Rész,  fejezet

 1      1,  III  |         Józsiéknak is van egy, - ugyan az apja bírja, hanem az
 2      1,  IV   |       másik, és ezt a fölösleget ugyan egy álló esztendeig megemlegethesse.~(
 3      1,  V    |        várt vendéget fogadja, ki ugyan éppen kőfalköznyi távolságra
 4      1,  VII  |     helyettünk elveszi más!~- No ugyan ki? - kérdi az öreg.~- Gróf
 5      1,  VII  |    boltozatján, - mit az emberek ugyan nem tudnak elgondolni, -
 6      1,  VII  |        kapok; de az én legelőmre ugyan egy sem jön, hogy a szénámat
 7      1,  VII  |           majdnem azt mondaná:~- Ugyan mivel éltek akkor az emberek,
 8      1,  VII  |          jobb! - felel a gróf.~- Ugyan, mondja meg, kedves gróf
 9      1,  XIII |     véghetetlen nagy örömet...~- Ugyan mit, kedves urambátyám?~-
10      1,  XIII |         perorálnak a statusok?~- Ugyan miről?~- A nyelvről!...
11      1,  XIII |         konstitúció is; - foltos ugyan, hanem csak ád egy kis meleget, -
12      1,  XVI  |    egyszersmind, rogo humillime, ugyan mondja meg nekem, ösmeri
13      1,  XVI  |          rendes vendég vagyok.~- Ugyan úgy-e? - szól az öreg -
14      1,  XVII |         betör az ellenség, kinek ugyan nincsen kutyafeje, mint
15      2,  I    |     Gyurié mellett említenék; ki ugyan nem állított föl egyetlenegy
16      2,  I    |          legelő tele van vele, - ugyan nem indítanád az intézetet
17      2,  I    |       Kicsinyre, édes barátom.~- Ugyan kérlek - mondja Baltay -
18      2,  III  |          mert látta, hogy felhős ugyan az ég, de még sem üt le.~-
19      2,  IV   |           hanem gyijjen maga; én ugyan nem megyek utána.~- Majd
20      2,  IX   |          tudta a gyerek, hogy az ugyan a legjobban megszidja, de
21      2,  IX   |      mert érezte, hogy Andrásnak ugyan igaza van, s midőn András
22      2,  IX   |        de jó, hogy találkoztunk, ugyan mondja meg hát nekem, melyik
23      2,  IX   |          a hely ki volt mérve.~- Ugyan már most mit gondol, kedves
24      2,  IX   |          tudná, amit én tudok.~- Ugyan mivel oldozhatnám meg a
25      2,  X    |          volna véghez.~Mentséget ugyan talált, mert Imréből embert
26      2,  X    |     utána nyúlván a kéznek, mely ugyan engedelmesen adá magát oda;
27      2,  XI   |     szemlét. Katonai rendezésről ugyan nem volt szó; hanem az egykor
28      2,  XII  |  elkövetkezett Csapó uramtól, ki ugyan rég szerette volna kilökni,
29      2,  XIII |    következik; azt a néhány sort ugyan még reá lehetett volna olvasni;
30      2,  XIV  |            hajdú képében jár.~Én ugyan nem akarok megesküdni arra,
31      2,  XIV  |        melybe emberemlékezet óta ugyan egy borzas fej néz, tekintetes
32      2,  XIV  |          polgári szabómester, ki ugyan járkált már a Váci utcában,
33      2,  XV   |     tisztán visszaemlékezni, azt ugyan nem feledte el, hogy valami
34      2,  XV   |     megkapni?~- Természetesen!~- Ugyan miért nem mondta ezt mindjárt? -
35      2,  XVIII|         bíz abban sincsen, pedig ugyan jó volna a jó tanács, mert
36      2,  XVIII|     megmondom, ki csinálta.~- No ugyan ki?~- Az az őrnagy, ki az
37      3,  I    | elhírhedt bátorságú ember, kivel ugyan találkozánk egy pillanatra,
38      3,  II   |        egy ember szorgalmán, mit ugyan ötven ágyú hamar összerombolhatna
39      3,  III  |      hézag maradt, melyen áttért ugyan a forró szeretet, - jobban
40      3,  III  |          volt ebből ennyi, nekem ugyan nem parancsol senki! - mondja
41      3,  III  |        hosszú útnak első felében ugyan sebesen vágtat, de aztán
42      3,  IV   |          sok gyarlósága lehetett ugyan, de hogy a magyar akkor
43      3,  IV   |         közszájon forgott, néhol ugyan kitörött lábbal, ferde nyakkal,
44      3,  IV   |        miben valami föltűnő hiba ugyan nem látszék, hanem azért
45      3,  V    |         tehát tagadni kellett.~- Ugyan már hogy tudsz ellentmondani, -
46      3,  VII  |         ágyút hallanád, öcsém!~- Ugyan, Pista bácsi, - mondja a
47      3,  VII  |        csalni Keszthelyre, hol ő ugyan máskor is megfordult, de
48      3,  VII  |     Berzsenyi Dániel úrnak, hogy ugyan jól tudom, hol lakik; hanem
49      3,  VII  | Festetics azt a gyötrelmet, hogy ugyan hazudni akar kénytelenségből;
50      3,  VII  |        meglátja az arcot, melyet ugyan sohasem feledt el, de hogy
51      3,  VIII |    szalmaszála legyen, mely üres ugyan; de a kalász onnét szedett
52      3,  VIII |       megsúgták neki, hogy ebből ugyan derek embert nevelt.~Ne
53      3,  VIII |          néha a szomszédba, amit ugyan nem bánt, de ő legalább
54      3,  VIII |    Felelt is rá, András bácsi.~- Ugyan mit felelt, galambom nagyságos
55      3,  IX   |          meg.~- Tekintetes uram, ugyan jó kedvet csinált az öreguraságnak.~-
56      3,  IX   |   csinált az öreguraságnak.~- Én ugyan nem tudom mivel - mondja
57      3,  XII  |        másik szó, minek magyarul ugyan szorgalom a neve; de ha