Rész, fejezet
1 Mon | írva; hanem azért elolvasni egyet sem akarnak.~Édes jó barátom,
2 1, I | könyvet ír?~- Láttam, barátom, egyet, - Kazinczy Ferencet láttam
3 1, I | hej, csak én láthatnék egyet,... hej, ha beszélgethetnék
4 1, I | megfordultában körülnézett, egyet nagyot dörmögvén, igen-igen
5 1, III | megvigyázná, hogy el ne feledjen egyet.~Utána tisztes távolságra
6 1, III | parasztszokásként toldván is egyet a házon; amint a raj belül
7 1, III | botra szükség; hanem még egyet.~- Tessék parancsolni!~-
8 1, IV | mondja a béres.~- Még egyet! - szól a herceg némi mosollyal -
9 1, IV | öregasszony is elgondolkodott egyet, hát még a fiatalabb!~A
10 1, IV | hallgatta a beszédet, s egyet körülnézett a nagy pusztán,
11 1, IV | dolog.~A hídvégiek megálltak egyet a civakodásban, s addig
12 1, IV | az esésben levő kezet, s egyet csavarván rajta, térdre
13 1, IV | zuhant a dühös szabados, s egyet tarkón ütvén őt a béres,
14 1, IV | bicsakját szedte elő, hogy egyet kerítsen vele a béres combján.~
15 1, VI | él az ember; hanem...~Itt egyet nagyot lélegzett, mintha
16 1, VII | elhagyjon ősi szokásaiból egyet; vagy készebb elátkozta
17 1, VII | majd a mentém alá dugok egyet, s ha aztán elő kell vennem,
18 1, VII | kell vennem, csak bólintson egyet a fejével nagyságos uram,
19 1, VII | Festetics György is elfogadott egyet, pedig nem volt dohányos;
20 1, X | vala a vad.~- Ma nem bírnék egyet is lelőni, - mondja Bowring -
21 1, XII | őrmester, - jer velünk, - üss egyet a markomba, - mondja a huszár
22 1, XIII| cseléd után is méltóztatott egyet kiáltani: mit ácsorog? nem
23 1, XIII| húgomasszony, - aztán beszélgessünk egyet.~- Jó lesz bíz az! - véli
24 1, XIII| guta, hanem én pofozok föl egyet a sok közül; - ennek aztán
25 1, XIII| engedelmességnek, - ígérjen meg nekem egyet.~- Ha lehet!~- Persze, hogy
26 1, XIII| hogy akárki is meglelhesse.~Egyet nyelt az öreg, hanem mivel
27 1, XIV | gerendán ült és belőlük egyet az úrfi kapott meg.~Így
28 1, XIV | bejöhet az úrfi megint.~- Csak egyet mondjon még meg András bácsi.~-
29 1, XV | mondja I. Ferenc - csak egyet tanácslok, - ha építenek,
30 1, XVI | míg eredeti dolgozataiból egyet átengedett, melynek másolata
31 1, XVII| félne tőle, ha - ugatna is egyet. Hanem bezzeg az - ágyú!~
32 2, II | mondta volna! - fohászkodék egyet András, - nagyon is mondta.~-
33 2, III | a tanító markába csapott egyet, mintha a legnagyobb dolgon
34 2, III | rovást, s azt mondja:~- Egyet már lefaragott, megmondtam
35 2, IV | szólának a pajtások, - amint egyet ráütnek arra a cigányra,
36 2, VI | mentség? - kérdi a szabados, egyet nagyot ordítva.~- Én nem
37 2, VI | Ha megteszed, mondok egyet! - szól amaz a főorvos papirosát
38 2, VI | meg van írva a sorsa!~- Egyet ígérjen meg édes Pista bácsi.~-
39 2, VII | jó barátok.~Elfeledtünk egyet, tehát mondjuk el most.
40 2, VIII| huszonnégy emberéből még egyet sem látott a szabadban,
41 2, VIII| míg a vadászok lelőnek egyet.~- Azt nem várjuk, - mert
42 2, XI | nyugvék meg a szabados - hanem egyet kérek.~- Ha elbírom, kettőt
43 2, XIV | áldás) édesapa nem bírván egyet is férjhez adni, végre e
44 2, XIV | jőne, még annak is adnék egyet.~Aki valaha felperes volt,
45 2, XIV | minden negyedik esztendő egyet ugrik, mert egy egész nappal
46 2, XV | nem áll hatalmamban; de egyet kérek tőled.~- Mi lenne
47 3, II | szerencsénk, ha megint ölünk egyet, hisz termett elég kukorica, -
48 3, II | egyszer megnézvén, rákapott egyet a frisséből, s midőn a "
49 3, III | fordultam addig, míg te egyet! - mondja ki nem fáradtan, -
50 3, III | történet?~- Elkezdtem már egyet megint, talán egy hónap
51 3, III | barátságos est, de főleg egyet nem feledtek el az apák,
52 3, V | hogy az, csak faragjon le egyet a nagyságos úr! - mondja
53 3, V | csak faragjon le megint egyet; majd a harmadiknak is elkövetkezik
54 3, VII | kerülöm el többé...! (Itt egyet nagyot nyögött Berzsenyi;
55 3, XI | s midőn egyedül maradt, egyet ránt dolmánya szárán, mi
56 3, XII | kimondanunk, majd keresünk egyet.~Furcsa, minden kornak megvan
|