Rész, fejezet
1 Mon | pedig felejtse ott, ahol senki meg nem leli.~Minden ember
2 1, III | csővel sem vett volna észre senki.~- Minthogy tehát mind ösmerjük
3 1, III | József hajdút az ötven botért senki sem keltette fel.~Midőn
4 1, III | Barátom, - mondja a herceg, - senki sem bánja, hogy fölülről
5 1, IV | dolgot, hogy nem köt ki velük senki, tehát kénytelenek odább
6 1, IV | szaporítják; no de nem veszi senki számba, ahány szó, annyi
7 1, IV | erkölcsöt sem tette portékává senki.~A síkságból mintegy visszafelé
8 1, IV | arra, hogy észre ne vegyen senki egy alakot, mely az ellenkező
9 1, IV | hol már jó ideje lehet, de senki sem kívánkozott az általa
10 1, IV | olyanformán néz körül, mintha senki sem volna a kocsmában, pedig
11 1, VI | azért tán nem bánja meg senki az özvegyasszony leányát.~-
12 1, VII | alatt, hogy azt kívülem senki se vehesse ki?~- Ugyanannyi
13 1, XI | mitől meg nem undorodik senki; s annyi ember fölé egyetlen
14 1, XI | elbeszélni a szabadoson kívül senki, s minthogy az magától erre
15 1, XI | nagyságos asszony:~- Tehát senki sem látta?~- Én nem láttam,
16 1, XI | bánatos arccal a kisasszony.~- Senki! - lőn az egyhangú válasz,
17 1, XI | ma - mondja a hölgy - de senki sem leli.~- Azt tartom,
18 1, XVI | nyelven így megszólamlani még senki sem hallott.~Ha az isten
19 1, XVII | melynek a két végét nem látta senki.~Ezt aztán elhitte mindenki
20 1, XVII | s a kezét sem emelgette senki, hanem dugta az asztal alá,
21 1, XVII | várták, annyi száz közül senki sem akart valakivé lenni.~
22 2, IV | elfogyott a lélegzet, mert senki sem kívánt vállalkozni első
23 2, VI | a háborúban nem hal meg senki; hanem csak elesik; aztán
24 2, VI | zokogását ne hallja meg senki.~Lassankint megcsöndesedett
25 2, VI | csak le ne oldhatná innét senki.~- A katonaregula old le
26 2, VI | kórházat, s nem tud róla senki.~Ideje, hogy megemlékezzünk
27 2, VIII | fráter, - megmondani pedig senki sem fogja neki.~- Csak hivassa
28 2, VIII | akarnának csatlakozni.~- Senki sem felel? - kérdi újra
29 2, IX | eddig nem tapogatott ki senki semmit, ezután hasztalan
30 2, XIII | katonává nem akart lenni senki ijesztésből, - mert úgy
31 2, XIV | hozni.~A nőtelen embernek senki sem mondja: "Menjen ki az
32 2, XIV | rendetlenség rend, tehát ne nyúljon senki a sarokba, mert utóbb még
33 2, XVII | ki halt meg a faluban?~- Senki, nagyságos uram! - mondja
34 2, XVIII| kellő közepéről nem hozott senki zöldebb babért, mint amelyet
35 2, XVIII| alussza, ott majd nem háborgat senki, - ott aztán elhallgatom
36 3, I | határozat, - s nem gondolá meg senki, hogy egy tábort szalasztanak
37 3, I | eredményét ma még ki nem számolja senki, de hogy az drága lesz,
38 3, I | ennek foltját nem találta senki.~A kis Dunán Csallóköznek
39 3, II | agyarast, - de nem kutatta senki, mennyi kukoricát evett?
40 3, II | igazgatónak zavarát észre ne vegye senki, minthogy e kis szóváltás
41 3, II | könyvtárban nem kereste senki.~Harangoztak a szakácsok.~-
42 3, II | ahol készakarva nem kereste senki, - s íme az öregúr két könyöke
43 3, II | megkérvén őket, hogy ne kérdezze senki az öreget, hogy hol volt;
44 3, III | minden ágyúját; hanem azért senki sem hal meg, sőt mire a
45 3, III | de ária gyanánt nem veszi senki, hanem hamar megunván, dolgára
46 3, III | is tesz ám engem bolonddá senki.~Ez megint egy szusszal
47 3, III | nekem ugyan nem parancsol senki! - mondja a tiszt, - megmutattam,
48 3, III | de nekem sem parancsol senki.~Ne hallgassuk tovább, az
49 3, V | civakodott ennyi ideig? és senki sem csudálkozik rajt, ha
50 3, VII | legalább nem mondhatja senki, hogy elvettem belőle!~Festetics
51 3, IX | ilyenképpen még nem magyarázta senki.~- Hát nincsen valami módja
52 3, X | icce-számot nem tartotta számon senki.~Az ablaknak még volt egy
53 3, X | szükséget nem hallott még senki, - s a gazda naphosszat
54 3, X | hogy neki sem parancsol senki.~A "Kenyeretlen" csárdának
55 3, XI | senkinek, nekem sem fizet senki.~- De tőlünk mégis elveszen
56 3, XI | zsebre teszik megint, - senki sem emlegeti többé, hogy
57 3, XII | fogja nekem bebizonyítani senki, hogy ép és egészséges észjárásban
58 3, XII | hazánkfiainak gyöngeségét senki sem verte újabb időkben
59 3, XII | szerencsétlenségnek tartanám, ha kívülem senki, vagy éppen igen kevesen
|