Rész,  fejezet

 1      1,  III  |         Pál annyira megértette a szót, hogy még annyi mentséggel
 2      1,  III  |  katonásan meghangoztatva minden szót, - hanem azért van olyan
 3      1,  III  |    hallotta Meddig József a szép szót; azért majd én érthetőbben
 4      1,  V    |      annyi idő, hogy véle néhány szót válthatott; mert a nagyságos
 5      1,  V    |      jött.~- Hol is hagytuk el a szót? - kérdi Baltay, kedélyesen
 6      1,  VI   |      kipótolni a ki nem mondható szót.~- Már csak leülök, édes
 7      1,  VII  |       valamennyit, de bíz én egy szót nem ösmertem belőle, - nem
 8      1,  VII  |        akarván az ágyban, hogy a szót jobban értse: talán úgy
 9      1,  VII  |     álmodtam, hát nem szólok egy szót sem, hanem menjen be hozzá
10      1,  VII  |    helyett! - végzi be a hajdú a szót, egész nehezteléssel tévén
11      1,  VII  |  levéltári számmal! - Végzi be a szót, átvevén a nyalábot, melynek
12      1,  XI   |    megindultan, - ne mondja ki e szót, - hadd nyugodjék békével
13      1,  XIII |         az urabácsi hol akarja a szót elkezdeni.~- Húgomasszony,
14      1,  XIII |          hogy nem értik a magyar szót, de még nem is hallják.~-
15      1,  XIII |       vagy ötszáz tummal végződő szót - valamint confirmatio,
16      1,  XIII |        ötszázféle tio-val kimenő szót, - hát még a sok rector,
17      1,  XIV  |       annak nincsen esze, hogy a szót megértse, - ha megértené,
18      1,  XV   |         eseng a másik, - az uram szót akképpen hangoztatván, mintha
19      1,  XV   |        uram! - igazítja helyre a szót a másik, egyszersmind bevárták
20      1,  XV   |         ország helyett mondaná e szót, s a kis társaság visszafelé
21      1,  XVI  |        ember, ha ugyanazt az egy szót egyszerre nyolc embertől
22      1,  XVI  |       őket! - végzi be az öreg a szót, mert a hajdú utánuk jött
23      1,  XVII |           mert némelyik már a jó szót is szívesen rágta volna,
24      1,  XVII |         mondja:~- Már mindegy, a szót kimondhatom, - bizonyítá
25      2,  I    |          és addig adták-vették a szót, míg az egyik aztán abban
26      2,  I    |          gróf, meghangoztatván a szót, azután pedig elment a füvészkertbe,
27      2,  I    |         úr, a számból vette ki a szót!~~
28      2,  II   |       adták-vették egymás közt a szót...~- Emlékszem, - igen,
29      2,  II   |         az öregúr úgy fölvette a szót, hangosan mondá, még pedig
30      2,  III  |  Baltayval jött, hanem eddig egy szót sem szólt, miből András
31      2,  III  |           hanem megtalálja azt a szót, mit minden ember legkönnyebben
32      2,  III  |        tudománnyal, ne kímélje a szót.~- De mikor úgy félti a
33      2,  IV   |       lelkesülés mondatná vele a szót.~- Annál jobb! - kiált a
34      2,  VIII |     gyengítni akarván a hirtelen szót.~- No lássa igazgató úr,
35      2,  X    |     asszony megállt, nem várta e szót, mely András szájában nem
36      2,  XIII |        írja a külső lapra, már e szót is oda jegyzé: írta...~Mégsem
37      2,  XIV  |   szerencsétlenségre egyetlenegy szót sem értenek.~- "Vigye el
38      2,  XV   |          én tőlem várja ön azt a szót, mely a pesti házba fogná
39      2,  XVIII|         a gyereknek nem engedtek szót az öregebbek között, hanem
40      3,  II   |      lehetett kiismerni egyetlen szót, - hanem a gróf azért jól
41      3,  II   |          mellett nem sajnálván a szót, mire megnyugtatásul mondja
42      3,  II   |        apróra megolvasott minden szót, midőn már gyertyagyújtás
43      3,  III  |      végtére megszokta a dorgáló szót, - neki nem esett nehezére,
44      3,  III  |      volna tehát előre elkapni a szót, nézzük meg az öregeket,
45      3,  III  |     álljunk hát közelebb, hogy a szót el ne szalasszuk.~- Bizony
46      3,  IV   |      társalgás, nem igen váltott szót, hanem füleit hegyezé, midőn
47      3,  IV   |      kedvem volt használni ezt a szót azért, hogy valakit bosszantsak
48      3,  V    |      felül.~Baltay megvigyázta a szót és utasítás szerint kiment
49      3,  V    |  asszonyság nem tudja megállni a szót, s már az is kínjára volt,
50      3,  V    |      rovásokhoz ment. András egy szót sem szólt, várta, mit csinál
51      3,  V    |         furcsa szokás, hogy a jó szót nagyon is megvárjuk?~Jó
52      3,  VI   | kikeresnem, Kisfaludy, - kezdi a szót a nádor, - egy nevet kell
53      3,  VI   |        hasztalan várta az öreg a szót, Imre beszélt már mindenről,
54      3,  VI   |       mondja az öreg rákezdvén a szót.~- Legalább a java könnyebben
55      3,  VI   |          hagyta felelet nélkül a szót annál inkább, minthogy nem
56      3,  VII  |        pirongatásképpen csak egy szót szólna is.~Mit siránkozunk
57      3,  VII  |     kastélybeli szakácsra?~- Egy szót sem hallottam tőle, méltóságos
58      3,  VII  |   hajtott ki ez ág; de azért egy szót sem szólt néki, hanem csak
59      3,  VIII |  nagyságos uram az embert.~- Egy szót sem szólok, csak kezdjen
60      3,  IX   |         legöregebb, s egy-két jó szót azok is adhatnának neki.~
61      3,  IX   |         hát mondja ki azt a diák szót...~- Amicára eresztették
62      3,  IX   |        két félnek tudott egy-két szót mondani, nem is gyanítván,
63      3,  XI   |         el egymást. - végzi be a szót a szabados, aztán pedig
64      3,  XI   |       mondja Pista, - én még más szót is várok.~- Mit mondjak
65      3,  XI   |      Pista a szabadosnak, ki egy szót nem tudott felelni, hanem
66      3,  XII  |      valamiről használ.~- Én egy szót sem szólok uram, mert éppen
67      3,  XII  |   zsivány, - legalább mi értsünk szót, s midőn néhány gyarló ember
68      3,  XII  |      kinn jobban szeretik a diák szót, ám legyen: indusztria.~