 1, VII | kend.~- Azt tartom, még egyszer sem szidattam meg magamat, -
14 1, VII | mentegetődzék a gróf, - amit egyszer nem, máskor sem.~- Dehogy
15 1, XI | hogy ha nagyságos uram egyszer botlik, nem lesz mellette
16 1, XII | herceg, Magyarország még egyszer újra megszületik és sohasem
17 1, XII | csapattal, Bowring úr pedig még egyszer kezet szoríta szíves házi
18 1, XIII| civakodni,... hanem most az egyszer megmondom... hogy máskor
19 1, XIII| feledte el, mit ígért nekem egyszer.~- Nem feledtem el, - felele
20 1, XIV | azelőtti életéből, hogy midőn, egyszer véletlenül a falubeli tanítóhoz
21 1, XIV | istenre is rá lehetne gondolni egyszer napjában.~Míg a nagyságos
22 1, XIV | a mártott gyertyával, - egyszer kétszer megbuktassék a lében,
23 2, I | mintegy elmondván magának még egyszer azt, amit a gróftól hallott,
24 2, II | a türelmes állat most az egyszer foga közé harapta a zablát,
25 2, II | urunk úgy erőlteti?~- Amit egyszer nem teszek, máskor sem teszem,
26 2, III | neki azt a szamarat, mi?~- Egyszer!~- Ejnye, András, bizony
27 2, III | aztán mégis megengedte kend egyszer?~- Azt tartom elég volt
28 2, III | Azt tartom elég volt neki egyszer is, - nem t'om mikor kéredzkedik
29 2, IV | hogy az ágyúgolyó, akit egyszer elér, annak sohasem lesz
30 2, V | ember kétszer, hanem csak egyszer!~- Isten velünk, földi, -
31 2, V | az utászok.~Kisfaludy még egyszer a fiúk után nézett s aztán
32 2, V | tűnődik, miképp lehetne csúffá egyszer a másik.~- Na béres, - meghalsz
33 2, VI | bőgsz?~- Téged akartalak egyszer megölni! - ordít nagy kínnal
34 2, VI | magamról, hogy a vak is talál egyszer garast!~~
35 2, VIII| az ifiurakat, igenis, még egyszer engedelmet kérek igenis.~
36 2, VIII| sokan megtanulták; hátha egyszer azt is megtanulnák, hogy
37 2, X | Baltayval még e dolog miatt egyszer szemközt áll, - s most midőn
38 2, X | engem is közelebbről; mert egyszer látott ám engem közelebbről,
39 2, X | méltóságos asszonyom, s ha már egyszer meggyónta vétkét, - hiszem,
40 2, XII | vagyonából kipusztulna, ha egyszer befejeztetnék; mert...~-
41 2, XIII| könyveket, - hadd lopjak én is egyszer, nem mástól, hanem magamtól.~
42 2, XIII| le egy fapadon, hogy még egyszer helyrerángassa gyermekein
43 2, XIII| Mégsem lehet, - hisz ha egyszer kiröppen ajkán a név, többé
44 2, XIV | fölszólalásokat tesznek, s magam valék egyszer szem- és fültanú, mikor
45 2, XIV | most mondja:~"Bár csak már egyszer hazahozná az ő - ördög!"~
46 2, XVII| örömében pedig azért, hogy egyszer mégis a szomszédokkal jó
47 2, XVII| úr nem szól többet, még egyszer meglebbenté nagy szélű kalapját
48 3, I | nem olvasta többször, mint egyszer: elolvasta négyszer.~Ezért
49 3, I | inszurrekciót verni, s ha egyszer megfutott a francia elől,
50 3, I | két hadjáratban egyetlen egyszer is kifoghattak volna.~Püspöki
51 3, I | nagy bolond ez e világ, - egyszer azért ígértek száz botot,
52 3, II | a cigány a tallért még egyszer megnézvén, rákapott egyet
53 3, III | a jelenkorra is elérünk egyszer, s ami elmondani valót lelünk,
54 3, III | majd ott eszére hozzák. Már egyszer be is vittem, hanem még
55 3, IV | erőlködik a fiatalember, még egyszer elmondván a tételt, miben
56 3, V | de mindegy, közel a víz, egyszer majd csak tisztára mosdatjuk.~-
57 3, V | ezzel ölte az időt, s midőn egyszer a Kemniczer-kávéház mellől
58 3, V | igaz nyelveden beszélsz már egyszer! - nevet amaz, fölhúzván
59 3, V | legzsírosabb pörét elveszítené, nem egyszer, hanem kétszer.~A szerencsétlen
60 3, V | Mielőtt hozzáfogna, még egyszer megnézi, vajon ugyanaz-e,
61 3, VII | hogy úgy járnánk is, mint egyszer Lothnak felesége, hogy amint
62 3, VII | mondja a gróf, - én nálam egyszer sem volt Berzsenyi úr sem
63 3, VII | sohasem láttuk mi egymást?~- Egyszer, nagyon régen! - mondja
64 3, VIII| nagyságos úrnak, ki most az egyszer rászedette magát Andrással,
65 3, IX | azért kedves öregem, most az egyszer tegyen meg nekem is annyit,
66 3, XI | bizony-bizony ráértünk már egyszer.~Mire beesteledett volna
67 3, XI | egykoron s bár nagyot hibázott egyszer a kéz, leszenvedte azt százszor, -
68 3, XII | csomót kell eloldanom, s még egyszer meghurcolom azt a türelmet,
69 3, XII | keresztül végig várni tudta.~Még egyszer keressük föl az egykori
70 3, XII | kipótoljon, - hanem még egyszer kérdem most már én, hogy
|