bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
1 1, I | felét aprót, felét öreget, kik el nem tudták képzelni,
2 1, II | herceg, s bemutatván azoknak, kik eddig nem ismerték: gróf
3 1, IV | bújtatott egy pár íródiákot, kik a különc angolt minden lépten-nyomon
4 1, IV | laknak, hanem szabadosok, kik háborús időben katonasorba
5 1, IV | követhesse a pusztaiakat, kik különvált csoportokban tarkázták
6 1, IV | vezette a két búcsúi vendéget, kik a vendégszerető pap udvarán
7 1, V | megállította a feleket, kik aztán tíz esztendeig ismét
8 1, VII | keseredének el a többiek, kik most már elkeseredéssel
9 1, VII | leszünk nagyságos urammal, kik rovásra nem kerülünk.~-
10 1, XI | azon jámbor keresztények, kik az isten házában a legelső
11 1, XI | fogta el a körülállókat, kik a boldogtalant leemelték,
12 1, XIII | seregében olyanokat is észrevőn, kik nála rováson valának, -
13 1, XIV | pedig hét-nyolc apró fiú, kik közül némelyik a mutatott
14 1, XVI | hagyván a két vendéget, kik aztán a hajdú után mentek,
15 1, XVI | tette néhány paripakereső, kik hárman, négyen is alkudoztak
16 1, XVII | hátán hevertek a menekülők, kik irtóztató dolgokat beszéltek
17 1, XVII | mindenki a beszélőknek, kik ezt jó lélekkel mondhatták,
18 1, XVII | a grófnak főbb tisztei, kik még az éj folytán értesültek
19 2, I | ácsorogni a goromba révészek, kik valamit hallhattak a Sybilla-könyvek
20 2, I | elhagyatva mindazoktól, kik az embert akkor látják csak
21 2, I | ott hagyá a találgatókat, kik észre sem vették, hogy az
22 2, I | Olyan ifjak számára, kik fizetni fognak?~- Én fogom
23 2, II | ökölnyi betűkkel azok nevét, kik előfizetnek, hanem azokét,
24 2, II | előfizetnek, hanem azokét, kik nem fizetnek.) S minthogy
25 2, IV | kanóccal állván a tüzérek, kik semmiről sem értesültek,
26 2, IV | hogy akadna elég francia, kik közöl a maga részét ő is
27 2, V | Holvagy Pista és Meddig Józsi, kik illő módon állnak meg a
28 2, VI | teendőket két alorvosnak, kik a szakmában egész mereven
29 2, VIII | bánik a tanítványokkal, kik már megunták a pokróckodást
30 2, VIII | kérdi a gróf a többit, - kik azonban felelet nélkül hagyták
31 2, VIII | fogadják az olyan vendégeket, kik mint mi, még - őzpecsenyét
32 2, VIII(7)| alatt apró fiúkat neveltek, kik az apróbb majorsági dolgokat
33 2, XI | ez ember egyike azoknak, kik a kórházi lelkiismeretlenség
34 2, XIII | itt-ott akadnak kisasszonykák, kik hímzett jelezőt tartanak,
35 2, XV | vacsorára hívja az urakat, kik a meghívásra a belső osztályokba
36 2, XVI | már mi lesz az olyanokból, kik itt hátrább vannak - mutatja
37 2, XVIII | András az érkezők felé nézve, kik közül éppen Kisfaludy vált
38 3, II | olyan ember volt mint mások, kik különben a legbecsületesebb
39 3, III | nézzük meg az öregeket, kik abban az időben a legelső
40 3, VII | embereknek tiszteletére, kik egyebet nem cselekedtek,
41 3, VII | hajdanában lelkes hazafiak, kik olyan magasan állnak, hogy
42 3, VII | elképzelni ezt az öt embert, kik a nagy boldogságban oly
43 3, VII | valamint az irodalombarátok is, kik közül első helyen gróf Dunayt
44 3, VII | volt, azoknak volt legjobb, kik részt vehettek benne, kiknek
45 3, VIII | s ti lesztek a legelsők, kik az elaggott bölcs gyermeket
46 3, VIII | szánjátok azokat az ostobákat, kik az almafáról a gyümölcsöt
47 3, X | Dunay nejével és leányával, kik az egyezségre indulának,
48 3, X | az újon érkezett vendég, kik bámulva néztek egymásra
49 3, X | dolgot, - bement a nőkhöz, kik a kályha mellett foglaltak
50 3, X | András kihívta a férfiakat, kik a hívásnak engedtek, s az
51 3, XI | bemenvén kedvenceihez, kik a háborítatlan látás boldog
52 3, XI | emberek közé tartozott, kik nem várnak dicséretet, -
53 3, XII | hasztalan, sokan vagyunk, kik nem bírunk egyetmást feledni.~
54 3, XII | még " Struvel Peter"-ek, kik olyan hosszú körmöket viselnek,
55 3, XII | vadmarháknak kürtölnek bennünket, kik még nomád állapotban és
56 3, XII | irgalomfillérrel azon prófétákat, kik karavánonkint jönnen ide
57 3, XII | szánni tudom azon balgákat, kik önmagukat elámítják, s azt
58 3, XII | lehet ezeket a jó embereket, kik még annyit sem tanultak
59 3, XII | de az lesz az utódoknak, kik csak ezek nyomán emlékezhetnek
|