Rész,  fejezet

 1      1,  I   |               úgy-e megsüvegelik az emberek?~- Azt sem vettem észre, -
 2      1,  I   |          vagyok elmenni oda, hol az emberek még most is napot imádnak,
 3      1,  II  |           ön, mi átkozott hidegvérű emberek vagyunk, s kénytelenek vagyunk
 4      1,  III |           mondja a herceg - ezek az emberek egy csöppet sem kételkednek,
 5      1,  V   |       valami kóbor erdei vad, hanem emberek között élő, elkényeztetett
 6      1,  V   |              mely a kényelmet, s az emberek látását annyira megszoká,
 7      1,  VII |             patriarkális élet, s az emberek ujjal kezdének egymásra
 8      1,  VII |            ég boltozatján, - mit az emberek ugyan nem tudnak elgondolni, -
 9      1,  VII |          Ugyan mivel éltek akkor az emberek, hogy nem haltak meg éhen?~
10      1,  XI  |           egyetlen jele annak, hogy emberek között járt, az a vérvörös
11      1,  XII |           lármáznak el egymástól az emberek; s itt, hol a nyájőrző kuvaszokon
12      1,  XVI |           magyar a szó, a tárgy, az emberek, az észjárás és minden,
13      1,  XVII|         puska! Ezt nem tudták ám az emberek, csak azt hallották, hogy
14      2,  I   |         lecsapolják, mert hiába, az emberek nem igen isszák; mert ha
15      2,  I   |        kíváncsi vagy tudni, hogy az emberek mik beszélnek, menj a kő
16      2,  II  |           András, mindketten magyar emberek vagyunk...~- Megálljon méltóságos
17      2,  III |          azért, hogy még olyan nagy emberek egészségére sem iszik egy
18      2,  IV  |            a mérték, mellyel a nagy emberek nagyságát megmérik?~~
19      2,  V   |             kigondolta a halált, az emberek különben nem tudnák egymást
20      2,  IX  |             a réten sarjút teregető emberek közül csak egynek volt annyi
21      2,  XI  |    keresztútnál, oda húzódtam el az emberek elől, oda csak az szorul
22      2,  XIII|           visszhangozék a név, s az emberek itt-ott gondolkozni kezdének,
23      2,  XVII|          teljesítéséért esedezem.~A emberek legszívesebben megcselekszik
24      2,  XVII|         másiknak, - még a kálomista emberek is sírnak, pedig a mi papunk
25      3,  II  |         vagy bizonyságul, hogy nagy emberek is voltak már, csak követőjük
26      3,  II  |                az ágyúk ölték el az emberek szorgalmát s midőn mostanában
27      3,  II  |         különben a legbecsületesebb emberek a földön, és mégis a könyvet
28      3,  IV  |             országútnak, hogy Imrét emberek közé vigye Pestre; mert
29      3,  VII |           most.~*~Ha becsületes élő emberek nem mondanák, alig hinné
30      3,  VII |         volt egynél, - mondom, azon emberek nem tettek egyebet, hanem
31      3,  VII |             a nemzet, s ez egyszerű emberek mondák azt, hogy annyi millióra
32      3,  VII |        észrevette, hogy az egyszerű emberek szavainak adnak ily becsületet.~-
33      3,  VIII|        szedett erőt.~Hisz, ha olyan emberek vagytok, kísértsétek meg,
34      3,  VIII|         mennél többször kívánják az emberek, hogy az isten minél tovább
35      3,  X   |        elhibázott ütés kikergeti az emberek közül; de midőn a katonasorban
36      3,  X   |            élettől, midőn megrémült emberek voltak ellenei, s kiket
37      3,  X   |           pillanattól nem kívánt az emberek közt élni, hogy közönséges
38      3,  X   |         nyáron a gazda, a beszorult emberek mind elrimánkodták, hogy
39      3,  XI  | megelégedett önmagával, hisz ő azon emberek közé tartozott, kik nem
40      3,  XII |             melyben nagy idők, nagy emberek voltak.~~Egy kis ráadás.~
41      3,  XII |             mely a "Nagy idők, nagy emberek" című jeles korrajz mai
42      3,  XII |             még igen civilizálatlan emberek vagyunk; pedig kaputban
43      3,  XII |           azt hiszi, hogy nálunk az emberek még " Struvel Peter"-ek,