Rész, fejezet
1 1, I | mint valami vastag jégcsap állt ki két oldalra.~Utcáról
2 1, I | Batthyányi-féle palota kapusával állt szóba, minthogy ez azt mondá
3 1, III | s midőn mindenki helyén állt, a herceg jobb kezével megérinté
4 1, III | fölvilágosítást, mi a következőből állt:~- Kegyelmes uram, már előttem
5 1, VI | szarvas messziről dobogva állt meg a lugas árnyaiban, fölkapva
6 1, VI | fel.~Az anya meglepetten állt meg, valamint a lány is,
7 1, VII | s az öregebb Baltay lenn állt a kocsinál, hogy a lovakat
8 1, IX | nézett rája.~Kész prédának állt ki az állat, Bowringnak
9 1, IX | választott példányaként állt volna elébe a távol hon
10 1, X | szerint egy vastag fánál állt meg Bowring úr, hogy valamiképp
11 1, X | ment, s itt egy fa mellé állt, de ekkor vette észre, hogy
12 1, X | hogy a legrosszabb helyre állt, mert a vadász állomások
13 1, X | fegyver, tehát érdekében állt nem mozdulni, különben elegendőképen
14 1, X | oldalon volt, melyről Dunay állt, még a gróf maga is megdöbbent
15 1, XI | egyenesen az erkély alatt állt meg,~A nagyságos asszony
16 1, XII | mely vagy ötven emberből állt, s az egészséges hangok
17 1, XIV | á-hoz, s az úrfi a fiúk közé állt s megnevezé a betűt.~A parasztfiúk
18 1, XV | oszlopa, eltagadhatlan jelül állt helyén, s minthogy az idő
19 1, XVI | állapot.~A partoson fönt állt gróf Festetics György, fölvett
20 1, XVI | pejparipával, mely büszkén állt meg a szemlélők előtt.~-
21 1, XVI | karokkal egészen a hágcsók elé állt, s a kiszállónak okvetlenül
22 1, XVII | lekísérje.~A gróf lekövülten állt egy helyben még akkor is,
23 2, I | Az építőmester bámulva állt meg, mintha nem értené a
24 2, IV | lajtai táborban fegyverben állt a magyar nemesség; de a
25 2, IV | másodpercig meghatottan állt a herceg előtt, - érezék,
26 2, IV | kezdeni.~Mind a három némán állt meg egy helyben, mintha
27 2, IV | boldogtalan más helyett állt be, s amint pajtásaink is
28 2, V | francia sereggel szemközt állt.~Nem célunk a hadjárat megírása, -
29 2, V | panaszt s a tömeg szótalanul állt.~- Legtöbb panaszom van
30 2, V | ellenség zömének ellenében állt.~Az utat az erdőnyílás torkánál
31 2, V | kiment, s az ágyúk mellett állt meg, nem kérdezvén, miért
32 2, VI | iszonyú ordításban csak addig állt meg, míg lélegzetet vett;
33 2, VI | művét, s a fiú oly épen állt, mintha ott sem lett volna,
34 2, VII | néhány pillanatig szótlanul állt, aztán főudvarmesteréhez,
35 2, VIII | félöltözötten, borzas fejjel állt össze, megosztozván híven
36 2, VIII | még akkor is egy helyben állt, midőn Bowring szobájába
37 2, IX | Ferenc-rendiek zárdája előtt állt meg, s a nagy hintóból először
38 2, IX | mondja meg hát nekem, melyik állt hozzá közelebb, az a gróf
39 2, IX | fölismerte Pistát, hanem úgy állt a kandalló mellett, hogy
40 2, X | ki némileg a körön kívül állt, s az egész beszélgetésnek
41 2, XVIII| szerint ő fensége érettünk jót állt, tehát megvárja, hogy szavát
42 3, I | tanácskozmány számos egyénből állt, - hanem itt is beteljesedett,
43 3, I | osztályparancsnok bámulva állt meg előbbeni helyén, s ha
44 3, III | kivéve, s a gyermek úgy állt öreg anyja előtt, mintha
45 3, III | másik, mert az a lusta pára állt mellette, az Ágnes, - hanem
46 3, III | gyermekként sírva némán állt, könyűi sűrűn folytak le
47 3, III | ruhájára, egyetlen egy szó sem állt rendelkezésére, - csak az
48 3, III | uram az oltár előtt melléje állt, meg sem gondolván az akkori
49 3, VII | megszégyenlé magát.~Levett kalappal állt valamennyi a váratlan vendégek
50 3, VII | négy ember sokáig szótlanul állt, e nem várt tettet megbámulván,
51 3, VII | megnyílt, és a gróf is közöttük állt.~Kis még most sem tudott
52 3, VII | az ötnek vajmi nagyon jól állt ez a kis ügyetlenség, s
53 3, VII | nagyságos asszony mellett állt már.~- Öreg, öreg! - kezdi
54 3, VII | szolgált, míg a fa helyén állt már, aztán pedig Kisfaludy
55 3, VII | Festetics és Dunay közt állt Kis, nem is gyanítva, hogy
56 3, VII | leányt, ki útiköntösben állt, s az elindulást várta.~*~
57 3, VIII | kiszabadult, az ablakhoz állt, de András szokása ellenére
58 3, VIII | András meg mindig útjában állt.~- Addig kapkodja kend a
59 3, VIII | a kertnek azon szárnyán állt, hol a víz újra visszakanyarodik,
60 3, X | konyhából?~Az udvarnak közepén állt a félszer, tán a legjobb
61 3, X | tetőtől, s ha a szekér alatta állt, nem érte a vihar.~Itt állapodott
62 3, X | de midőn a katonasorban állt, s megrémülni látott ezer
63 3, X | legszebb érdem.~Mellette állt a béres, - egy nyommal sem
64 3, X | mélyébe, s néha födetlen fővel állt meg a viharban, jól esett
65 3, X | jószágom.~Dunay meghatottan állt az öreg háta mögött, - s
66 3, XII | pedig még mindig egy helyben állt, mint a gyermek, kit húsvétnapra
|