Rész, fejezet
1 1, IV | elhagyott kutat nem tud, s végre arra a gondolatra jő, hogy az
2 1, IV | volt, legalább elég tágas arra, hogy észre ne vegyen senki
3 1, V | elvásott esztendő nem volt elég arra, hogy valamelyik Baltay
4 1, VI | lugas elég alkalmas hely lőn arra, hogy az anya éppen odáig
5 1, VI | néha úgy szabják ki, hogy arra is ráillik, kire nem akasztják.~-
6 1, VII | minden gyanúsítás ellen arra nézve, hogy Baltayban valami
7 1, VII | nappal sem látja meg; hanem arra még azt mondta: aki nem
8 1, VII | úr vissza nem kéri, vagy arra tőle meghatalmazást nem
9 1, VIII| után végmenedékét úgy is arra keresi, s éppen azért a
10 1, XI | bírt megférni valami, hanem arra ösztönzé, hogy messze-messze
11 1, XII | őket.~- Hát alkudjunk meg arra a gazdátlan paripára, -
12 1, XII | uram ezt a szép gyereket.~- Arra való a virágnénémasszony,
13 1, XIV | András, ki legelőször jött arra a gondolatra, hogy annyi
14 1, XIV | megértse, - ha megértené, arra menne, merre mondanák, és
15 1, XVI | alkalmat engedett volna arra, hogy az nevét is megkérdezhesse,
16 2, I | kényére és kedvére hagyaték, arra menni, merre neki tetszik;
17 2, I | minthogy semmim sincs, arra pedig nem kell sem ispán,
18 2, III | közé tolakodék, valamint arra is kínosan gondolt, hogy
19 2, IV | kívánt vállalkozni első arra, hogy a Lajtát áthágván,
20 2, IV | vele.~Egy éjszaka nem elég arra, hogy egy cigány úgy megvedlett
21 2, IV | pajtások, - amint egyet ráütnek arra a cigányra, azonnal meghal,
22 2, V | legveszettebb ágyúzásban is ráért arra ügyelni, hogy valamivel
23 2, V | Pista.~- Jobb lesz, nézz arra a lóra, nem látod, hogy
24 2, VI | már éppen elég okos volt arra, hogy az inni valót enni
25 2, VII | az ön szavának, elegendő arra, hogy én se kételkedjem.~-
26 2, IX | rémülettől lassankint észre tért, arra kérte Pistát, hogy csak
27 2, IX | hát hogyne jártam volna arra?~- Úgy az én uramat is ösmeri
28 2, IX | ártatlan fogást használ arra, hogy ura több figyelmet
29 2, X | tárgy untig elegendő volt arra, amit éppen most csinál,
30 2, XI | hisz én csak büszke vagyok arra, hogy ti voltatok a hatalmas
31 2, XII | alispán elegendő nagy hatalom arra, hogy bemenetelt eszközöljön.~
32 2, XIV | ugyan nem akarok megesküdni arra, amit egy tót ember hisz;
33 2, XIV | közt a veszteséget, hisz arra majd legutolján is ráér.~
34 2, XV | én principálisomtól nem arra vagyok megbízva, hogy ügye
35 2, XV | telt el, mennyi éppen elég arra, hogy az ember a padlásról
36 2, XVI | intő például szolgáljon arra, hogy valakit, még a legjobb
37 2, XVI | barátját is óvakodva eressze be arra a helyre, melynek erős zárai
38 2, XVII| rászántam volna magamat arra, hogy naphosszat egy hosszú
39 2, XVII| múltat, fél század elég arra, hogy a nagy érdemeket nagyoknak
40 3, I | lovasság után, mennyi elég arra, hogy a sorokat mutassa,
41 3, I | képezte, ami untig elég volt arra, hogy a francia lovasság
42 3, III | lánynak szobája mintegy arra a pontra esett, hogy mind
43 3, III | a katonának nem felelnek arra, hogy miért? hanem: muszáj!
44 3, III | esztendős kalendáriom, - arra vigyázzon a gazda: szélben
45 3, IV | mindenik elég büszke volt arra, hogy a másikat bármi áron
46 3, IV | jókora bankót, mely elég volt arra, hogy a cigányoktól megvegye
47 3, V | élt, mely legalkalmasabb arra, hogy a fiatalember a csörgedező
48 3, VII | visszahúzódott, most minden ember arra tart, s némelyik alig várja,
49 3, VII | hogy amit láttak, elegendő arra, hogy tudomásul vegyék.~
50 3, VIII| jobbra akart nézni, ő is arra kapta fejét, s mikor balra
51 3, X | találkozék, kínosan gondolt arra, hogy elvádoltatván, kit
52 3, XII | legény az utcára s minden arra menőt becsődített, hogy
|