Rész, fejezet
1 1, VII | lenne a gróf olyan, ki a bácsi kívánatának meg nem felelne,
2 1, VII | becsületes magyar ember, mint a bácsi maga.~Az öreg Baltay szívesen
3 1, XIV | mai világban, kit András bácsi mellé a ládára kívánnék
4 1, XIV | parancsol.~- Aztán fél tőle a bácsi, meg András bácsi?~- Félünk
5 1, XIV | tőle a bácsi, meg András bácsi?~- Félünk bizony; mert az
6 1, XIV | alig hallhatólag:~- András bácsi, - ezután nem ütök meg senkit.~
7 1, XIV | gyermek, hogy az András bácsi mentéje, annak a zsinórja,
8 1, XIV | zsinórja, gombja, meg András bácsi sarkantyús csizmája, tulipános
9 1, XIV | bolondabbat kérdezzen, s András bácsi, valamint a tanítás tárgya
10 1, XIV | tenni.~- Már elmegy, András bácsi? - kérdi a gyerek, belekapaszkodván
11 1, XIV | édes, kedves, jó András bácsi, én elhallgatom akármeddig, -
12 1, XIV | egyet mondjon még meg András bácsi.~- No aztán valami okosat
13 1, XIV | Azt mondja meg András bácsi, - hogy miért adott az isten
14 1, XIV | most alig várta, hogy a bácsi hazajöjjön; mert hiába,
15 1, XIV | a bácsié; azért midőn a bácsi hazajött, alig várta, hogy
16 1, XIV | hallgatott a fiú, hanem midőn a bácsi utóbb pipára gyújtott, és
17 1, XIV | kitől hallottad?~- András bácsi mondta, hogy minden az istené, -
18 2, I | Igenis...~- Ne féljen, bácsi, majd a praxis megtanítja
19 2, I | meg nem érdemes tanulni, bácsi! - mondja nevetve a harmadik.~-
20 2, I | intézetbe jönni?~- Nehezen, édes bácsi, mi miattunk akar meg se
21 2, I | én bajomat gondolja, édes bácsi, - annál egyéb nincs, minthogy
22 2, II | mondja:~- Meghalok, András bácsi?~- Dehogy hal meg kedves
23 2, II | kimenni a lelkét!~- András bácsi, - kezdi újra a gyerek, -
24 2, II | gyermek Dunayt kérdé:~- Bácsi, - tud maga mesélni?~- Nem
25 2, II | gróf.~- Hát mért nem tud bácsi? - nyögi a gyerek - úgy
26 2, II | kérdé:~- Sok van még benne bácsi?~- Nagyon sok, édes fiam, -
27 2, II | győzzük átolvasni.~- Hol kapta bácsi azokat a könyveket?~- Vettem
28 2, II | szekrényben tartom.~- ejnye bácsi, ha én nagy leszek, nekem
29 2, VI | Ne menjen el, édes István bácsi! - rimánkodék a leány, mikor
30 2, VI | Egyet ígérjen meg édes Pista bácsi.~- Mi legyen az, galambom
31 2, VI | elfeledek vágni.~- Kedves Pista bácsi, elmegyek én könyörögni
32 2, VI | dolgot.~- Rossz ember Pista bácsi, nem tudja, hányan imádkozunk
33 2, XVIII| Ott, ahol a többi, András bácsi, - válaszol a fiú, ne mondjak
34 3, III | közül.~- Édes Kisfaludy bácsi, - mondja Etelka egészen
35 3, V | szemközt jött Imre, kit a bácsi azonnal bemutatott kedves
36 3, VI | összeszámítással, míg a bácsi pipára gyújtott a föl-alá
37 3, VII | hallanád, öcsém!~- Ugyan, Pista bácsi, - mondja a fiatalabb legény, -
38 3, VII | Hátha összefognánk, Pista bácsi? mi lenne akkor?~- Akkor
39 3, VII | Meghallaná azt valaki, István bácsi, él még a magyarok istene!~
40 3, VII | gróffal sem, hallja, Pista bácsi! - szörnyen örvendezve.~-
41 3, VII | Megelégszik velem, András bácsi?~- Meg, édes úrfi, - mondja
42 3, VII | hogy a gyerek ne tudja a bácsi büszkeségét, mikor az a
43 3, VII | bizonyítja meg ezt édes Ádám bácsi? - kérdi egy harmadik fiatalember,
44 3, VII | mondja diadallal Ádám bácsi, magára hagyván a bámuló
45 3, VIII | mire vigyázzak, édes András bácsi? - kérdi Imre összeszedve
46 3, VIII | Felelt is rá, András bácsi.~- Ugyan mit felelt, galambom
47 3, VIII | Jól tudja azt, András bácsi, mit szoktak a leányok felelni,
|