Rész, fejezet
1 1, I | Mit gondolsz barátom, - véli az előbbeniek közül az egyik, -
2 1, III | különben, kegyelmes uram, - véli a paraszt is; - hanem ha
3 1, III | eljárás, ámbár szigorú! - véli Bowring.~- Barátom, - mondja
4 1, IV | mint oda hajtatnunk. - véli az angol, s a kocsis az
5 1, IV | hogy tiszteljem az urat, - véli a béres, - hanem jobb lesz
6 1, IV | fickó megfojt egy bikát, - véli Bowring, - én, ki egy pár
7 1, IV | megyek.~- Hátha odább mész? - véli a szabados.~- Nem hinném! -
8 1, V | Nem érti kend a dolgot, - véli a nagyságos úr - adja ide
9 1, V | esze?~- Még nem ment el, - véli a hajdú, kulimászos bajuszát
10 1, V | a nagyságos úr elébb? - véli a hajdú, a krétát letörölvén
11 1, V | Majd összetörődnek! - véli Baltay.~- Hát urambátyám
12 1, VII | Talán az orvos tiltja? - véli Baltay némi tudvággyal.~-
13 1, VII | csak meg kell próbálni! - véli a herceg.~- Persze, hogy
14 1, VII | való?~- Oh, urambátyám, - véli a gróf, - sokat meg lehetne
15 1, XI | ezek, öcsém?~- Apámé! - véli a béres, - csakhogy ez az
16 1, XI | hinni, amit más hisz, - véli András, - azt se higgye
17 1, XII | csak meghagyják nekünk! - véli az őrmester, a fiúnak keze
18 1, XII | baj, - néném asszony, - véli az őrmester, - nem kell
19 1, XII | lesz addig más ellenség? - véli a béres.~- Dehogy lesz öcsém,
20 1, XII | levett.~- Talán nincsen! - véli a fiú.~- Gondolkozzál fiam,
21 1, XII | Azokról ne aggódjál, - véli a herceg, - jobbágyaim nekem
22 1, XIII | nagyon gondomat viselem, - véli Baltay. - Eddig, ha valami
23 1, XIII | egyet.~- Jó lesz bíz az! - véli az asszonyság, nem tudván,
24 1, XIII | kell is hallgatódzni, - véli a hajdú - mikor már megint
25 1, XIII | végítélet.~- Valde bene! - véli az ügyvéd, - tehát szentencia
26 1, XIII | elférne a maga fejében is, - véli Baltay, - mert az nagyon
27 1, XIII | asszony volt az édesanyja, - véli Baltay.~- Oh, Jupiter tonans, -
28 1, XIII | Baltay.~- Menjünk odább! - véli a herceg.~Nem ronthatott
29 1, XIV | már tud, nagyságos uram, - véli a hajdú, - aztán azt gondoltam,
30 1, XV | Ez hatalmas kezdet, - véli a másik, - példának okáért
31 1, XV | mindent.~- Nem értem önt, - véli a nádor, - s én bár különben
32 1, XVI | hálunk ám itt a sárban! - véli a kocsiban ülők közül az
33 1, XVI | hogy boldog nem vagyok, - véli a másik, - hanem az isten
34 1, XVI | már nagy szégyen volna! - véli a gróf, egyszersmind kiegészíté:
35 1, XVI | gróf.~- Bíz ezek szépek, - véli az öreg, - ha valaha az
36 1, XVI | legközelebb állok hozzá, - véli a gróf, - itt is lakom a
37 1, XVI | Ez nagy kitüntetés, - véli Festetics, - midőn egy fiatal
38 1, XVII | leszen a felelősség, mint véli.~A nyugtalanság mindinkább
39 2, I | Nem azt gondoltam, - véli a gróf, - hanem magunkhoz
40 2, I | gróf.~- Nem tudnám miért? - véli a másik.~- Talán földialmára
41 2, I | Majd a mi orrunkra kötik - véli az első.~- Tudom én már
42 2, I | tudja az ember, igenis, - véli a gróf, - aztán állatorvoslatot
43 2, II | hagyja.~- Attól nem félek, - véli a gróf; - hanem vagy kitagadja,
44 2, III | gyereket.~- Bár ott volna! - véli András.~- Hányszor nyergeltette
45 2, IV | Pista.~- Ezs a mi ágyúnk? - véli ismét a cigány - azst is
46 2, V | Dehogy nem, uram!~- Azt véli?~- Azt gondolnám, hogy vagy
47 2, X | még valahol lenn van, azt véli Baltay, eszeágában sincs,
48 2, X | Messze van az még András! - véli a grófnő.~- Elérek én még
49 2, XII | majd megkérem a herceget! - véli az alispán annyi daccal,
50 2, XII | nem ad.~- Legyen meg! - véli a herceg, rajzónnal egy
51 2, XIII | kimegy, gondolkozik, - véli, hogy mi következik, - bejő, -
52 2, XV | hagyom.~- Nem addig van az, - véli a másik, - ilyen négy lovat
53 2, XV | nem élhet a prókátor, - véli az ügyvéd megértve a célzást, -
54 2, XV | dologhoz...~- Az igen hihető, - véli az orvos.~- Éppen azért
55 2, XVI | Józsue uram amennyit akar - véli András - tudom nem indulna
56 2, XVII | kalapját.~- Csak nincsen tűz - véli az úr - hisz akkor félrevernék?~-
57 2, XVIII| ahogy most megindult, - véli András - attól félek, majd
58 3, I | gondolta ki, fönséges uram, - véli amaz, - különben tudta volna,
59 3, III | aztán nem volt öröme! - véli a szerző.~- Azt a vén embert
60 3, V | nem volna, hát nem írna - véli András, mire aztán mégis
61 3, VIII | beszélgeti el az ilyen dolgot! - véli András az ablakon kinézvén
62 3, IX | hogy rossz hírt hoztam, - véli Galiba.~- A lehető legjobbat,
63 3, X | Hisz akkor megfagyunk! - véli a gróf rémülten.~- Nekem
64 3, X | szólnak belőle, édes öregem, - véli a gróf, - hanem ne késsék
65 3, X | kend mondani, András? - véli az öreg, - tudja kend, hogy
66 3, XII | nem láttam erre jönni, - véli Pista, - különben azt hinném,
|