Rész, fejezet
1 1, I | szenvedélyes könyvolvasó, mint te, - ki még az álmoskönyvet
2 1, I | elviszem én, felét vidd el te; s amennyi a huszonötön
3 1, I | Ejnye!... - bámul a másik, - te! Aztán olyan ember az az
4 1, I | kérdett.~- No lásd!... aztán te mégis azt mondod, hogy csak
5 1, I | pedig világos nappal van.~- Te pajtás! - szólal meg az
6 1, I | reá, de viszontkérdé: hát te?~- No, tudod barátom,...
7 1, IV | ríkasson; tehát megfogd te is, ahogy az isten tudnod
8 1, IV | magyarul, - csak fogd meg te is.~- Nem tudom, hogy tiszteljem
9 1, IV | harsány hangon mondja:~- Na te, konvenciós cseléd, puhára
10 1, IV | itt vagyok, most már nem te mondod meddig, hanem majd
11 1, VI | sopánkodék az anya, - csak már a te történetedet is tudhatnám!~-
12 1, VII | földialmát csak megkísérted te is?~- De akkor inkább csak
13 1, VII | is Baltay az öreg, - hát te öcsém éppenséggel nem akarod
14 1, XI | még a huszár, - vagy tán te vagy a legkisebb fia, hogy
15 1, XI | annyi, mintha én vágtam, te meg kiálltad volna, hol
16 1, XI | mondja az egyik.~- Hát te? - kérdik a másikat.~- Bíz
17 1, XIV | semmi sem a bácsié.~- Ejnye, te rossz kölyök, de kivetkőztettél
18 1, XV | hogy háborúba megyünk.~- Te! - mondja Pista - most már
19 1, XVI | urasági kapun.~- Megállj, te boldogtalan! - kiált saját
20 1, XVI | mondja az ifjú gróf.~- Én és te? - számolgatja Festetics, -
21 1, XVI | gróf Festetics György~- Te Sándor! - mondja az öreg,
22 2, I | kisebbre, vagy nagyobbra, az a te dolgod; - de azt hiszem,
23 2, I | Okvetlenül kimegyek, - te pedig nézd meg addig a füvészkertet, -
24 2, IV | utána.~- Majd csak oda mész te is cigány, ahova a többi!~-
25 2, V | árokban; - mondja Pista.~- Te tán eltemetnél engem?~-
26 2, V | Ne félj, lenn leszel te is mindjárt! - mondja Pista,
27 2, VI | én azt, hanem, - hallod-e te béres? - szól a szomszédba,
28 2, VI | essék a zajtól, - hallod-e, te, béres?~- Bár csak ne hallanám, -
29 2, VI | az öregasszony - csakhogy te nem estél el, édes fiam, -
30 2, VI | fogyasztani kell azt.~- Hátha te is elesel?~- Ha eltalálnak,
31 2, VI | rózsám, szép és fiatal vagy te ahhoz.~- Hátha édesanyám
32 2, VIII| nyitotta ki az ajtót.~- Ki vagy te, édes fiam? - kérdi a gróf,
33 2, IX | tudni, bátyám?~- Öcsém, - ha te azt tudnád, amit én tudok!~-
34 2, XI | mondja Pista, - hanem látom a te egyik lábadat mégis ott
35 2, XI | írták, - ez az én falábam a te öcséd ám, úgy nézd.~- Nem
36 2, XI | orvosságodat, mai napon jóformán te sétálnál rajta.~- Nem nekem
37 2, XI | is halj meg.~- Elhiszem, te mondád! - nyugvék meg a
38 2, XV | lovat nem adnak ingyen.~- Te nem is gondolod, barátom,
39 3, II | hogy nyársba húzzák.~- Hát te cigány, élsz még? - kérdi
40 3, III | már asszonyi gyöngeség.~- Te Trézsi! - mondja a kulcsárnénak, -
41 3, III | ilyen fiatal voltam, mint te, tizet fordultam addig,
42 3, III | tizet fordultam addig, míg te egyet! - mondja ki nem fáradtan, -
43 3, III | De meg is érdemled, hogy te vedd legelőször hasznát.~-
44 3, V | mi az emberség; - aztán te meg most már szeptemvir
45 3, V | meglubickolván lábával a vizet, - te egy derék fiút neveltél
46 3, V | bolondos egy ember vagy te most is. - mondja Baltay,
47 3, V | én azt jobban tudom, mint te.~- Csak gondolod, hogy tudod,
48 3, VI | feleli Imre - nem megyek.~- Te! - szólítja meg őt a pajtás
49 3, VII | tréfálódzék Pista, - hisz mit ér a te ruhád? - más volna, ha a
50 3, VII | hagyná, - okoskodik amaz, - te a grófét hagynád, a gróf
51 3, IX | szóltam-e én valaha a te dolgaidba?~- Hát engem láttál-e
52 3, IX | búcsúztatót, azt más is elvégzi.~- Te szívtelen ember vagy.~-
53 3, IX | annyit mondhatok.~- Aztán te is annak a keményfejű Baltaynak
54 3, XI | minek ríkassam meg?~- Amint te akarod, pajtás, nyugtatja
|