Rész,  fejezet

 1      1,  VII  |           megköszönöm!~- Talán az orvos tiltja? - véli Baltay némi
 2      1,  XIII |              ennek aztán nem kell orvos; egy csibéből nem csinálok
 3      2,  II   |           vették addig is, míg az orvos megérkeznék, és hogy a gyermeknek
 4      2,  V    |       hanem a faluban hátramaradt orvos úgy ahogy bekötözvén őket,
 5      2,  VI   |       vett; hanem mikor a kórházi orvos a felügyelőnek azt súgá,
 6      2,  VI   |           vitt végbe, hogy még az orvos is ki akart szaladni.~-
 7      2,  VI   |       küldök valamit! - mondja az orvos, megírván a rendelvényt,
 8      2,  VI   |         Én nem tudok, - mondja az orvos, - ha csak az isten csudát
 9      2,  VI   |        küldjek, fiam? - mondja az orvos, eltávozván a teremből.~-
10      2,  VI   |         bizonyság leszek, s ha az orvos jő, azzal is írasd alá.~
11      2,  VI   |           tanúskodott, s midőn az orvos bejött, megkéré, hogy e
12      2,  VI   |         tanúképp erősítse meg.~Az orvos aláírá nevét, mint megkért
13      2,  VI   |       akkor olvassa el bátran.~Az orvos meghozá az álomitalt Pistának,
14      2,  VI   |        ordítozott; de minthogy az orvos oly könnyedén kimondá rá
15      2,  VI   |        hullahordók, s minthogy az orvos a goromba cserét mindeddig
16      2,  VI   |         elment Zalavármegyébe.~Az orvos legkisebbet sem tudván a
17      2,  VI   |    esetére volt meghatalmazva.~Az orvos hivatalszobájának hosszában
18      2,  VI   |           nem ért; - riadt föl az orvos, - kend meghalt és eltemettetett.~-
19      2,  XI   |         Nagyok, fönséges uram, az orvos urak kétségbe is estek miattuk,
20      2,  XV   |          maradhatnék, - mondja az orvos.~- Akkor meg hát éppen nem
21      2,  XV   |      akarok menni? - okoskodik az orvos.~- Akkor vasra veretem az
22      2,  XV   |      elegendő lesz. - végzi be az orvos megnyugodva, s midőn így
23      2,  XV   |         másodikra nem ad okot.~Az orvos nem sok idő múlva nagy tekintélyre
24      2,  XV   |        rendes vendége lőn.~Már az orvos tökéletesen megnyerte mind
25      2,  XV   |       alkut nem utalja vissza.~Az orvos éppen otthon volt, s tanúja
26      2,  XV   |        mutatott a megvételhez, az orvos is mindent elkövetett, hogy
27      2,  XV   |   ellátásáról gondoskodhassék, az orvos még mindig a lovakról beszélt
28      2,  XV   |           Az már más! - mondja az orvos, - így nem unszolom önt
29      2,  XV   |           bocsátotta a herceg.~Az orvos tanúja levén a beszélgetésnek,
30      2,  XV   |      ennek elpalástolása miatt az orvos végtelen bőbeszédű lőn,
31      2,  XV   |      bizonyít semmit, - mondja az orvos, - mert a vénasszonyok veszekedni
32      2,  XV   |      legyen; mert úgy látszik, az orvos elszánta magát a veszekedésre,
33      2,  XV   |           amice, mit akar adni az orvos?~- Az életet! - viszonzá
34      2,  XV   |           vetkőztetve, - nevet az orvos.~- Ó, domine, - levegőből
35      2,  XV   |         uram nagyon megszorult az orvos körmei közt, és nagyon megörült,
36      2,  XV   | vacsorának vége lett, különben az orvos irgalmatlanul megmelleszti; -
37      2,  XV   |        karonfogá Galibát, mire az orvos elmaradt.~- Barátom! - szólal
38      2,  XV   |    megfogadta becsületszavára.~Az orvos bejött, s minthogy előbb
39      2,  XV   |       alispán ismétlé a dolgot az orvos előtt, hogy némileg e bizonyság
40      2,  XV   |           ki előbbeni ígéretét az orvos előtt is ismétlé.~Galiba
41      2,  XV   |          kedvéért, hova később az orvos is leérkezett.~- Nos, hogy
42      2,  XV   |          Elég rosszul! - felel az orvos.~- Orvos úr, - mondja a
43      2,  XV   |      rosszul! - felel az orvos.~- Orvos úr, - mondja a prókátor, -
44      2,  XV   |         preskribálom, - mondja az orvos, hanem tehet ön, amit tetszik,
45      2,  XV   |       prókátor vagyok...~- Én meg orvos... - szól közbe a másik.~-
46      2,  XV   |          tehetnék valamit, kérdem orvos urat, - meddig élhet ez
47      2,  XV   |           élhet ez az ember?~- Én orvos vagyok, uram, és nem kártyavető.~-
48      2,  XV   |          Vigye patvar a tréfáját, orvos úr,... nem akarom én, hogy
49      2,  XV   |              mondja fölkacagva az orvos.~- Ah, orvos úr az én emberem.~-
50      2,  XV   |        fölkacagva az orvos.~- Ah, orvos úr az én emberem.~- Tessék
51      2,  XV   |      velem parancsolni! - szól az orvos egészen neki engedvén magát
52      2,  XV   |           magát a derültségnek.~- Orvos barátom, - mondja Galiba, -
53      2,  XV   |           esztendeig! - mondja az orvos elég érthetőleg, mire Galiba
54      2,  XV   |     hanyatt vágta magát, hanem az orvos hozzáteszi még: kivévén,
55      2,  XV   |           egyszersmind folytatja: orvos barátom bizonyosan valami
56      2,  XV   |         Az igen hihető, - véli az orvos.~- Éppen azért kérem, mi
57      2,  XV   |              Ha előbb meghalna.~- Orvos barátom nagyon szereti a
58      2,  XV   |       azért a levélért, - értette orvos barátom?~- Szóról szóra! -
59      2,  XV   |         Szóról szóra! - mondja az orvos, elnyomván indulatát, bekísérvén
60      2,  XV   |         fogatot az alispánnak.~Az orvos elbeszélé az alispánnak,
61      2,  XV   |     semmit, ne is fizessen rá.~Az orvos kitűnő gonddal ápolá betegét,
62      2,  XV   |         csendes álomba merült, az orvos egy kurta levélben tudatá
63      2,  XV   |       legnagyobb örömben; mert az orvos éppen most írta, hogy az
64      2,  XV   |          visszaküldi, valamint az orvos sem számol az ezer aranyra;
65      2,  XVIII|         már annyi volt az ügyvéd, orvos, mérnök, hogy ahol a verebeket
66      3,  XI   |    helyett az ő lábát vágta el az orvos. - mondja Pista, egyszersmind